Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

3 Péntek, 1962. március 9. szántukból még külön ts megtoldottak néhány millió­val, van sok teendő télen is. Egyszerre többféle konzer­vet készítenek. A nagy idényre készülnek a konzervgyárban Mindenki a "fedélzeten!*— zöldbab és a többi zöldség- arra is gondolnak, ha esetleg Ez a mondat a nagy idény- féle? Ezek később lesznek, valami kár éri egyik-másik ben szo szerint orvényes a de a termelési szerződéseket szövetkezet kertészetében a Szegedi Konzervgyárban, ilyenkor kötik meg. Sok palántákat. Olyankor felbolygatott méh- utánjárás, szakmai tanács- Több mint egymillió hi­kashoz hasonlatos a gyár. adás kellett ahhoz, hogy a degágyi palántát neveltet Három műszakban, éjjel, termelőszövetkezetek gteal az üzem nappal folyik a munka Ilyen aláírt szerződési papírokon g . szövetkezetek ieénv­ítt a nyar, s a korai ősz. De összegyűljön 1794 hold para- a azovetK,ezet?k lg , y milyen a szezon után az dicsőm, 1525 hold borsó, 732 hk' ,ezzelt , pó,to'hatjak élet a téli hónapokban? hold uborka, 263 hold zöld- az®lpusztult palantakab Az éves tervben előirány- bab, és 490 hold zöldpaprika t*^^egnyuitas­zott 206 millió forint értékű termelésének terve nak :C°rmál1-,18 vannak- A készáruval, amelyet saját jó- Az ország konzervgyárai ^Sf tartanak" három Közül a hirek szerint Sye tz kerílszeti S a szegedi fejezte be első- jai tagjainak. Segítenek az nek a szerződéskötést. öntözőberendezések beszerzé­Az utóbbi hetekben már a sében, vagy elkészítésében is. vetőmag kiadásával foglal- — Ez az alapozómunka — koztak. A termelők eddig el- mondják a konzervgyáriak. A szovjet emberek ízletes vittek 8 ezer darab meleg- Ezzel azonban etelét, a zakuszkát, ezenkivül ágyi ablakkeretet is. Ezen- niost alapozzák meg az csikóstokányt, májkrémet, s kívül idén még további ezer idei tervteljesítést marhapörköltet is készítenek, ablakkeretet adnak ki. A hogy 1962-ben is eredménye­s csomagolnak, s szállítanak, szövetkezetek idén többnyire sen járuljanak hozzá máso­Készülnek a tavaszra. saját maguk szeretnének pa- dik ötéves tervünk nagy A készülődés nemcsak a lántákat nevelni. Tavaly a konzervipari célkitűzésének gépek generáljavitását je- gyártól kérték még a segít- megvalósításához. A konzerv­lenti, hanem a nyersanyaggal séget. Jó dolog ez az önálló- gyárakra ugyanis az a fel­való foglalkozást is. Azt vá- ságra való törekvés, s ehhez adat vár, hogy a konzervipar laszolhatna erre valaki, hogy támogatást nyújt a konzerv- termelését a két és félszere­hol van még a zöldborsó, a gyár. Az üzemben azonban sére növeljék. A szegedi járásban egy hónap alatt közel 100 ezer forint értékű könyvet vásároltak A mezőgazdasági könyvhó- a mezőgazdasági könyvhó- sen figyelemre méltó ez az nap rendkívül szép ered- napra, mégis kevésnek bizo- eredmény a domaszéki úgy­ménnyel zárult a szegedi já- nyúlt, készletük azokból a nevezett zöldfás iskola peda­ras községeiben és tanyavi- művekből, amelyek a ház- gógusainak esetében, ök a táji gazdasággal foglalkoz- szétszórt települések felkere­nak. Ezek a művek szinte az sésével értek el olyan ered­utolsó példányig elkeltek, s ményt, mint mások, akiknek Okosan gazdálkodjunk S okszor hangoztatjuk, a mi sajátságunk-e, vagy ál- san és meggondoltan eszkö­hogy az MSZMP po- talános emberi tulajdonság, zöljék. Ha lehet általánossá­litikai vonala jó, egy- de mi ennek a kongresszus- got mondani, talán ez az re több ember fogadja el és nak csak az egyik felét haj- egyik. A selejt problémája is támogatja. Ez a tömegtamo- togatjuk erőteljesen: azt, általános kérdés és e tekin­gatás megnyilatkozik gazda- hogy mit hoz a kommuniz- tetben nem mondhatjuk el, sági életünk eredményeiben, mus. Azt viszont egy kicsit hogy túlságosan rózsás a ipari termelésünkben, mező- elfelejtjük, hogy még meny- helyzet. A selejtgyártás gazdaságunk egészséges fej- nyit kell dolgozni, verejté- ugyanis növekszik. pedig lődésében és kulturális éle- kezni és küszködni, amig a nincs hajrá negyedévenként, tünk új jelenségeinek álta- emberiség eljut ehhez a tár- évenként. Mégis találkozni, lánossá válásában. Ennek el- sadalmi rendhez, sőrendű oka, hogy a dolgozó emberek üzemekben és a földeken egyaránt érzik, munkájuknak megvan az eredménye. Keresetük biztos, ku se P edig amennyire fontc* g(Xkk a kérdés első része, amit legalább annyira — ha nem nagyobb mértékben jövedelmük évről évre — ha' _ jelentkezik, a második ré­de emelke- sze- Ki építi fel a kommu­1 agában is. Eddig még soha nem tapasztalt érdeklődés­sel találkoztak mindenütt a Faluellátó Könyvesbolt dol­gozói, valamint a pedagógu­sok és diákok, akik a könyv­ajánlásba és könyvárusításba élénkén beleszóltak munká­jukkal, Elsősorban ráiekik kö­szönhető. hogy a községek, falvak és " tanyák lakosai most még közelebb kerültek a könyvhöz, mint eddig. Ter­mészetesen a paraszti lakos­ság érdeklődését a kultúra cs művelődés iránt felkeltet­ték azok a szakelőadások, va­lamint író-olvasó találkozók is, amelyeket a mezőgazda­sági könyvhónap időszaká­ban rendeztek például For­raskúton, Üllésen, Tápén, Csengelén és Zákányszéken. Mit mutat a statisztika? Valamennyi helyen a kü­lönböző szakkérdések leg­jobb ismerői tartottak elő­adásokat, ankétokat az ér­deklődő községek lakóinak. Rendkívül nagyszámú hall­gatóság előtt tartott, előadást például Glausz József tudo­mányos kutató a gyümölcs­termesztésről és a gyümölcs­favédelemről. Üllésen a vegy­szere® gyomirtás nagyüzemi alkalmazásáról pedig Szabó Sándor mezőgazdasági ku­tató tartott ankétot, s Csen­gelén ugyancsak nagyszámú hallgatóság előtt ismételte meg előadását. Zákányszéken az író-olvasó találkozóról még most is úgy beszélnek a községben, mint a legszebb élményekről szokás. S mit mutat az eladott könyvek statisztikája? Zöm­mel mezőgazdasági szak­könyvek iránt érdeklődtek szinte mindenütt, s ez az ér­deklődés számokban is tük­röződik. Az eladott könyvek 60 százalékát mezőgazdasági szakkönyvek képezik —gyü­mölcstermesztéssel, konyha­kertészettel. állattenyésztés­sé] foglalkozó ismeretterjesz­tő művek. Szépirodalmi könyvek iránt most keveseb­ben érdeklődtek. Ez érthető is. hiszen ebben az időszak­ban a legújabb mezőgazda­sági szakkönyvek kerültek forgalomba. S különösen ügyeltek arra, hogy minde­nütt azokat a könyveket kap­ják kézhez a községek, fal­vak és tanyáit lakosai, ame­lyek a tájjellegnek legin­kább megfelelő szakmai tud­nivalókat tárgyalnak. Ujabb megrendelések A Faluellátó Könyvesbolt dolgozói, bár jól felkészültek sajnos, eléggé nagy százalé­kú selejtgyártással. Ez a má­általános tényező, amit feltétlenül indokolt fi­gyelembe venni az ipar ve­zetőinek, műszaki gárdánk­nak. Egész gazdálkodásunk és ipari életünk alapkérdése a műszaki fejlesztés. Sajnos, e tekintetben nem értük eí 1961-ben sem és az idei év első két hónapjában sem ki­tűzött céljainkat. Mert 1961­ben csak 60 százalékát for­dítottuk műszaki fejlesztésre —— -— .. ... .. . ., az előirányzott összegnek, s lenne, elértük a boldogság vekenységunkben is lényege- há d nern tetejét. Az előző évekkel 8611 nagyobb szerepet kell szemben mégis lényegesen kapma TeT gondolatnak, mint jobb viszonyok, életkorúimé- eddig. Valahogyan ugy je­szerényen is, dik. Biztos létalapot jelent az árak stabilitása, s ruház­kodásban, háztartási cikkek­ben, élelmezési cikkekben — egy-két kintve • ^^ .............„„ , . ,, , áll rendelkezésre. ,e; ** ennél fogva agi­Nem azt vitatjuk, mintha tacionkban, propagandank­most már minden rendben ban- de eeész társadalmi te­nizmust? Ki teremti meg a korlátlan bőséget, a mi kis hazánkban, ha nem mi. e kor felnőtt és serdülő gene­hiánycikktől "elte- ráci6la? Ez a munka ránk • bőséges mennyiség vár' helyettünk senki sem szolgálta a műszaki fejlesz* test még közvetett formában elö­—j—, J ~ sem, pedig nálunk az nyek uralkodnak hazánkban. irányzott pénzösszegeket más­ra nem szabad fordítani, csak amire beállítottuk. E megállapítások nem egye­di esetekre vonatkoznak, tömegméretű jelenség, hogy elégedett, boldog emberek élnek nálunk. Az emberi természet azon­ban olyan, hogy ha ma egy mindennap többet és többet kívánsz az élettől, de tudod­e. hogy az élet is mindennap többet és többet kíván tő­led?* Ennek az egy kérdés­nek ezt a két oldalát nem szabad és nem is lehet egy­w em lényegtelen az ex­porttermelés sem. Ne­künk az export rend­kívül nagy jelentőségű, hi­szen nyersanyag-szegény or­Ha ebből a szempontból szag vagvunk és rendkívül tény"ruhám "van, holnap egy vizsgáljuk az elmúlt év ipari sok nyersanyag behozatalára harmadikra lenne szüksé- termelését, akkor azt látjuk, szorulunk. A behozott nyers­• • hogy minőségi változás ment anyagért áruval fizetünk. A végbe iparunkban, követke- baj az, hogy az exportot eb­ienne zésképpen a szegedi iparban bői a felismerésből eredően tovább is- Ez a minőségi változás a néhány üzemünkben »min­pár cipőm van, holnap már mástól jJválasztam. két pár kellene, s ha két öl­A falvak iskolásai könyveskosarakkal keresték fel a dolgozó parasztokat a könyvhónap minden napján a további igényeket újabb zárt településeken kellett a megrendeléssel elégítik ma jd figyelmet felhívni az újabb ki. Zákányszéken különösen nagy volt a mezőgazdasági könyvek vásárlása. Itt a vá­sárolt könyvek 80 százalékát csak a speciális szakkönyvek alkották. Igaz, az itt eladott könyvek értéke is a legma­gasabb a járás községei kö­zül. Közel 6 és fél ezer fo­rintot forgalmaztak, s ebben nincs benne az az összeg, amely a későbbi megrende­léseket képezi. Házról házra Kitűnően bevált mindenütt a pedagógusok és diákok ál­tal kezdeményezett úgyneve­zett házról házra történő könyvárusítás. Különösen derék munkát végzett az új művek ajánlásával például Üjszentivánon Gulácsi Já­nos, Kisteleken Farkas Im­réné, Tiszaszigeten Séra Éva, Domaszéken pedig Halász Ferencné pedagógus. Vala­mennyien ezer forinton felüli értékben forgalmaztak könyvárusitásukkal. Különö­és újabb művekre. Tavaly a mezőgazdasági könyvhónap eredménye 58 ezer forint értékű könyv el­adásában realizálódott a szegedi járás 30 községében és tanyavilágában. Idén 95 ezer 838 forint értékű köny­vet adtak el egyetlen hónap alatt, vagyis közel még egy­szer annyit, mint az elmúlt évben. S ezek a számok min­den kommentár nélkül arról vallanak, hogy ma már tény a falu érdeklődése a kultúra, a művelődés iránt. jövőre még jobban fel kell készülni a várhatóan megnövekedő igények kielégitésére. gem... Ha »csé lakásom­van, akkor fürdőszoba össz­komfortos lakásra szükségem... Kár , „ , m^N sorolni ezt mindenki magá- termeles szak&zerusegeben, den áron* teljesítik. Ez gya­ról tudja, hogy így van. Sze- műszaki fejlődésében, maga- korlatilag azt jelenti, hogy­rencsére nem is baj, mert a sabbszintű szervezésében, a ha valahova száz darab áru­szocialis+- társadalom lehe- termelés gazdaságosságában ra kötnek szerződést, akkor tővé teszi az igények növe- ^ me« sok-sok szakmai tó- abbbi nem százegyet gyárta­kedését és a növekvő igé- nyezőben jut kifejezésre. nak, hanem kétszázat. Amá­nyek kielégitésére törekszik. Ugyanezt mondhatjuk el az sik száz darab tehát raktá­Az igaz hogy társadalmunk- idei év első ket honapjanak r(m marad és majd valami­ban még hosszú ideig *el- tapasztalatairól is. Iparyeze- kor, hónapok, esetleg évek lentmondás- lesz, hogy a nö- szakmunkasok, merno- múlva kerül ki a honi piac_ vekvő igenyeket nehezen kok technikusok az esz- ra „exportáruként*, vagy ha tudja kielégíteni a gyorsan szerű okos gazdalkodast tart- divatcikkről van szó, leérté­fejlődő ipar, mezőgazdaság és 'ak eS>"lk legfontosabb alap- kelt áruként. Természetesen szellemi "termelés--. Ezt az kerdesnek. Termeszetesen ez jeientős ráfizetéssel, ellentmondást majd a kom- az év még többet kivan. Az okos gazdálkodáshoz munizmus oldja fel, amikor Jobban és okosabban kell igen nagy szakismeretre — a bőség alapján mindenki gazdálkodnunk, mint tavaly, műszaki, gyártási, iparszer­szükségletei szerint részesül Lényeges tényező az a mun- vezési, általános gazdálkodá­a társadalmi javakból kaverseny kezdeményezés, si, és kereskedelmi ismere­amely üzemeink egyik-mási- tekre — van szükség. Ez ösz­égis van egy érdekes kánál meglepően okosan in- szefügg iparvezetésünk szín­M' jelenség, melyet ép- dúlt, a munkások spontán vonalának általános javitása­pen a Szovjetunió kezdeményezésével. Ennek val. a szakértelem mind na­Kommunista Pártja XXII. célja, hogy a párt VIII. P>'obb mértékű előtérbe állí­kongresszusa után lehet ta- kongresszusára az üzem sa- tasaval. Ebből a szempontbol pasztalni. A legtöbb ember játos viszonyainak megfele- az e?v,k baJ az- hogy ...solc örül a kongresszuson elfoga- lően többet és jobbat nyújt- L^^L^'TÜfíüÜl­dott határozatoknak és meg- son, mint az elmúlt évben, gyóződéssel vallja, hogy ha- Az élet nem tűr sablont és zánk lakossága is ezt az utat általánosítást a gazdálkodás­járja majd és otthon, csa- ban, a munkások versenyé­féle okoknál fogva nem ere­deti szakmájában dolgozik, hanem valahol máshol. Az elmúlt napokban beszélget­tünk a Délrost főmérnöké­ládi körben is komolyan, ben sem. Ennek egyik leg- . , • , b , hfermvítata vel> aKl eimoncua. nogy a /e­le együtt végzett mérnökök vagy tréfálkozva panaszkod- szemléltetőbb bizonyítéka, nak egymásnak, amiért nem hogy a mennyiségi termelést k<jzül csak hárman dolgoznak húsz évvel későbben szülét- nem engedik meg olyan üze- a szakmában, tizenkilencen tek. Ebben a "panaszkodás- mekben. ahol kötött piaccal mas beosztásban "töltik ide­ban* nemcsak az egymás és kötött nyersanyaggal gaz- jükot*. De ez nemcsak mér­után sorjázó évek fölötti bú- dálkodnak. Itt a mennyiségi nöki körökben, hanem tech­sulás nyilatkozik meg, ha- túltermelés szükségtelen és nikusi berkekben, sőt szak­nem a hit abban a társadal- káros. Iparunk tavaly három munkások között is így áll. mi rendben, melynek épí­téséhez a szovjet nép most hozzákezdett. Tapasztaljuk, tervet, de ez nem volt hasz­hogy nyugdíjas bácsik és né- nos minden szempontból, túlteljesítette Az okos e»7-dálkodáshoz hoz­zátartozik az is. hogy szak­kádereinket kutassuk fel és állítsuk végzett szakmájuk­nik az unokáiknak felnőtté mert körülbelül három mii- fak- képzettségüknek megfe­•fiam ,-A jj , •• , j <_l telő munkaörbe. ahol a leg­te már rakétán utazol, mi harddal növekedett a raktin-- tebhet lepjobbp, tudnak válását úgy mondják: még gyorsvonaton is alig-alig kpsz,et. jártunk*. Vagy nem minden árdnyi Vagyis hárommilli- nyújtani második ötéves ter­nyersanyag fekszik vünk megvalósításához. alapot nélkülözően úgy kép­zelik el a kommunizmust, hogy ingyen jár a kenyér, a közszolgáltatás, a ruha, a cipő... És akinek szüksége lesz rá és kedve van hozzá, az autó ... s természetesen a világjárás is ingyenes lesz. Amikor az ember ezeketa megjegyzéseket hallja, ön­kéntelenül arra gondol, hogy raktárakban. "Piacot keres­nek — de egyre nehezebben találnak*. N' E bből következik, hogy minden verseny az em azért Íródott e cikk, hogy "feltalálja* eze­ket a kérdéseket, mindössze arra szorítkozik, hogy felhívja szakembereink és dolgozóink figyelmét s Jurij, Germán, John A kazahsztáni Gurjev városban Alekszandra Revkova asszony hármasikreknek adott életet. A szülök a világ első három űrhajósáról, Jurij Gagarinról, Germán Tyitovról és John Glennröl nevezték el gyermekeiket. Megkérték a TASZSZ tudósítóját, hogy közölje elhatározásukat az űr­hajósokkal. A Revkov-házaspár 35 éves, eddig már négy gyermekük van, az első kettő ikerpár. A hármasikrek születése alkalmá­ból Revkovék új lakást kaptak. adott üzem. üzemrész pártszervezeteink tevékenysé­és műhely sajátosságaiból in- Sét is e problémákra irá­dul ki. Altalános sémákat nyitsa. Mert a növekvő igé­meghatározni egy iparágban, nvek kielégítése növekvő ter­vagy rokonszakmákra nem me'est teűnyel S ez egvének­lehet és nem is helyes. Párt- bo"tyf xs éT7e+tV . ha szervezeteink sem tudnak tobbf k'vá""nk- tobbe 16 megfelelően dolgozni, ha ^V"^"nk+f.Ehbez az alappt , , , , ,..,. megteremtik okosan gazdái­nem a helyszínen vizsgálják kod6 igazRatók part„ervPze­es segítik a dolgozok veree- tpk S7akmunkás'ok dn,co_ nyet. ha nem ott alakitjak zó emberek tízezrei Szegeden oc farmflliolr a laha. • g és formálják a verseny lehe­tőségeit és módjait, az üzem, üzemrész, műhely termelési tervének alapján. Ezért szük­ségtelen megyére, városra, illetve iparágra vonatkozóan összegyűjteni versenyfelaján­lásokat A tervtörvényben biztosított számokat érjék el mindenütt, de a beruházá­sok felhasználását takaréko­A XXII. kongresszus prog­ramjának örülni csak úgy le­het. ha teszünk is érte, a mi viszonyaink között, a szocia­lista társadalom építésének meggyorsítása érdekében, mert ez összefügg az egyén boldogulásával is. 5. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom