Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

Díszünnepség Budapesten és Szegeden hazánk felszabadulása 17. éTfordulója alkalmából I Ünnepi üdvözlet Ogyesssából, Továbbra is áttekinthetetlen a szíriai helyzet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGTÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 79. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1962. április 4. -- w e^nagyobb nemzeti ün­J^j népünkét, hazánk fel­szabadulásának 17. év­fordulóját köszöntik Csong­rád megye dolgozói. 1945 áp­rilis 4-e valóban történelmi sorsforduló volt az egész nemzet, de valamennyi dol­gozó életében is. Ennek a napnak jelentősége az évek múltával egyre növekszik, olyan mértékben, ahogyan a szabad magyar nép előreha­lad a szocializmus építésé­ben. Ezen a napon hálatelt szívvel emlékezünk a fel­szabadító szovjet hadsereg­re. a nagy szovjet népre, a szovjet hadsereg oldalán harcoló román és bolgár nép fiaira, akik közül igen sokan életüket és vérüket áldozták a magyar nép szabadságá­ért. De ezen a napon a há­la szava száll a magyar el­lenállási mozgalom harco­sai, mindazok felé, akik né­pünk szabadságáért áldoza­tokat hoztak, vérüket hul­latták. Szeretetünk jeléül meghajtjuk az emlékezés lo­bogóját mindazoknak a sír­ja előtt, akik hazánk, dol­goeó népünk szabadságáért az életüket áldozták. Kö­szöntjük a mai napon a nagy szovjet népet, kommunista pártját, a kommunista em­bereket, a magyar nép szi­lárd és rendíthetetlen bará­tait, Tizenhét év alatt felser­dültek azok az ifjak, akik a felszabadulás idején szület­tek, de egy nemzet történe­tében 17 év nem nagy idő. Ez alatt azonban történelmi változás formálta át orszá­gunkat. Népgazdaságunk már mindkét lábával a szo­cializmus talaján áll, nem­csak iparunk, de mezőgaz­daságunk is szocialista. Ipari termelésünk majdnem négy-. szeresére, az egy főre eső termelés több mint kétszere­sére, a foglalkoztatottság csaknem kétszeresére nőtt 1938-hoz viszonyítva. A most folyó második ötéves ter­vünk során csupán az el­múlt évben megyénk szocia­lista iparának termelése 10.1 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet, s a terme­NEPUNK LEGNAGYOBB ÜNNEPE Irta: Török László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára lés növekedésének 68 száza­léka a termelékenységből fa­kadt. Az ötéves terv első évében jelentősen gyarapo­dott megyénk élelmiszer- és könnyűipara. építőiparunk csupán az elmúlt évben 290, százezer forintnál nagyobb költségvetési értékű létesít­ményt adott át a megrende­lőknek és csupán az elmúlt évben állami erőből 637 la­kás építését fejezték be. S így sorolhatnánk tovább ipa­runk fejlődésének megannyi bizonyítékát, s mindez rend­kívül tehetséges, szorgalmas és becsületes munkásosztá­lyunk tetteit dicséri. De a felszabadulás óta el­telt évek során gyökeresen átalakult mezőgazdaságunk is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ez év márciusi ülé­se így értékelte az elmúlt három év alatt ezen a terü­leten elért sikereket: óha­zánkban befejeződött a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése, egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, és az át­szervezés három esztendejé­ben egyidejűleg emelkedett a magyar mezőgazdaság ter­melése is. A munkáshatalom megvédése, és megszilárdulá­sa az ellenforradalmi tám,a­dással szemben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében elért gazdasági eredmények, általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egy­mással összefüggő történel­mi jelentőségű három győ­zelme«. S ha megyénkben is még meg kell küzdenünk az időjárás nehézségeivel, ha le kell is küzdenünk egyes termelőszövetkezetek gyengeségeit, mégis magabiz­tosan, optimizmussal tekint­hetünk a jövőbe s ez elé a gazdasági év elé elsősorban, hiszen most már megterem­tődtek megyénk mezőgazda­sága gyorsabb ütemű fejlesz­tésének az objektív feltéte­lei. Megyénk napilapjai ré­vén a megye dolgozói meg­ismerték azokat a célkitűzé­seket. amelyeket a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése me­gyénk mezőgazdasága elé második ötéves tervünk so­rán tűzött. Már a tervidő­szak első évében — 1961-ben — 300 traktort, 324 traktor­ekét és tárcsát, 128 traktoros aratógépet, 77 kombájnt' és más gépeket, mintegy 105 millió ígrint értékben kapott megyénk mezőgazdasága. G azdasági épületekre több mint 98 millió forintot hasz­náltak fel. Csupán az el­múlt évben mintegy 1000 hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Bú­zából — a kedvezőtlen idő­járás ellenére, a megye tör­ténelmében még soha nem látott eredményt, 11,6 má­zsás átlagtermést értünk el. A tsz-ek intenzív búzából 8000 holdról 17,1, az állami gazdaságok 6000 holdról 22.5 mázsás átlagtermést takarí­tottak be. Egyetlen év alatt 24 százalékkal nőtt az öntö­zőberendezéssel ellátott te­rület. A múlt év végén a szarvasmarha-állomány 8. a sertés- 18, ezen belül a ko­caállomány 5 százalékkal nőtt, A termelőszövetkezetek közös állatállománya az el­múlt év végén mintegy 30— 50 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. S ebben a gazdasági évben sem csökkentjük a fejlődés ütemét. Megyénk termelő­szövetkezetei egyre inkább megszilárdulnak. F orradalminak tekint­hető a kulturális élet­ben bekövetkezett változás is. Nemcsak abban a tekintetben, hogy egyre növekszik a dolgozó töme­gek általános műveltsége, nemcsak abban, hogy egye­temeinken, főiskoláinkon, gimnáziumainkban és tech­nikumainkban egyre többen tanulhatnak, hanem abban az óriási tanulási kedvben is, amely megyénk egész tár­sadalmát áthatja. Növekszik a könyvolvasás, alig van már család, ahol házi-könyv­tár ne lenne. A megyében 102 ezer rádió-, és 7200 tele­vízióelőfizető van (csupán az elmúlt évben 4700 televíziói vásároltak a megyében). Űj iskolák, űj óvodák, új egye­temi létesítmények nyitják meg évről évre kapuikat, hi­szen az új társadalmi rend magas műveltségű emberek nélkül elképzelhetetlen. És milyenné változott az élet a felszabadulás óta el­telt 17 év óta hazánkban? Kérdezzenek meg csak egy munkást, vagy kérdezzenek meg egy parasztot a "három­millió koldus* közül, vagy kérdezzenek meg egy értel­miségit, mit hozott életében ez a 17 esztendő? A munka, az élet, a megélhetés bizton­ságát és a jövő biztonságát! Igen, a jövőét! A munkás­hatalom teszi lehetővé, hogy ha nehézségek is adódnak az élet során, biztosan tudjuk, hogy leküzdjük ezeket a ne­hézségeket. S a jövőt olyan­ná formáljuk, amelyben van értelme az életnek, a terve­zésnek. Sikereink, eredményeink szervezője a kommunista párt. A szocializmus építé­sének hazai sikereiben mér­földkővel jelentett az SZKP XX. kongresszusa, amely elv­hűségével, politikai bátorsá­gával és éleslátásával példát mutatott az egész nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalomnak, a kommunista pártoknak, elhárította az akadályokat a szocializmus mérhetetlen lehetőségeinek kiaknázása elől. A Magyar Szocialista Munkáspárt im­már hatodik esztendeje en­nek szellemében vezeti si­kerről sikerre a magyar dol­gozó népet. Pártunk VII. kongresszusának irányelveit valósítjuk meg az élet min­den területén, s az elmúlt évek igazolták, hogy pártunk helyes politikáját, gazdaság­politikáját dolgozó népünk támogatja. Miért lehet he­lyes ez a politika? Mert ta­lálkozik a legszélesebb dol­gozó rétegek érdekeivel, mert kifejezi dolgozó népünk aka­ratát, gondolatát. Azért, mert pártunk figyelembe veszi az SZKP XX. és XXII. kong­resszusának tapasztalatait, a kommunista és munkáspár­tok 1957. és 1960. ,évi moszk­vai nyilatkozatának tanulsá­gait, s mindezt jól párosítja a magyar viszonyokkal, a sajátos nemzeti körülmé­nyekkel, egész népünk és az egész nemzetközi munkás­mozgalom javára. Sikerein­ket csakis az tette lehetővé, hogy az ellenforradalom le­verése után helyreállítottuk pártunk életében a lenini normákat, az állam életében a szocialista törvényességet. Mindez lehetővé tette a he­lyes politikai és gazdasági feladatok kidolgozását, mind­ezek alapján alakulhatott ki az erős és megbonthatatlan kapcsolat a párt és a töme­gek között, az egyre növek­vő bizalom pártunk és kor­mányunk irányában. Mindez szocialista építőmunkánk eredményességének egyik döntő tényezője. Ezért állít­hatjuk, hogy pártunk helyes lenini politikája volt és ma­rad sikereink, eredményeink alapja. E mellett mindabban, amit elértünk, döntő szerepe van annak is, hogy miután népünk ma­gáévá tette a párt politiká­ját, magas fokú aktivitást tanúsított e politika megva­lósításában. Ipari eredmé­nyeinket, kulturális sikerein­ket, a mezőgazdaságban vég­rehajtott nagy fordulatot másként, mint az egész nép helyeslésével és egyetértésé­vel megvalósítani nem lehe­tett volna. Dolgozó népünk az elmúlt években magasan túlteljesített minden tervet és elképzelést. Éppen a Központi Bizottságnak a mezőgazdaság helyzetéről és további feladatairól szóló márciusi határozata mutatja, hogy már most, amikor má­sodik ötéves tervünk máso­dik évében vagyunk, az ere­deti célok helyett nagyobb feladatokat is kitűzhetünk. Megyénkben is megvan min­den lehetőség arra. hogy akár az öntözött területet, akár a termésátlagokat, akár az állattenyésztés hozamait a tervezettnél nagyobb mér­tékben emeljük, mert ezt a célkitűzést nemcsak helyesli, de meg is valósítja népünk. Jelenlegi és jövőbeni ered­ményeink tehát pártunk mellett egész népünket di­csérik. Munkánk eredményességé­nek döntő tényezői közül azonban nem hagyhatjuk ki a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország testvéri segít­ségét sem, amely sikereink egyik forrása. A Szovjetunió hatalmas nemzetközi tekin­télyével, erkölcsi erejével, politikai tapasztalataival mindenkor segített és segít a jövőben is. A Szovjetunió segítsége ezer formában ju­tott és jut el hozzánk. Nagy szerepe van abban, hogy ha­zánk iparilag fejlett ország­gá vált, amelyben népünk jobban, kulturáltabban él, mint bármikor történelme folyamán. A mi népünk tud­ja — és a mai ünnepnapon különös fényben látja —, hogy szabad, független ha­zánk léte, az emberibb életet biztosító szocializmus mind­megannyi eredménye össze­függ azzal az őszinte barát­sággal és ragaszkodással, amely összefűzi a szocializ­must építő népeket. A magyar nép egyedül a világimperializmus­sal szemben, kicsiny erő. De mivel része az egy­séges és összeforrott szocia­lista tábornak — amelynél a világon nincs hatalmasabb erő, s amelynek fölénye az élet minden területén napról napra nő —, legyőzhetetlen! A proletár internacionalizmus eszméit hűségesen magunké­nak vallva, a szocialista tá­bor népeivel — mindenek­előtt a szovjet néppel — szo­ros, megbonthatatlan egység­ben menetelve, végleges ha­zánkban is a szocializmus vívmányai és a szocializmus történelmileg rövid idő alatt hazánkban is teljesen fel­épül Ebben az évben össze­ül a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz­szusa, hogy számba véve ed­digi eredményeinket új, nagyszerű célokat tűzzön ki népünk elé. A kommuniz­mus építésének programja — amelyen most a szovjet nép munkálkodik — népünk haladásának útját, fejlődésé­nek perspektíváit is mutatja. Ez a nagyszerű távlat lelke­sít bennünket a második öt­éves tervünk végrehajtásá­ban. Hiszen kézzelfogható közelségbe kerülünk a szo­cializmus alapjai lerakasa befejezéséhez, közvetlen kö­zelségében a szocializmus tel­jes felépítésének. Nagy dol­got hajtunk végre, ha a szo­cializmus alapjainak leraká­sa után megteremtjük a fej­lett szocialista társadalmat, hiszen ez azt jelenti, hogy sok-sok kommunista forra­dalmár, becsületes magyar hazafi álmát és akaratát tel­jesítjük. Az elkövetkező húsz évben hazánk is jelentős tá­vot tesz meg a kommuniz­mushoz vezető úton annak érdekében, hogy a kommu­nista társadalom Magyaror­szágon is történelmileg azo­nos időben épüljön fel, mint a Szovjetunióban. Miért hangsúlyozzuk azon­ban ezen az ünnepnapon is ez évi közvetlen feladataink fontosságát? Miért kell szól­nunk arról, hogy a tavaszi vetésre kell összpontosítanunk a figyelmet? Miért beszé­lünk arról, hogy ipari ter­veink minden mutatóját pontosan teljesítenünk kell? Azért, mert ennek az eszten­dőnek . sikerei vihetik előre második ötéves tervünket, mert a jelenlegi tervév fel­adatainak a valóra váltósa hazánkat, népünket teszi erő­sebbé, boldogabbá, gazda­gabbá, népi-nemzeti egysé­günket szilárdabbá. Ez a mi népünk szerény hozzájárulá­sa a szocialista tábor erejé­nek fokozásához, ahhoz, hogy a világon a béke tartós legyen. Népünk őszintén óhajtja a békét. Magyarországon egyet­len olyan ember sincs, aki­nek valamiféle anyagi érde­keltsége fűződne a háború­hoz, ahhoz, hogy növekedjék a hadsereg létszáma, a hadi­termelés. Nagy céljaink meg­valósításának döntő külpoli­tikai feltétele a háború ve­szélyének elhárítása, a béke fenntartása az egész világon, az általános és teljes lesze­relés kiharcolása, a békés egymás mellett élés elvének maradéktalan megvalósítása. Az erőviszonyok ma már nem az imperialistáknak kedveznek. Az • agresszor megfékezését szolgálják a Szovjetuniónak a rakétatech­nikában elért óriási eredmé­nyei, világelsősége Az ag­resszív imperialisták kényte­lenek számot vetni a szocia­lista tábor erejével, a világ imperialistaellenes, békesze­rető erőinek hatalmával. A legyőzhetetlen szocialista tá­bor, a nemzetközi munkás­mozgalom, az antiimperialis­ta felszabadító mozgalmak, az emberiség aktív békeaka­(Folytatás a 2. oldalon.) (Horváth Mihály rajzaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom