Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 51. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1962. március 2. Néhány nap múlva folytatódnak a francia-algériai tárgyalások Hatalmas hólavina zúdult egy perui városra tjűvédés az emberekkel A fény sebességévei utazó levél Hárommilliárd forint értékű árut vásárolt négy év alatt a megye falysi lakossága Tanácskozik a földmüvesszövetkezeti küldöttek gyűlése A megyei tanács szegedi székházában tegnap délelőtt összeült a Csongrád megyei földművesszövetkezetek küldöttgyűlése, hogy mint a föidművesszövetkezetek legfelsőbb megyei szerve, értékelje a MÉSZÖV utóbbi négy év alatt végzett munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Halász János. belkereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagja, Fehér Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Szikszai Sándor, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Katona Sándor, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei szervezetének elnöke, Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Vass Imre, a MÉSZÖV elnökhelyettese és mások. Harminchat földmfívesszövetkezet működik a megyében Regőezi Istvánnak, a MÉK Csongrád megyei igazgatójának ünnepi megnyitója cs a különböző munkabizottságok megválasztása után a MÉSZÖV választmányának és igazgatóságának beszámolóját Vass Imre helyettes elnök tartotta meg. A küldöttek közgyűlése a szabályok értelmében négyévenként ül össze, ezért az igazgatósági jelentés is négy esztendő eredményeit tárgyalta. Jelenleg 36 földmű vesszövetkezet működik a megyében, tagjaik száma 77 ezer felett van. Az ötödik küldöttközgyűlés óta 12 ezren léptek a megyében a földmüvesszövetkezeti tagok soraba. Tizenhat, takarékszövetkezet is működik a megyében, s a rendszeresen ta karékoskodó szövetkezeti tagok száma már 11 ezer fölött van. Az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy a megye földművesszövetkezeti tagsága az utóbbi négy év alatt 3,5 millió forint értékű részjegyet jegyzett, ugyanakkor a közös vagyon gyarapítása érdekében félmillió forint értékű társadalmi munkát is végeztek. A részjegyalapok nagysága most már megközelíti a 8 millió forintot Nagymértékben javult a vezetés .gazdálkodás színvonala is. Elmélyült a tagok és a vezetők kapcsolata, s ez jó hatással van a munkára. Bizonyíték erre az is, hogy most a föidművesszövetkezetek tagjai a régi vezetők 62 százalékát választották meg a falvakban újabb négyéves időtartamra. A legtöbb könyvet Csongrád megyében adták el A falusi lakosság közművelődéséről szólva a tanácskozás megállapította többek között: a múlt évben Csongrád megye dolgozó parasztsága csupán könyvekért ó,5 millió forintot fizetett ki. Négy év alatt megkétszereződött a szövetkezeti könyvforgalom! Ezzel a Csongrád megyei földművesszövetkezetek a könyvterjesztésben országosan a legelső helyre kerültek. A művészeti munka területén is kiemelkedő eredmények vannak. Összesen 47 művészeti csoport dolgozik a megyében. A föidművesszövetkezetek nagy sikereket értek el az utóbbi években a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás területén és a termeltetésben is. 1961-ben például 14 ezer kataszteri hold zöldségfélére kötöttek szerz.ődést a tsz-ekkel és egyéni termelőkkel. Ilymódon a föidművesszövetkezetek által irányított zöldségtermesztés területe négy év alatt 5500 holddal növekedett. Ebből eredően 1961ben már 3400 vagonnal tóbb zöldségfélét vásárolhattak fel, mint 1958-ban. Az igazgatósági beszámoló alapján csupán a vöröshagyma termesztése, valamint a tojasés baromfifelvásárlás színvonala maradt el a kívánalmak mögött. Vágóbaromfiból 320 vagonnyit vásároltak meg tavaly a föidművesszövetkezetek a termelöktől, s ez mindössze 20 vagonnal több az előző évi eredménynél. Ötszáz vagon őszibarack exportra Országosan elismerésre méltó eredmények születtek az exportra alkalmas mezőgazdasági áruk értékesítésében is. Tavaly kereken háromezer vagonra emelkedett a megyéből külföldre szállított gyümölcs- és zöldségfélék mennyisége. A föidművesszövetkezetek jó munkájának eredményeképpen és a helyes árpolitika következtében három év alatt ezer vagonnal nőtt a megye zöldség- és gyümölcsexportja. Jellemző például, hogy a szegedi járásból 1958-ban még csupán 60 vagon őszibarackot exportáltunk, tavaly pedig 500 súlyvagonnyi őszibarack gördült már ki a szatymazi állomásról exportra. Szeged zöldségellátása jó A küldöttközgyűlés foglalkozott a helybeli zöldség- és gyümölcsigények jobb kielégítésével is. Megállapították, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás Szegeden jó, a következő időszakban Makó és Hódmezővásárhely zöldségés gyümölcsellátásán kell hathatósan javítani. Nagy megelégedéssel vették tudomásul a küldöttek, hogy a megye földmüvesszövetkezeti üzletei négy év alatt összesen 3 milliárd forint értékű iparcikket, élelmiszert juttattak el a falusi lakossághoz. Különösen megnőtt a falvakban az élelmiszerfogyasztás. Ez pedig az igényesebb, jobb táplálkozást mutatja. Széltébenhosszában elterjedt a községekben a presszókávé fogyasztása is. Tavaly például 800 ezer dupla kávét, szolgáltak ki a megye cukrászdáiban. A falusi élelmiszerfogyasztás földművesszövetkezeti forgalma 1957-ben még 233 millió forint volt, tavaly pedig már 285 millió forintra emelkedett. Még nagyobb mértékben növekedett a vegyesiparcikk-forgalom. Rendkívül megnőtt a falvakban a vásárlási igény a televíziókészülék, a rádió, a mosógép, a varrógép és a motorkerékpár iránt. Négy év alatt vásároltak többek között 8300 rádiókészüléket, két év alatt 650 televíziót, .4600 mosógépet és 1700 motorkerékpárt. E cikkekre a korábbi 163 millió forint helyett tavaly mór 222 millió forintot fordított a falusi lakosság. Falun szívesebben vásárolnak készruhát Mint a tanácskozáson kiderült, kedvezőtlenül csak a ruházati szakmában alakult a foraglom. Tavaly mindöszsze négymillió forinttal adtak el több ruházati cikket a földművesszövetkezeti üzletekben, mint 1957-ben. A viszonylagos lemaradás oka az, hogy a szövetkezeti kereskedelem nem vette kellően figyelembe a lakraság növekvő igényeit. Azt, hogy a méteres áruk helyett sokkal szívesebben vásárolnának az emberek készruhákat. Nem rendelt meg elég konfekcióárut az ipartól, ezért maradt ie más kereskedelmi ágazatokhoz képest a ruházati szakma. Sokat mondó érdekességként említette meg az előadó, hogy a paraszt lakosság körében is kelendővé váltak az arcápoló, szépítő piperecikkek. Négy évvel ezelőtt az arcápolószerek forgalmából csupán két forint 60 fillér jutott egy-egy falusi lakosra. Tavaly pedig már 12 forintot fordítottak átlagosan a falusi emberek szépítöszerekre. A sok-sok impozáns szám — mely elhangzott a küldöttgyűlésen — ékesen igazolja falusi politikánk helyességét, áldásos hatását az életszínvonal emelkedésére. A MÉSZÖV választmánya elhatározta, hogy az idén tovább emelik a kereskedelem és a vendéglátóipar kulturáltságát. Száműzik az itt-ott még létező füstös, falusi kocsmákat, italboltokat. Helyettük korszerű kisvendéglőket létesítenek, melyekben lehetővé válik a közétkeztetés nívójának további emelése is. Folyamatosan átépítik a tanyai vegyesboltokat, s korszerű vegyesiparcikküzleteket létesítenek helyettük. Így határozták meg: jelenleg a legtöbb építeni, korszerűsíteni való a tanyák népét kiszolgáló szövetkezeti kereskedelemben van. Bizonyos nehézségek mutatkoznak még a falusi lakosság építő- és tüzelőanyagokkal való zavartalan ellátásában is. Mint a tanácskozáson elhangzott. e problémán is sürgősen segíteni akarnak. Növekszik a föidművesszövetkezetek vagyona A föidművesszövetkezetek vagyoni helyzetéről szólva határozati javaslatot terjesztettek elő, miszerint 1965ben már Csongrád megye valamennyi földművesszövetkezete állami támogatás, bankhitel nélkül gazdálkodik majd. Erre megvannak a lehetőségek. Mert míg 1958ban csupán 70 millió forint értékű tiszta vagyonnal rendelkeztek a föidművesszövetkezetek, addig ma már 150 millió forint felett van az állami hitelek által nem terhelt vagyon értéke. S e nagymérvű vagyongyarapodás feleslegessé teszi az állami hitelek igénybevételét A tanácskozás délután tovább folytatta munkáját. A beszámoló feletti vita ma délelőtt tovább tart Bizalom és nyíltság kell a Seszereisl tárgyalások sikeréhez Hruscsov elvtárs válasza a svéd és kanadai miniszterelnöknek és de Gaulle-nak A szovjet kormányfő üzenetet intézett a svéd miniszterelnökhöz azzal a válaszszal kapcsolatban, amelyet Erlander küldött a szovjet kormánynak arra a javaslatára, hogy legmagasabb szinten kezdjék meg a 18 tagú leszerelési bizottság munkáját. Hruscsov megelégedését fejezte ki amiatt, hogy a svéd kormány korunk egyik legfontosabb problémájának tekinti a leszerelés kérdését. Hruscsov üzenetében többek közt a következőket írja : "Az a pozitív magatartás, amelyet ön elfoglal, azt a javaslatot illetően, hogy a 18-as bizottság munkájának legfelclösségteljesebb kezdeti időszakában az államfők részt vegyenek, remélni engedi, hogy a svéd kormány hozzájárul majd az általános és teljes leszerelés minden népet, mélységesen érintő problémájának mielőbbi megoldásához«. Válaszolt a szovjet kormányfő Difenbaker kanadai miniszterelnök levelére is. — Sajnálkozást kelt a kanadai kormány álláspontja — állapítja meg egyebek között válaszlevelében Hruscsov —, mely szerint bizonytalan időre el kell halasztani az államfőknek a leszerelés kérdésében tartandó találkozóját. Ezt az álláspontot nehéz összeegyeztetni Diefenbaker úrnak azzal a kijelentésével, hogy maximális erőfeszítéseket kell tenni a leszerelés elérése céljából. Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy bizonyos fokú bizalom és nyíltság nélkül nem lehet közelebb jutni a leszereléssel kapcsolatos kérdések megoldásához. De az ilyen bizalom elsősorban azok között jöhet létre, akik elsősorban felelősek saját hazájuk népe előtt e nép biztonságáért. Aligha kell bizonygatni, hogy éppen a legmagasabb rangú vezetők azok, akik személyes érintkezés esetén bizalmat tanúsíthatnak a másik fél szándékai és javaslatai iránt és ezzel megteremthetik azokat a feltételeket, amelyek a legkedvezőbbek a tárgyalások sikeréhez. — jelentette ki válaszában Nyikita Hruscsov. A szovjet kormány azt reméli, hogy álláspontját megérti a francia államfő Hruscsov elvtárs, a szovjet kormány elnöke február 27-én üzenetet küldött de Gaulle francia köztársasági elnöknek a francia államfő azon levelére válaszolva, hogy a március 14-én kezdődő genfi leszerelési tárgyalások a négy atomhatalom kormányfőinek részvételével kezdődjenek meg és hogy állapodjanak meg a nukleáris kísérletek beszüntetésében, valamint a nukleáris tölteteket célhoz juttató rakéták megsemmisítésében, A szovjet kormányfő válaszában aláhúzza, hogy de Gaulle-lal 1960 tavaszán folytatott megbeszélései során egyetértettek az említett javaslatok megvalósításának szükségességében és abban is, hogy korunk legfontosabb kérdése a leszerelés megoldása. A szovjet kormány — húzza alá Hruscsov elvtárs — szintén azt javasolja, hogy kezdődjenek a leszerelési tárgyalások a nukleáris fegyverek célbajuttatását szolgáló összes eszközök nemzetközileg ellenőrzött megtiltásával és megsemmisítésével. A szovjet javaslat azonban tovább is megy az idegen területeken levő támaszpontok felszámolásának, a hagyományos fegyveres erők csökkentésének és a nukleáris fegyverkészletek teljes felszámolásának indítványozásával. A szovjet kormányfő egyetért a francia köztársasági elnökkel abban is, hogy a négy nukleáris hatalomnak döntő szerepe van a leszerelési tárgyalások eredményességének biztosításában. Mégis, mivel a nukleáris háború veszélye a világ valamennyi államát fenyegeti, a világ más államainak is lehetőséget kell kapniuk é veszély elhárításában, nevezetesen a tárgyalásokon való részvételben. Ez csak elősegítheti a tárgyalások eredményességét. Bár a francia államfő nem fogadta kedvezően a tizennyolc ország kormányfői részvételével megkezdendő leszerelési tárgyalások gondolatát, Hruscsov elvtárs üzenetének végén annak a véleményének ad kifejezést/ hogy a szovjet kormány álláspontja bizonyosan megértésre talál a francia államfőnél. Új ÖNKISZOLGÁLÓ ÉLELMISZERBOLT RÖSZKÉN 5 ..ss* ?•• ' ^ts!,!3' y;*:: • yioatí^ssssí:::;:®; (Somogyiné felv.) A röszkei földmüvesszövetkezet napokban megnyílt új önkiszolgáló élelmiszerboltját mutatja be képünk. 128 ezer forintos költséggel építette meg a modern üzletet a Szegedi Építőipari Ktsz, s a község lakossága társadalmi munkával segítette az új üzlet mielőbbi elkészülését. A röszkei földmüvesszövetkezet tagsága 9 ezer forint értékű részjegyet jegyzett az új bőit költségeire. A modern üzlet azóta igen népszerűvé vált a lakosság koreben.