Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

3 Vasárnap. 1962. május 26. Emelkedjenek íróink a kor színvonalára, s alkotó tevékenységük gazdagabb lesz — mondotta Kállai Gyula elvtárs, as írószövetség közgyűlésén Befejeződött a közgyűlés — Megválasztották az írószövetség vezetőségét Szombaton az újvárosháza tanácstermében folytatta tanácskozását a Magyar írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizotttságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője és llku Pál művelődésügyi miniszter is. Több felszólalás után o közgyűlés egyhangúlag elfogadta a szövetség alapszabályának modositását, majd megválasztotta a Magyar trók Szövetségének 38 tagú választmányát: A választmány tagjai: Barabás Tibor, Darvas JózseJ, Diószegi András, Dobozy Imre, Erdős László. Fodor József, Földeák János, Garai Gábor. Goda Gábor. Hidas Antal, Illés Béla, Illés Endre, Illés Lajos, Illyés Gyula. Jankovich Ferenc, Juhász Ferenc. Kárpáti Aurél, Király István, Köpeczi Béla. Lengyel József. Mesterházi Lajos, Mocsár Gábor, Móricz Virág, Németh László, Pándi Pál, Simon István, Sőtér István, Szabó Magda, Szabó Pál, Szabolcsi Miklós, Tatay Sándor, Thurzó Gábor, Tolnai Gábor. Tóth Dezső. Urbán Ernő, Vas István, Váci Mihály és Veres Péter. A választmány a közgyűlés befejezése után megtartotta első ülését és megválasztotta a Magyar trók Szövetségének elnökségét és titkárságát. Az írószövetség elnöke ismét Darvas József lett. Az elnökség tagjai: Dobozy Imre, Földeák János. Illés Béla, Illés Endre, Király István, Mesterházi Lajos, Simon István. Sötér István, Szabó Pál és Tatay Sándor. A titkárság tagjai: Garai Gábor, Simon István, Tóth Dezsó, Dobozy Imre és Kiss Tiborné. A közgyűlésen felszólalt Kállai Gyula elvtárs. Beszédét az alábbiakban közöljük. Az írószövetség teljesítette feladatait Kállai Gyula bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány baráti üdvözletét, jókívánságait tolmácsolta a közgyűlés résztvevőinek. Rámutatott, hogy a Magyar Írók Szövetségének újjáalakuló közgyűlése óta forradalmi változások mentek végbe a nemzetközi helyzet alakulásában, s hazánk életében egyaránt. A béke és a haladás, a demokrácia és a szocializmus erői világszerte újabb tért hódítottak, s országunk életében döntő állomást jelentett a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése. A továbbiakban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának történelmi jelentőségét méltatta. íróink többsége a szocializmus oldalán áll — Tisztelt közgyűlés: A párt és kormány az újjáalakulás utáni első közgyűlésen örömmel látja, hogy az írószövetség általában teljesítette feladatait. Nyugodtan megállapíthatjuk, hegy a szövetség tagsága — de ezen túlmenően a magyar írótársadalom túlnyomó többsége — a szocialista társadalmi rendszer oldalán- áll és azon fáradozik, hogy tevékenységével hazáját és népét szolgálja. íróink egy része, hivatásának megfelelően, részt vett a tömegek oktatásában és nevelésében, részt vett a termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában; sokan szocialista brigádok tagjai is lettek az üzemekben. Mindezért elismerést és köszönetet érdemelnek! Az elmúlt három év irodalmi eredményeinek egyik forrása az volt, hogy az irószövetség általában a párt által kidolgozott, dokumentumokban megfogalmazott eszmei-politikai platform alapján folytatta tevékenységét. Gyengeségek, hibák, írói balsikerek többnyire akkor és annyiban következtek be a munkában, amikor és amennyire eltértünk a helyes ideológiai és politikai állásfoglalásoktól. Az irodalmi egység kérdései Ezután Kállai Gyula az irodalmi egység kérdéséről szólva hangsúlyozta: az írók többségének körében már kialakult az egység a legfőbb, leglényegesebb kérdésekben, abban, hogy a nép felemelkedését és boldog életét, azaz a szocializmus építését kívánják szolgálni, s tollúkkal minden nép szabadságáért, a béke védelmezéséért akarnak küzdeni. Az irodalmi egység fejlesztése továbbra is igen fontos politikát célkitűzésünk. — Véleményünk szerint — jelentette kl — az Írószövetségben és az irodalmi életben helye van minden igazi írónak, aki irodalmi tevékenységével kész részt venni az emberi haladásért, a béke biztosításáért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a demokráciáért, hazánk és népünk anyagi és szellemi felemelkedéséért, a szocialista Magyarország megteremtéséért vívott harcban. Ilyen értelemben beszélünk irodalmi egységről. — Ennek az egységnek az alapját az írószövetség, s az irodalmi élet szocialista, marxista—leninista törzse képezi, de helyet foglalhatnak benne mindazok a haladó írók, akik egyetértenek fö politikai célkitűzéseinkkel, akkor is, ha még nem tették teljesen magukévá á marxizmus—leninizmus világnézetét. Köztudomású azonban, hogy mi a társadalmi és az állami élet minden területén a marxizmusleninizmus eszméi szerint dolgozunk, s előrehaladásunk annál gyorsabb, minél következetesebben Valósítjuk meg a marxizmus—leninizmus elveit az cletben. Úgy gondoljuk, hogy ez A Barátság Olajvezeték a Duna alatt érvényes az irodalom területén is Ezért — az egység elvi alapjainak efősitese, s az egység továbbfejlesztésé érdekében — nem mondunk le arról, hogy elvtársi, baráti bírálattal illessük az egyes művekben előforduló politikai és világnézeti fogyatékosságokat. Az ilyen bírálat nem gyengíti az egységet, hanem — éppen ellenkezőleg — erősiti. Ezeket a célokat azonban csak akkor tudjuk elérni, ha helyesen értelmezzük a párt szövetségi politikáját és annak megvalósításét at irodalom területén. — Pártunk széles körű népfrontpolitikát valósít meg, s énnek lényege az a törekvés, hogy a munkásosztály vezetésével a társadalom minden osztályát és rétegét bevonjuk a szocialista építő munkába, s a közös munkában társadalmunkat egységes, szociaiista szellemű és világnézetű társadalommá formáljuk. A népfrontpolitika mai formája azonban nem vqlami osztdlybéke, hanem az osztályharc magpsabb fokú, jlj formája a szocialista társadalom építésének befejező szakaszában. Eszközei ma már békések, lényege a közös, alkotó munka és az antlmarxista polgári nézetek, a kapitalizmus erkölcsi, világnézeti, szellemi csökevényeinek éles bírálata. Ez a politika végső soron az osztálynélküli társadalom megteremtésének politikája. Ellentétes eszmék kőzött nem lehet összefogás — Pártunk szövetségi politikája széles körű elismerésnek örvend. Egyesek azonban a népfrontpolitika alapelveit, a társadalmi osztályok együttműködését a szocializmus építésében mechanikusan átviszik az irodalom területére. Ezt helytelennek tartjuk. Az irodalom — társadalmi felépítmény; az eszmék területe. Ezen a területen különböző társadalmi osztályok eszméinek képviselői vannak jelen, márpedig különböző — egymással ellentétes vagy éppen ellenséges — eszmék között nincs és nem is lehetséges összefogás. Az eszmei, ideológiai küzdelem a népfrontpolitika elengedhetetlen feltétele az élet minden területén. Á különböző társadalmi osztályok együttműködése a szocializmus építésében csak akkor lehet sikeres, ha az épités feladatainak megoldására irányuló törekvéseinket egybekapcsoljuk a maradi nézetek ellen vívott eszmei harccal. Az együttműködés és a harc ilyenformán a népfrontpolitikában dialektikus egységet alkot. Irodalmunk nem kommunista szemléletű alkotói között sokan vannak olyanok, akiknek pozitív, szocialista irányú fejlődése biztató. Értékeljük és becsüljük előrehaladásukat. De ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy baráti, elvtársi bírálattal segítsük elö további fejlődésüket. Véleményünk szerint ezeknek az Íróknak és művészeknek a baráti és elvtársi bírálat akkor nyújtja a legnagyobb segítséget, amikor ők maguk is szükségét érzik annak, hogy helytelen nézeteiktől, vagy azok egy részétől megszabaduljanak. A bírálatnak helyes alapokon kell nyugodnia, nem a szerző személye, hanem a művében fellelhető eszmei és politikai tévedések ellen kell Irányulnia. A mai élet ábrázolása — Irodalmi életünk nagyon fontós kérdése, á mai élet ábrázolása. Sénki nem vitathatja: egyetlen irodalom sem fejlődik egészségesen, ha fő feladatát nem abban látja, hogy feltárja az adott világ sokrétű problémáit, segitse kora haladó erőinek győzelmét, részese legyen a kor társadalmi küzdelmeinek. A mi irodalmunk tekintete is korunkra irányul, mégis, azt kell mondanunk, hogy a népünk életének utolsó 15 évében bekövetkezett sorsdöntő fordulatoknak a téma nagyszerűségéhez méltó megfogalmazása még nem született meg a mai irodalomban. Irodalmunk ezjjel még adós, de bízunk benne, hogy ezt az adósságát is törleszteni fogja. — Az íróknak a nép életével való ma még nem kielégítő kapcsolata magyarázatot ad arra is, hogy irodalmunkban a mai téma címén miért foglalkoznak íróink annyi áltémával. Sok alkotásban a külső körülmények, a színhely, a díszletek valóban maiak, de a szereplők jelleme, gondolkodása nagyon is tegnapi. Mások előszeretettel rajzolják meg a huligánt, a csavargót; a társadalom perifériáján mozgó anarchista, lump alakokat, s a tetejébe ezt a mai téma diadalának minősítik. — Az életismeret hiánya miatt szenved csorbát a pozitív hős ábrázolása is. Egyesek már magának a pozitív hős ábrázolásának* igényét is sematizmusnak bélyegzik, holott a sematizmus veszélye nem a pozitív hősben, hanem az élettől elszakadt íróban van. Az irodalom alaphivatása a nevelés, s ezt leginkább az általa megrajzolt pozitív hősök példamutató erejével érheti el. A mi életünkben tömegesen megtalálhatók az irodalmi megformálásra méltó hősök típusai. Ha az író ismeri az életet és részese a szebb és jobb élet kiharcolásának, ha tevékenységét összeköti a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség harcával, feltétlenül megtalálja művelnek pozitív hősét is. A korszerűség tartalmi kérdés — Még mindig akadnak, akik úgy vélik, hogy a mai élet kérdéseiről nem is lehet nagy művet alkotni, mert ehhez bizonyos "történelmi távlaté kell. Ez az elmélet nagyon hasonlít ahhoz a rég megcáfolt tételhez, hogy azon a bizonyos "billegő íróasztalon" nem lehet írni. Embere, írója válogatja hogy billeg-e íróasztala. Amennyiben az Írónak szilárd marxista—leninista világnézete van, biztosan eligazodik korunk legbonyolultabb kérdéseiben is. — Az irodalom és a művészet nemcsak ábrázolhatja és kifejezheti a fejlődő társadalmi valóságot, hanem — ha helyesen látja a társadalom fejlődésének objektív , törvényszerűségeit — felvázolhatja a jövő képét is: megrajzolhatja a fejlődés történelmi perspektíváját. Az irodalom a maga eszközeivel — anélkül, hogy légvárakat építene — távolabbra is mutathat, ábrázolhatja a jelenből kibontakozó jövőt is. — Ilyen módon tehet eleget az író a párt és a nép alapvető igényének és kérésének, annak, hogy az Irodalom eszközeivel segítse a szocializmus teljes felépítéséért folyó harcot. Nézetünk szerint ezt a célt az írók a legeredményesebben a szocialista realizmus alkotói módszerének segítségével érhetik el — jelentette ki Kállai Gyula, majd az irodalom korszerűsége körül folyó vitáról szólott. A korszerűség elsősorban tartalmi és nem formai kérdés. Az a korszerű — vagy, ha úgy tetszik: "modern" — irodalom, amely állást foglal a kor küzdelmeiben, s a haladás győzelmét segíti elő. — Az írószövetség megnövekedett szerepéről tanúskodik, hogy a kommunista írók kezdeményezésére isméi létrehozzuk az írószövetség pártszervezetét. A párt nálunk mindenkié, abban az értelemben, hogy mindenki, aki a szocializmust magáénak vallja, segítséget, támogatást, erőt meríthet a pártból. Ennek az elvnek kell érvényesülnie az írószövetség pártszervezete munkájában ls. Emelkedjünk korunk színvonalára, s alkotó tevékenységünk gazdagabb, életünk örömteli és boldog lesz! — jelentette ki beszéde végén Kállai Gyula, majd beszédét e szavakkal fejezte be: — Teljes szívvel és őszintén bízunk a magyar írókban, a magyar irodalom képviselőiben. Egy úton megyünk, azonos célokért harcolunk. Bízunk abban, hogy a jövőben tanúi leszünk a nagyigényű magyar szocialista irodalom felvirágzásának. Rendületlenül hiszünk abban, hogy népünk további nagy felemelkedés előtt áll az élet minden területén, s ebből a felemelkedésből — sőt ennek előmozdító erői közül — nem fog hiányozni a magyar irodalom sem. (MTI Foto — Mező Sándor íelv.» A Kőolajvezeték Vállalat siófoki üzemének dolgozol, Horváth László művezető irányításával, összekötöttek a Barátság Olajvezeték Duna alatti szakaszát Szászhalombatta környékén a további vezetékkel. Azóta már a nyomáspróba ls megtörtént ezen a vezetékszakaszon _ Felsővároson új járdát avattak Szeged-Felsővároson, a Habi ártbasa és a Gál utca, valamint a környék lakossága új aszfalt gyalogjárda átadását ünnepelte tegnap, szombaton este a felsővárosi pártszervezet helyiségében A Köztisztasági Vállalat útépítő munkásainak megvendégelésével egybekötött ünnepségen megjelent Koncz Mihály, a It. kerületi tanács elnökhelyettese i6. Megköszönte a körzeti tanácstagok é* a lakosság közreműködését, társadalmi munkaját, valamint az útépítők szorgalmát, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére idejében elkészültek a munkával. A Iloblártbasa utca Tápai sorig tartó szakaszának — melybe a Gál utca egy része is beletartozik — mindkét oldalán aszfalt gyalogjárda épült, melyre összesen 650 ezer forintot költótt a kerületi tanács. NAPIRENDEN: A jobb kiszolgálás Szép és örvendetes, hogy a szegedi kereskedelmi dolgozók körében is kibontakozott s egyre szélesebben gyűrűzik a ezocialistabrigád-mozgalom. A város boltjaiban és vendéglátó egységeiben harminchat dolgozó közösség tűzte célul, hogy munkájukkal rászolgálnak a szocialista címre. Brigádok természetesen a kisebb üzletekben nincsenek és nem is lehetnek, mert azokban egy-két ember dolgozik. A mozgalom a szocialista brigád címért tehát a legnagyobb forgalmat lebonyolító, "kulcsszerepet- betöltő boltokban, vendéglátó egységekben vert gyökeret. A vfiroe kereskedelmében tevékenykedő brigádok saját területüknek és saját hivatásuknak megfelelően tettek vállalást. A legrövidebben talán úgy summázhatnánk: a legjobban szolgálni a lakosság igényeinek kielégítését. A mozgalom éppen ezért a kereskedelemben sem öncélú. Sokoldalúan biztosítja a kereskedelemben dolgozók öntudatának erősödését, s anyagiakban ls — ahogyan kell — elismerik a jobb munkát. A dolognak ez azonban csupán az egyik oldala. A másik, s a vásárlók szempontjából a leglényegesebb: a szocialistabrigád-mozgalom közvetlenül hasznára válik a boltokat felkereső lakosságnak. Hogyan, Azáltal, hogy a szocialista címet megszerezni kívánó brigádok vállalásaiban többek között szerepel az udvarias és gyors kiszolgálás, az üzletek csinosítása, a választék bővítése. Előfordult, még most is lehet vele találkozni, hogy egyik-másik üzletben néhány órán át nem lehet kenyeret kapni. A vásárló ezért joggal bo6zszankodik. S hogy néhány óráig nem volt kenyér, annak okát — nem említve most a sütőipar hibáit — többször abban kereshettük. hogy a boltvezető nem rendelt elegendő mennyiséget. A háziasszony tapasztalta, hogv a boltban nem volt kielégítő választék zöldségfélékből. A ruházati szaküzletben szintén hasonló jelenség keserítette. A vendéglátó egységekben .— jól ismert ez is — előfordul, hogy sokáig váratják a vendéget; hogy egyikmásik kiszolgáló nem eléggé udvarias. Nos. a szorialistabrigád-mozgalom célja, hogy mindezeket a jelenségeket is megszüntesse; A boltvezetőkön sok múlik, hiszen a rendeléseket ők adják meg, így leleményességüktől, felelősségérzetüktől is függ egyegy bolt jó ellátottsága. A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói — mint ismeretes — elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, s a közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalást tettek. Ennek lényege, hogy saját erőforrásból, valamint társadalmi munkából korszerűsítik a boltokat, javítják a lakosság ellátását. Csak helyeselhető, hogy a vállalatnál piackutató bizottság is tevékenykedik, s tanulmányozza a lakosság igényeit, melyeknek alapján intézkedéseket tesznek a szükségletek kielégítésóért. Ellenőrzik a brigádok vállalásait, s a szocialista elmet a vállalás valamenynyi pontjának teljesítésével kapják meg. Olyan -apróságban" sincs engedmény, hogy bizonyos cikkeket — a kulturált kereskedelemnek megfelelően — be kell csomagolni; hogy pontosan kell mérni; hogy nagy gondot kell fordítani a raktározásra, szállításra. Az eddigi eredmények alapján bátran írhatjuk, hogy a szocialistabrigadmozgalom a kereskedelemben a vásárlók javára, kedvére válik, s elismerésükkel találkozik. (m. s-)