Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

Péntek, 1902. május 25. 4 iz ogyesszai küldöttség Szeged életével ismerkedik Találkozás a megye és a város vezetőivel Látogatás a textilművekben A szerdán este F. A. Sztamikov elvtársnak, az ogyeszszai pártbizottság első titkárának vezetésével Szegedre érkezett öttagú ogyesszai mány, mindinkább az élet hogy ezzel is erősítse a két =- város barátságát és a szovjet —magyar barátságot E rövid bevezető után rendkívül közvetlen, elvtárvelejárója, követelménye. Elmondotta, hogy ogyesszai üzemben, számos iskoláte ismerkedését a testvérváros életével. vT Z* tönXLV r- THőttX ban, szervezetekben rendsze- , part- es tanacsi küldöttség kl kiállításokat bemu- S1> baráti legkorben csütörtökön reggel megkezd- ^en tartalmas, Tudomásuk van róla, hogy több üzemből, iskolából leveElső útjuk az MSZMP Sze- leznek szegediekkel. Vároged városi bizottságának sukban új utcasor épül, székházába vezetett, ahol a amelyet Szegedről neveztek megye és a város párt, álla- el. íőívef teTlkSTMegjelent ráteá^rávln^szköznek tel f3eKOZft°x P találkozáson Török T ászió í. y eszköznek te- jmre elvtárs Szeged helyzeoroK Laszlo, kintjuk — mondotta Sztami- térő] E táiékortatók alanián az MSZMP Csongrád megyei kov élvtárs — amelv - ^ x v PJ hizottsáeának első titkára elvtárs —, amely tobb oran at tartó hasznos S- „ MC7»» f ' a Pártszervezetek közötti és sokoldalú tanácskozás Gyón Imre, az MSZMP Sze- munkában a város éle- folyt, amelyből a jelenlevők teben jelentkező tapászta- számos értékes tanulságot latokat segít átadni, vonhattak le. elmélyült beszélgetés kezdődött meg. Elsőként Török László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyújtott részletes tájékoztatót Csongrád megye politikai és gazdasági életéről, terveiről. Hasonló tájékoztatót nyújtott Győri „Tudunk a textilművek eredményeiről" Egy vörös szegfűszálakból És a dolgozók úgy felelged városi bizottságának első titkára, dr. Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke, Biczó György, a szegedi városi tanács elnöke, Sándor János, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, valamint a megyei és a városi pártbizottság több vezető munkatársa. Részt """ ff,/ vett més a meeheszéWn kotott vllaScsokor sokszor gettek, ugy beszelgettek vev^LP 5SKSSSE1 mindent kifejez. A textilmű- lük, mint régi-régi ismeíw S n Pr vek bejáratánál még el sem rősökkel szokott az ember. UeaK hangzottak az üdvözlő mon- Az asszonyok összecsókolózhk^ítcáPánPk «+kf™ IarpS' datok> s máris szinte leom- tak, a gomblyukakba jelvéSS a Dél Maevar-: lott 3 **** ****** az nyek" kerüItek: ^erin, TyiZZ1SÍ ffiMAc' cp£tlrf-gy ogyesszai vendégek - aki- tov arcképe, o béke szimorszag felelős szerkesztője. ket Törköly Ferenc & Ba_ bóiumai. A kedves vendégeket Győri logh István, a városi párt- Az üzem KISZ-titkára — Imre elvtárs köszöntötte bizottság osztályvezetői ki- maga is fonónő volt — odameleg szavakkal. sértek ki a gyárba tegnap, állt az egyik gép mellé seTT,-;iA„ csütörtökön délután , — és gíteni, s máris két "drukképp? «műnkre azol- a vendégiátók között. ^ akadt: Jermakov és. Segáctot°^0^szmh°Srt! . Hövid ismerkedés, bemubizottság első titkára vezeti, tatkozás után Móczán Lajos, ™ ÍSSSPPI, Sf^f^^van^" 32 Ü2em Ig32S3tója ^^ bizonyít ahhoz hogy mTn^ tórsakis réwt TOznek a de a gyár történetéről, és a dent alaposan megnézzenek, legációban, akik harcoltak második ötéves tervben vár- , részletesen megtár. hazánk felszabadításáért, ható fejlődéséről, s máris a SSók f Örülünk, hogy a szovjet nők bölcsődében maid a nankö , 3 " ' képviselő ját. is ./üdvözölhetjük ^ ^ ' 3 P, ° Szt?ml^OD. 32 ^e?2: önök között ziotthönos övodaban jartak. szai városi pártbizottság első _ sviáat & tós> ., , Ezután a gyár megtekin- titkára mondta; K emeljük, hogy a nálunk ..... i. . —Az ogyesszaiak már eltöltendő idö kellemes, ta- iese következett. Az ogyesz- évek óta fi^lemmel ldsértk nulságos és kölcsönösen szai elvtársaknak szinte a szegedi dolgozók életét gyümölcsöző lesz. mindenkihez volt kedves, tudnak a textilművek munAz üdvözlést Sztamikov baráti szavuk, kérdésük hl13? k!f?nte, '"fjL*5 T'*' ~ Mióta dolgozik bek kozott kijelentette, hogy .. a Szeged és Ogyessza kö- uzemben • zötti barátság már jóval — Szereti-e a gyarat? több, mint puszta hagyó- — Hogy keres? ŰJ „GYÁR" A DOROZSMAI ÜTŐN kasileereiről is. Ez a rövid látogatás viszont elegendő volt az ahhoz, hogy észrevegyék, miként gondoskodnak itt az emberekről, s milyen jó r munkáskollektíva a textilmüvekben. A gyárlátogatás végeztével az ogyesszai küldöttség bejegyezte nevét a gyár vendégkönyvébe, s azzal búcsúzott el a textilművek képviselőitől. hogy elősegíti megismerkedésüket, levelezésüket égy ogyesszai fonodával. * A most épülő kazánház tetejéről jól belátni a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat készülő' új telephelyét. A körbekígyózó betonutak között valamennyi műhelyépület falazását befejezték. A szociális helyiségeket, fürdőt, öltözőt, ebédlőt már használják, a betoncsamokban is dolgoznak, s jelenleg az ácstelep költözködik ki a városból, ide, a korszerű munkakörülményeket nyújtó új üzembe. Év végéig fokozatosan birtokba veszik a többi épületet is: az asztalos, a szakipari, a villanyszerelő műhelyt, a bádogos, a lakatos üzemet, s a hozzájuk tartozó raktárakat, valamint a gépkocsijavítót. Néhány munka még hátra van. A kazánház előtt — mely majd az egész telepet fűti .és ipari gőzt is szolgáltat — 200 köbméter víz befogadására alkalmas tárolómedencét betonoznak. Meg kell még építeni a gőztávvezetéket és a villamoshálózatot is. A kész telephely kis városkának is beillik majd, tetszetős épületeivel, rendezett környezetével. A többi megyei építőipari vállalat szakemberei sűrűn látogatnak el Szegedre, hogy a helyszínen tanulmányozzák, mivel ez lesz az országban az első ilyen modern, gyárszerű építőipari telep. (Somogyi Károlyné felv.) Az ogyesszai delegáció este megtekintette a Szegedi Nemzeti Színházban Brecht Kuldusoperáiát. Az előadás szünetében Vaszy Viktorral, a színház igazgatójával és a darab szereplőivel baráti beszélgetést folytattak. AZ ÉRDEKEK HARMÓNIÁJÁÉRT A kommunizmus építőinek erkölcsi kódexéből A szocializmus megszüntette azt a talajt, amelyből a társadalmi és az egyéni érdekek, a kötelesség és az óhaj közötti kibékíthetetlen ellentmondások kisarjadtak. Vajon ez azt jelenti, hogy a szovjet társadalomban a társadalmi kötelesség és egy-egy ember óhaja között nincsenek konfliktusok? Nem, nem azt jelenti. Ilyen ellentmondások vannak, sőt még a kommunizmusban is adódhatnak. Megoldásuk azonban ott már nem lesz probléma. A kommunista társadalomban az egyéni és a társadalmi érdekek között olyan harmónia lesz, az öntudat olyan magas fokra fejlődik, hogy az egyéni és a társadalmi érdekek közti "konfliktus" keletkezésekor az emberek minden különösebb fáradság nélkül, megszokásból alárendelik óhajaikat a társadalmi érdekeknek. Az egyéni és a társadalmi érdekek közti ellentmondások leküzdése a kommuniz-. mus építésével járó legfontosabb feladatok egyike. Az érdekek harmóniája nem alakul ki önmagától, hanem ezt meg kell teremteni. S itt nemcsak a gazdasági emeltyűknek, a termelőerők fejlődésének, a társadalmi viszonyok tökéletesítésének kell betölteniök szerepüket, hanem nevelő jellegű intézkedésekre is szükség van. ég gyakran megtörténik, hogy az emberek megsértik a társadalmi érdekeltet, sőt olykejr súlyos formákban, amelyek már bűncselekménynek számítanak. Egyes emberek tudatában makacsul tartják magukat a múlt maradványai, az egoizmus, az individualizmus, a nyerészkedés csökevényei. Sajnos, még nem veszett ki teljesen az olyan erkölcs, amely azt hirdeti, hogy a "magunkéval" törődnünk kell, az "idegenhez", a társadalmihoz pedig senkinek semmi köze. A kommunizmus építője erkölcsi kódexének szemszögéből nézve a köztulajdon iránti nemtörődömség, a kommunista erkölcs törvényei és normái megsértése esetén tanúsított közömbösség és passzivitás ugyanolyan amorális, mint maguk ezek a cselekedetek. Különösen tűrhetetlen dolog, ha azok helyezkednek a "semmi közöm hozzá" álláspontra, akiknek közvetlenül szolgálati beosztásuknál fogva leginkább törődniök kellene az állami tulajdon sértetlenségével, a rend fenntartásával. M' A szovjet ember társadalmi kötelességét elsősorban munkahelyén, kollektívájában teljesíti. A társadalmi kötelességet azonban nem szabad szűken értelmezni, nem szabad csupán a "mi« üzemünkről, a "mi" kolhozunkról való gondoskodást érteni rajta. A nép, a szocialista állam, a társadalom érdekei fölötte állnak egyes kollektívák érdekeinek. A társadalmi kötelesség olyan értelmezése, amikor a »mi" kollektívánk érdekében az egész népgazdaságnak kárt okozunk, ellentmond a kommunizmus építője erkölcsi kódexének. Pedig előfordulnak ilyen esetek. Egyesek okkal, ok nélkül olyan gépeket szereznek be a gyárnak, amelyekre ott egyáltalán nincs szükség, másütt viszont égetően, nagy szükség van; mások tíz esztendőre ellátják rjiagukat egyes keresett alkatrészekkel, ismét mások, saját kolhozuk vagy szovhozuk presztízsét tartva szem előtt, megszépített adatokat szolgáltatnak a termelés növekedéséről. A kollektíváról való ilyen "gondoskodásnak" semmi köze a helyesen értelmezett társadalmi kötelességhez. F

eladataink közé tartozik, hogy mindenütt és mindenben őrködjünk a társadalom érdekei felett. Sajnos, az állampolgárok tetemes része túlságosan tapintatosan jár el olyankor, amikor pedig határozottan rá kellene ütni a különféle fajta harácsolok, fosztogatók, garázda elemek kezére. Gyakran megfigyelhetők olyan esetek, amikor az emberek passzív módon nézik valamely részeg huligán garázdálkodását, de nem vágnak neki vissza. Egyes egészséges emberek gyáván félrehúzódnak, nem akarnak közbelépni, hogy minél távolabb tartsák magukat a kellemetlenségektől. Pedig világos, hogy az ilyen "tapintatosságért" drága árat kell fizetnie a társadalomnak, s ez a finomkodás súlyos kárt okoz a kommunista társadalom építésének. Még a becsületes, lelkiismerétes dolgozók között is akadnak olyanok, akik egy lépéssel sem tesznek többet, mint amennyit közvetlen termelési kötelességük követel meg tőlük. Mások pénzért mindenre kaphatók, de ha a kollektívát, vagy valamelyik társukat kellene önzetlenül megsegíteni, akkor igyekeznek kibúvót találni. Olyan embere^ is akadnak, akik az egyéni meggazdagodás, a nyerészkedés útjára lépnek, magas kerítéssel zárják el magukat a társadalmi ügyektől. Nem sok jót mondhatunk azokról sem, akik közömbösen szemlélik, hogyan hurcolják szét, 'vagy teszik tönkre a társadalmi tulajdont, ám ugyanekkor ügyelnek rá, nehogy "saját" dolgaik elvesszenek, tönkremenjenek. A kommunizmus építői között nem lehetnek ilyen közömbös szemlélődök. Némelyek azzal próbálják magyarázni a társadalmi érdekek megsértésekor tanúsított közönyüket, hogy a társadalomellenes jelenségekkel szemben elsősorban az állami szerveknek kell felvenniük a küzdelmet. Az ilyen emberek gyakran felháborodnak: "Hol van a rendőrség, a bírósági az ügyészség szeme?" Az ilyen állásponttal sehogy sém érthetünk egyet. Persze, rna még nem lehetünk meg állami szervek nélkül. De már azt sem tehetjük meg, hogy ezekre a szervekre hárítunk mindent, mi magunk meg félreállunk. A garázda elemeket rendreutasítani minden ember társadalmi kötelessége. Ha leleplezzük az olyan embert, aki nem a keresetéhez mérten költekezik, ezzel segítünk a társadalomnak, mindannyiunk javát szolgáljuk. Hiszen az, aki a társadalmi tulajdon fosztogatására vetemedik, aki megbontja a közrendet, egyszersmind mindnyájunknak, a társadalom minden tagjának árt. A

társadalomellenes cselekedetek arról beszélnek, hogy a magas fokú társadalmi kötelességtudat kialakítása továbbra is időszerű feladat. Ezért a párttagoknak, a pártnak és a társadalmi szervezeteknek kötelességük az erkölcstelen, társadalomellenes jelenségek láttán minden esetben határozottan fellépni ellenük. Kötelességük minden emberben fáradhatatlanul kialakítani a magas fokú társadalmi kötelességtudatot, felhasználva ennek érdekében az emberek befolyásának minden eszközét. Itt is, mint mindenben, rendkívül fontos szerepet játszik a kommunisták, a pártmunkások, a vezetők személyés példája. , Mindenkinek mélyen fel kell ismernie, hogy nincs nagyszerűbb dolog, mint a népet s annak érdekeit szolgálni.- Ez a szocialista ember legfőbb hivatása, ez a társadalmi kötelessége. Pártmunkásküldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba A Bolgár Kommunista Párt küldöttséget Benkei András, Központi Bizottságának meg- az MSZMP" Központi Bizotthívására csütörtökön párt- ságának tagja, a Szabolcsmunkásküldöttség utazott a Szatmár megyei pártbizottBolgér Népköztársaságba. A ság első titkára vezeti. (MTI) Biztató kísérletek a földutak „páncélozására Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem talajmechanikai tanszékének szakemberei éveken át keresték azokat a megoldásokat, amelyekkel a földutakon olcsón és gyorsan sima, egyenletes és az adott helyen szokásos forgalmat tartósan elbíró felület alakítható ki. Végül a cement, illetve a bitumen alkalmazása bizonyult a legjobb megoldásnak. Elég az úttest felső, 15 centiméteres rétegének eredeti anyagához 6—14 súlyszázalék cementet, vagy 4—6 százalék bitument keverni, és a megszilárdulás után az |ut négyzetcentiméterenként 17.5 kilogrammos terhelést bír el, 28 napos korában pedig teherbírása már ennek körülbelül kétszeresére, szélső esetben ötszörösére növekszik. Márpedig a szekerek vasabroncsos kereke 12 —15, a teherautók gumikereke pedig mindössze 3—i kilogrammal nehezedik az út egy-egy négyzetcentiméterére. Az új felület kialakításához nem kell különleges szakképzettség. Egyetlen kőművespallér vezetésével 16 ember kizárólag mezőgazdasági gépek felhasználásával nyolc óra alatt körülbelül 3CÍ9 méter hosszú, három méter széles utat tud "stabilizálni". A stabilizált földutak — amint azt az eddig kilenc helyen megépült kísérleti útszakaszok több éves "üzemeltetése" igazolta — teherbírás és élettartam tekintetében is teljesen egyenértékűek a szokványos makadámutakkal, viszont megépítésük csak fele annyiba kerül. (MTI) Hruscsov elvtárs beszédét ma közvetíti a Magyar Televízió Május 25-én, pénteken délután, magyar idö szerint 16 óra 20 perckor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára beszédet mond a moszkvai televízióban. A közvetítést a Magyar Televízió is átveszi.