Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

3 Kedd, 1962. április 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határozatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962. március 28-án, 29-én és 30-án kibővített ülést tartott, amint lapunk vasárnapi számában jelentettük. Az MSZMP Központi Bizottsága ülésén két fontos határozatot hozott, s állást foglalt időszerű külpolitikai kérdésekben. A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról 4 mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról szóló határozat — amelyet kivonatosan ismertetünk — négy fejezetből álló bevezető része megállapítja: Központi Bizottságunk, pártunk jelentheti az egész magyar dolgozó népnek, hogy az 1958 decemberében kitűzött célt a tervezettnél jóval hamarabb elértük: hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és az átszervezés három esztendejében egyidejűleg emelkedett a magyar mezőgazdaság termelése is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalmává váljék. A határozat a továbbiakban rámutat, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása lendületes kibontakozásának és eredményes végigvitelének első és elengedhetetlen feltétele az MSZMP marxista-leninista elveken nyugvó politikája volt. A szocializmus ellenségeinek áskálódása és hollókárogása hiábavaló volt. mert a még fiatal szocialista magyar mezőgazdaság meggyőzően bizonyítja a termelőszövetkezeti rendszer fölényét, s máris megmutatkoznak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságban rejlő nagy erők. Mezőgazdaságunk termelése az átszervezés három esztendejében számottevően emelkedett és a belterjesség irányában fejlődött. Az 1959—61. években az előző három évhez képest a termelés nyolc és fél százalékkal nőtt, a felvásárlás pedig 1961-ben 13,3 százalékkal haladta meg az 1958-as évit. Az elmúlt három esztendőben kereken 19 milliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági beruházásra. A mezőgazdáság szocialista átszervezése egészséges voltának egyik döntő bizonyítéka az is, hogy az ország állatállománya ma nagyobb, mint az átszervezés megkezdése előtt volt. A Központi Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött az a szilárd alap. amelyre építve megvalósíthatjuk a belső piacon a folyamatos, zavartalan ellátást és a népgazdaságüag szükséges mértékben növelhetjük a mezőgazdasági kivitelt. Mezőgazdaságunk még mindig magán viseli az ország felszabadulás előtti elmaradásának nyomait. Ezt gyorsan le kell küzdenünk, a fejlődés ütemében mezőgazdaságunknak jobban fel kell zárkóznia szocialista iparunkhoz, el kell érnie a korszeri! mezőgazdasági termelés világszínvonalát. hatékonyan hozzá kell járulnia népünk életszínvónalának emelkedéséhez, szocialista hazank általános fejlődéséhez. Mezőgazdaságunk fejlődésében most új fejezet nyílik; az átszervezés befejeztével erőinket most már egyetlen fö feladatra, a termelés gyorsütemű fejlesztésére fordíthatjuk. A terméshozamok, a termelékenység növelésével kell végérvényesen bebizonyítanunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényét, a kapitalista és a kisárutermelő mezőgazdaság fölött. A termelés általános fellendítése. az árutermelés gyors növelése az egyes termelőszövetkezeti tagnak, a termelőszövetkezeti tagság közösségének és az országnak egyaránt érdeke. A termelőszövetkezetek további megerősödése ós fejlődés szempontjából a politikai munka változatlanul elsődleges és döntő jelentőségű. Valamennyi politikai lépés cél.ia es hatása a termelőszövetkezet gazdálkodása eredményességének előmozdítása kell, hogy legyen. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődése, eredményessége az. ami politikai céljaink megvalósulását a leghatásosabban mozdítja elő. A politikai és a termelőmunka a legszorosabban összefügg egymással. Mezőgazdasági termelésünk növeléséhez még sohasem voltak a jelenlegihez hasonló kedvező feltételek, de az előttünk álló feladatok is nagyok: Az ötéves terv részeként. 1962-ben a mezőgazdasági termelést az előző esőhez képest 9,2 százalékkal, a felvásárlást 11,5 százalékkal kell növelni. Az egész ötéves terv időszaka alatt, a megelőző öt év átlagához képest, a mezőgazdasági termelést 22—23 százalékkal kell növelni, a felvásárlási pedig olyképpen, hogy az 1965-ben 55 százalékkal legyen nagyobb, mint 1960-ban volt. A terv célkitűzései csak a hozamok, a munka termelékenységének állandó növelésével, a termelési költségek csökkentésével valósíthatok meg. örültekintő alapossággal és szakszerűen vázolja a Központi Bizottság határozata a továbbiakban a növénytermesztés. az állattenyésztés, a szőlő- és gyümölcstermelés. az öntözés nagyarányú növelésének lehetőségeit és teendőit. Szól arról is. hogy a mezőgazdasági tudományok művelőinek fő feladata az ötéves, illetve a távlati fejlesztési tervek tudományos megalapozása. A tudományos kutató-. és oktatómunkát még közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Kutató intézeteink tekintsék feladatuknak saját eredményeik gyakorlati bevezetésén kívül a legjobb külföldi fajták és termelési tapasztalatok hazai kipróbálását és elterjesztését is. Nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági szakoktatás erőteljes fejlesztésére, mert ez az előrehaladáshoz szintén nélkülözhetetlen. Szocialista nagyüzemeinkben, az állami gazdaságokban és elsősorban a területileg kialakult, megszilárdult lermelőszövetkezetekben tovább kell folytatni a termelés -éiszerű területi kialakítására és fokozatos szakosítására irányuló munkát. Ennek során figyelembe kell venni a rópgazdasági szükségleteket, valamint az egyes területek, lárások, községek eddig kialakult termelési Irányát, a már hagyományos, illetve kialakulóban lévő termelési Tájegységeket. Mindenekelőtt az eddig sok üzemben, elap-ózottan termelt ipari növények és gazdasági magvak termesztését kell az arra alkalmas gazdaságokban nagyüzemi méretűvé fejleszteni. A gazdaságosabb állattenyésztés érdekében. ha az üzem, vagy üzemrész nagysaga lehetővé teszi, a telepek egy-két állatfajra, állattartási ágra történő fokozatos szakosításra kell törekedni. IV Megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében mind nagyobb szerepe van az iparnak. A korszerű szocialista mezőgazdaság kialakítása az eddigieknél lényegesen több és többféle nagy teljesítőképességű mezőgazdasági gép és berendezés, valamint vegyi- és építőanyag felhasználását igényli. A mezőgazdaság dolgozói használjál^ "fel a gazdaságukban a rendelkezésükre bocsátott műszaki és anyagi eszközöket. Jól szervezzék meg a gépek munkáját, karbantartását és javítását, A mezőgazdasági építkezések fő formája továbbra is az egyszerűbb, olcsóbb, nagyrészt szövetkezeti, illetőleg szövetkezeti építő-brigádokkal kivitelezhető, úgynevezett szerfás. vagy más olcsó megoldás legyen. A szövetkezeti gazdaságok korszerű termelőeszközökkel való eliátása a gyors fejlődés ellenére is hosszabb időt igényel. Ezért a nagyüzemekben továbbra is hasznosítani kell a paraszti gazdaságokból visszamaradt gépeket, fogatokat, berendezéseket és épületeket. A határozat rámutat, hogy a szocialista mezőgazdaság fejlődésében, a termelés, a termelékenység növelésében döntő szerepe van a munka gépesítésének, a mezőgazdasági géppark növelésének, a gépek jobb kihasználásának, a gépek karbantartásának, javításának, gazdaságos üzemeltetésének. Az ilyen jellegű feladatok megoldásában, az egész szocialista mezőgazdaság minden irányú fejlesztésében az állam egyik legfontosabb eszköze a gépállomások hálózata, amelyet a legközelebbi években még tovább kell erősíteni. A tsz-eknek máris 11 ezer saját traktoruk van. Kívánatos, hogy tovább folytatódjék a tsz-ek saját gépparkjának növelese is. Ezért úgy kell az illetékes állami szerveknek intézkedniök, hogy a legközelebbi években az új beszerzésű traktorok és más mezőgazdasági gépek egy részét az állami gépállomások gépparkjának, nagyobb részét a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelésére kell felhasználni. Az öntözés kérdéseivel is behatóan foglalkozott a Központi Bizottság. Megállapította, szükségesnek és lehetségesnek tartja, hogy az öntözés fejlesztését a második ötéves tervben előirányzott 460 ezer holdon túlmenően további 150—180 ezer holddal túlteljesítsük. E felemelt öntözési program sikeres megvalósítása szükségessé teszi a társadalmi erők nagyerbbmértékü igény belétel ét, elsősorban a termelőszövetkezetek közötti vállalkozások, a vízgazdálkodási társulatok útján. Az öntözés erőteljes kiterjesztése céljából meg kell gyorsítani a belvízrendezés ütemét. egyedik fejezetben a mezőgazdasággal kapcsolatos határozat lamutat: A termelőszövetkezeti tagság, valamint a nárt- és tanácsi szervek közös munkája eredményeként. a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult, szervezetileg megerősödött. Biztatóan fejlődik a termelőszövetkezetek belső közösségi élete, kialakulóban van a szilárd politikai és gazdasági vezetés, gyorsan kibontakoznak a további fejlődés előfeltételei A szocializmusnak falun aratott győzelme után a pártés tanácsi szervek, a tömegszervezetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés tervszerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek kihasználására kell irányulnia. A falun dolgozó kommunisták fordítsanak nagy figyelmet a fokozódó követelményeknek meg telelő vezetés kialakítására. a vezetés színvonalának állandó emelésére. Harcoljanak azért, hogy mindenütt a tagság megbecsülését, bizalmát élvezzék, irányításra alkalmas, hozzáértő emberek dolgozzanak a terme'öszövetkezetek élén. Törekedjenek a megfelelő vezetés megerősítésére, tehetséges, új erők nevelésére. Ne engedjék, hogy alkalmatlan emberek baráti, rokoni kapcsolatuk révén a vezetésbe kerüljenek. A pártszervezetek és a termelőszövetkezetek vezetőinek legyen szívügyük a termelőszövetkezeti tagok mindennapi problémáival való rendszeres foglalkozás. Párt- és tanácsi szerveink az eddigieknél is nagyobb figyelemmel foglalkozzanak azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyekben a politikai és szakmai vezetés nem megfelelő, gazdálkodási színvonaluk alacsony. Segítsék elő, hogy az elmaradottak mielőbb az átlagosan gazdálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emelkedjenek.. Párt-, tanácsi és egyéb, állami szerveink őrködjenek a szövetkezeti demokrácia megtartása felett, akadályozzák meg a törvénysértéseket, tartsák szem előtt, hogy a termelőszövetkezetek irányításának fő módszere a helyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel párosuló meggyőzés. A dolgozó parasztok politikai öntudata a termelőszövetkezetekbe való belépéssel jelentősen emelkedett. Szocialista tudatúk kialakítása azonban még hosszú folyamat. A politikai munka feladata e folyamat meggyorsítása, az egységes szocialista, szövetkezeti parasztság kialakítása. Ennek elősegítésére a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozók képviseljék következetesen azt a álláspontot hogy a termelőszövetkezetben az embereket a közösség érdekeiért végzett munka, az emberi magatartás és nem a korábbi vagyoni helyzet alapján kell megítélni. 4 szocialista mezőgazdaság fejlődésében az erkölcsi ösztönzés mellett döntő szerepe van az anyagi érdekeltség érvényesítésének. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesülni az anyagi érdekeltség elvének, hogy az a közösségi vagyon gyarapítására, minőségi munkára ösztönözzön, megteleljen a tag egyéni érdekeinek és elősegítse a családtagoknak a munkába való bevonását. Ezért alkalmazzák bátrabban a szocialista elveken alapuló, a munkaegységről'dszeri továbbfejlesztő és kiegészítő — az adott üzem fejlettségi fokához igazodó — munkadíjazási formákat: A határozat végül megállapítja: Az MSZMP Központi Bizottsága kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy egész párttagságunk, az ifjúkornmunisták, pártonkívüli szövetségeseink és barátaink, munkásosztályunk , szövetkezeti parasztságunk, az értéLtniségiek és az alkalmazottak, a központi és helyi, állami és tanácsi funkcionáriusok, egész társadalmunk megérti és magáévá teszi szocialista mezőgazdaságunk fellendítésének nagy ügyét — ez meghozza a sikert. Rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy az eredmények az eddig elérteknel is sokkal nagyobbak legyenek. A kongresszusi munkaversenyről 1. Azt követően, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta a párt soron következő kongresszusának összehívását 1962 őszére, az iparban, a mezőgazdaságban és a szellemi munka különböző területein dolgozók a VIII. kongresszus tiszteletére szocialista felajánlásokat tettek. A verseny céljának az iparban és a mezőgazdaságban a munka termelékenységének fokozását, a műszaki színvonal fejlesztését, a termékek önköltségének csökkentését, az anyagtakarekosságot és az exporttervek maradéktalan teljesítését tűzték ki. 11. A Központi Bizottság szívből üdvözli ezt a nagyszerű kezdeményezést, helyesli a verseny célkitűzéseit. Ügy véli, hogy ez a kezdeményezés a magyar munkásosztály, a szocialista útra lépett parasztság, a műszaki és adminisztratív dolgozók együttes fellépése a magvai' nép szocializmusba vetett hitét., egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységét tükrözi. A Központi Bizottság felhívja a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteket, hogy támogassák és karolják fel a kongresszusi munkaversenyt, valamint felkéri a gazdasági és a műszaki vezetőket, hogy a termelés feltételeinek biztosításával, a termelés magasabb szintű irányításával és szervezésével segítsék elő a kongresszusi munkaversenyben kitűzött célok elérését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elhatározza, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére megindult szocialista munka versenyben legjobb eredményt elért üzemeket, állami gazdaságokat, gépállomásokat. termelőszövetkezeteket, kutató- és tervezőintézeteket kongresszusi zászlóval, illetve oklevéllel tünteti ki. E célra a Központi Bizottság 12 zászlót és 39 oklevelet adomanvoz. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása időszerű külpolitikai kérdésekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága állást, foglalt időszerű külpolitikai . kérdésekben is. Az állásfoglalást, kivonatosan közöljük. Külpolitikánk alapeh cinek megfelelően — melyek az 1937-es és az 1060-as Moszkvai Nyilatkozatban lefektetett elvekkel azonosak — a magyar nép. a többi szocialista ország népeivel vállvetve, s a világ más népeivel együtt, sikeresen küzd a béke védelméért, az USA, valamint a nyugatnémet és egyéb háborús körök agresszív terveinek meghiúsításáért. Pártunk és egész népünk követi ezt a politikát, ennek győzelméért harcol a nemzetközi életben. ez a politika vezérli kormányzatunk hivatalos külpolitikáját is. Az új világháború veszélyének csökkenteséért és végleges legyőzéséért folyó küzdelemnek elengedhetetlen része az általános és teljes leszerelésért való szívós harc. A sáoc'alista országok és más békeszerető államok együttes ereje és e világ népeinek békeakarata növekvő erővel szorítja az imperialista hatalmakat és keresztezi agresszív terveiket. Jelenleg folyik a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. . További lankadatlan küzdelemre van azonban szükséges ahhoz, hogy a tárgyalások tényleges gyakorlati eredményre vezessenek. A Szovjetunió kormánya által előterjesztett és az ENSZ közgyűlésén már 1960 őszén tárgyalásra elfogadott általános és teljes leszerelési javaslat megvalósításáért küzdve, támogatunk minden olyan részleges javaslatot is, amely előbbre viszi a leszerelés ügyét Támogatjuk a szovjet kormány javaslatait a fegyverzet és a fegyveres erők fokozatos csökkentésére a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. Támogatjuk az- NDK kormányának javaslatát. amely a két német állam hagyományos fegyveres erőinék korlátozását és a/, atomfegyverekről való kölcsönös lemondását ajánlja. Támogatjuk mindazokat a javaslatokat. amelyek atomfegyvermentes övezetek létesítését javasolják Közép-Európában és a föld más körzeteiben. A nukleáris háború veszélye különösen megnövelte a leszerelésért való küzdelem fontosságát az egész emberiség számává. E veszély elhárításának egyetlen gyökeres módja: a népek határozott fellépése a nukleáris fegyverek betiltásáért és megsemmisítéséért, megfelelő nemzetközi egyezmény alapján és szigorú nemzetközi ellenőrzéssel. A béke biztosításáért és a nemzetközi légkör enyhítéséért folyó harc egyik központi kérdése a német béke megkötése — ha lehet, miridlict német állammal —. és egyben a nyugat-berlini abnormális helyzet rendezése. Az ország népe támogatja az MS.2MP nemzetközi politikáját, pártunk az egész népre támaszkodik e politika végrehajtásában. A népek közötti barátság és testvéri összefogás internacionalista eszméi jegyében küzdünk a béke és a haladás erőinek új győzelmeiért, a szocialista világ, s benne a mj országunk új sikereiért a nemzetközi életben. Ez a harc pártunk mindennapi politikájának szerves része. Külpolitikánk alapvető céljait, követve a szocialista Magvarország képviselői a béke és a haladás ügyét védelmezik és támogatják a nemzetközi, államközi, vagy társadalmi szervezetekben. A tőkés államokkal való viszonyban. a békés egymás mellett élés elvét követve, a gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésére törekszünk, változatlanul visszautasítva minden kísérletet, amely belügyeinkbe való beavatkozásra irányul.' A béke ügyét védelmezve biztositjuk a szocialista országok erőfölényének további növekedését, amely a legfontosabb támasza a társadalmi haladásért küzdő erőknek világszerte.