Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

3 Csütörtök, 1962. május 31­A spanyolországi helyzetről és szegedi élményeiről nyilatkozott Jüan Planelles professzor, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja Már jelentettük, hogy Jüan Planelles professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja Szegedre látogatott. Kedden délután az Orvostudományi Egyetem vendégeként előadást tartott a bőrgyógyászati kli­nikán az antibiotikumos kezelés kérdéseiről, amelyet nagy érdeklődés kísért és élénk vita követett. A professzor tulajdonkép­pen spanyol szabadságharcos és kommunista, aki 1939 óta él és dolgozik a Szovjetunió­ban. Már 17 éves korában részt vett a madridi egye­tem diákjainak szocialista mozgalmában, 1922-ben pe­dig belépett a Spanyol Kom­munista Pártba. Mint egye­temi tanár, fegyverrel a ke­zében vett részt a spanyol forradalomban* a Franco fa­siszta klikkje elleni har­cokban, majd nem sokkal később a forradalmi hadse­reg egészségügyi szervezeté­nek vezetője lett. Személyesen ismerte a magyar Zalka Mátét, a le­gendás hírű „Lukács tá­bornokot" és Madrid kör­nyékén kötött személyes ismeretséget Münnich Fe­renc elvtárssal is, akivel hamarosan találkozik majd Budapesten. Jüan Planelles elvtárs je­lenleg is tagja a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának, s igen jól is­meri a spanyolországi hely­zetet. Ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott a Dél­Magyarország munkatársá­nak. Elmondotta, hogy aki meg akarja ismerni a spanyol kérdést, annak tisztában kell lennie azzal: az 1936-os sza­badságharc és forrada­lom azért bukott el, mert az angol, az amerikai és a francia tőkések érde­keinek Franco győzelme fe­lelt meg leginkább. A Fran­co-klikk hatalomra jutása után százezreket, kivégeztek, körülbelül félmillió hazafit börtönbe zártak, s mintegy nyolcszázezren emigrálni vol­tak kénytelenek. De a kommunista mégis tovább élt, párt a börtönbe zárt elvtársak megalakították a maguk po­litikai egyetemét. Ma már nagyon sok fiatal kádere van a pártnak nemcsak a munkásosztály, hanem az ér­telmiség köréből is. Az egye­temi fiatalok például szinte kivétel nélkül kapcsolatot tartanak a kommunista párt­tal, s harcolnak a fasiszta diktatúra ellen. Megemlített egy jellemző esetet. Nemrég a barcelonai egyetemen ünnepélyes gyű­lést kellett volna tartani az egyetemi tanárok részére. Az előadóterem falán függött egy nagyméretű Franco-kép, amely egy híres festő mun­kája volt. Az ünnepség nap­jára a kép eltűnt — máig sem tudják, hol van —, és egy fára akasztott embert ábrázoló rajz került a he­lyére. Ez azt jelentette, hogy a spanyol nép menthetet­lenül meg fogja buktatni a francoista diktatúrát. Az egész Spanyolországra kiterjedő sztrájkmozgalom­nak jelentős részben az a magyarázata, hogy az ifjú­kommunistáknak sikerült ve­zető pozíciókhoz jutni a szakszervezetekben, s egyre eredményesebben szervezik a nép ellenállását. Tudni kell azonban, hogy a nyílt harc rendkívül nehéz, sőt jelen­leg szinte lehetetlen. Nem Franco miatt, hanem azért, mert az ország amerikai megszállás alatt van, s atombomba-lerakatok talál­hatók mindenfelé. A kommunista párt fel­adata jelenleg a népi egy­ség megerősítése, vagyis minden hazafias erőt mozgósítani arra, hogy a Franco-rezsimet választással megbuktatni. Szegeden szerzett élmé­nyeiről Jüan Planelles elv­társ a következőket mon­dotta: mm Ösztönző alkotásra A Magyar Irók Szövet- produkálta konfliktusokat, Magyarországi Csoportjának sége nemrég lezajlott morális összecsapásokat a s folyóiratának, a Tiszatáj­közgyúlése fontos ha- régi és az új között öszin- nak is. Ezer szerencse, hogy tárkönek tekintendő az 1956 rtébben feltárjuk. Kicsit ma- ezt a feladatot eddig a Sze­után kibontakozó magyar iro- gunkba nézve ugyanis azt gedi Tudományegyetemen dalmi életben, noha különö- kell megállapítani, hogy tá- évek óta meghonosodott Col­sen „izgalmas", „kényes« volról sem élnek íróink az legium Artium többé-kevés­kérdéseket nem említett sem alkotás teljes szabadságával, bé elvégezte. Ennek csak a választmány beszámolója, s több elfut előlünk az élet- örülhet az írócsoport. Szín­sem az azt követő vita. Jó- bői, a mindennapok hétköz- te „kész« tehetségek jelent­zan, komoly mérlegelése volt napjaiból, mint amennyit keztek és jelentkeznek időről ez a közgyűlés az irodalmi megragadunk belőle az iro- időre, s ez azt bizonyítja; életben több éven át végbe- dalom számára, ment egészséges változások­nak. — A biztos és helyes politika, az ideológiai támo­gatás világosan körvonala­zott, következetes irodalom­politikára adott lehetőséget — mondotta Darvas József, s ez az élet őszinte ábrázolá­sára serkentette az írókat, az olvasókat pedig arra, hogy szeretettel fogadják az új magygr műveket. U gy tűnik, mintha koráb­ban, egy-két évvel ez­előtt nagyobb lett volna a kezdeményező erő és készség, a beleszólás olyan dolgokba is, amelyekben or­hogy a dél-magyarországi író­csoport sokkal nagyobb erők­kel rendelkezik a jelenben s még inkább a jövőben, mint ahogy ezt eddig hitte, vagy hitték róla. A szocialista realizmus te­szágos fórumokat, folyóirató- kintélyének visszaállításával kat is megelőztünk Szegeden, a Tiszatáj hasábjain. Igaz, ezek a „beleszólások" kriti­kai és szépirodalmi alkotá­.... ... „ ,, sokban azóta könyvekké ér­^TJ^I^Í^ tek, nagyobb részük pedig ezután lát majd napvilágot, s elsősorban a fiatalabb író­az irodalmi egységnek azt a gondolatát is, amelyet Kál­lai Gyula elvtárs így sum- nemzedék mázott: „ az írószövetség­ben és az irodalmi életben helye van minden igazi író­nak, aki irodalmi tevékeny­ségével kész részt venni az emberi haladásért, a béke kapcsolatban itt sose merül­tek fel kételyek. A különféle utakról jövő fiatal és idősebb írók előtt világos volt a szo­cialista realizmus követelmé­nye, és határozott volt az erre való törekvés. Érdemes lenne viszont közelebbről tollából. Tévedés megvizsgálni: az irodalom ne essék: hajánál fogva elő­ráncigált álproblémák „meg­vitatására" semmi szükség sincs, de az irodalom és az élet belső kérdéseinek össze­függéseit, avagy „ellentmon­pártosságának elve megfele­lő erővel hat-e műveinkben, s hogy ettől nincs-e kimon­dott vagy kimondatlan vi­szolygás, tartózkodás, félve a sematizmus veszélyétől? biztosításáért, a népek sza- d ** ' á~L többször Nagy szerencse lenne, ha az HaHcúoízw Ac f.ioo-^i^eó^ aasaii" nem ártana toDoszor . Rendkívül város, tetszik neki a Jóval többen tanultak az idén a szegedi járásban, mint tavaly A szegedi járás párt-vég­rehajtóbizottsága megvizsgál­ta a politikai tömegmunka eredményeit a járás dolgozó parasztsága körében. A vizs­gálatról készített jelentés ki­emeli, hogy az 1961—62-es oktatási évben jelentősen to­vább fejlődött a pártoktatás és megnőtt a szakmai mű­veltség iránti érdeklődés is. Erről tanúskodnak az alábbi számadatok. Két évvel ezelőtt, vagyis az 1960—61-es oktatási évben 154 tanfolyamon és politikai akadémián 2400-an tanultak mezőgazdasági technikumi osztályokban pedig 226 hall­gató tanult. A nőtanács 25 szakkörben 600 asszonyt és leányt foglalkoztatott, a Vö­röskereszt 33 tanfolyamán több mint hétszázan része­sültek egészségügyi oktatás­ban. Ezzel természetesen ko­rántsem teljes a kép, hiszen a honvédelmi sportszövetség szakmai előadássorozatát, a tanácsi, a TIT. a légoltalmi stb. tanfolyamokat jóval tíz­ezren felül látogatták. Az oktatásnak, a politikai és szakmai nevelésnek köz­különösen megkapónak ta­lálta tisztaságát. Jó benyo­mást tettek rá az egyetemen tapasztaltak. — Nagy megtiszteltetés számomra — mondotta —, hogy megismerhettem dr. Jancsó Miklós professzort, aki, szerintem, a jelenkori orvostudomány egyik legje­lentősebb alakja. Tulajdon­képpen azért is látogattam Szegedre, hogy Jancsó pro­fesszort személyesen is meg­ismerhessem. hiszen kima­gasló munkásságát már har­minc év óta ismerem a szaklapokból. Mint elmondotta, mindig szívesen fog visszaemlékezni dr. Petri Gábor és dr. Ivá­novics György professzorok­kal, valamint Biczó György városi tanácselnökkel való találkozására is. Búcsúzóul ismételten aláhúzta, hogy egész életre szóló élményt jelent neki a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen tett látogatás, hiszen az egyetem intézetei­nek tevékenységét Moszkvá­ban is igen nagyra becsülik. F. N. I. badságáért és függetlenségé­ért, a demokráciáért, ha­zánk és népünk anyagi és szellemi felemelkedéséért, a szocialista Magyarország megteremtéséért vívott harc­ban". A z irodalmi egység meg­teremtésének ezek az is napirendre tűzni. ltt el° lrok mindannyian el­Mintegy kínáltatják magu- mondhatnák műveikről, hogy kat ezek az „öntörvényű" megannyi temajuknak nem­viták, mint például az író csak ,a dl5zlete- hanem a sze" közéleti szerepe műveiben, a rePlők Jelemé es gondolko­kis- vagy nagyregény szüksé­gességének problematikája, a szocialista tartalom és kor­szerű kifejezési mód Össze­alapelvei egyaránt ér- függése stb., hogy csak né­vényesek Budapestre és a vidékre. Kapcsolatos ezzel az a számszerű adat és tény is, hogy az írószövetségnek 198 tagja és 40 tagjelöltje van. Még inkább kifejezi ezt a hányat említsünk a sok kí­nálkozó téma közül. Tagad­hatatlan tény, hogy a Tiszatáj-Magvető kiadásában megjelent és megjelenő lírai és prózai művek fölött ren­dása is mai, és nem tegnapi; vagy tegnapelőtti. Érdemes lenne ezt a problémát köze­lebbről, egyes írók s költők művein keresztül is megvizs­gálni, mintegy számvetésül/' hogy a szocialista realizmus jegyében születtek-e műve­ink. megnövekedett alkotási kedv, dezett viták hasznosak és amely az ország jó gazdasági jók. Túlságosan ritkák azon­és politikai atmoszférájának ban ezek és elégtelenek arra, tulajdonítható. S maradjunk hogy az ifjabb nemzedék ele­most vidéken, pontosabban a gendőt tanuljon belőlük, hogy Magyar írók Szövetsége Dél- ne csak általában, hanem Magyarországi Csoportjának egészében és részleteiben is E' három megye íróit képviselő házatáján. Miben adott a vi­déken élő íróknak nagyobb ösztönzést ez a közgyűlés, amelyen elismerően szóltak arról is, hogy »... újra létre­jöttek és megerősödtek a vi­déki írócsoportok«. ösztönzést adott elsősor­ban az alkotói kedv, a alkotói atmoszféra jobb gyáltalán nem biztos/ hogy amit csináltunk, az egyben korszerű és „modern" is abban az érte­lemben, hogy mindmegannyi műben állást foglaltunk nap­paink küzdelmeiben a hala­dás oldalán. Lehet, hogy egyikünk-másikunk magával értse és tudja az irodalom cipel még olyan „örökséget", kapcsolatát és összefüggéseit az élettel, a valósággal. S zükséges tehát, hogy az írók tanuljanak egy­mástól. S megint csak tévedés ne essék: nem a ré­gi formájú és főleg tartalmú szervezetesdi, a mindenáron és mindenképpen vita a vitá­ért kívánkozik itt vissza. Az bátrabb kihasználására, azaz utánpótlás neveléséből azon­arra, hogy az élet mai való- ban következetesebbben kell ságait mélyebben és sokré- magára vállalnia valamit a többen ábrázoljuk, az élet Magyar Irók Szövetsége Dél­jo a szegedi járásban, ezzel vetlen eredményeit nagyon szemben az 1961—62-ben 188 tanfolyamon 3300-an, közöt­tük 1880 pártonkívüli. A téli tanfolyamokon közel 1300 szövetkezeti gazda képezte magát, és ha figyelembe vesz­szük, hogy többségük tanyá­ról járt el meghallgatni az előadásokat, akkor az ered­mény legalábbis figyelemre méltó. Hozzá tehetjük még ehhez, hogy a KlSZ-szerve­zetekben közel másfélezer, az MHS keretein belül pedig 2500 ember vett részt szerve­zett politikai oktatásban. Több ezren látogatták az egyé bb tanfolyamokat is. Idén a mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyamokat 660 fő fejezte be, szemben a tavalyi 400 fővel. A dolgozók általános esti iskoláit 760-an végezték el, a kihelyezett nehéz lenne lemérni. De az mindenesetre tény, hogy a termelőszövetkezetekben a ! nehéz gazdasági év ellenére is megkétszereződött a fel nem osztható szövetkezeti j alap, egyre nő a közös mun- ; kában résztvevő tsz-tagok ; száma és a pártszervezetek ; munkáját mintegy 1500 főnyi ; lelkes pártonkívüli aktíva se- j gíti. Kétségtelenül megnőtt a j szövetkezeti gazdák öntuda­ta. Ez azt jelenti, hogy bár jól látják az itt-ott tapasztal- j ható gyenge vezetésből, a la- ; za munkafegyelemből, a ked- j vezőtlen időjárásból adódó nehézségeket, nagyon jól megértik a kommunisták ér­velését és ök is sok hasznos j javaslatot tesznek a hibák kiküszöbölése érdekében. KIÁLLÍTÁS IZSEVSZKBEN Kertészeti bemutatót tartottak a tápéi Tiszatáj Tsz-ben A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztálya szín­vonalas kertészeti nagyüze­mi bemutatót rendezett szer­dán délelőtt a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben. A szövetkezet gazdái az idén a szegedi járás legszebb, s leg­nagyobb kertgazdaságát hoz­ták létre. Jelenleg több mint száz kataszteri hold közös te­rületen termesztenek itt kü­lönböző vitamindús zöldség­féléket. A szövetkezeti gaz­dák a kertészeti bemutató résztvevőinek többek között munka közben mutattak be legújabb, modern palántázó j gépeiket. Három darab RS— i 09-es NDK-traktor által von- j tátott palántázógép ültette a pritamin paprikát. Ebből az Európa-szerte keresett papri­kaféléből negyven kataszteri holdat ültetnek most. A népes látogató közönség megtekintette többek között az új öntöző berendezéseket is. Az első osztályú kertészeti áru osztatlan elismerést ara­tott a vendégek körében. vagy útközben felszedett kár­tékony sallangot, amelynek létéről nem tudunk, viszont alapos elemzés ezt felderí­tené. Egy kicsit nem árt söprö­getni tehát a portánkon, s a fegyvertárat felülvizsgálni: megbizható-e. alkalmas-e a további küzdelemhez? A Ti­szatáj fél vagy egész éves működését elemző, összefog­laló és értékelő írással nem találkoztunk az utolsó évek­ben sehol. Ez az álláspont teljességgel tarthatatlan és azoknak ártunk vele, akiket úgy tartunk számon, hogy a mi íróink, költőink. Hát te­kintsük őket tényleg a mi­einknek és töródjúhk velük úgy is, hogy időről időre megméressen lapjuk, amely a mái és a holnapot kívánja szolgálni. Lodi Ferenc • A Szegedi Ecsetgyár évek óta szoros baráti kapcsolatot tart fenn a szovjet Udmurtia rádiójával, néhány üzemével és intézményével. Legutóbb Efim Flejs izsevszki író-újságíró írt levelet Dettre Bélánénak, az ccsetgyár dolgozójának. Le­velében azt írja, hogy az eszperantisták segítségével bes erezték 38 ország haladó sajtótermékeit, s ezekből nagyszabású kiállítást rendezi k az Izsevszki Köztársasági Könyvtárban. A Pravda fc t ílásának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás­nak igen nagy sikere volt fe o szovjet újságíró megköszönte az ecsetgyáriaknak, hogy a Dél-Magyarországot is elküldték a kiállításra. A ki lönbözö országok kommunis­ta és munkás lapjait öt hatalmas állványon helyezték el, s az egyikről fényképet is küldtek Szegedre. Ezt a felvételt közöljük. Százmillió tonna lignitet találtak Bükkábrány—Mezőnyárad­tól északkeletre mintegy 10 —15 négyzetkilométeres te­rületen újabb, több mint 100 millió tonna, külszíni fej­tésre alkalmas lignitet talál­tak. Az összefüggő telepben a lignit minősége azonos a visontaiéval. A 6—8 méter vastag felső réteg fűtőértélve meghaladja a 2000 kalóriát és alatta, 1,5—2 méterrel mé­lyebben, még egy 2—3,5 mé­ter vastag telep helyezkedik el. Ezzel együtt a most fel­tárt lignitvagyon meghaladja a 150 millió tonnát. A telep felett a takaróré­teg 40—80 méter vastag, minden lehetőség megvau a külfejtései, kitermelésre. A bányászati lehetőségek a vi­sontainál is kedvezőbbnek látszanak. Az újonnan fel­fedezett lignittelep fya tarait még nem sikerült, mindenütt megtalálni. Lehet, hogy északkelet felé. Vatta irá­nyában még folytatódik. A geológusok először észak­kelet felé telepitik a fú­rótornyokat, majd megkez­dődik a lignitkutatás a Bód­ua völgyében is, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom