Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

Csütörtök. 1962. május 10. Moszkvából válasz érkezett... Kozmogyemjanszkaja asszony levele a ruhagyár Zója-brigádiának A Szegedi Ruhagyár egyik — Zója édesanyja Irt — munkatermének ifjúmunká- szólt közbe Rácz Gizi. « sai a hős szovjet lányról, Zójáról nevezték el brigád­jukat. A Zója-brigádban többségükben 18—19 évesek dolgoznak. Olyan korúak, mint a nagyszerű komszo­molka volt, amikor a fasisz- fiatal munkáskezeiben ták bitófán végéztek ifjú éle- vább folytatódig*, tével. A szegedi fiatalok mél- Azután arról *írt Kozmo­tók nagy névadójukhoz. Ugy gyemjanszkaja, hogy mit je­élnek, dolgoznak, hogy a lent a béke az új, kommu­„Boldog vagyok — hang­zott tovább a levél —, mert ez azt jelenti, hogy ő tovább él az önök áldozatos mun­kájában, ós az a nemes ügy, amelyért ő harcolt, az önök to­gyár idősebb munkásainak elismerését is kivívták, sőt megkapták a kitüntető „Szo­cialista brigád* cimet is. döm, s anyai szívvel forrón üdvözlöm önöket. Munká­jukhoz további sikereket kí­vánok*. „További jó munkára lelkesít" A fiatalok a levél felolva­sása után nem mozdultak. Dávid Jánosné törte meg a csendet. — Nagy megtiszteltetés ez! Kozmogyemjanszkaja asz­szony nekünk, a mi brigá­dunknak írt. Ez további jó munkára nista társadalmat építő em­bernek, majd igy folytatta: „örömmel értesültem ar­ról, hogy munkájuk mellett lelkesít benneteket — szólt tanulnak, képezik magukat Kissné. Ez különösen fontos, hiszen A fiatalok összenéztek. Ök hamarosan eljön az az idő, js ezt érezték. S továbbra is amikor a fizikai munkát gé- bizonyítják hogy méltók kezleten, ahol névadójuk, p^ végzik az ember helyett, nagy névadójukhoz. Munká­Zója halálának 20. évfordu- és az embereknek csak irá- juk nem könnyű, hiszen az lójáról emlékeztek, elhatá- nyítaniok kell a gépeket, ^m Jól ismert clrillbetűk Tavaly novemberben « egyik ünnepélyes brigádérte­rozták, hogy levelet írnak a nagyszerű szovjet asszony­nak, Zója és Sura édesany­jának, akinek gyermekei a szabadság oltárán áldoztak fel fiatal életüket. Meleg hangú, kedves levélben szá­moltak be a ruhagyári fia­talok életükről, munkájukról. Azóta a télre tavasz jött. S' most az egyik napon Kiss Ferencné művezető újságol­ta az ifjúmunkásoknak: — Leveletek van! — Levél?! Honnan, kitől? Pillanatokkal később már a Zója-brigád 22 éves veze­tőjénél. a szorgalmas Hallai Gyulánénál volt a díszes kül­sejű levél. A brigád vala­mennyi tagja jól ismeri a cirillbetűket, hiszen pár éve kerültek ki az iskola padjaiból. Dávid Jánosné kezdte betűzni. — Moszkvából jött! — mondta aztán örömmel. Anyai szívvel... Ezután már gyorsan pe­regtek a percek. Előkerült az üzem egyik oroszul tudó szakmunkása, és fordította a levél szövegét. A gépek le­álltak, mindenki kíváncsi volt a levél tartalmára. „Kedves fiatal barátaim! Nagy örömmel olvastam le­velüket, s boldogan értesül­tem arról, hogy az önök szo­cialista brigádja szeretett lányom, Zója nevét viseli*. A szovjet béketanács tag­jaként gyakran utazom kü­lönböző országokba, sok kül­földi békeharcossal találko­zom, és meg vagyok győ­ződve arról, hogy a világ összes országaiban a lakos­ság minden rétege békét akar. Ez biztosítékul szol­gál arra, hogy a békeharc igaz ügyének győznie kell. Meleg kgzszorításomat kül­üzem gyártmányai gyakran váltják egymást. Mire meg­tanulják a bundakabát ké­szítésének fogásait, újból változik a munka. De dol­goznak becsülettel, s igye­keznek a szocialista címhez újabbat szerezni. Erről az el­határozásról is értesitik majd a brigád újabb patrónusát, a hős szovjet asszonyt, Koz­mogyemjanszkaját. H. Zs. Szűrő, heveder, szőnyeg Egyre több szintetikus szövetet készít az ú/szegedi szövőgyár Sokáig szinte féltünk a tikus szál, amely remekül tikus szálakból szőtt szűrő­műanyagoktól, hiszen a vi- állja a nyomást, a másik vi- ket használnak például a ve­lágháború idején megismert szont elszakad. A fényha- gyészeti és gyógyszergyá­műszálak nem helyettesítet- tásra sem viselkedik mind- rak, a növény- és ásvány­ték, csupán csak pótolták a egyik egyformán. olajiparban. Az almásfüzitői természetes anyagokat. Azt Lassacskán kilenc éve fog- ásványolajgyárnál például hinné az ember, hogy ma lalkoznak műszálakkal az csak az ötödik konstrukció már mindenki szívesen fo- újszegediek, úgyhogy már vált be parafinszűréshez. De gadja, ha a drága s kevés- van benne némi gyakorlatuk, a mostani már kiválóan al­bé tartós hagyományos Mostanság évenként nyolc kalmas hozzá. Másfél évi kí­anyag helyére bevonul az ol- tonna szintétikus szövetet sérletezés után állítottak elő csó és elnyűhetetlen mű- gyártanak, amely mennyiség hőálló poliészter szövetet a anyag. Általában így is van 16 ezer négyzetméter árunak mosonmagyaróvári timföld­ez, de azért akadnak kivé- felel meg. Illetve 160 ezer gyár részére. A petőházi cu­telek. négyzetméternek, mivel a korgyár olyan szűrőanyagot A mosonmagyaróvári tim- műanyagszövetek élettarta- kért a korszerű, új dobszű­földgyártól jártak egyszer ma éppen tízszerese a ter- rőkhöz, amely a lúgot bírja; valamelyik cukorgyárunk- mészetes anyagokénak. Gya- s egyúttal savval lehet mos­ban, s látták, hogy ott korlatban ez még azt is je- ni. A cukorgyáraknál érde­szintétikus szálból való szű- lenti, hogy az a felhasználó, mes egy kicsit megállapod­rővel dolgoznak. Megtet- aki azelőtt negyedévenként ni. Azelőtt 28 napig, illet­szett nekik, hiszen dicsérték állt elő rendelésével, most ve 672 óráig tudták használ­előttük jó tulajdonságait, és csak három évenként kopog­hazavittek, sőt fel is szerel- tat az ajtón. tek otthon belőlük néhá­nyat. S most jött a „csoda«: a szűrő egy-kettőre tönkre­ment. Mire az új megszületik Csaknem 300 ezer négyzetméter az I. kerület parkterülete Szeged belterületén nagy Ezért nemrégiben fásították gondot fordítanak a parkosi- a Kállai ligetet. Üj ligetet tására, a zöld terület fejlesz- telepitettek 21 holdon a Fúrj tésére, gondozására. Az I. utca és a Tisza-parttal pár­kerület parkterülete jelen-- huzamos területen. Ezt a Il­leg csaknem 300 ezer négyzet- getet jövőre 46 holdra akar­méter. E terület gondozása ják növelni. évente mintegy másfél mii­lió forintba kerül. A város fejlődésével párhuzamosan új zöld területeket hoznak létre. Parkosították — mint már jelentettük — a nagy­körutat, a Korányi rakpartot, felújították a Bartók Béla teret, a Honvéd teret, meg­nyitották és parkká alakí­tották a minorita kertet. Külterjes ligete azonban alig van az I. kerületnek, s a meglevők is elhanyagoltak. flháiiv műanyag annyiféle Szerencsére a timföldgyár­ban voltak vegyészek is, akik ugyan szintén megle­pődtek, de azért felkeresték ni a pamutszűrőket, melyek­kel a cukorrépa iszapját és a melaszt szűrik. A nylon­selyem anyagok élettartama; terméke a attól függően, hogy mire használják őket, 4800 vagy 7200 óra. S áruk csupán két és félszer drágább, mint a hagyományos szűrőké! A gyár első nylon-láncfonalas textilipari nyomószövet volt. Ma is gyártják a Goldberger Tex­tilművekben. Kezdetben a felhasználók részéről nagy volt az idegenkedés minden­féle műszállal szemben, az Üjszegedi Kender-, Len- egy-kétéves próbaüzemelte­szövő Vállalatot — amely a tés után voltak csak hajlan­szűrőket gyártja — pana- dók véglegesen alkalmazni. futnak, szukkal. Így azután megtud- Igaz, ma is előfordul, hogy méeDedig 210 Celsius hőfS ták, hogy ami jő a cukor- csupán a második, harmadik ITom Megpróbáltok konstrukció fele meg pon- ki b6röket is tosan a kovetelmenyeknek. Vessünk néhány pillantást a felhasználási területekre! Legjobban . talán a szűrők „mennek*. Különféle szinté­Elnyűhetetlen ütfifej A Budapesti Patyolat Vál­lalat számára hevederszöve­tet készítettek. A próbadara­gyárban, eleve nem felelhet meg a timföld feldolgozásá­nál. Az egyik műanyag saválló, de nem bírja a lú­gokat, a másik éppen meg­fordítva. Van olyan szinté­Indító ok — as italosás Néhány tény a bírósági statisztikából ' A most elkészített bírósági összesítések alapján megálla­pították, hogy tavaly arány­lag gyakoriak voltak a vere­kedések, s az ebből szárma­zó súlyos, illetve könnyű tes­tisértések. E tettek elköveté­sénél sok esetben az italozás, a bor játszott szerepet. A sta­tisztikai adatok szerint Csongrád megyében az 1961­ben elkövetett súlyos testi­sértések esetében az elköve­tők több mint harminc szá­zaléka ittas volt. Szegeden is többször történt italozás után elkövetett verekedés. A szegedi járás területén azonban — különösen a bor­termelő vidékeken — jófor­mán minden ügyben az ital az oka a bűncselekmények elkövetésének. A súlyos tes­tisértés elkövetésénél a leg­gyakrabban használt eszköz a zsebkés, de nem ritka a bot és a különböző mezőgazdasá­gi szerszámok, villa, kapa stb. Tavaly — mint a bírósági statisztikából kitűnik — kü­lönösen Pusztamérgesen és környékén, a bortermő vidé­ken volt többször bicskázás, ittas állapotban elkövetett parázs veszekedés, vereke­dés, amelyekről lapunkban is beszámoltunk. Az Ital hatá­sára vonszolta a kapu alá K. J. egyik nőismerősét és azt súlyosan bántalmazta, mert nem ment vele tovább mu­latni. Az ütések olyan sú­lyos következménnyel jár­tak, hogy az asszonyt eszmé­letlen állapotban a mentők szállították a klinikára. A bíróságokon, éppen a statisztikai adatok alapján tervezik, hogy a bűntettet el­követő emberek munkahelyé­vel is felveszik a kapcsola­tot. Ha a munkahelyek kö­zössége is kielégítően foglal­kozik egy-egy garázda egyén­nel, bizonyos idő múlva csökkenne az italozásból tá­madt verekedések száma. Miért verték meg B. Annát? Idézet a szerkesztőségnek züket. Viszont ez már tür- egyéb, valóban előfordult érkezett levélből, amelyet hetetlen, amit Ménesiné esi- tűrhetetlen dolgokról is. huszonhatan írtak alá: „A nál, nem lehet vele bírni, Mert Ménesiné megrúgta a Párizsi körút 44, 44/a és 46. kiabál, veszekszik, nem az házfelügyelő Földinét, meg­számú bérházak lakói azzal első eset nála, félnek tőle az ütötte az öreg, beteg park a kéréssel fordultunk a vá­rosi tanács illetékes osztá­lyához, hogy a 44. számú bérház két lakóját, Ménesi asszonyok. őrt, megvert más gyereke­ket is. Mindezeket a fejére „., . . A olvasták. Nem tudott véde­-JY yf,rt! »? kezni: megtört. Az ott lévő Józsefet és Oldal Istvánt — tettem fel a kérdést Ol- gyerekek viszont kihívóan, körünkből más lakásba köl- dalnénak. töztessék. Április 24-én este — Az ablakban varrtam. szemtelenül viselkedtek a meglett emberekkel szemben. hatnék, amikor otthon van­nak?! Nem csoda, hogy az egész háztömb olyan, mint a Ménesi Józsefné és Oldal Egyszer csak hallom, hogy Hát mé akkor mit csinál: Istvánné közös erővel úgy Zsuzsi siros hangon kiált, összeverték és összerugdos- anyukám! anyukám! Gondol­ták egyik lakótársuk kis- tam, már megint veszeked­lányát, hogy a gyermeket nek a gyerekek, nem avatko- méhkas Egy közös udvar kórházba kellett szállíta- z°k bele. De az ismetelt ka- van ahol mint€gy százötven ni... Kérjük, szíveskedje- áltasra kinéztem es lattam, gyerek játszik. Az'egyik nap nek megvizsgálni pana- hogy kislányom meggörnyed- összevesznek, a másik nap szunk jogosságát...* ve jajgat. Beteg a gyerek. klbéküinek: „ennélfogva * Itt az orvosi igazolás köz- gyermekbíró sose legyen Annáéknál, amikor a la- yeJJe"uJ1 baslmu„^ „teJ1 senkl" ~ követelték a lakók. kásba léptem, éppen otthon Az agya™ba " aA^rn A szülők ne uszítsák a gye­volt az apa és a 13 éves, ^j18"^ álm a rekeket a másik gyerek­szőke copfos kislány. Négy vfi?, ,™8'tSY.ácY vagy éppen a felnőttek el­gyerek van a családban, az A"F A" LEN< mert Ahányan rendkí" ----- =- - tam, „felviszlek apadhoz* A VÜ1 gorombán_ neveletlenül SeríonögSanf aYéri! Jfpc.ső"R' elkaptam' vfselkednek, gúnyolják az pedig építőipari segédmun- ^^J^ff™ időseket, köveket hajigálnak házban Televízió, rádió, háztartási kisgépek, villanyszerelés, vízvezeték, lakatos-bádogos, fa- és vasredőny, ablak­üvegezés, építőipari asztalos- és kárpitosmunkák és ja­vítások megrendelésével keresse meg a kisipari szövetkezetek központi javító szolgálatát Szakembereink a helyszínen rövid időn belül elvégzik a bejelentett javítást. ; I Igényét a 40-07 telefonon jelentse be 8—17, szombaton 8—13 óráig. Cím: Kállai Ödön utca 6. (volt Híd u.) 1089 peuig epiunpar. s^cumuu- odaért Méneginé és ő meg a kas. Az esetet ugyanugy gyerekei aztán ütötték. Még ^Yatoenak ?zért fa iuU " IS én szóltam, hagyják békén. £ ^^helyzef tóbít négy napig ápolták a kórház- ^YTóSl de T potom Y kÖrÚtl IYY U PedÍg ban, találkozásunk kijövete- fsYy YÁe Yntam Nem ÍS* -"afy lak°tomb. egyie le után két nappal történt, Lt JX" «ahad í epu Szegeden, es eze­vidám volt és igen nagyhan- volna sza"fea- ken a helyeken a szocialista gd_ együttélés szabályait külö­° — Tízen is maceráltak a Hat gyereke van Ménesi- nősen be kell tartani minden hintánál, persze hogy én is nének. Fent a lakásban, családnak a saját és a nagy adtam nekik. Aztán lejött az amikor felkerestem őket, a kollektíva érdekében. Oldalné, Ménesiné, ütöttek, két nagyobbik lány, az asz- Azért verték meg tehát B. rúgtak. Hát szabad egy gye- szony és a férje tartózko- Annát — mint ahogy a köz­ieket így megverni?! dott. Mindjárt gondolták, érdekű tanácskozás résztve­Sírva fakadt. miért jöttem. Ménesiné a la- vői megállapították —, mert — Neked szabad-e? — kők által róla alkotott vé- a gyerekek összevesztek és kérdeztem a kis „hőst*. lemények ellenére igen csen- egyes szülők elkapatták ma­Vállat vont és gyorsan ki- desen viselkedett. gukat, önbíráskodtak. Ilyen száradt a szeme alja. Az apa — Klári beteg lány, már sehol nem fordulhat elő! említette, hogy feljelentést régóta fáj a feje, emiatt le- Minden lakó feleljen a saját tett a két asszony ellen, romlott tánulmányi eredmé- gyerekéért, s ha azok össze­Egyébként csak Ménesinét r-ye- Pedig nagyon jó kis- vesztek, akkor a szülők hig­marasztalta el, mondván, lány. a másik is, megkérdez- gadtan, egymás között tisz­hogy megverte volna ő a hetik az iskolában. Nagyon tázzák a nézeteltéréseket. Ha kislányát, egyszer már a fiát féltem Klárikát, és amikor pedig valamelyik fél erre is elkapta szíjjal, minek vett Anna a fejét verte, bizony nem hajlandó, akkor helyes magának az asszony elégté- nem bírtam magammal. az a javaslat, hogy a rend­telt más gyerekén? -jv szeres bajkeverőket távolít­* Néhány nappal ezelőtt az £ák el. a nyugalmat óhajtó Néhány más lakót is fel- újságíróklubba hívtuk meg a KOZ°ssegooi. kerestem. Valamennyien, levél aláíróit, a sértetteket Reméljük azonban, hogy a egyöntetűen felháborodva és a „vádlottakat*. Itt szem- Párizsi körúti lakótömbben ítélték el a kislány megveré- tői szemben találkoztak egy- történtek nyílt feltárása se­sét. Többször hangoztatták, mással és fel-fellobbanó gítséget jelent a feszült hely­hogy a Ménesi gyerekek (Ol- szenvedéllyel, de mértéktor- zet megszűnéséhez, a szülők, dalékról nemigen tettek em- tóan kifejtették véleményű- a gyerekek és más házak lítést) a ház rémei, de a B. ket. Nemcsak a szóban tor- lakói is okulnak belőle, gyerekek is megérik a pén- gó sajnálatos esetről, hanem Markovits Tibor a musza­helyettesíteni. Az újpesti bőrgyár részére úgynevezett ütőfejet gyár­tottak. A kísérlet még nem fejeződött be. A szövőgépek­hez való hevederek máris beváltok. Mióta néhányat felszereltek saját gépeikre, a hevederek nem mennek: tönkre, miattuk nincs gépál­lás. Rövidesen ellátják ve­lük az egész szövődét. Ez egyébként az egyetlen olyan gyártmány, melyet maguk is alkalmaznak. Fontos kísérleteket végez­nek jelenleg a ruggyanta­árugyár részére a pamut bá­nyahevederek pótlására. A szintétikus szálú hevederek négyzetmétersúlya fele any­nyi, és vékonyabbak is. A külföldön is híres EMERGÉ természetesen óvatosan ke­zeli ezt az újítást, s csak hosszas kipróbálás után tér át felhasználására. Tíz-húsz kísérlet egyszerre Az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat különféle szintétikus szálakat használ fel cikkeinek gyártásához, keletnémet, svájci, olasz alapanyagokat. Újabban szó van még japán származású műnyagról is. És természe­tesen magyart. Az idei buda­pesti ipari vásáron olyan jacquard buklé szőnyeget mutatnak be, melynek anya­ga részben a nyergesűjfalui danulongyárból, részben a budapesti lenfonó által ké­szített rövid rostú szintéti­kus szálból való. Ezzel in­dulnak az év legszebb köny­nyűipari terméke pályázaton is. A műanyagos ponyva­impregnálást 1960 óta alkal­mazzák. Nagy előnye, hogy a ponyva súlya csak alig nö­vekszik, ha víznyomásnak vetik alá. A különböző műanyag­gyártmányok elterjesztését a LENKER-rel, az iparág nagykereskedelmi vállalatá­val együttesen végzi az üzem. Szívesen adnak min­denkinek felvilágosítást, se­gítséget az új cikkek beve­zetéséhez. A gyártáselőkészi­tő, a vegyészeti és a fizikai laboratórium egyszerre néha 10—20 kísérletet is végez, hiszen a műanyagok fel­használási területe szinte korlátlan, és széleskörű al­kalmazásuk nemcsak az üzem, hanem a népgazdaság érdeke is. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom