Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

w Gazdag !ucerratermést takarítanak be a kllbekhází Sarló-Kalapács Tsz gazdái Az idén többet akarunk osztani... Beszélgetés Siket Antallal, az újszentiváni Új Étet Tsz elnökével Területileg is komoly szö­vetkezeti gazdasággá csak 1959-ben fejlődött az újszent­iváni Uj Élet Tsz. Addig mindössze 400 holdon gazdál­kodtak, szinte kisüzemi vi­szonyok között. Azóta ennek ötszörösére nőtt a közös te­rület, amelyen most már esztendőről esztendőre egyre inkább kibontakozik, kiala­kul a kollektív gazdálkodás fejlettebb rendszere, s meg­teremtődnek a korszerű nagy­üzemi gazdaság alapjai. Hogy miképp? Erről beszél­getünk Siket Antallal, az el­nökkel. Lelkesen szól az el­ért eredményekről, a távla­tokról és a tervekről, ame­lyeknek megvalósítására ké­szülnek. — Nem tartoztunk az el­múlt esztendőben sem a já­rás rossz tsz-ei közé — mond­ja. — 23 forintot osztottunk egy munkaegységre. Mi azon­ban nem vagyunk elégedet­tek ezzel a számmal, s az idén már legalább 35 forin­tot akarunk osztani a tagság­nak. Az állattenyésztés a biztos alap A célkitűzés szép, de vajon sikerül-e megvalósítani? Az újszentiváni tsz rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek biztosítják a továb­bi fejlődést, ha megvan er­re a szándék és szorgalom a szövetkezet tagságában s a hozzáértés és felelősségtudat a vezetőségben. Az elnök sza­vai meggyőznek az utóbbiról, s a tagság szorgalmáról és munkafegyelméről az elért eredmények megnyugtatóan tanúskodnak. — Mindenekelőtt az állat­tenyésztésünket akarjuk erő­teljesen fölfejleszteni — folytatja Siket Antal —, mert a közös gazdaság, a kollektív gazdálkodás legbiztosabb, leg­szilárdabb alapja mindig az állattenyésztés volt, s min­dig az is marad. Sokat tet­tünk az elmúlt két évben is már e cél érdekében. 1959­től mostanáig szarvasmarha­állományunkat hatszorosára növeltük, s jelenleg 250 szarvasmarhánk van. ^A ser­tésállományunkat is fejleszt­jük. Van 56 anyakocánk, s emellett az idén 610 sertés hizlalására kötöttünk szerző­dést. Igen jól vészelte át a hosszú telet a juhállomány. 150 anyajuh idei szaporulata 142 kisbárány volt. A juhok most kerülnek majd nyiró­ollö alá. s előreláthatóan egy juh gyapjúhozama eléri majd a 6 kilogrammot. Jót jövedelmez a baromfitenyésztés A gazdálkodás jövedelme­zőségére terelődik ezután a szó. Az elnök elmondja, hogy az állattenyésztésnek ebben is nagy a jelentősége. Az egyik legjövedelmezőbb te­rülete a szövetkezeti gazda­ságnak például a baromfite­nyésztés. — Hátvanhét nap alatt — jegyzi meg ezzel kapcsolat­ban — 5 ezer 90 csibéből föl­neveltünk és értékesítettünk 4 ezer 400-at. Az értékesítés 108 ezer forintos összegéből 35 ezer 500 forint tiszta hasz­na volt a szövetkezetünknek. Négy asszony, dolgozik a ba­romfitelepen. 8 és félezer csi­be nevelkedik jelenleg a csi­beházainkban. s az idén még további 10 ezer csibét szeret­nénk fölnevelni. Emellett új törzsállományt is akarunk beállítani jól tojó fajtából. Épül a közös gazdaság A nagyüzemesítésnek az ál­lattenyésztés mellett igen fontos feltétele a gazdaság, a majorok kiépítése. Az új­szentiváni tsz gazdái gon­dolnak erre a feladatra is. — Egy új 32 vagonos kor­szerű magtárral és egy szél­csatornás, 2x15 vagonos ku­koricagóréval gyarapodunk ebben az évben — újságolja az elnök — építünk továbbá egy 32 férőhelyes sertésfiaz­tatót és egy gépszint és javí­tóműhelyt, a szövetkezet erő­gépei számára. A magtárat a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói építik föl, a többi munkákat pedig a szövetkezet saját építőbrigádja fogja el­végezni. Háromszáz méterre •a községtől, a tiszaszigeti út mellett épül ki az új major, hogy a gépek lármája, meg az olajfüst ne zavarja a falu lakosságát. Persze nemcsak az új épületek, hanem az új gépek, berendezések is hoz­zátartoznak a közös gazdaság fejlődéséhez. „épüléséhez". Az idén 1 RS—09-es eszköz­hordó traktorral gazdagod­tunk. valamint különféle munkagépekkel: kultivátor­ral, permetezőgéppel, fűka­szával, mútrágyaszóróval, ve tógéppel és egy gyúrúshen­ger-garniturával. A napok­ban érkezik meg a tehené­szeink munkáját megkönnyí­tő és a higiéniát biztosító tank-fejőgép is, aminek hasz­nálata növeli a tejhozamot és alaposan lerövidíti a fejés időtartamát Időben folynak a növényápolási munkák Az elnök. Siket Antal a tervekről beszél, de kinn a földeken szemmel láthatóan megmutatkozik az is, hogy a szóvetkezet tagságában meg­van az akarat a tervek meg­valósításához. Jól haladna!; az időszerű növényápolási munkák. Pedig a víz itt is okozott késést, sőt a 800 ka­taszteri hold vetésből 80 hol­dat ki kellett szántani, mert ott teljesen elölte a sarjadó gabonát. Ugyancsak ki kel­lett szántani 55 kataszteri hold ősziórpát és 25 katasz­teri hold lucernájukat is. A kiszántott területre silókuko­ricát vetettek, ami szépen zöldül már. 60 kataszteri hold cukorrépájuk sarabolá­sát és egyelését már két hét­tel ezelőtt befejezték, meg­kapálták a 30 kataszteri hold vöröshagymát és 12 katasz­teri hold fokhagymát, s je­lenleg jól benne tartanak már a 480 kataszteri hold kukorica ekézésében. Folyik ugyanakkor 20 hold magról vetett paprika sorközi kapá­lása és a lekaszált lucerna betakarítása is. Gyomtalan a. megmunkált terület, s a szükséges növényvédelmi ten­nivalókat is elvégezték. A kedvezőtlen időjárás sem csüggiesztette el tehát — az eredmények mutatják ezt — a tsz gazdáit, akik tudják hogy elsősorban maguknak dolgoznak, az idei nagyobb jövedelemért, s a távolabbi nagyszerű jövőért amely év­ről évre közelebb kerül a megvalósuláshoz. Papp Lajos. Hogyan könnyítik a „második műszakot" a deszki asszonyok? A szegedi járás számos termelőszövetkezetében a tagságnak több mint fele asszony. Nem könnyű ezek­nek a szövetkezeti asszo­nyoknak a helyzete, hiszen amellett, hogy dolgoznak a tsz földjein, eleget kell ten­niök otthon is, a házimun­kában. A deszki Táncsics Tsz-ben is sok asszony dolgozik szö­vetkezeti tagként, s ez év ta­vaszától asszony lett a szö­vetkezeti gazdaság elnöke is, Demeter Ferencné szemé­lyében. A deszki szövetkezeti asz­•"szonyok segítettek magukon. A tsz szociális alapjából két mosógépet vásároltak már­ciusban — a második mű­szaki megkönnyítésére. A két új mosógép most ott áll a tsz irodaépületében. Március óta összesen 40 al­kalommal vették igénybe őket a „Táncsics" lelemé­nyes asszonyai. Egy napra 10 forint a gépek kölcsön­zési díja, de ennél sokszo­rosan többet ér az az idő­és erőmegtakarítás, amit a gépi mosással elérhetnek. Vannak szövetkezetek, ahol nem nagyon tudnak mit kezdeni a szociális alap­pal. s legtöbbször jobb öt­let híján egyszerűen szét­osztják, mint valami segélyt, a tagság között. A deszki Táncsics Tsz-nek ez a kezdeményezése az asz­szonyok munkájának meg­könnyítésére példamutató a szociális alap okos, célszerű felhasználásában is. A kübekházi Sarló-Kalapács Termelőszövetkezetben az elmúlt hetek alatt 250 kataszteri holdon vágták le az idei első lucernatcrmést. Az értékes takarmány a szá­raz, esőtlen időjárás ellenére is szépen kifejlődött, s már bizonyos, hogy a télen nem lesz takarmánygondja a kö­zösségnek. Érdekessége volt még a munkának az is, hogy az idén kis kaszákkal már nem nyúltak a lucer­nához. A kézi munkával hosszú hetekig is eltartó lu­cernakaszálást, gyűjtést a szövetkezet saját traktorai na­pok alatt fejezték be Faluról falura ~Zsőmbói új házak A szegedi járás legfiata­labb községei közé tartozik Zsombó is. A község terüle­tén jelenleg 119 lakóépület van, ezeknek azonban csak­nem háromnegyede az utób­bi tiz esztendőben épült. Különösen az elmúlt három évben indult erősen fejlő­désnek a község. A termelő­szövetkezetbe tömörült pa­rasztság megelégelte a ta­nyai életkörülményeket, s mert volt hozzá már tehet­sége is, a tanya helyett a község területén épített há­zat magának. Érdekes gépűjdonságok a mezőgazdaságnak Ezt a külsőre szinte jelen­téktelennek látszó gépet is a Budapesti Ipari Vásáron láttuk. Az ÉM Fűtőberende­zések Gyára (Budapest, XI. kerület, Hölgy utca 2) mu­tatta be. A neve Axiális ventillátor. Elsősorban a tsz-ek és állami gazdaságok számára készült. Felbecsül­hetetlen értékű segítséget nyújt a szénafélék zöld ál­lapotban való bekazalozása után a hideglégszárításhoz. Ez a gép óránként, saját be­épített villanymotorjának se­gítségével, 70 ezer köbméter levegőt présel be a szárí­| tandó, állványra rakott .lu­cernakazal belsejébe, s ez­által fehérjében és más tápanyagokban 20—30 szá­zalékkal gazdagabb takar­mányt nyerhetnek a gazda­ságok. Másszóval azt is mondhatnánk, hogy jelenle­gi szénatermő területeink ról mindenütt áttértünk üzemanyagit motorokkal is 20—30 százalékkal adnának volna a ventillációs szári- meghajtható, hordozható és nagyobb jövedelmet, ha már fásra. A képen látható ven- meleglegszárításra is alkal­a régi renden -yaló szárítás- tillátor egyébként folyékony mas. A nagymamák csapata Hét idős asszony fogott össze ebben a munkacsa­patban, s végzi együttes erő­vel, mindenkinek példát mu­tató szorgalommal a mun­kát. A szőregi Aranykalász Tsz elnöke, Boldog Gyula nagy szeretettel beszél az asszonycsapatról, a „nagy­mamák csapatóról", ahogy emlegetik tréfásan a szövet­kezet tagjai az idős nénik­ből álló, de fiatalos kedv­vel dolgozó kis "csoportot. Luncz Lajosné és Péli La­josné a két legbátrabb a hét. asszony közül. A mun­kacsapat valamennyi tagjá­nak a hatodik X felé jár már az életkora, azért is fogtak össze, hogy megmu­tassák: koros létükre meg­állják még a helyüket kinn a mezőn. Most kinn szorgoskodna k a tsz dinnyeföldjén. Ez az ö munkaterületük, A tsz eredetileg 6 kataszteri hol­don akart görög- és sárga­dinnyét termeszteni, de a hét asszony kiverekedte ma­gának a hetedik holdat is. Maguk trágyázták meg a dinnyefőidet, készítették el a fészkeket és ültették el a magot. A „hét nagymama" minden reggel elsőként ér­kezett a, tsz központjába, s türelmetlenül követelték, hogy vigye ki őket minél előbb a földre a vontató. A 7 kataszteri hold diny­nye mór ki is kelt azóta, s ha az idő kedvező lesz rá, bizonyára bő termést hoz majd. Mert a dinnyeter­mesztö asszonycsapat mun­káján nem múlik a siker S ha a szövetkezel fiataljai kötekednek is néha a hét idős nénivel, magukban mind büszkék rájuk, s a tréfálkozásból is kiérződik a csodálat meg a szeretet. A megváltozott életkörül­mények megváltoztatják az emberek igényeit is. Az épü­lő új házaknak már nagyok az ablakai, padoltak a szo­bák, s nem nád, vagy szal­ma, hanem cserép födi s tetőket. 1960-ban még csak 6 ház­helyet adott el az igénylők­nek a község. Az elmúlt év­ben már ennek négyszerese, 24 házhely lelt gazdára, s a megvásárolt telkeken 10 ház fel is épült az év folya­mán. Az idén eddig már 4 házhelyet adott el a községi tanács az igénylőknek. Te­kintve, hogy általában ara­tás után szoktak jelentkezni az igénylők, ez a szám azzal biztat, hogy a tavalyinál, most több lesz a házhely­vásárló Zsombón. Fogynak a tanyák — nő­nek a községek. Az új pa­raszti életmód, a szocialista mezőgazdaság új lehetőségei évről évre gyorsuló ütem­ben teremtik meg a falvak­ban a városihoz hasonló, kulturált életkörülményeket, az eddig tanyán élő pa­rasztok engedve a falu nö­vekvő vonzásának, szakíta­nak a régivel és az újat választják: a községekbe tele­pülnek. Hírek Ez az F—16-os szovjet kistrak tor pedig a gazdasági udvarokban is teljesen fe­leslegessé teszi a lófogatok, ökrös szekerek használatát. Kiválóan alkalmas takarmá­nyok behordására és kialmo fáshoz is Egyik mindenttudó gépe ez a zöldség- és a gyümölcskertészetnek is, sőt, városszéli gazdaságoknak kiválóan megfelel piacozásra is. Tizenöt lóerős, hat sebességgel rendelkezik, ennélfogva a rossz Utakon is biz­tonságosan mozog. — események — Kétezer 500 libát nevel állami értékesítésre az idén a pusztaszeri Árpád Tsz. A baromfifeldolgozó. Magyar Veron jó munkáját leg­utóbb prémiummal is jutal­mazták, mivel elhullás eddig még szinte nem volt a gon­dosan ápolt libák között. Most' ezér pulyka felnevelé­sére is szerződést köt a pusztaszeri gazdaság a Ba­romfifeldolgozó Vállalattal — Üj gépek könnyítik meg a szövetkezeti asztalosok munkáját Sándorfalván. 12 ezer forintért egy asztalos­marógépet és 3 ezerért egy csiszológépet vásárolt az idén asztalosai számára a ktsz asztalos részlege. — Tovább gyarapítja te­nyészállat-állományát a for­ráskúti Rózsa Ferenc Tsz. Továbbtenvésztésre saját erőből megvásároltak 55 egyéves üszőt, s még ötöt vesznek majd. — Jól dolgoztak az elmúlt hetekben a forráskúti Ezüst­kalász Tsz traktorosai. Két erőgéppel egymást váltva éj­jel-nappal kinn volt a föl­deken az öt traktoros, s szorgalmuknak köszönhető, hogy sikerült időben elve­ge/ni az összes talaj munká­kat. A forráskúti közös gaz­daság büszke traktorosaira: Juhász Ignácra, Monostori Dávidra. Bálint Nándorra, Tárj Józsefre és Sárkány Mihályra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom