Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

3 Kedd, 1962. március 8. Magyar delegáció az ENSZ gazdasági bizottságának közgyűlésén Március 6-án kezdődik To­kióban az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizott­ságának 16. közgyűlése. A közgyűlésen megfigyelői mi­nőségben négytagú magyar delegáció vesz részt, Száll József, a Magyar Népköz­társaság djakartai nagykö­vetének vezetésével. (MTI) Q(e csak otzze! oltsuk a tüzet A KÉZISZERSZÁMGYÁR SZEGEDI TELEPÉN Httttltlllllllllllllllllllttllltltlllllltltlllllllllllllltllllltl lllllllllllllltlllf llltttltlItlIlltHI •llfltttlttltltlllllll •tlltlIltKltlItlIlllllltlUtl Két hónappal ezelőtt rö- adni valamelyik helyiipari niszter szavait is. Nem ér­vid közlemény jelent meg vállalatnak. demes ebhe a gyárba pénzt lapunkban arról, hogy tűz Pedig foltozgatják, igaz, fektetni, ilyen körülmények volt a kéziszerszámgyár- nagyobb beruházás nélkül, között. De azért töb­ban. Most szombatról va- de "feszítik a húrt®. A zsú- bet termel az üzem, mint sárnapra virradóra ismét fel- folt gyártelepen már közié- korábban, s jövőre többet szállt a gyár tetejére a vö- kedni is alig lehet. Gép gép várnak tőle, mint amennyit rös kakas. Januárban a ko- mellett, s a kemencék már az idén ad majd. Jóformán vácsmúheíyben, most az egymást is melegítik. A rak- beruházás nélkül, most azt edző-üzemrészben keletke- tár ma is akkora, mint mi- sem nem kap ilyen célra az zett tüz. Szerencse, hogy kor még 8 millió forintot üzem. A munkások azon­nem terjedtek tovább a ián- termeltek egy évben. A zsú- ban azt kérdezik, miből csi­gok az egy méterre lévő fa- foltság már nemcsak az náltatták meg néhány nap tetejű szerelő-, s a hasonlóan anyag tárolásának kárára alatt a kovácsműhely az­kátrányfedelű csiszolómű- megy, hanem életveszélyes beszt tetejét, s miért nem helvre. is. Az újságíró előtt ezt már tették ezt meg a tűz előtt?! Már vasárnap munkások, sokan észrevették. Január- Nem. akarjuk menteni a vezetők keresték a tűz okát. ban a tűzrendészet 114 pont- tüzet okozó felelőtleneket. Hétfőn a szomszédos üzem- ban sorolta fel a biztonsági őket terheli a felelősség, hi­ből szakértők is érkeztek, tennivalókat. Ha összeszá- szen mulasztást követtek el. S az ok? Azt mondják, éjjel molnánk a szakszervezet, s De hogy teljes legyen a kép a villanylámpát eloltani aka- a KÖJÁLL pontjait is, ez a felelősség megállapításá­ró éjjeliőr a lámpakapcsoló legalább nyolcvannal több ban ^ javasoljuk a vizs­helyett az olajszivattyú lenne. A pontok valóraval- tartóknak, nézzenek combját nvorrrta meg. Folyt tasahoz nemcsak munkáskéz, ftTV- • „ rJT tó . ia l-am felfele is. de ne < az olaj, mig a kihűlőben lé- hanem pénz is kell. vő, de még tüzes edzökemen- IrK-otlnk al céhez nem ért Itt aztán MUlaSZtáSt KOVetteK el lángra lobbant, s rövidesen égett az egész műhely. Hét Nézzünk (elfelé is Hétfőn a délelőtti órák­ban, míg a csöveket szerel­gették a munkások, és fi­gyelték a szakértők mércsi­kélgetését, sűrűn feltekintet­tek a felhős égre, az öt négyzetméternyi kiégett te­tőrésen. Megállapították: »Ha a tűz okát keres­sük, nézzünk felfelé is.® Nem tudom, hogy a szakér­tők hallották-e, s felfigyel­tek-e a megjegyzésekre? De hogy tudomásukra jusson, ezért leírom mire gondoltak a munkások, amikor azt emlegették: nézzünk felfelé í6. Nem lehet végsőkig fe­szíteni a húrt, mert elsza­lad _ példázgatóztak to­vább. Volt olyan szakmunkás is, aki az idegen részére számo­kat sorolt fel, hogy érthe­tővé tegye a szavakat: Két évvel ezelőtt 14 millió forint árut készített el az üzem egy év alatt. Tavaly 30 millió volt a tényszám, az idei terv már 40 millió. S úgy tudjuk, hogy jövőre már 50 milliót szeretnének elérni. Gép mellett gép, de ... S míg így beszéltek, -la­poztak® vissza a naptárban, kiderül még az is, hogy 1958-ban 116 százalékos ön­költséggel dolgozott az üzem, 1959-ben 97 százalékot ért el, az idei tervben már 74 szá­zalékos önköltséget tűztek ki célul. Szép és tetszetős szá­mok. S láthatóan tartják a termelés két-három évvel ezelőtt megkezdett fejlődési ütemét. Amikor az üzem­iész második ötéves terve készült, annak megvalósítá­sához állítólag 24 millió fo­rint beruházást is ígértek. Akkor nagy volt az öröm, de ez nem sokáig tartott. Sze­gedre látogatott Csergő Já­nos kohó- és gépipari mi­niszter, s miután megtekin­tette a gyárat, elmondotta, hogy ilyen gyárba pénzt fek­tetni nem szabad. A nép­gazdaság érdeke, hogy új kéziszerszámgépgyár épül­jön, ne ezt foltozzák tovább. Ezt a telepet át kell majd Megkezdték az újszegedi társasházak építését Nagy az érdeklődés a két• és háromszobás lakások iránt Az OTP kezdeményezésére Már a társasház-építési ték, ezek közül 18 kétszoba vidéken először Szegeden in- akció meghirdetése utáni el- étkezőfülkés, hat lakás pe­dult meg 1961 decemberében ső napokban igen nagy ér- dig háromszobás lesz. egy társasház-építési akció, deklődés nyilvánult meg az A kétszobás lakás ára Mint arról már hírt adtunk, építkezés iránt, s így a tel- 134 500 forint, saját erőből 25 az I. kerületi tanáccsal tör- kek kisajátítása után hama- százalékkal kell hozzájárulni, tént megállapodás alapján rosan megkötötték a szerző- a háromszobás lakás ára pe­Üjszegeden dést 40 lakás felépítésére. A dig 155 300 forint A saját a Déryné, a Fürj utca, és társasház-építési akció kere- erőből történő hozzájárulás a Középfasor által hatá- tében egyébként az említett itt is 25 százalék. Az OTP rolt területet jelölték ld a üjszegedi területen 22 ház- által folyósított kölcsönt 30 társasházak felépítésére. ban 88 lakás építését tervez- éven belül évi kétszázalékos kamat mellett lehet törlesz­teni. A társasház-építési ak­ció szervezői arra is gondol­tak, hogy az építők előbb berendezhessék otthonukat, s a kulcsátadás utáni egy évre kell megkezdeniök a kölcsön törlesztését Üjdonság a társasház-épí­tési akciónál az is, hogy úgy­nevezett -fix áras® szerző­dést köthetnek a kivitelezők­kel, így biztosítékuk van ar­ra, hogy nem kerülhet többe az építendő lakás az előre megállapított összegnél. A lakásépítők segítségére sietett az OTP-n kívül az I. kerületi tanács is, a te­rület teljes közművesítésé vei. Nemcsak csatornáznak, de aszfaltozzák a gyalogjárót s az úttestet is. A kétszintes, egyemeletes, négylakásos társasházak után azért is igen nagy az érdek­lődés, mert csaknem teljesen sikerült a családi ház elkép­zeléseket megőrizni, hiszen valamennyi lakás teljesen különbejáratú lesz, s így a tulajdonosk nem za­varják egymást Az első negyven lakás ki­vitelezési szerződésének meg­kötése után a szegedi, a hód­mezővásárhelyi és a makói építő kisipari szövetkezetek megkezdték a társasházak építését. Jelenleg az elsö két ház első emeleténél, a másik két háznak pedig a fal­egyennél tartanak az épí­Valamennyi lakásban a für­dőszobában villanyboyler, a konyhában pedig villanytűz­hely lesz, a kétszobás laká­sok előszobájában pedig be­épített szekrény. A három­szobás lakásokban pedig két szekrényt építenek be. A je­lentkezések a társasház-épí­tési akcióra folyamatosak, s a tervek szerint a 22 házas, 88 lakásos társasház-építési akció, illetve a házak meg­építése Újszegeden idén no­vember 30-ig befejeződik. Márusán György elvtárs; Övezze mindennap tisztelet a dolgozó nőket! Nőnapi nagygyűléseket tartottak A nemzetközi nőnap al­kalmából megyeszerte nagy­gyűléseket rendeztek. Hód­mezővásárhelyen. a Béke Szálló nagytermében Maro­sán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott be­szédet. A nagygyűlésen részt vett Török László elvtárs, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára is. Marosán György elvtárs bevezetőül nemzetközi kér­désekről. a béke megóvásá­nak fontosságáról szólott, majd részletesen beszélt a nők megbecsüléséről, a női egyenjogúság teljessé tételé­ről. Befejezésül a következő­ket mondotta: — Március nyolcadikával, a nemzetközi nőnappal ne tudjuk le adósságunkat a nők, o dolgozó asszonyok iránt. A tisztelet és megbe­csülés jusson kifejezésre irá­nyukban az év minden nap­ján. A mórahalmiak szombaton este tartották nőnapi nagy­gyűlésüket. Itt Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP főn délig még nem készült el met, de megtartják a mi­a szakértői jelentés, a jegy­zőkönyvet csak most szöve­gezik. Hadd tegyünk hozzá mi is néhány gondolatot, a magunkét, s a tűz helyét gyógyítgató munkásokét. felfelé is, de ne csak a ki­éget tetőrésen. S kérdezzék meg a tűzről a munkások Tartják a fejlesztési üte- véleményét is. Nagy Pál Szegedi sikerek harmincöt iparitanuió intézet kulturális seregszemléjén Harmincöt iparitanuló-in- együttesük aranyfokozatot tézet színjátszói, népi tánco- érdemelt szerepléséért, s sai, ének- és zenekarai, va- számosan kitűntek egyéni lamint szellemi öttusázói teljesítményükkel is. mint szerepeltek szombaton és va- például Dobler Ferenc har­sárnap Szegeden kulturális monikás va]amint Sziráki seregszemlen — mint mar ' jelentettük. A seregszemlét Rozália es Szűcs Etelka sza­a KISZ Központi Bizottsága valók. és a Munkaügyi Miniszteri- a kereskedelmi és vendég­um megbízásával rendezte látóipari tanulók is jól sze­a 600-as iparitanuló intézet, repeltek a kulturális szem­Jellemző a seregszemle ko- lén, úgyszintén az Ifjú Gór­molyságára, hogy több mint da Ifjúsági Város növendé­25 szín játszó csoport vett keiből alakult csoportok is. benne részt, s az egyéni sze- Énekkaruk és szellemi öt­replők száma is megközelí- tusázóik ezüst, színjátszóik tette a százat. A bemutatón és népi táncosaik pedig 14 népi tánccsoport lépett bronz plakettet vittek haza. fel, a szellemi öttusa-verse- Egyéni szereplőik közül ki­nyen pedig közel 120-an ne- tűnt énekével Fucskár Té­vézték be. réz, valamint szavalatával Szép eredményeket értek Miheller Margit és Kásái el a seregszemlén a vendég- József. látó intézet növendékei. Iro- A vasárnapi eredményhir­dalmi színpaduk együttese detést követően az ipari ta­bronzfokozatot kapott, s nulók területi kulturális be­szellemi öttusázóik is jeles- mutatóját a KISZ Központi kedtek: ezüst- és bronzérmet Bizottságának képviseletében nyertek. Zenekari nagy- Simon László zárta be. Politikai Bizottságának pót­tagja, a Népszabadság szer­kesztő bizottságának vezető­le a művelődési otthon nagy­termében összegyűltek előtt a nemzetközi nőnap jelentő­ségét méltatta és tájékoztatta a hallgatóságot az időszerű külpolitikai kérdésekről, és hazánk építésének soronlevő feladatairól. Vasárnap délelőtt Komó­csin Zoltán elvtárs Zákány­széken mondott beszédet. A nagygyűlés előtt Komócsin Zoltán elvtárs és Rózsa Ist­ván elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára hossza­san beszélgetett a község ve­zetőivel. és Rúzsa. Puszta­mérges község nagygyűlésre érkezett küldöttségével. A 11 órakor kezdődő nagygyű­lésen Komócsin Zoltán elv­társ a nagyszámú hallgató­ság előtt a nemzetközi nőnap jelentőségéről beszélt, és ismertette a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdése­ke! Vasárnap a járás több köz­ségében tartottak nőnapi nagygyűléseket Tapasztalatcserét tartottak a gabonatermesztésről a járás tsz-elnokei és mezőgazdászai Tegnap délelőtt Szegeden a Kálvin téri pártházban ta­pasztalatcsere-értekezletre gyűltek össze a járás terme­lőszövetkezeteinek elnökei és mezőgazdászai. A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya a tavaly megkezdett eredmé­nyes tapasztalatcsere-sorozat folytatásaként a gabonater­mesztés problémáiról rende­zett vitát. Erdei Péter tudományos ku­tató, a Dél-Alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet mun­katársa vitaindító előadásá­ban a tavaly Békés és Csong­rád megye szakemberei ré6z­Dobi István ti dvözlőtáv irata Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke a Ghanai Köz­társaság függetlenségi napja alkalmából táviratban üdvö­zölte dr. Kwame Nkrumahot, a Ghanai Köztársaság elnö­két. A távirat hangsúlyozza: célunk, hogy a magyar és a ghanai nép között kialakult baráti jóviszony a jövőben még tovább erősödjék orszá­gaink és a világ bókéjének javára. CSomogyiné feivj A szegedi 600-as Iparitanuió Intézet népi táaecseportja nagy sikert aratott eigány­táneával Előadás Indiáról és Indonéziáról India és Indonézia, e két csodás távolkeleti ország né­peinek élete iránt az utóbbi években még szívesebben érdeklődnek az emberek, mint azelőtt. Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke nemrégiben tett távolkeleti útján sok élményt, érdekes tapasztalatot gyűjtött e két nép életerői. Ma, kedden es­te 7 órai kezdettel sorra ke­rülő előadásában ezekről számol be a szegedi újság­iróklubban (Deák Ferenc ut­ca 16). Az előadást a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége szegedi csoportja és a Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat Csong­rád megyei szervezete ren­dezi. Minden érdeklődőt szívesen látnak. vételével megrendezett gabo­natermesztési ankét anyaga, valamint a saját kutatásai alapján ismertette a gabona­termesztés korszerű, új mód­szereit. Elemezte a különféle intenzív fajtákkal folytatott kísérletek eredményeit és egyébb, a terméshozam nö­velésére irányuló új eljárá­sokat. Hangsúlyozta a vetés optimális időben való elvég­zésének fontosságát, a jó ta­lajelőkészítést. a terméshoza­mot különösen növelő fejtrá® gyázás jelentőségét. Kitért a gondos növényvédelem szük­ségességére is. Az előadást követő vitá­ban a felszólalók többsége a maga gyakorlatában elért eredmények közreadásával támasztotta alá az előadás­ban elhangzottakat. Többen felvetették, hogy tavaly ko­moly kiesést okozott a nitro­gén-műtrágya késedelmes szállítása, s az idén is ké­sett a tsz-ek többsége a fej­trágyázással az AGROKER vállalat hibájából. Szilágyi Ernő megyei főagronómus válaszában elmondotta, hogy a vállalat ígéretet tett arra; hogy március 5-ig a megye valamennyi termelőszövetke­zetének leszállítja az igényelt pétisó-mennyiséget Közölte azt is, hogy a következő években az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségű műtrá­gya áll majd az igénylők rendelkezésére. Németh János körzeti ag­ronómus a Növényvédő Ál­lomás képviselőjeként a gon­dos és szakszerű növényvé­delem fontosságát hangoztat­ta. Kérte a termelőszövetke­zeteket. hogy időben szerez* zék be mindenütt a szüksé­ges növényvédőszereket. Jegyzőkönyvet írtak alá az idei magyar-albán árucseréről Budapesten 1962. március 4-én aláírták — az 1961— 1965. évi hosszúlejáratú áru­csereforgalrm megállapodás alapján — a Magyar Nép­köztársaság és az Albán Népköztársaság közötti 1962. évi áruesereforgalrm és fize­tési jegyzáköas-refc A jegy­zőkönyv értelmében Ma­gyarország alumíniumtermé­keket, gyógyszereket, vegy­szereket, cementet, közszük­ségleti cikkeket, Albánia króm- és vasnikkel-ércet, re­zet, bitument, bőröket, gyógynövényeket szállít. CMTR

Next

/
Oldalképek
Tartalom