Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

Csütörtök. 1962. április 19. Befejeződött a pedagógusok idei ideológiai továbbképzése Hatszáz szegedi pedagógus tanult a szemináriumokon A pedagógusok idei ide© násítottak azokat az értékes mólókat tartottak. A beszálógiaj továbbképzése a na- tapasztalatokat, amelyeket az mólónak is természetesen pókban tartott beszámolók- elmúlt években szereztek a az a célja, mint a vizsgákat befejeződött. Ebben az vezetés módszereiről. nak: a tanult anyag számonévben mintegy 600 szegedi A szakfelügyelők és a fel- kérése, pedagógus vett részt 29 sze- sőbb szervek iskola- és óraminárium munkájában, és látogatásaik alkalmával azt mindannyian — a beszámo- is tanulmányozták, hogyan lókról néhány igazoltan hi- használják fel a pedagóguányzót nem számítva — sí- sok a tanításban a megiskeresen számot is adtak tu- mert ideológiai anyagot. A dósukról, a feldolgozott tapasztalatok jók. Á látoga- Az új módszer bevezetés© anyag ismeretéről. tók meggyőződtek arról, hogy vei néhol jelentkeztek ugyan A tanév elején a pedagó- a pedagógusok ott, ahol arra nehézségek, de általában, gusok számára is többféle szükség és lehetőség van, mint a beszámolók tapasztaszemináriumot szerveztek. ahol az nem érőltetett, ha- latai igazolják, eredményes, Igen sokan vettek részt a nem szervesen kapcsolódik hasznos, jó módszer ez. dialektikns materializmus az óra anyagához, A pedagógusok ideológiai es a politikai gazdaságtan ^ heivesen továbbképzésének jövő évi tanfolyamain, * "fyc,OK f1' tervein most dolgoznak, de tanultak filozófiatörtén© mon tanuUakat Még nincs minden elképtet is, és szép számmal ta- ' zelés végleges formába nulmányozták a tudományos Ez természetesen mindenek- öntve, annyi azonban szocializmus elméletét, vala- eiőtt a középiskolákban és rnáris> bizonyos, hogy a j© mint a nemzetközi munkás- ^ általános iskolák felső ta- v° ®vi továbbképzés középmozgalom történetét Min- goaatán tanító pedagógusok Pontjában az MSZMP VIII. dem tanfolyamon négy sz© munkájára vonatkozik. kongresszusának anyaga áll mináriumot tartottak, két al- Az ideológiai oktatásban majd kai ómmal pedig a nevelőtes- vaió részvétéi jó eredményei tületekben megvitatták az A vizsga merev formái helyett azonban a beszámoló a beszélget© közvetlenebb formáját alkalmazza. A vállalati tükör előtt A

z emberek többsége Vannak dicsekvő számok, nuárjában is pontosan 6 száakarva, nem akarva ameiyek például azt tanúsit- zalékkal esett vissza a térszinté mindennap be- ... ..... . melés az előző év decembelekukkant a tükörbe, futó 3aK" nogy a minisztériumi réhez mcrten. pillantást vetve arcóra, ruhá- vallalatok Csongrád megyéjóra. Azonban nem mindany- ben januárban 8 százalékkal nyian kedveljük a tükröt, kü- termeltek többet, mint az elölönösen, ha egyenesen elénk - . . ,. .... ... tartják. Ilyen elénk tartott 20 ev hai0nI° ldo5Zakaban tükör például a vállalati No lam> van fejlődés — álla- _ tervjelent© is, amelybe néz- pithatja meg az, aki csak fu- telnek el, míg elérjük a köve vezetők, munkások talál- to pillantással néz a tükör- rfbbi szintet. Most a tűkor koznak önmagukkal. Persze P'uanta"sai nez 3 tuKor előtt allva sokan azt kerdeo sszességükben azt matatják az elénk tartott üzemi tükrök, hogy az év elején ismételten megtorpantunk. Sajnos, hónapok be. Mutat azonban mást is. zik: mi ennek az oka? Töbebbe is sokféleképpen lehet . . ..., . ,. nézni, mint a falitükörbe. A többi között azt, hogy ez a ben azt mondj^ nincs ébAllhat eleje az ember elgon- 8 százalékkal magasabb ja- S'SS'^i dolkozya, vagy nezhet bele nuári termelés 6 százalékkal korábbi termelési szintet az futó pillantással. kevesebb, mint a tavaly de- új évben, kevesebbet térvezAz idei első negyedevi tu- nek. Most pedig a szokatlan körbe nézni csak hosszan, el- remDen' időjárás, a nyersanyagellátás gondolkozva lehet az elénk álló képet figyelmesen tanulmányozva. Egyetlen sem fordíthatja el a vezető fejét, sebeli zóval az első negyed- is nehezítette a termel©! Az évi tervteljesítésről időjárásra hivatkozók érvei szóló jelentés nem mekissé sántítanak. Hiszen decsodatükör, amely "éberben sem volt jobb az ' , ' ido, mint januarban, s ekkor mert ez nem egyszerűen egy csak a 30 es a szép vonaso- emelkedett a legmagasabbra vállalati jelenlés a sok kö- kat tükrözi. Februárban a termelési index. Igazság zül, hanem a tervtörvény va- ugyan emelkedett a termelés, az, h°gy ezt az emelkedést de mé" íev is sok helven 3 rohammunka' az év végi ac meg így is SOK neiyen ha.rá SZÜHe Lam egy ^p lóra váltásának mutatója. Mit mondanak ötéves ter- alatta maradt a követeimé- választja el a két hónapot © vünk második éve első három hónapjának tényszámai? nyeknek. Annak ellenére mégis január első munka„„„ , . a pedagógusok családlátogaSZKP XXII. kongresszusa- fásakor is megmutatkoztak. nak anyaga! Ezeken a tan- . ....., _ .. , , testületi megbeszéléseket A «aladlatogatasok alkalmaidén pedagógus r©zt vett, maval igen gyakran vetödtehát azok is, akik nem ta- tek fel elvi, ideológiai, polinultak a szervezett ideológiai tikai kérd©ek, s ilyen es© tanfolyamokon. A konferen- tekben pedagógusok ^ ciak igen 30I sikerültek. , , , A pedagógusok felk©zül- dlg batran támaszkodtak a ten jelentek meg, konferenciákon tanultakra, gondosan áttanulmányozták Új dolog volt az idén, az anyagot © szinte minden hogy vizsga helyett beszánevelőtestületben élénk, tartalmas vita alakult ki, különösen a kommunizmus építésének © a nemzetközi helyzetnek a kérdéseivel, továbbá a személyi kultusz felszámolásával kapcsolatban. A kommunista nevel© problémáit külön témakörként vitatták meg. Ebben az ©-ben tovább javult a szemináriumok színvonala, jelentősen csökkent az igazolatlan -mulasztások száma, gondosabb volt az anyag tatulmányozása, a felk&zü!©, erősödött a vitaszellem © az eg©z évi munkán érz© dött, hogy a pedagógusok valóban igénylik a tanul©! az ideológiai kérdésekkel való alapos ismerkedést. Ennek is köszönhető, hogy a szemináriumok munkájában állandóan érvényesült a tanult anyag © a gyakorlati éle! a pedagógia kapcsolata. A szemináriumok vezetői jói haszA Marx téren épüS fel az autóbusz-pályaudvar Szeged vár©, valamint a busz-pályaudvar tervét röviKözlekedés- és Postaügyi desen elk©zítik és jövőre Minisztérium szakemberei kezdik meg az építkezéseket. hosszasan © sokoldalúan A pályaudvar előreláthatóvizsgálták, hogy hol lenne lag mintegy 3—4 millió folegalkalmasabb hely egy új rintba kerül, a költségeket a autóbusz-pályaudvar felépí- minisztérium és a városi tatésére. A különböző szem- nács közösen biztosítja, pontok figyelembevételével Egyébként a pólyaudvart a végül úgy döntöttek, hogy a Marx tér köves részének pályaudvart a Marx téren lé- egyharmadán, körút felőli tesítik. A helykijelölésnél fi- homlokzattal építik fel. Mögyelembe vették, hogy közel götte — tehát a tér kétharvan a város szívéhez, a vil- madrészén — vásárcsarnoklamoshoz, a főútvonalakhoz, szerű pavilonokat helyeznek tehát a megközelíthetőség el, modern piaci árusításra, minden szempontból adva A tér parkosított, földes réVA már beérkezett tervpá- szét továbbra is fenntartják lyázatok alapján a Szeged- mezogazdasagi vásárok szanek legmegfelelőbb autó- mára. KISZ-fiatalok vetélkedése az öttömösi Magyar László Tsz-ben Három alapszervezetbe tő- senyre kelt egymással. A mör ülnek az öttömösi KISZ- verseny színhelye: a község fiatalok: egy belterületi és egyetlen termelöszövetkezekét külterületi KISZ-szerve- te, a Magyar László Tsz. zet fogja össze őket. A há- Ugyanis az alapszervezetek rom alapszervezet most ver- tagjaiból három ifjúsági brigád alakult a KISZ-titkárok: Farkas Matild, Födi Ibolya és Puskás József vezetéséve! Az ifjúsági munkacsapatok feles művelésre fölvállaltak 800—800 négyszögöl területet, amelyen primőr zöldbabot termelnek majd. A munkához minden szükséges eszközt rendelkezésükre bocsát a tsz s így egyenlő munkafeltételek és körülmények között a munkacsapatok szorgalma, igyekezete dönti majd el a versenyt a három alapszervezet között. A termés értékének 50 százaléka a fiataloké lesz majd, akik ebből az összegből és a KISZ-esek kultúresoportja előadásainak bevételéből kirándulást terveznek. A három ifjúsági brigád most csak az időt várja, hogy hozzáfoghasson a munkához, amely biztosan meghozza majd számukra a várt eredményt. sem teljesítették a tervet néhány üzemben, hogy ez lényegesen alacsonyabb vol! mint az elmúlt év utolsó hónapjának teljesítménye. De amivel elmaradtak az első két hónapban, azt igyekeztek pótolni a harmadikban — mondhatja, aki több üzem tervteljesítési számait ismeri. Ilyen megállapításra csak az juthat, aki futó pillantást vet a tükörbe. A számok, tények igen ékesszólóan beszélnek, sőt emlékeztetnek is. Miről © mire? Azt mondják © így igaz: sok helyen nem tartották be a tervszabta ütemet. Most is érvényenapján új helyzetre ébredünk. Mintha valami különös varázsa volna a Szilveszternek, mert nemcsak a naptárban © véget az év, hanem valahogy a termel©! eredmények lapjaira is pontot teszünk. Uj év első munkanapja más, mint az óév utolsó 24 órája. S ez nem objektív okok eredménye. A december sajnos tavaly is a tervteljesités hajrája volt. Ekkor a napokat már pénzzel, mondhatni nyereségrészesedéssel is mérték. Decemberrel zárul az év, s a terv eredményessége ösztönzi a vezetőket, mert ettől függ a prémium is. A grasül üzemeinkben a negyed- fikon türeJrneSi nem S2ol, évi hajrá. S ez emlékeztet a múltra, tavalyi munkánkra, így volt ez 1961 negyedéveiben is. Az első hónapban alacsony, a tervezettnél kevesebbet, s az utolsó hónapban pedig száz százaléknál többet termeltek igen sok vállalatnál. Van Szegeden több olyan üzem, ahol az év bizonyos időszakában *félgözzel>» dolgoznak. Ilyenek a konzervnem mondja, hogyan és mivel húzták felfelé a term© lési mutatókat.. Csak a raktár üressége, a félk©z termékállomány csökkenése © sok más tényező tanúsíthatja, hogyan is kúszott felfelé a kimenő készárut jelző számok grafikonja. omoly feladatokat hárít üzemeinkre az ötéves terv. Az idén nagyobbakat, mint tavaly. S K zisa« Dél-Amerika. Erre jellemző, hogy Nyugat-Németország összes magántőkés direktberuházásainak egy negyede Dél- és Közép-Amerikába irányul, s több mint egy hetede csak Brazíliába. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a magántűk© direktberuházások óriási többsége a leghatalmasabb nyugatnémet mammutkonszernekre korlátozódik — a 3,2 milliárd márkából 2,3 milliárd —, akkor világosan áll előttünk az agresszív nyugatnémet tőke expanzió tendenciája. . . általában még USA befolyás Bar Latin-Amerika alatt áll, a nyugatnémet konszernek erőteljes pozíciókkal rendelkeznek itt is, — sőt, olyan, lépések is kifizetődőknek látszanak szemükben, mint például, hogy a Krupp-cég 1959-ben Mexikóban létrehozta saját beruházási bankját, vagy, hogy a nyugatnémet Flick-konszern — ugyancsak 1959-ben a Lehmann Brodhers bankház útján megvásárolta az észak-amerikai Studebaker—Packard Co. részvényeinek jelentős r©zéí, s ezáltal gyakorlatilag uralkodó helyzetbe került Argentínában, Brazíliában és Peruban. A Közel- © Közép-Keleten hasonló a helyzeit. A nyugatnémet imperialisták e területen ma még kev©bé önállóan lépnek fel, mint Afrikában és különösen LatinAmerikában. De itt sem maradnak el. 1957-ben von Brentano, akkori nyugatnémet külügyminiszter, kormánya nevében hit© tett az úgynevezett Eisenhower-doktrina támogatása mellett. Ugyanebben az évben a düsseldorfi Park Hotelben tanácskoztak a nyugatnémet © az amerikai gazdasági élet képviselői az Eisenhower-doktrina közel- © közép-keleti megvalósításáról. Az itt született -•elvi határozatok* hamarosan éreztették hatásukat: 1959 közepén, a tanácskozások után alig két évvel, Nyugat-N© metország magántők© beruházásai Közel- © Közép-Keleten 59,7 millió márkáról 93,6 millióra nőttek, tehát 34 százalékkal emelkedtek. Közben — 1958 májusában — létrehoztak egy köz© nyugatnémet—amerikai szervet, amelynek feladata megtervezni az ipari létesítményeket a Közel- © Közép-Keleten. Ez a szerv a MIDEC, amelyben egy nyugatnémet monopólium vesz részt... , tehát a nyugatnémet Az új gyarmatositasban imperializmus — amely szívesen hivatkozik arra, hogy nem gyarmatosító, •»mert. nincsenek gyarmatai* — teljes erejével részt vesz, © amint a felsorolt példák is mutatják, mellénye nem is olvan fehér, mint ahogyan állítja... A gyarmatositas mai módszerei term©zetesen különböznek a száz vagy kétszáz évvel ezelőttiektől, de a lényeg ugyanaz maradt. Az élen az amerikai © a nyugatnem© tőke jár — ami részben összefonódottságukat bizonyítja, de napjainkban már; egyre inkább oka összeütközésüknek is. gyár, a paprikafeldolgozó jövőre még nagyobbat, mint vállalat, mert az élelmiszer- az idén. Ez a fejlőd© rendipar még ma is szezon jellegű je. Hogy ezeket a feladatoipar. A többi üzemekben kat megoldjuk, száműznünk azonban nincs alapja a sze- kell a lazaságot, a hullámzonszerűségnek. Nem lehet zást a termel©bő! Csak az visszatérő refrén a negyed- ütemes, a terv szerinti mun|évi hajrá, mert ez zavarja a ka segítheti eredményesen Dr. Gutermuth a Neues Deutschland hasábjain nem-1 tervszerűséget, kárt okoz a tervcélkitüz©eink megvalósírég megjelent cikkében éppen erre a kettősségre és az • népgazdaságnak. Mindjárt tósát. A hullámzás ma még újonnan kirajzolódó tendenciára utalt, amikor leszögezte: | hozzátehetjük, a termelésnek ráüti bélyegét a vállalati jö»Az a szerep, amit a nyugatnémet imperializmus, | nemcsak folyamatosnak, ha- vedelmezöségre. A mennyimint az agresszív US-monopóliumok legfőbb szövetségese. állandóan fejlődőnek ségi lemaradást még pótolni játszik, lehetővé tette a nyugatnemet monopoliumok sza-: J haí mára, hogy szövetségeseiktől eg©z sor gazdasági enged-lennie januártól decem- lenét tulórakkal, éwégi faajményt csikarjanak ki; például a Montan Unicba történt | bérig, sőt azon túl is. Tehát raval. De a termelékenyseg belépése megszüntette az addigi termel©i korlátozásokat» nem úgy, hogy január és de- lemaradását aligha. Ez pedig és ez megkönnyítette a nemzetközi piacokért folytatott | cember között, vagy hóna- érezteti hatását a vállalat harcukat*. Ez azután összességében olyan megerősödést: ké t huUámzó a terme- gazdasági eredményeiben. S eredményezett Bonn szamara, hogy nem csupán kétségt© » + , ,,. - „„„,„_., „ lenné tette nyugat-európai gazdasági hegemóniáját, ha-|l«> hanem állandóan egyen- ez a hullámzás nemcsak a nem megszilárdította pozícióját az Egyesült Államokkal | letesen fejlődő, amelyik nem vallalati mutatókban jelentszemben is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, tesik vissza év elején. Nem kezik, hanem zavart okoz a hogy az amerikai kormány pénzügyminisztere először |úgy mint most) januárban, népgazdaság tervszerű munEisenhower, másodszor már Kennedy megbízásából, a j százalékkal volt kajában, fejlődésében is. Az nvueatnémet kormány segitsegét kerte a megrendült. ,. . , SsA-doUár támogatására, s még ennél is világosabb | kevesebb a termeles, mint üzemek első negyedevi tervbizonyíték: Adenauer először megtagadta a kért támoga-jegy hónappal korabban. Ugy teljesítésének tükrében ez lást, és másodszor feltételeket szabott... | látszik, ez is visszatérő ref- is benne van. Nyugat-Németország!r«n Szegeden, mert 1961 ja- Nagy Pál Aszfaltozzák a Petőfi Sándor sugárutat Az Egyesült Államok *apcsolaia- kétségkívül érdekesen alakul, s ez nem csupán pillanatnyi változásra í utal, hanem a nyugati táboron belüli erőviszonyok biz©, nyos eltolódására, és arra a tényre, hogy Nyugat-Német-1 ország a háború utáni amerikai csatlósból mindinkább t üzlettárssá, sok vonatkozásban üzleti versenytárssá, sőt el-j lenféllé növekszik. Ez óriási különbség mind politikai., mind pedig gazdasági tekintetben. Olyannyira, hogy mai már Nyugat-Németország gazdaságilag az USA utan aleg-. Az Aszfaltútépítő Vállalat csak társadalmi munkában erősebb kapitalista országgá vált. Ezzel elérkezettnek:. szegedi kirendeltsége az ere- szállítják el a helyszínről az látja az időt arra, hogy nemcsak elfogadja es felhasznal-1 deti terv szerjnt mar március Ady téri egyetem hallgatói, ja a tengerentúli tők© saját erejének fokozására, hanem. 15_én meg akarfa kezdeni a A bontás után felvonulhat adott esetben — már mai erőpozíciójából is — visszaus-1 Petőfi Sándor sugárút átépí- a Petőfi Sándor sugárúti útsön, követelőzzék, önálló, s nem lebecsülendő erőkent | t©ét. E szándékot azonban épít©hez az Aszfaltútépítő lépjen fe! J meghiúsította a rossz időjá- Vállalat is, s hamarosan Nvueat-Németorszásról alkotott értékítéletünket te- í rás, r©zben pedig a gázv© megkezdheti mintegy másfélhát át kell alakitanunk- de egyúttal meg kell látnunkízetékek lefektetésének elhu- millió forintos költséggel a azok© anaS vesXeket amelyek a nyugatnémet impe-1 tódása. Most végre úgy ala- Petőt Sándor sugárút Lenin rhüizmus meger©öd©éből fakadnak. Ez ugyanaz az im- jgK.a htéyzetohogy hétfő* periahzmus. ugyanaz a n^izmu, ame y. ebben^ev-k-uttM ^ Moszkva az utt^t században kétszer lobbantotta langre, a iilagot. ^ert a}szegedi egyetemisták társa- tett útszakaszon külön bicikvilág újrafelosztását követelte a maga szamara^ Ma, «ws|daimi munkával megkezdték liutat is építenek, s az út teleszközökkel, mas módszerekkel ugyanerre törekszik. * útburkolat fe!bontásat s jes korszerűsítését július 31Hajnal Kornél |a felbontott köveket ugyan- re fejezik be.