Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 67. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1962. március 21. A Tanácsköztársaság dicső eszményeit mi váltjuk valóra ffnnepség Budapesten a Magyar Tanácsköztársaság megteremtése évfordulójának tiszteletére A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kedden délután ünnepséget rendezett a pesterzsébeti Vasas Művelődési Otthonban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai Az ünnepség résztvevőinek soraiban ot volt a politikai, gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Tóth Tiborné, a XX. kerületi pártbizott ság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Nógrádi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott ün nepi beszédet. Nógrádi Sándor elvtárs beszéde Nógrádi Sándor bevezetőben hangsúlyozta: a Magyar Tanácsköztársaság kikáltásának 43. évfordulója egybeesik azzal az időponttal, amikor a magyar dolgozó nep már megvalósította a tanácsköztársaság első nagy eszményét, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét hazánkban, büszkeséggel tölt el bennünket — mondotta —, hogy ilyen történelmi magaslatról tekinthetünk vissza a Tanácsköztársaság dicső napjaira, — A Magyar Tanácsköztársaság — hangsúlyozta többek . között — megszületése tanúbizonyságot tett arról, hogy • hatalmat a proletariátus békás úton is megszerez„ heti. De helytelen lenne olyan következtetésre jutni, hogy a hatalom magatói hullott a munkásosztály kezébe. Nem! A hatalom békés úton való megragadásának előzményei voltak, amelyeket úgy lehetne röviden megjelölni: volt egy kommunista párt, amely mind a belpolitika, mind a külpolitika kérdéseiben megalkuvás nélkül harcolt a burzsoázia és a jobboldali szociáldemokrata vezetés ellen és ezt a harcot megnyerte. A burzsoázia csatát vesztett, nemcsak politikailag, de történelmileg is. Határozottan meg kell állapítani, azt, hogy a tanácsköztársaság 133 napig tartó dicső uralma nem belső gyengeségek, vagy hibák következtében bukott meg, hanem az imperializmus katonai túlereje, agressziója következtében. — Dicső történelmi hagyomány az 1919-es tanácsköztársaság. Azért is oly becses nekünk, mert céljai és tanulságai benne élnek valóságunkban. Ma kelnek életre azok az ideálok, amelyek 43 évvel ezelőtt száz- és százezer dolgozót késztettek hősi cselekedetekre ebben az országban. — Ma már elmondhatjuk — hangsúlyozta végezetül Nógrádi Sándor —, hogy miénk az idő és döntően magunk szabjuk meg fejlődésünk feltételeit is. A szocializmus népünk akaratából végérvényesen győzött hazánkban és eredményeink tanúsítják, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel használja ki a szocializmus adta korlátlan lehetőségeket szép, boldog, szocialista jövőnk megalapozására. — Az 1919-es tanácsköztársaság szellemében magasra emeljük a proletárinternacionalizmus zászlaját. Kéz a kézben, együtt haladunk a szocialista tábor népeivel, minden erőnkkel erősítjük a tábor egységét. Együtt haladunk az egész világot átfogó hatalmas béketáborral. Nógrádi Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után felcsendült az Internacionálé. Az ünnepség második felében művészi műsor következett. (MTI) Franciaországban népszavazást tartanak a Franciaország és Algéria viszonyára vonatkozó törvénytervezetről A francia nemzetgyűlés rendkívüli ülése Párizs (MTI). lenkezőleg az egyenlőség Debré beszéde után az elKedden délelőtt 10 órakor alapján új és szorosabb kap- nők az ülést felfüggesztette, Népünk 1919-ben nem harcolt hiába, hazánkban épül a szocializmus Díszünnepség Szegeden a tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója alkalmából A dicsőséges Magyar Tanácsköztársasag kikiáltásának 43. évfordulója tiszteletére az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a népfront városi bizottsága tegnap este 7 órakor díszünnepséget rendezett a Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Az ünnepségen ott voltak a város politikai, gazdasági és kulturális életének, dolgozóinak, valamint a munkásmozgalmi veteránoknak a képviselői. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Török László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Győri Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, valamint Farkas Istvánné, a nőtanács városi bizottságának titkára, F er ka Mihály őrnagy, az MSZMP Szeged városi bizottságónak tagja, Gyólai István munkásmozgalmi veterán, a szegedi szakmaközi bizottság elnöke, Kiss Károly munkásmozgalmi veterán, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, Kókai János munkásmozgalmi veterán, La c s án Mihályné országgyűlési képviselő, d r. Lőkös Zoltán, a Dél-Magyarország szerkesztő bizottságának vezetője, Mihalik Ferenc őrnagy, a szegedi honvédhelyőrség parancsnokhelyettese, Nagy István, a népfront Szeged városi titkára, dr. Szabó Dénes kórházi főorvos, Tari János, a városi tanács elnökhelyettese és Tóth Lajos, a KISZ Szeged városi bizottságának szervező titkára. ] (Liebmann felv.) A díszünnepség elnöksége, a szónoki emelvénynél pedig Ferka Mihály beszédét mond ja Vörös hajnal virradt megnyílt a francia nemzetgyűlés rendkívüli ülése. Chaban Delmas, a nemzetgyűlés elnöke felolvasta de Gaulle elnök üzenetét a francia—algériai fegyverszüneti egyezményről. De Gaulle üzenetében hangsúlyozta: »Szükségesnek tartottam, hogy ezt a nagyarányú és alapvető átalakulást maga a nemzet hagyja jóvá és késedelem nélkül megadja az államfőnek és a kormánynak a felhatalmazást a problémák megoldására* De Gaulle ezután közölte, hogy a Franciaország és Algéria viszonyára vonatkozó törvénytervezetet népszavazásra bocsátják. A szavazás április 8-án lesz. De Gaulle üzenetét a képviselők állva hallgatták végig, kivéve a nemzetgyűlés három szélsőjobboldali tagját. akik elégedetlenségük Kifejezésre juttatásának céljából ülve maradtak. Ezután Debré miniszterelnök szólalt fel és csaknem egyórás beszédet mondott. Körvonalazta az eviani megegyezés tartalmát, majd a kormány politikájának támogatását kérte a nemzetgyűléstől. Debré azzal próbálta megnyugtatni a jobboldali képviselőket, hogy Algéria teljes függetlensége nem jelenti azt, fcojjy ez a terület teljesen elszakad Franciaországtól, elcsolat jöhet létre. (Folytatás a 2. oldalon.) A Himnusz elhangzása után Lacsán Mihályné nyitotta meg az ünnepséget, majd Ferka Mihály, az MSZMP városi bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. tt Negyvenhárom éwel ezelőtt, 1919. március 21-én — mondotta — vörös hajnalfényre virradt sokat szenvedett hazánk. Kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A magyar munkásosztály és kommunista pártja a dolgozó tömegek támogatásával — az orosz munkások és parasztok példáján fellelkesülve — hazánk történelmében először győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megvalósította a proletariátus diktatúráját. Büszkék vagyunk arra, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a világon másodikként emelte állami és társadalmi renddé a szocializmust. A Magyar Tanácsköztársaság nagyon sokat tett a dolgozó nép érdekében, igazi történelmet alkotott, pedig fennállásának 133 napja alatt a nemzetközi reakció és a belső ellenforradalom erőivel élethalál harcot kellett vívnia. A tanácsköztársaság köztulajdonba vette az üzemeket, a bányákat, a bankokat, s ezzel együtt sokféle szociális és egészségügyi intézkedést is megvalósított. Biztosította a dolgozó nép szólás-, sajtó-, gyülekezési, valamint vallásszabadságát. Megteremtette a tanácshatalmat, amely alapvetően új típusú formája volt az államiságnak. A tanácskormány megtörte a burzsoázia kulturális egyeduralmát is. Gyors intézkedések sorozata segítette, hogy a'munkásosztály, a dolgozó nép elindulhasson a kulturálódás útján. A dolgozó tömegek az 1919 áprilisi választásokon is hitet tettek a néphatalom mellett. A haladó értelmiség is támogatta a munkáshatalmat, s erről vallott például Juhász Gyula és Tóth Árpád is. Szeged népe is forrón üdvözölte a Tanácsköztársaságot HÁRMAN A LEGJOBBAK KÖZÜL A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása Szegeden is lelkes visszhangra talált, bár a várost megszállva tartották a francia csapatok. A direktórium március 22-én "Szeged város népéhez!* intézett kiáltványában tudatta a proletárdiktatúra szegedi győzelmének hírét. A szegedi kommunisták kezdeményezésére és irányításával már március 22-én megjelent a Vörös Újság, amelynek nagy szerepe volt a munkásság osztályöntudatának fejlesztésében, a dolgozók szocialista szellemű nevelésében. A direktórium Szegeden is sokrétű szociálpolitikát valósított meg, s ebben az vezérelte, hogy a társadalom leghérterror dühöngése eRenéra is azonban tovább élt a magyar munkásosztály kommunista pártja, s a dolgozó emberek megőrizték 1919 forradalmi tüzét. S 1945-ben, amikor a hós szovjet katonák meghozták szabadságunkat, új életet kezdett építeni a nép. Megvalósítjuk s tovább fejlesztjük mindazt, amit 1919-ben a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság elkezdett. Büszkén valljuk magunkat a dicső Magyar Tanácsköztársaság utódjának, az akkori célkitűzések megvalósítóinak. Népünk kommunista pártja vezetésével, testvéri összeforrottságban a szocialista tábor országaival, haíőbb értéke az ember. Szé- marosan befejezi hazánkban (Somogyiné felv.) Harmadszor versenyezik a szocialista brigád címért a Ládaipari Vállalat újszegedi telepének szögezőmű helyébea Nyitrai Zsigmond tíztagú brigádja. Az elmúlt év utolsó negyedében — különösen a gyümölcsexport-szállítások idején — munkájukat gyorsan és kifogástalanul látták cL Képünkön hárman a tiz közül: Nyitrai Zsigmond, Füri Imre és Gold András dolgoznak műhelyükben. leskörű terveket dolgoztak ki a szegedi közegészségügy javítására. A néphatalom szegedi szerveinek nagyszerű tervei azonban nem válhattak valóra, mert a tanácsköztársaság Szegeden, a francia kapitalizmus városban tartózkodó csapatai miatt, tényleges hatalmat lényegében mindössze három napig gyakorolhatott. A nemzetközi töke és a belső ellenforradalmi erők összpontosított támadást intéztek a Magyar Tanácsköztársaság ellen. A burzsoázia támadására a munkásosztály csatasorba állt, hogy megvédje a néphatalmat, az ország függetlenségét. A nemzetközi intervenció hatalmas túlereje, a belső ellenforradalom és árulás azonban megbuktatta a Magyar Tanácsköztársaságot. A Horthy-fasizmus, a fea szocializmus alapjainak lerakását. Népünk 1919-ben nemhiába harcolt! Művészi műsor A nagy tapssal fogadott beszéd után a díszünnepség első rés2e az Internacionálé hangjaival fejeződött be, majd művészi műsor következett. A műsorban fellépett a szegedi Gera Sándor munkásőr-zászlóalj zenekara, Szaniszló János vezetésével, az Általános Munkás Dalegylet, Mihálka György vezetésével, az Orvostudományi Egyetem tánccsoportja, valamint Bege Margit. Vadas Kiss László, Várady Szabolcs, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai. A műsort Makai Péter rendezte. Műsorközlő volt Bányász Hona, a Szegedi Nemzeti Színpáz tagja. 1