Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

11 Hétfí, IMS. Április 30. Inota holnapja Hogyan fejlődik tovább az ínotai alumíniumkohó a má­sodik ötéves tervben? A má­sodik fél évben rekonstruk­ciós munka indul. Kisebb mértékű nagyobbítást is ter­veznek. A rekonstrukcióra és bővítési* előirányzott, csaknem 100 millió forintos beruházás azt jelenti, hogy évente 5400 tonna alumíni­ummal termelnek többet. A kohóalumlnium többsége, GO százaléka, a szomszédos Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű­be kerül. Ugyanakkor kül­földre ls exportálunk alumí­niumot — A kohót eredetileg 18 ezer 500 tonna alumínium termelésére tervezték mondotta az üzem főtechno­lógusa. — 1964 végére azon­ban elérjük a 31 ezer ton­nás termelést is. Csökken az önköltség A termelékeny­ségi szempontból már elér­tük a világszínvonalat. 1965-re gyárunk ebben is a világszínvonal fölé emelke­dik. Ki mit tud ? Verseny a VIT tiszteletére Idén Helsinkiben kerül sor a világ ifjúságának VIII. harcos seregszemléjére. A Szegedi Orvostudományi Egyetem KISZ-szervezete szombaton a VIII. VIT tisz­teletére "Ki mit tud* cím­mel magas színvonalú ver­senyt rendezett. Az esten megjelent dr. Julesz Miklós Kossuth-díjas egyetemi tanár és dr. Szél Éva, az orvosegyetemi KISZ­bizottság titkára. A verse­nyen felléphetett minden hallgató, aki tehetséget ér­zett magában nyilvánosság előtti szereplésre. A bemu­tatott műveket négytagú zsűri bírálta el, dr. Obál Fe­renc professzor elnöklésével. A tánczenekar nyitánya után mutatták be a hallga­tók választott szavalataikat és zeneszámaikat. A bemu­tatott művek művészi érté­kére jellemző, hogy a zsűri kénytelen volt a kitűzött díjak számát megemelni az igazságos elbírálás érdeké­ben. Így az első, valamint a három második helyezett egyaránt 10—10 napos bala­toni üdülésben részesül. A szereplők közül kl kell emelni az első helyezést el­érő Bajnóczki Istvánt, aki Casy Jones balladája és Burnes: Szentes Vili esti imája című művek tökéle­tes tolmácsolásával, nagy­szerű lendületével és művé­szi előadásmódjával méltán nyerte el a közönség elisme­rését. Szép sikert aratott Filep Klára vidám hangula­tú szavalatával, Perényi Má­ria és Perényi László Bar­tók-műveket bemutató jó játékával. Muráti Katalin, Liszt A-dúr szonettjének kidolgozott, művészi él­ményt nyújtó előadásmódjá­val, valamint Varga Mari­ann Radnóti Miklós: Hu­szonnyolc év című művének komoly megformálásával nagyban hozzájárultak az est Sikeréhez. A műsorban részt vettek meghívott vendégek is, akik közül külön is meg kell említem Kökéndi Jó­zsef kimagasló művészi tel­jesítményét. operarészletek előadásával. Érdekes színfoltja volt az estnek a VIT-ek történetét ismertető kis előadás. Fel­keltette ez a sikeres est a jelenlevőkben azt a reményt is, hogy sikerült életrehívni az egyetem falain belül egy irodalmi színpadot. Várkonyi Tibor Szegediek a pécsi tudományos IflflQf) — OK1HOE1 diákköri konferencián A KISZ Központi Bizott­sága és a Művelődésügyi Mi­nisztérium megbízásából a Fécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara május 3-an és 5-én megren­dezi az V. országos tudomá­nyos diákköri konferencia állam- és jogtudományi szekciójának üléseit. A Sze­gedi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara hat dolgozattal és 26 hall­gatóval vesz részt a pécsi diákköri konferencián. A program keretében a szege­dlek az alábbi időpontokban szerepelnek. ' Május 3-án 11 órakor "A társadalmi és az állami aka­rat* címmel Szakdts Kálmán IV. évfolyamú szegedi jog­hallgató tart előadást. Vita­vezető: dr. Antylffy György tanszékvezetó egyetemi ta­nár, a Szegedi Tudomány­egyetem rektora. Ugyancsak május 3-án délután 3 óra­kor Virágh Pál V. évfolya­mú szegedi joghallgató elő­adására kerül sor -A film­mel és rádió-, televízió-adá­sokkal kapcsolatos egyes szerzői jogi kérdések* cím­mel. Vitavezető: dr. Keme­nes Béla tanszékvezető egye­temi docens. Rácz Attila V. éves szegedi joghallgató elő­adása május 4-én 9 órakor kerül sorra "A megyei jogú városi tanácsok és kerületi tanácsaik viszonya* címmel. Vitavezetö: dr. Kovács Ist­ván tanszékvezető egyetemi tanár. Május 5-én 9 órakor három szegedi dolgozat is­mertetésére kerül sor, ter­mészetesen a pécsi jogi egyetem más-más tantermé­ben. Fazekas László V. év­folyamú szegedi joghallgató "A társadalmi bíróságok szerepe a munkafegyelem megszilárdításában- címen ismerteti dolgozatát. A vitát dr. Nagy László tanszékve­zető egyetemi fanár vezeti. Ruszoly József IV. évfolya­mú szegedi Joghallgató elő­adásának címe: »Az orszá­gos nemzeti bizottság két tervezetéről*. Az előadást követő vita vezetője dr. Maday Pál tanszékvezető egyetemi docens. Ugyaneb­ben az időpontban és helyen tartja meg előadását Gön­czől László IV. éves szege­di joghallgató is "Római jogi elemek a Tripartitum­ban* címmel. Ennek a dol­gozatnak a vitáját is dr. Maday Pál vezeti. A záróünnepély és a díj­kiosztás május 5-én déli 1 órakor lesz a Pécsi Tudo­mányegyetem aulájában. Megkezdődött a „csigaidény" Nemcsak az első nyíló ta­vaszi virágok, s a jóidö, ha­nem a téli rejtekhelyeikről előbújt csigák is azt jelzik, hogy visszavonhatatlanul el­érkezett a tavasz. Erről azon­ban általában kevés szó esik. Pedig a csiga, s ennek is egyik fajtája, az úgynevezett éticsiga (Hellx pomatia), nagy mennyiségben lelhető fel hazánkban. Különösen Somogy, Tolna, Baranya, Nógrád. Heves, újabban meg Csongrád megyében jövedel­mező pénzforrása is a gyűj­tőknek. A magyar éticsiga ugyanis értékes exportcikk Földművesszövetkezete és a francia konyhá nélkü­lözhetetlen csemegéje. Fran­ciaország és Svájc kereske­dői sokkal többet felvásárol­nának, mint amennyit éven­te összegyűjtünk belőle és mondjuk meg mindjárt azt is: sokkal többet lehetne szedni és hasznosítani belőle, mint amennyit eddig expor­táltunk évente. Ráadásul olyan érték ez, amely a szó legszorosabb értelmében „a főidőn hever, csak le kel\ nyúlni érte*. Négyezer forintos mellékjövedelem Kik foglalkoznak csiga­gyűjtéssel? Korra, nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül — nagyon sokan. Vasutasok, akik szabadnap­jukat töltik, tsz-tagok, ami­kor nem sürget a mezőgaz­dasági munka, nyugdíjasok, úttörők és a szervek közül a földművesszövetkezetek és a falusi ifjúsági szövetkeze­tek, s természetesen: a MA­VAD. Tavaly például egy idős mosonmagyaróvári há­zaspár, Kóró József és fele­sége 13 mázsa éticsigát adott át a földművesszövetkezet­nek s ezzel csaknem négy­ezer forintos mellékjövede­lemre tett szert 2 hónap alatt A Szeged és Vidéke 26 mázsa éticsigát szállított a MAVAD-nak a tavalyi idényben. Egyébként a -csiga-idény' a három tavaszi hónapra — április, május, június — ter­jed. A csigagyűjtés tehát •em hosszadalmas, nem fá­rasztó foglalkozás. Harmat­dús, vagy eső utáni hajnalon egyetlen gyűjtő egy-két óra alatt 20 kilót is összeszedhet és a földmüvesszövetkezetek 3 forintos átvevői árat fizet­nek a csiga kilójáért kész­pénzben. Ezt az összeget szállítási és csomagolási költ­ség nem terhelt Tepsiben és konzervben Az éticsiga: valuta. Érde­mes törődni vele és vigyázni arra, hogy ne menjen kárba, veszendőbe. Sok helyütt nem ismerik az éticsiga gazdasági jelentőségéi, és felelőtlenül a baromfival, sertéssel etetik feL Pedig a földművesszö­vetkezetnek átadott csiga árán sokkal több és nagyobb tápértékű takarmány vásá­rolható. Általában a 3 centi átmé­rőjű, vagy annál nagyobb csiga a keresett cikk és ez élve, házában kerül szállítás­ra. A tapasztalt gyűjtök drót­ból, furnérlemezből készíte­nek maguknak 3 centis át­mérőjű gyűrűket s amelyik csiga nem fér át a gyűrűn, az az exportképes. Megkezdődött tehát a ••csiga-idény*. Az első szál­lítmányok már megérkeztek a MAV AD telepeire, hogy onnan folytassák Útjukat nyugati megrendelőinkhez, a"kol a pácolt csiga tepsiben, vagy konzervcsomagolásban kedvet csemegét jelent. Víz alatt a Tisza-part felszedett utakhoz Felelősségmegosztás Kennedy: Csak arra gyújtsuk meg a kanócot. vigyázz, Mac, hogy egyszerre Perel a fiam Arccsontjaira feszült bőrének pirossága meghazudtolja korát. Apró szemei megtör­tek, fogai nincsenek, morzsolja a szava­kat, és panaszkodik a töpörödött, öreg em­ber, idősebb Varga Mihály, Faragó utca 3. szám alatti lakos. — Lehet Ilyet csinálni' Elveszi a fiam a holmimat. Az "egyik ágyat, szekrényt, székeket, edényeket, szegény feleségem ruhaneműit. Pedig már hét éve nem la­kik nálunk, házat épített magának. Mi se­gítettük, mert az asszony még a hízóra valót is odaadta neki, amikor nem vol­tam otthon. Egyszer számláltam a pénzt, és csodálkoztam, hogy hiányzik 1500 fo­rint. Akkor mondta a feleségem, hogy "kölcőnkérte* a fiam. lapogathattam megint Ezt csináltam egész életemben. Vasutas voltam, dehát a nyugdíjat pótolni kellett Jártam házak­hoz dolgozni, fát vágni Azelőtt meg öt hold földet műveltem. Volt úgy, hogy egy hétig sem jöttem haza. Kint aludtam a magam tákolta kunyhóban, meg a házak­nál. A termés egy részét felnőtt korában is odaadtuk a fiamnak, pedig ő még egy kapavágást sem segített, ötéves kora óta neveltük. Ugyanis fogadott gyerek, ne­vünkre is írattuk. Próbáltuk taníttatni, dehát nem igyekezett. Aztán betettem a vasúthoz. Katona volt, leszerelt, megnő­sült. De ezután már nemigen nézett fe­lénk, feleségem pedig meghalt. Nagyon egyedül voltam, és elvettem egy szegény asszonyt, akinek nem volt semmije. Ügy gondoltam, nem hagy él, s törődik velem. Megfőz, takarít: igazán nagyon rendes. Csendesen éldegélünk. Dehát most még én fizessek a fiamnak? Beperelt a bíró­ságon. Itt a végzés, hogy a fele holmi neki jár az asszony után. Egy kendőt vettem a feleségemnek, emlékszem, 80 forintért. Már nincs meg, de a fiam 150 forintot követel érte. Miből? Nem tett ő a ml asz­talunkra semmit. Most pedig neki Ítélte a törvény. Jó, én belenyugszom, vigye a holmit. Marad egy ágy, egy szekrény, szék is, amire leülünk, asztal, amin eszünk, de a kendőért nem fizetek. Az én apám is újra nősült, jómódú volt, de én nem pe­réltem tőle semmit. Nincs ebben a gye­rekben emberi érzés. Hívott, menjek hozzá lakni. Dehogy mentem. Tudom én, hogy van ez. Addig észrevesz, amíg odaadom a nyugdíjat, aztán rám se hederít. Itt van erre az Igazolás: beperelt, él a törvény adta jogával. Én nem vagyok Ilyen fur­fangos, de most már ugyanígy cselek­szem. Azt mondják, apatartásra kötelez­hetem. Idős, beteg ember vagyak, a tör­vény ezt is megítéli. Már 70 éves •elmúl­tam, és ezt értem meg öreg koromra. Ma.-kovíts Tibor HtueiHtyúQUiHSBalc a seSís&cibiH ? NYLONGYOMOR Az utóbbi években olyan szokatlan kifejezésektói hem­zsegnek a sebészeti szakcik­kek, mint: nylon, lavszan, perion, orlon stb. Rövidesen alighanem a helyreállító se­bészet »nylonkorszakáról* fognak beszélni. S ez nem meglepő: a kémia olyan tu­lajdonságokkal felruházott anyagokat ad az orvostudo­mánynak protézisek elkészí­tésére, amilyenekről régeb­ben még csak álmodni sem mertek. Tartós, rugalmas, s ami a legfőbb, a környező szövetek szempont jóból ár­talmatlan anyagok ezek. A választék ma már oly nagy, hogy a sebészek azon anya­gok fogyatékosságairól, vagy előnyeiről beszélnek, ame­lyekből a mesterséges szer­vet -ki kell szabniok*. A porózus anyagok köny­nyebben összenőnek a kötő­szövetekkel és jobban be­ágyazódnak a szervezetbe. Ügy tűnik, hogy a porózus anyagok előnyben vannak a tömör és sima anyagokkal szemben. Kiderült azonban, hogy a polivinilalkoholból készült likacsos cső nem al­kalmas a nyelőcső pótlására, me-t felszívja az élelmet. Ezért nyelőcsőnek jobban megfelelnek a sima és ke­mény polletiléncsövek, ame­lyek teljesen elzárják a nye­lőcsőbe kerülő táplálékot a szomszédos szövetektől. Igaz, epalietiléncsöveket recézni kell, mint a gázálarc csö­veit. Ellenben a lavszanból és nylonból készült porózus szövetek remekül felhasz­nálhatók a véredények hely­- reállítására. Belső falukat gyorsan beborítja a vérből kiválasztott anyag. amely hermetikusan elzárja a vér­edényt. Külsó fala viszont összenő a kötöszövettel, s a vér körforgásához szükséges új vezeték már el is ké­szült!. Az izmok különösen a nylonból vagy lavszanból készült hálós, vagy fonott protéziseket "kedvelik*. Kapronhálóval nagyszerűen lefedhetők a rekeszizmok és a hasfal defektusai. Az or­vosok még a szívizom-in­fraktust is megtanulták könnyű nylon "foltocskák­kal* gyógyítani. Persze csupán a szervezet hibás részeinek- ideiglenes pótlásáról van szó: bármi­lyen tartós legyen is a mű­anyag-protézis, fokozatosan felszívódik a szervezetbe. Közben azonban a szinteti­kus protézist "bevonják* az élő szövetek. S ami a leg­érdekesebb, a szervezet olyan új szöveteket állít eló, amelyek tartósabbak és munkabíróbbak a régiéknél. Mennyi rúzst fogyasztanak' a magyar nők? Hazánkban a férjek Jelen­tős része nem szereti, ha fe­lesége rúzsozza a száját, s bizonyára ez az egyik cica annak, hogy a magyar nők viszonylag igen kevés rúzst -fogyasztanak*. Ujabban pe­dig a fiatal lányok éppen azzal akarnak feltűnni, hogy nem használnak rúzst, he­lyette inkább a szemet hang­súlyozzák ki szemMdök- és szempillafestéssel. A magyar nők évente mindössze hat tonna rúzst esznek meg. Ez; körülbelül kétmillió darab, tehát átla­gosan csak minden második nő fogyaszt q} egyetlen rúzs­rudacskát

Next

/
Oldalképek
Tartalom