Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

Ssería, 196Í. míreixu 14. 4 A SZAKOLCAI DOMBOKON r_ i a napokban keLZCKPCH ^JJ a könyvesboltokba a Magvető kiadásában, a Szegedi Nyomda ízléses, szinte hibátlan produktumaként egy csaknem háromszáz lapos könyv, amely — a szegedi költő halálának közelgő negyedszázados évfordulójára is emlékeztetve — arról — a vakációk híján kétesztendös — időszakról szól, melyet Juhász Gyula 1911 ősze és 1913 nyárelcje között Északnyugat-Magyarországon, a morva határ melletti ódon kisvárosban, Szakolcán töltött. Juhász Gyulának máig irtncs teljes életrajza. Szalatnai Rezsőnek a költő két fontos esztendejéről írott munkája olyan fejezet, a leendő életrajzból, amely szinte utolérhetetlen mintát ad a többi korszak földolgozója számára. Szalatnai ismert, kiváló tollú íróm finesz, s egyben szorgos, gondos. tudós kutató is: ez a könyv* szerencsésen egyesíti magában a szépiró és a filológus összes erényeit. Regényesen eleven, fordulafosan kibomló történetét nyújtja ennek a két évnek, s ugyanakkor mindenütt gondosan, évtizedek munkájával összegyűjtött adatok kritikai fölhasználásával alapozza meg ítéleteit. Munkájának nagyszerűségét mi sem jellemezhetné jobban, mintha leszögezzük: a költő szakolcai korszakát kivüle senki igy — még megközelítően se így — nem tudta volna megírni! Ezért lehet hálás neki az irodalomtörténet, a Juhász Gyula-kutatás. s nem utolsósorban a költő szülővárosa, hogy e pótolhatatlan értékű mű megalkotásával megszülethetett a Juhászról szóló irodalomnak egyik legjelentősebb könyve. íróját erre tárgyi és alanyi okok egyaránt egyedülállóan képesítették: két évvel Juhász Gyula távozása után ugyanabban az iskolában volt diák, amelyikben a költő tanított: ismerte Szakokat és környékét. megfordult mindenütt »n költő lóba nyomában®; személyesen beszélt a legtöbb emberrel, akinek valami köze ls volt a költőhöz S mint a pozsonyi Sarlósok fiatal kiizdötársa, korán— már 1929 márciusában — hitet tett Juhász Gyula költészetének megbecsülése, a költő szeretete mellett. Azóta is számos cikket, tanulmányt irt róla, s most mindezt betetőzi e nagyszerű és szép munkájával. Művének szcrkpzete is muveneK nagy terv8ze_ rűséget, átgondoltságot mutat. A Szegedről Szakokára utazó Juhászt követve koncentrikusan szűkülő körökként ismerjük meg a tájat, a Felvidéknek ezt a csücskét. a nagymultú, do a fejlődés erővonalaitól távol eső kisvárost históriájával, népének rajzával együtt, majd a királyi katolikus főgimnáziumot, Juhász munkaheSzalatnai Rezső Juhász Gyula hatszáz napja" címG könyvéről Ivét, tanártársait, tanítvá- hisszük Szalatnainak, hogy nyalt. Külön fény esik a Juhász Béka utcai lakása Béka utcai kis szobára, nem volt "alacsony, nedves amely mind a két tanévben falú®, s benne nem "ócska otthona volt a költőnek; u ágy, rozoga alrnáriom® s szakolcai nőalakokra, akik néhány szék árválkodott, haAnna-vagyó szívét meg-meg- nem tisztességes és tiszta, h _ H„ dobogtattak, de az örök mü- kispolgórian berendezett, ko- "ffo",:. zsát feledtetni ók sem tud- mótos szobácska volt. Ara rr^_ányabo_l_cs_^rwedc^l)ol ták; végül a Gvadányi Kör- hogy eddig Juhász leírása re, a helyi társasélet egyik alapján ilyennek láttuk, hitfórumára. amely Juhász szú- tük. annak oka volt: az a szuggesztív hatás, amely Ju danám, hogy a szakolcai magány neked semmiesetre sem ártott. Ezt mondom mint olvasód, de mint barátod, valóban elszomorit kedélyednek csüggedése ...« Mi is ezt mondhatjuk: a szamkivetettség érzése, a honvágy és a városi élet — az újságírás, a színház világa — iránti vágyakozás hozzájárult a költő idegeinek megkeserá mára is sokat jelentett. Nemcsak a szakolcai évek. de Juhász egesz életműve szempontjából nagy jelentőségű az az elemzés, amit Szalatnai a költőnek a szlovákok és a csehek iránt mutatott érdeklődéséről és baráti gesztusairól ad. Meg- maganyosnak. rendítő az a hálás hűség, Wttmnek érezte hász minden írásából — verséből, leveléből, prózai emlékezéséből — árad, s amely mindennél hitelesebben bizonyítja, hogy a költő az isten háta mögötti ódon kisvárosban szdmkivetettgnirrtmaorii. amellvel a mai szlovák ér- Szemmel latható, hogy Szatclmiség neves képviselői latnai kommentárjai mily nyilatkoznak egykori Unó- «yakran kerV1"ek p"pntetoe rukról, akiben már akkor, " filológus, huseggel idezett kisdiák korukban is meg- versek, levelek vallomasaiérezték a nagysagot nem- val- 8 ezekpt nem lehet folyósak a költőit, hanem a.', emberit is. a humanistáét, aki rokonként öleli magóhoz a sok nemzetiségű vidék népét "Eletem egyik legnagyobb élménye — vallja dr. Jankó Blaho, a pozsonyi Nemzeti Szinház ismert opc ton -szenvelgéssel®, szerepjátszással magyarázni. Lehetett a környezet vidámabb, líránk igazgyöngyei termettek. Ez az — ismétlem: tiszteletre méltó — szándék végigvonul Szalatnai egész kötetén, s egy árnyalattal mindent pozitívabbra fest a ténylegesnél. Nem többet, mint mikor "Juhász tanár úr® az egvkettedes dolgozatot fölfelé kerekítette: egyessé. De megérződik ez a tanári kar rajzában, a költő tanári működésének leírásában. a Gvadányi Kör értékelésében, a pozsonyi kirándulások gyakoriságának sr.uggesztiójában (holott a költő maga írja. hogy "néhanapján® látogatott be a fejedelmi városba), s a remzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjának elemzé hangulatosabb, mint eddig .J . . . ... , . hittük, ez nem változtat seben is. "hol szinten leheazon, hogy a "honvágyó® Gyula — ahogy egyik leve___ .. - aláirta — száműzetésnek ra/nH-i.® — i,nri,i lr,i mm- érezte odakerülését. "Rettemcui-iiríi. , ru w'„ ,,„1/ „ „ nicrvu ri/-.invoriai-noveKeoenazista koromban Juhász if spröl beszélni, mint a lirácGvula tanitvánua lehettemeUriltott kit '"'Zt ,- h_ ról joggal lehet. Itt-ott monoKus-Kornaz e,,i„f rona -tett volna kritikusabb álláspontra helyezkedni. Túlzás a szakolcai prózának a korábbihoz képiest ugyanoly mérvű szinvonal-növekedévallotta Juhász rnuutva iv 'pl.ur>-i\ui i let// i , * i i » . . . levelezésének is- ágyán, golyóval a mellében ffi £ " mertetése után a 1814 tavaszán. Ha túlzás is könyvnek nem kevésbé ér- ez.de nem ürügy, ahogv Szatékes fejezete az, amelyben latnai Szakolca védelmében Szalatnai e termékeny két véli. esztendő írásos dokumentu- Szakoleát nem kell megmait — költeményeket és védeni, mert érdeme nvflprózai írásokat — veszi vánvaló, s nem áll ellentéthogv minél több vers ról derítsünk ki szakolcai hatást. A "Magyar táj — mngyar ecsettel« annyira szegedi, hogy szakolcai születése — melyre különben sincs semmi filológiai bizonyíték vizsgálóra. Helyesen mutat ben azzal, amit Juhásznak ~ *lk':pzelhe1t?tl?!r A ra, s joggal hangsúlyozza, hitelt adva mondtunk eddig hogy Szakolca jelentós for- f8 rdia. Máig a legtadulatnt hozott Juhász költé- lálóbb értékelése a szaezetének fejlődésében: a Urai kolcai időszaknak, amit realizmus felé terelte. Leg- Babits 1912. novemszebb Anna-versei itt szii- bor végén írt Juhásznak: lettek (elemzésük sok értérangozó® szintű©-: az "ezüst folyó®, a Tisza! Néhány apró telt is lehetne tenni, de annak nem itt n helye. Különben sem szeretném, ha az lettek (elemzésük sok érté- ..Kétségtelenül elég volt mér "r,n ke* gondolatot ád Juhász Szakolcából. Bár ami a ver- ejlenvetesek elhoma yosítaha kritikában is lelkesedni Merjünk felsőfokban szólni munkákról, amelyek valóban megérdemlik, S Szalatnai Rezső kitűnő könyve a legszebb könyv, amit eddig Juhász Gyuláról irtak, Péter László szerelmi költészetének érté- seidre való hatást illeti, eb- nák wnek a könyvnek nagvkeléséhez általában). , val- ben nem egyezem meg tel- i™***?^ lasog, filozofélo vagy ta:- jesen a te pesszimizmusod Idéző lírájának elmélyülése dal. A szakolcai verseid éppis ide köthető. oly szépek, mint. a régiek és Ezek után most hatásos és ha van bevniik monotonság, rokonszenves kritikusi for- az nagyon értékes monoton dulat lenne, ha kinyilatkoz- *ág. Ha nem félnék veled tatnám, hogy Szalatnai szép szembpn a: olvasó önzésével könyve korábbi álláspontom fejezni ki magamat, azt memmegváltoztatására késztet. A — könyv írója ugyanis mások- I kai egyetemben, mindjárt müve ötödik mondatában ' engem is elmarasztal, amiért í Szakoleát kedvezőtlen hatá- j sa felől is bemutattam. Szalatnai — méltánylandó elfogultsággal saját szülőföldje iránt — arra törekszik, hogy ellensúlyozza ezt a nézetet. S ha helyszínrajzainak tárgyi hitele kétségtelenül engem is meggyőzött arról, hogy a költő szinte következetesen eltúlozta környezetének sivárságát, müveletlenségét. s a maga magányosságát, azt nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy miért tette ezt?! ElMegkezdődnek a viták az új általános iskolai tankönyvekrő At. új tanterv, s ezzel párhuzamosan az új tankönyvek bevezetésére 1963—64. és 65ben kerül sor. Az általános iskolák számára készülő új tankönyvek végleges összeállítását országos vita előzi meg. amelyet a PedagógusokSzakszervezete rendez. A vi tákon a tankönyv szerzője vagy szerkesztője is rész vesz. igy a javaslatokat, vé leménveket az érdekeltel közvetlenül a pedagógusok tói, az iskolaigazgatóktól, s tanulmányi felügyelőktő hallják majd. Egyiptomi — magyar koprodukciós film forgatását kezdik meg at etóá maggal tét&angAatáuí dtétedöéUtmi film hf rn.agq.ai {ilm&iteii A Hunnia Filmstúdióban serényen folyik a munka. Révész György befejezte Kassák Lajos Angyalföld című regényének filmváltozatát: Az angyalok földje főbb szerepeit Tolnay Klári, Végrrrirí Tamás, Makláry Zoltán, Zenthe Ferenc, Szabó Ernő és Molnár Tibor játssza. Március első felében két új játékfilm felvételeit kezdték meg. Rényi Tamás rendezi a Legenda a vonaton című filmet. A forgatókönyv írója Várkovyi Mihály, öt munkás — a MAVAG egyik szerelő brigádja — mond el egy-egy történetet a zsúfolt vonaton, amelyen nem jutott nekik ülőhely. A Legenda a vonaton főszereplői: Szirtes Adám, Sztamkai István, Sinkovits Imre, Bánhidi László, Pécsi Ildikó, Madaras József, Löte Attila és Garas Dezső. A felvételeket e napokban Dunaújvároson forgatják. Makk Károly rendező irányításával Balatonfüreden kezdődtek meg. Az elveszett paradicsom felvételei. Az érdekesnek ígérkező film forgatókönyvét a tragikus hirtelenséggel elhunyt Sarkadi Imre írta, s a főbb szerepekel Töröcsik Mari, Pálos György és Páger Antal alakítja. Befejezéshez közeledik a Játék cimű hűszperces film. Lovas Gábor ötlete nyomán Tóth János írta a forgatókönyvet, amely egy fiatal pár könnnyedén induló, s komolyra forduló játékát eleveníti meg két főiskolai hallgató, Győri Franciska és Végvári Tamás főszereplésé-, vei. Az Egejiptomi történe; stábja, Ranódi László és munkatársai, több főszereplői! Krencsey Mariann, Latubrii Kálmán, a kis Tóth Laci éi mások már a helyszínen készülnek az egyiptomi—ma gyar koprodukciós színes fílrr forgatására, mely előrelátha tóan e hó közepén megkezdődik. Ugyancsak rövidesen befejezik a csehszlovák—magyai együttműködésben készüli Vasárnap, hétköznap előkészítő munkálatait. Máriássy Judit forgatókönyvét Mririássy Félix viszi filmre. A Balázs Béla Stúdió kéé érdekes kísérleti filmjéről érkezett hír, Gábor Pál írta és rendezi a Prometheus-t. A film gondolata: az ember felfedezte a tüzet, napjainkban már a kozmoszt ostromolja, de még meg kell ismernie önmagát, a kifürkészhetetlen emberi lelket. A másik rövidfilm a Tűz, rendezője Bácskai István. Szélesvásznú változatban több csatornás rendszerrel, stereo (térhatású) hanghatással készül. Szervánszky Endre zenei közreműködésével. Milyen madár volt? címmel a stúdió dramaturgiai tanácsa elfogadta Bacsó Péter forgatókönyvét. A filmet Fnbry Zoltán rendezi. Hőse, egv vidéki város kórházi orvosa. fel akarja jelenténi egy köztiszteletben álló lakos fiát. aki egv fiatal lányt bántalmazott. Az. orvos szándékát meggátolják, de a körvélemény utat nyit az igazságnak Az érdekes témájú film forgatása előreláthatóan a tavasszal kezdődik. Rádióműsor Szórda &OSSUTH-RAMO «.* Rnkóeai Induló. 4,.1(1 Hirek 4,41—7.39 Vldnmnn, frissen. Kczben: 3.39 Hirek. fi.0(1 Falurádió. fi. so Orvosi tanacsok. fi «rs 4fl HJrrtrtöosr.lop. 8,51 Idöjtlraa. L«n Hírek. T.lfl UJ kfinyvek. 1,30 Mú-i-irnsptSr. T.39 Iciójelecfi. s.Od Mu sorismertei cn. 3,15 Tsncr.ene. ».mi A kis sr.ílrke ember. Jókai Mnr Inisa. 1,20 Opemresrletek. 10.00 Hírek. 10.10 Úttörő-híradó. 10,30 Könnyűzene. 11.00 Napirenden ... 11.05 Kórusok. 11.25 A Szabó-csalid. 12,00 Deli harangszó. 12.15 A Magyar rtitdió ós Televízió nepi zenekara Júlszlk, 12.50 Válaszolunk hallgat itnknuk. 1.1.00 Zenekari muzsika. 14,00 A ki-kBzemű D.ividkánó. Folytain MOS rogenv. 11. rósz. 14,20 Abrun(lcvrtk Br-zletek. 15,nn Hirek. köriemen" nk. 15.01 Idöjárasl"" tentes 13.10 Megtudtuk — »!mondjuk •. . 19.90 Stb- küldi. Ifi ifi Fr nnm tréfa . . 10.30 Op»rofel'-ételakbdl. ifi.fiO Moirkval tudósítónk Jegyrete 11.00 Uirtk 11.15 Könnyűzene. 11.35 Szórakoztató nópi muzsika. 10 óra 10 Esti beoaólgotés. 19.23 Bemutatjuk úl felvételeinket. 18 órn 55 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója: Életpályám. Rádiójáték. 11. 19,54 Jó ójazákát, gyerekek! 20.00 Esti krónJka. 20.20 Tessék választani! Könynyűzenct bemutató. 22.00 Hírek. 21.30 (tgetóvcrscnvcrcclmf-nyck. 22.2*1 Konauth-dnlok. 22.40 A sz em füles barát. Nnvelln. 22.50 p-nb. Tere ne: Föltámadott n tenger. Oratórium. 23,45 Don Sirnn rá együttese Játszik. 24.00 Hírek. 0,10 Filmzene. 0,30 Himnusz. PETŐFI-RADIO 5,50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 0.23 Müsornaptar. e.ío Torna. 0.00-l.lD Hírek. 14,00 tdóláraBefi vízállásjelentés, 14,15 Debussy: A tenger — hnrnm szimfonikus vázlat. 14.40 Orosz, nyelvlecke a vn. osztályosoknak. 13.00 Kónnyú/.eno. 15,20 Kamarazene. i«.o« Hírek, ifi.03 Nótacaokor. 10,4(1 Zivatar. ElbeszclCskötetlsmenetés. 10.55 Fúvósindulok. 17.10 A fekete arany türúnete. IV. 17,30 Zenekari muzsika 18.00 Hírek, lg in Tánczene. 10,30 Munkásakadémia. 18 óra Hírek. 19.05 Kuzveíltt-a az Állami Opera házból: Itc-zclgeies N.idasdy Kálmánnál. 10.15 Három zeneszerzői arckép. 10.25 Ravel: Pairtorora. Zenes kornódla. «n.2n Metxner ítibály beFz.elget as uj magyar opera srerzör-t! »a a r.f ereplókkel. 10.15 petrovie* FmlV f'w la guerre. Eryfelvonááez zenádráma. 21.41 Apnrthlrad® 21.in Mllhaud: A francia saláta. Énekes balcttkomódia. 22.45 Kíinnyű hangszerszólók. 33,00 Hírek. 23,15 Műsorzárás. Ta'svizló műsora 10,15 Lányok-asszonyok. 10.45 Tanuljunk oroszull 19,00 Az. uiomenargla. 10.23 TV Világhíradó. 19,40 Kópés krónika 1040 március 16-ről. 19.55 Szünet. 20 óra Műkorcsolyázó VB Páros. (Közvetítés Prágából.) 22,00 Hírek. TV Vtlághirádó. MAGYAR LÁSZLÓ: BOSZORKÁNYOK k APITÁNYA (3) A paraszt nem törődve a váratlan publikummal, tovább rangatta a szekeret Végül néhány katona a hadnagy parancsára leugrott a lováról és a szekérhez sietett, hogy segítsen a gazdának. Mindenki a megrekedt kocsit figyelte. amely nagynehezen kiszabadult a kátyúból, de még jobban keresztbefordult és most már teljes szélességben elzárta az utat. Ebben a pillanatban megmozdult a nád. Jobbról is, balról is fegyveres lovasok törtettek elő sűrűjéből, magasra emelt, villogó kardokkal, pisztolyokkal és puskákkal. Valóságos sortüzet zúdítottak a labancokra és merészen átugratlak a mély árkon. Hirtelen, mintha az ördög varázsolta volna őket elő a semmiből, a gazda fához kötött két lova hálán is egy-egy kuruc termett és puskájukat egyenesen a hadnagy fejének szegezték. A katonák megzavarodva kapkodtak össze-vissza. Senki sem tudta, merről Jön a veszedelem. Leszorultak a másik árokba, többeknek belezuhant a lova a siirü nádba A hadnagyot valami szörnyű erő a levegőbe kapta és szintén az arokba lódítottR Mire észhez tért volna a csapat, a négy első szekér mindenestül eltűnt, öt labanc véresen fetrengett a porban, az árokban pedig két haldokló hörgött. Eltűntek a kurucok is, de hogy merre, azt nem lehetett tudni. — Utánuk' — ordított a hadnagy, amint szörnyen öszszekaristolt képpel kimászott az árokból. A katonák át is ugrattak az árkon és behatoltak a nádasba, sokáig csörtettek össze-vissza, de az utat, az eltűnt kurucok nyomát nem találták meg. Alig sóhajtásnyira az úttól, az úttalan nád sűrűjében Miska bácsi, az öreg strázsamester, megelégedetten pödörgette ősz bajuszát. — No. most aztán újból várhatnak a várbeli labancok a zsoldjukra — súgta Kiss Balázsnak, legkedvesebb és legvakmerőbb vitézének. Herberstein generális tényleg hiába várt. Majd leharapta a hadnagy fejét, amikor az sápadtan, reszketve tette meg jelentését a hihetelen kalandról. Kiadta a szigorú parancsot, hogy a kuruc betyárokat akkor is elő kell keríteni, ha a pokol nyelte el okét. A fél helyőrség indult felkutatásukra. Napokig taposták a nádast, de csak az elhagyott, üres szekereket találták meg jó messzire, a Tisza partján, amiből nyilvánvaló, hogv a kuruc csapat zsákmányává! és az elragadott szekerek gazdáival együtt átúsztatott a Tiszán, ahol pedig a császár cselédeinek már sok keresnivalójuk nem lehetett. A KIS TÖRÖK ASSZONY A szerelmes legény fürgén vitte a gyékényszatrrot, csakhamar már a piacon nézelődött, de hiába A nagy sokadalomban nem találta meg Koncz Sárát. Kedvetlenül ballagott a várkapu hoz. és szólt a strázsának, hogy magának a generálisnak akarja átadni a hatat. — Niksz peszélsz generál! — förmedtek rá. — Tyerünk, tyerünk itefele asz a hal, majd én atni generál. — Adod ám a nem tudom micsodát — rántotta e! a katona orra elől a szatyrot. — Nem a te hitvány bendődbe való ez a kecsege. Inkább jelentsd a gazdádnak, hogy Bagi Szilveszter fia elhozta a halat. A strázsa bekiáltott valamit németül, mire néhány ott lézengő katona kibújt a kapu alól, de előkacsázott a förtelmesen kerekre hizott szakács is és rángatni kezdte a szatyrot. Gergő nem engedett. — Édesapám meghagyta, hogy csak a generálisnak magának ndjam oda. — Add csak esz a hal — selypegte szuszogva a kövér szakács — majd én hozni érte dallér. — Előbb pénz, aztán hal — makacskodott a legény. Az egyik sunyiképű katona a háta mögé került és hirtelen kirántotta kezéből a szatyrot, majd befutott vele a várkapun. Gergő félrelökte a szakácsot és iramodni akart a katona után, de a többi elállta az útját. — Majt hoszom dallér — biztatta vigyorogva a szakács — csag fárni, csag fárni. Mit tehetett volna: várt. Eleinte türlemesen. de ahogy műit az idő, és a németek egvre vigyorgóbban mulattak topogásán, megvadult és káromkodva követelte a hal árát. — Rablók, zsiványok — kiáltotta —, ha nem hozzátok tüstént a pénzt, hát nem tudom mi lesz! A katonák erre még hangosabban hahotáztak. A nagy lármára a generális lopótök-formájú feje is megjelent az egyik ablak rácsa mögött Gergő is meglátta a nagyurat, tisztességgel feléje emelte kucsmáját. — Ezek a lacibetyárok — mutatott a még mindig röhögő katonákra — elrabolííjv a halat, amit édesapám küldött generális uramnak. Most az árát követelem. — Hajtsátok el innen ezt a csavargót — szólt le a gróf németül és már vissza is húzódott szobája belsejébe. — Hogy az anyád ne szült volna téged se! — vetett lángot az indulat Gergőben. Fölkapott egy jókora követ és tehetetlen mérgében a vár vastag falához vágta. Csak úgy porzott tőle a fal. A katonák magasra emelt puskával szaladtak feléje. A legelsőtől, aki a közelébe ért, egyetlen hatalmas rántással elszedte a puskát és annak agya a következő pillanatban nagyot puffant egy másik muskétás hátán. (Folytatása következik.)-