Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-05 / 103. szám

7 Szombat, 1962. május 3. Tovább korszerűsítik a fehértói halgazdaságot A Szeged határában levő a másikba újra, meg újra át fehértói halgazdaság jelen- kellett emelni. Ez nemcsak jeg is az ország egyik leg- sok munkát, időt vett igény­szebb, legnagyobb halté- be, hanem a halállományt is nyésztő telepe. Most azonban állandóan háborgatta. mintegy 5 millió forint ál- Ezután — ha majd üzern­lami beruházásból tovább be helyezik a készülő övcsa­jcorszerűsítik. A gazdaság te- tornát — a szükséges vizet rületét úgynevezett övcsator- közvetlenül engedhetik be a nával veszik körül, s ezzel a tavakba. Ugyanígy leegysze­különböző tavak vízellátása rűsödik a lecsapolás is. E és a lecsapolás munkája sok- nagyarányú csatornaépítke­kal könnyebbé és egyszerűb- zésnek halegészségügyi szem­bé válik a korábbiakhoz ké- pontból is nagy jelentősége pest. Eddig ugyanis a víz- van. Lehetőség nyílik arra, beemelő zsilipektől, szivaty- hogy állandóan tiszta, fertő­tyúktól távolabb eső tavakat zésmentes vizet kapjanak a csak egymáson át tudták fel- különböző tavakban nevelke­tölteni. A vizet egyik tóból dő halak. Idén több élelmiszert tartósít a konzervipar Nemsokára kezdődik konzervgyártási idény. Terv szerint a tavalyinál mintegy hatezer vagonnal több élel­miszer tartósítására készül­nek fel. A gyárak korszerűsítésére, felújítására, új feldolgozó gé­pek üzembe állítására, üzem­részek és raktárak építésére az idén mintegy 160 millió forintot költenek. Az idén, a tavalyihoz ké­pest kedvezőbb a konzerv­ipar helyzpte, mert már a zöldborsóérés idejére meg­kezdődik a termelés a békés­csabai új konzervgyárban. D vezetők és a munkások jó együttműködése Vállalati intézkedési terv a kongresszusi munkaverseny segítésére a kenderfonógyárban A kenderfonógyári mun­kaverseny tízegynéhány éves múltjának sok felemelő és megható tényét jegyeztük már fel. Az üzem dolgozói­nak tenniakarása, érdeklő­dése nyilvánult meg az ed­digi nemes vetélkedésekben, s mutatkozik meg most is a kongresszusi verseny ide­jén a termelés, a gazdálko­dás javításáért, a technikai baladásért. — A kongresszus tisztele­növelniük. S ez nem könnyű feladat, mert a végfonodá­ban már tavaly is teljes volt a gépkihasználás, ahogy tervben, hogy az ^Vállalati nyelven« mondják, alap jutalmazási »szűk volt a keresztmetszet-". Lényegesebb beruházás nél­kül. 2,5 százalékkal növelni a termelést, nem kis dolog. Mégis a kongresszusi fel­ajánlásban feljebb tolták a mércét. Megtakarított nyers­anyagból akarnak 10 tonná­val több fonalat előállítani műszaki dol-szélgetnek a gozókkal. Részletesen felsorolják a igazgatói keretéből hány forintot fordítanak a kulcsfeladatok megvalósítá­sának ösztönzésére. A taka­rékossági mozgalom ered­nyeit negyedévenként érté­keli, s a tényleges megtaka­rítás négy százalékát. . leg­feljebb azonban negyedéven­ként ötezer forintot használ­Számok, érvek - és az iskolareform ^ OKtatasi relormnaK mea az iskolakötelezettsécet ^ rszággyűlósünk tavaly maga a reformtörvény is, csolódik, ezekhez pedig jó emelte törvényre az amikor 16 évben határozza szaktanárok, oktatási reformnak meg az iskolakötelezettséget, azokat az elveit, melyeket de ez elsősorban adminiszt­széles körű társadalmi vitá- rációs segítség. Mennyi dói­ban hagyott jóvá a kollektív ga akadna itt az ifjúsági bölcsesség. Nagyon élénk szervezetnek, a szülői mun­volt a részvétel ezeknek az kaközösségnek, a népfront­alapelveknek a kidolgozásé- nak! Hiszen agitáción, meg- ^^Íw? ban: szinte minden társadal- győzésen is múlik mindez, e mi szervezet, pedagógus és nemcsak büntetésen. Az szülő elmondta véleményét egyén és a társadalom kö­valamilyen fórumon. A re- zös érdeke, hogy legalább form törvénybe iktatása óta az alapműveltséget megsze­valamelyest megcsappant a rezze hazánk minden pol­gára, hiszen a magasabb társadalmi aktivitás és ér­deklődés. Nagyjából úgy te­kinti azóta a közvélemény a reformot, mint a pedagógu­sok és az oktatási intézmé­nyek dolgát, azaz rájuk hagyja a végrehajtás nehéz, bonyolult és hosszantartó munkáját. Emellett akad­nak olyan vélemények is, melyek szerint az oktatás­ügy minden problémája megoldódott azzal, hogy az általános iskolákban fokoza­tosan bevezetik a gyakorlati foglalkozásokat, a gimnázi­umokban pedig a heti egy­vagy kétnapos, szakszerű ipari, mezőgazdasági zést. -i ok érdekes dologra vet fényt a középiskolai hálózat statisztikája is. A felszabadulás előtt a középiskolák 70 százaléka gimnázium volt, s csak 30 adott szakmai képzést A középiskolák azonban népiskolákká vál­tak, minthogy a végző álta­lános iskolások 43 százaléka rögtön gimnáziumokba, tech­nikumokba iratkozik. A régi arány tehát nem felelhetett színvonalon szervezett mun- meg — újat kellett kialakí­tani, a gimnáziumok számá­nak rovására. ka magasabb tudást követel. M ondják sokan, hogy az általános iskolában nem sok a tennivaló, hiszen ez igen sikerült és be­vált iskolatípus. Ezzel szem- , . , , ben az az igazság, hogy ép- gimnáziumok kereteben, ki­pen itt diktál az élet legtöbb ferletként. Nagy vita volt körülötte: lehet-e egyszerre így jelent meg a reform vívmányaként a szakközép­iskola, melynek 100 osztálya működik már a különböző feladatot. A reform egyik célkitűzése például az, hogy alapos általános műveltsé­azonos színvonalra emeljük §et es szakmai adni Akik a falusi és tanyai iskolákat e ^taban >>nem«-mel valá­a városiakkal; azonos ellá- foltak. rendszerint elavult tottság jellemezze őket, s formában fogtok fel a szak­— - így megszűnjön a múltból munkás fogalmat. A techni­kép- örökölt különbség. Nem ti- kai fejlettség alacsony szin­tek, hogy falun és tanyán vonala miatt regen a ma~ Akik ilyen álláspontra he- még ma is vannak részben nualls ^P2^ dominált a lyezkednek, természetesen osztott vagy osztatlan isko- szakmunkasok tanitasaban s nem ismerhetik a mai álta- iák s itt máig sem valósul- emiatt a nagy gyakorlat. Ma r - orrortKot-i nli-n Innoc hatott meg kellő mertekben tére vállaltuk, hogy megta- és lényegesen csökkenteni az nak fel jutalmazásra. karított rostnyersanyagból önköltséget. 10 tonna szövőfonalat gyár- _ Nagy gond _ mondják tunk, ennyivel többet adunk _ , munkác0k a mű­a népgazdaságnak. A külön- ' ae a munKasok' a mu féle költségekkel, segéd- szakiak együttes erőfeszite­anyagokkal való jobb gaz- sével megoldható. Ezért a dálkodással másfél száza- vezetők és a munkások szin­Lehetne még sorolni az intézkedési terv pontjait, amelyek a szocialista mun­kaverseny sokszínűségét és gazdagságát adják. így együtt látva a célkitűzések számait, a vezetés felada­lékkal csökkentjük a válla- te minden lényegesebb ten- tait, amelyek közül már igen lati költségszintet — újsá­golja ördög Andrásné, a szakszervezeti bizottság tit­kára. Utána határozottan hozzáteszi; »Ez az összesí­tés a dolgozók, a szocialista brigádok javaslatai alapján született" * Mór a tettek következnek A munkatermekben, ahol a munkások, brigádok hoz­zátették a nagy egészhez a maguk »aprópenzét«, ma már a tettek következnek. Versenyeznek az egyének, a brigádok, az osztályok, s nivalót megtanácskoztak, sokat meg is valósítottak, Nemcsak a vállalást jegyez- bizakodva nézhetünk a Sze­ték fel hanem azt is, hogy Sed> Kenderfonógyár kong­a vezetőknek milyen intéz- resszusi munkaversenye elé. kedéseket kell megvalósíta- Helyes lenne, ha más üze­' niuk a munkaverseny köz- mekben is a gazdasagi es vetlen segítésére. Ezzel gaz- műszaki vezetők ehhez ha­dagabb tartalmat is adnak a sonlóan támogatnák a mun­szocialista munkaversenynek kayersenyt, és mindenütt az üzemben. A szocialistabrigád­mozgalom támogatása Mit tartalmaz ez az in­tézkedési terv? Lapozzunk csak bele. Szerepel benne a 15-ös finomkártológép hen­néhány nap óta a kártoló- " . . átalakítáJf hosv a ban egymással vetélkednek ^en tonfetooí^zásm is nvúit alkalmas legyen, s ezzel gaz­y"1 daságosabbá váljon a gép üzemeltetése. A gép átala­kítása után megszűnik majd az előkártolóban mutatkozó szűk keresztmetszet­győzne az a felismerés, hogy a feladatok megvalósításá­ban az emberek eszére és tapasztalataira, üzemszerve­zésre. tervszerű intézkedé­sekre. s nem pedig a fizikai munka fokozására kell épí­teni. Nagy Pál lár.os és középfokú oktatás legnagyobb problémáit, me­lyek statisztikai adatokban is kimutathatók. Ezeken a gondokon nem segít a re­formtörvény egymagában, ezeket ugyancsak társadalmi összefogással kell megoldani, s éppen az ú j oktatási célki­tűzések parancsoló szükség­szerűsége miatt. nduljunk ki az áltolá­azonban az általános mű­a szakszerűség-az oktatás- yeltség a döntő. Nem a kis­ban. Az általános iskolák- 'Par- hanem a gepi nagy­tanórából 57 esik lPaf korszakéban elünk, a szakmunka az automata gep­ban 100 szaktanárokra, s 5700 olyan pedagógusunk dolgozik, aki­nek nem szakja a tantárgya. sorok, berendezések kezelése felé halad. Van olyan üze­vagy képesítése nem feleí ™ünk- melyben nem tud­meg annak az iskolatípus az.1!Ífcn gépeket mun­nak, illetve osztálynak, amelyben tanít. Annak elle­nére is hiteles ez az adat, nos iskolai problé- hogy a felszabadulás óta két­mákból. Ez az iskola- szeresére emeltük a pedagó­típus adja ma az alapmű- gusok számát, hiszen az ok­veltséget. Jelenleg 6500 is- tatás demokratizmusa révén kólában majdnem másfél- többszörösére nőtt a tonítvá­millió általános iskolás gye- nyok száma. »Forradalmi« rek tanul. A tankötelesek- változást nem remélhetünk nek 99,5 százaléka iratkozik ebben a dologban rövid idő be évente átlagosan, de a alatt, de feltétlenül apellál­beiratkozottak egyötöd része ni kell arra a társadalmi se­rem jut el a végbizonyitvá- gítségre, amelyet a községek nyig. Ez a statisztikai adat lakói, termelőszövetkezetei azt jelenti — változatlan ará- nyújthatnak saját kis polgá­nyok esetén —, hogy a mai raik érdekében, olyformán, azaz körülbelül 58 ezer ta­kába állítani, mert kezelé­sükhöz nincs elegendő szak­munkás, mérnököket pedig nem tudnak oda beosztani. A termelés gyakorlatában pedig az alacsonyabb kéz­ügyességet lehet előbb pó­tolni. A régi szakmunkáso­kat például mintegy 500 órán át tanították reszelni — ez ma már óriási luxus lenne! íltalános iskoláinkbán yj 120—122 ezer tanuló végez 1962-ben, s mintegy 43—43,5 százalékuk, nul közülük tovább a kö­zépiskolákban. Egyes szak­mák és minisztériumok már­is fájlalják ezt az arányt, mondván, hogy nem lesz szakmunkás-utánpótlás, ezért a szakmányok is. Milyen segítséget ehhez a lelkes versenyhez a vállalat vezetősége? — A szocialista és e cí­mért küzdő, a legeredmé­nyesebben dolgozó brigádok Uzemszerűen alkalmazzák *á reszere kulon jutalmat tű­zött ki — magyarázzák —, s természetesnek veszik, hogy az idén is többen el­nyerhetik majd a kiválódol­gozó-kitüntetést. Szinte be­téve tudják egyesek, hogy tavaly a kiválódolgozó-ki­tüntetés első fokozatát ki­lenc venen, a másodikat pe­kenderrost-pácolást minden kócfajtánál. Ezzel jelentősen javul majd a minőség és csökken a porképződés. A pácolási eljárást meghonosít­ják a nyújtó, elő- és direkt­fonógépeknél is. A kártoló üzemrész termelékenységé­nek növeléséért tekercskép­ző szerkezettel látják el a dig kilencvenhaton nyerték előkártológépet, amely el. Az ezzel jaro penzjuta­lom összege meghaladta a 112 ezer forintot. Az üzem­részek közötti verseny leg­jobbjai részére az igazgatói alapból 158 600 forintot fi­zcttck ki A legjobbak jutalmazását, egy-egy kitüntetését ma már termé- műszaki az üzemben keletkező hul­ladékanyagot s a lent dol­gozza fel. A szocialistabrigád-mozga­lom támogatására a megle­vő brigádokat a jövőben vezető beosztású dolgozó hatéko­szetesnek veszik a dolgozók, nyabban segíti. Hogy ered­s ezt úgy könyvelik el, menyesebb legyen a bnga­mint a vállalatvezetés mun- d°k teimelesi, mmosegjavi­kaversenyt segítő, a dolgo- to. altalaban a gazdasagos­zókat serkentő tevékenysé- safot_ gét. A vezetésnek azonban elősegítő munkája, művezetők is részt vesznék a brigádok tevékenységében. A verseny nyilvánosságának javítására is több intézke­dést akarnak megvalósítani. Az észre és a tapasztalatokra kell építeni A tervben rögzítik a párt­ós a szakszervezet feladatait is. Ebben a többi között szerepel az, hogy két alka­lommal kommunista aktíva­ülést tartanak, amelyen is­mertetik az eredményeket, és megbeszélik a további jelentős feszítettséget mutat feladatokat. Negyedévenként a tavalyi tényszámokhoz műszaki klubnapokat ren­mérten a Szegedi Kenderfo- deznek. ahol nemcsak a ter­nógyárban A termelést 2,5 melés legfontosabb kérdései­százalékkal a termelékeny- ről, hanem a munkaverseny üéget 15 százalékkal kell aktuális problémáiról is be­más feladata is van a mun­kaversenyben. A Miniszter­tanács és a SZOT szocialista munkaverseny irányításáról szóló határozata például a többi között kimondja, hogy a vállalati munkaverseny célkitűzésének kidolgozásá­val együtt dolgozza ki a vál­lalat a terv teljesítését biz­tosító műszaki intézkedési tervet is. Osztozkodnak a közös gondokon Az idei terv önmagában is általános iskolások közül hogy bekapcsolódnak az is­több mint 200 ezer nem kap kolaépítési akcióba és társa­bizonyítványt nyolc osztály- dalmi ösztöndíjasokat külde­l'ól, hanem valamilyen ok nek tanárképzőre. Először a miatt előbb" elakad. tárgyi feltételeket kell meg­Óriási szám ez, hiszen ha teremteni — nevezetesen az nyolc esztendőre elosztjuk, osztatlan iskolák helyettosz- lassítani kellene a középis­akkor is közel 30 ezer esik tott körzeti iskolák kellenek, kolai hálózat fejlesztését, egy-egy esztendőre. Hogyan mélyekhez megfelelő közle- Ezt azonban semmi sem in­lehet ezen segíteni? fc»;it kedés vagy diákotthon kap- dokolja. A hiba ott rejlik, . hogy az egyes szakmák szin­te egyedüli forrásnak tekin­tik az általános iskolát, pe­dig fiatalok ezrei dolgoznak az üzemekben segédmunkás­ként és betanított munkás­ként, mégpedig olyanok, akik figyelmen kívül maradva megrekednének. Idén 5300 olyan diák érettségizik, aki 5-f-l-es gimnáziumban szak­mai előképzettséget szerzett, s rövidített úton szakmun­kássá képezhető. Egy év múlva már 12 ezer ilyen diák érettségizik, s lassan­ként minden érettségiző osz­tály ilyen lesz. A szakmun­kásképzés gerincévé ez a korosztály válik fokozato­san. itt kell tehát keresni az utánpótlási eret. Az ismertetett számok or­szágos statisztikai adatok, de Szegedre, iskolaváros jel­lege miatt, talán fokozato­san • érvényesek. Érdemes fölöttük elgondolkodni a reform végrehajtása közben és a mostani iskolaév befe­jezése előtt. Sz. S. L Országos ankét az általános iskolai tanárképzés reformkérdéseirol Szegeden Az általános iskolai tanárképzés reformkérdéseinek raművész, főiskolai adjunk­megvitatására tegnap reggel kétnapos ankét kezdődött a tus, valamint a Szegedi Pe­Szegedi Pedagógiai Főiskola dísztermében. Az ország kü- dagógiai Főiskola Gyakorló lönböző részéből közel kétszáz pedagógus vett részt az an- Általános Iskolájának ének­kéton. s megjelentek többek között a Művelődésügyi Mi- kara és a főiskola női kara. nisztérium képviselői, az ország valamennyi főiskolájának Vezényelt Erdős János ta­vezetői. a reformbizottságok elnökei, a tanácsok művelődé- nár és Kardos Pál főiskolai si osztályának vezetői, valamint általános iskolai szakfel- docens. ügyelők. A megjelenteket Csukás István főiskolai igaz- Kiállítást is rendeztek az gató üdvözölte, majd megnyitotta az ankétot. ankét megnyitásával *egy­időben, amelyen a műszaki Elsőként Drien Károly renc tanszékvezető főiskolai ismeretek és gyakorlatok tan­tanszékvezető főiskolai do- adjunktusok. székének hallgatói által ké­cens tartott előadást »A pe- az ankét résztvevőinek szített munkadarabokat, va­dagógusképzés reformprob- tiszteletére a főiskola dísz- lamint a rajztanszék hallga­lémái a szocialista tábor or- termében este fél 8 órai tóinak és a gyakorló általá­szágaiban« címmel. Ezt kö- kezdettel házi hangversenyt nos iskola tanulóinak rajza­vetően »A főiskolai oktatás rendeztek, amelyen közremű- it és festményeit mutatták korszerűsítésének problémái ködött énekszámokkal Kovács be. az általános iskolai és a tár- Gabriella főiskolai tanárse- Ma délelőtt 9 órai kezdet­sadalmi igények szempont- géd, Szendrei Imre Liszt-, tel tovább folytatódik az an­jából« címmel dr. Szendrei Chopin- és VIT-díjas zongo- két. János kandidátus, tanszékve­zető főiskolai tanár tartott előadást. Korreferensek vol­tak: Bély Miklós tanszékve­zető főiskolai tanár Egerből, Döme Mihály középiskolai tanár, a Csongrád megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője, és Szántai István Kossuth-díjas csongrádi álta­lános iskolai tanár. Az elő­adást követő vitában felszó­laltok a testvérfőiskolák kép­viselői is. Délután 3 órakor folytató­dott az ankét dr. Kiss István kandidátus, tanszékvezető fő­iskolai tanár »A tudomá­nyos korszerűség és a világ­nézeti nevelés a főiskolai ok­tatásban" című előadásával. Korreferensek voltok: For­gács Géza és dr. K. Tóth Fe­Cj precíziós öntöde a kéziszerszánig) árban Hosszú kísérletezéssel, sok épületeiben helyezték el az forint . értékű árut gyárt gonddal, bajjal valósították öntödéhez tartozó gépeket, majd. Három évvel ezelőtt meg a precíziós öntést né­szerszámokat, kemencéket, ennyi volt az egész üzem Most egy nemrégen épült egyévi termelési értéke. Az hány évvel ezelőtt a Szegedi raktár bővítésével új, na- idén tízmillióval na­Kéziszerszámgyárban. A kez- gyobb öntödét hoznak létre, gyobb a terv, mint tavaly, s deti kudarcok néha elkedvet- Itt helyezik majd el a via- jövőre ugyancsak tízmillió­lenítették a kísérletezőket, de szólót, a maguk készítette val növelik azt, s ezzel el­aztán nagyobb energiával, kemencéket, gépeket, mun- érik az évi ötvenmillió fo­lelkesedéssel fogtak ismét kapadokat. rintos termelést. Ebben nagy munkához. Végül is siker Már épül az új öntöde szerepe lesz a precíziós ön­koronázte akaratukat, s energiaellátását biztosító tödének, annak az áldozatos most már annyi megrende- transzformátorház. Rövidesen munkának, amellyel az üzem lést kap az üzem, hogy bő- megkezdik az öntöde építé- v töi wsérleteztek- m™ víteni kell a precíziós ön- sét is. Az előzetes számító- KisenetezteK, meg­tödét, sok szerint 1963-ban az üzem honosították Szegeden ezt az Eddig a gyár különböző precíziós öntödéje 12 millió új öntési eljárást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom