Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

5 Vasárnap, 1962. március 4. Az egy évszázaddal ezelőtti kubai felkelés szegedi hőse Radnics Imre (1824-1903) Űj szovjet gép a Kenderfonógyárban Nyolcezer •kilométerre hazánktól, a Havanna melletti Cabana-erőd udvarán egy emlékmű áll. Rajta bronz táblán a dátum: 1851. szeptember 1. Alatta nevek: kivégzett olasz, lengyel, magyar, amerikai szabadsághősök nevei, akiket száztíz évvel ezelőtt gyilkoltak meg a spanyol gyarmatosí­tók Kuba szigetén, mikor elfojtották a Narciso Lopez tá­bornok által szervezett felkelést, A vérbefojtott felkelés magyarjai között szegedi nevet is találunk: Radnics Imréét, aki egész életében a szabad­ságért, a függetlenségért harcolt és szenvedett... Komáromból az Egyesült Államokba A nemzetközi intervenció fegyveres túlereje letörte 1849 augusztusában a magyar honvédsereg ellenállását. Vi­lágos. után már csak egy re­ménysége volt. a nemzetnek: ha kitart a komáromi védő­sereg. Ez a vár volt a sza­badság utolsó bástyája," s itt harcoltak azok, akik még ilyen kilátástalan időkben is bíztak a győzelemben. Két és fél héttel Világos után a ko­máromi várparancsnok, Klapka tábornok a 17. hon­véd utászszázadban szolgáló Radnics Imre főhadnagyot vi­téz magatartásáért százados­sá léptette elő. Haynau, a »bresciai-hiéna* gyűrűbe fogta a várat, s vé­dői szeptember 27-én kény­telenek voltak kapitulálni. A védősereg egy része mene­dékjogot nyert, az Egyesült Államokban, ahol ebben az időben még szót emeltek a demokrácia és a szabadság­jogok védelmében. A komáromi kapitulánsok közül sok százan, így Klapka segédtisztje, Prágay János al­ezredes, Schlesinger Lajos főhadnagy és Radnics Imre százados is az amerikai emig­rációt választotta. 1849. de­cember 16-án érkezett meg New Yorkba a HERMANN gőzös telve honvédtisztekkel és menekülőkkel. Az emig­ránsok egyik csoportja lowa államban megalapította Nexv­Budát. Akik továbbra is a szabadság védelmezői akar­tak maradni, élénk propa­gandába kezdtek, fel akar­ták kelteni a rokonszenvet a leigázott Magyarország iránt. Ez azonban eredménytelen­nek bizonyult. A nagyhatal­mak elvetették a magyarok megsegítésének az ügyét és az amerikai emigránsok is ma­gukra maradtak. Lopez tábornok Prágay alezredes megis­merkedett Narciso Lopez volt spanyol tábornokkal, aki önkénteseket toborzott má­sodik hazájának, a spanyol gyarmati elnyomásbán élő Kuba szigetének felszabadí­tására. Klapka György emlékira­taiban így ír erről: Lopez »a nép ügyét szolgálta ... kell-e mondanunk, hogy Prágay pillanatig sem habozott el­határozásával* és csatlako­zott a felkelőkhöz. Lopez, aki Simon Bolivár, a vene­zuelai forradalmár seregeiben harcolt, most az amerikai polgárok szabadságszerete­lére és segítőkészségére szá­mított, amikor Kuba felsza­badításáért harcba indult. Megtette vezérkari főnöknek Prágayt, vezérkari titkárnak Schlesingert nevezte ki — akit a toborzással is megbí­zott. Ö gyűjtötte össze a New York-i magyar mene­kült honvédeket, köztük Rad­nics Imrét is. Egy kubai történeti feldol­gozás megemlíti, hogy a fel­kelő csapat tizenhét főnyi tisztikarában kilenc egykori magyar honvédtiszt volt... Hogy a 434 felkelő közül hány volt a magyar, csak be­hatóbb történeti kutatás döntheti majd el. Egyes for­rások szerint tizenhármán, más adatok alapján 287-en voltak, de mindannyian egy­kori honvédtisztek és kato­nák. A partraszállás A szervezési munkák na­gyon nehezen mentek. A spa­nyol kémek állandóan jelen­tették a Lopez-csapat tevé­kenységét és az amerikai kormány kénytelen volt Schlesingert őrizetbe venni, majd a new-orleansi kikötő­ben horgonyzó fegyverekkel felszerelt két hajót lefoglal­ni. Schlesingert ugyan sza­badon engedték, de a két ha­jó helyébe csak egy ütött-ko­pott bárkát, a "Felszabadító* névre keresztelt Pampero-t tudták megvásárolni. A 434 felkelőnek csak 250 puska jutott. Azt számolták, majd a segítségükre siető kubai nép­pel zsákmányolnak eleget a spanyol hódítóktól. A haza­fiúi lelkesedés olyan nagy volt, hogy nem látták az akadályokat — írta róluk a New York Sun című lap. Lopez tábornok így nyi­latkozott: »Csak partot érjünk és Ku­ba népe talpra áll. Egypár magyar huszárral kikötök, és miénk a győzelem! A nép ve­lünk van. Megelégelte a zsarnokságot és várja a fel­szabadítást ... Ezren és ez­ren fognak hozzánk csatla­kozni ...« 1851 augusztus elején, va­sárnap indultak el a felke­lők. Mielőtt elhagyták volna a mólót, egy spanyol hajó már szelte a hullámokat. Vitte a hírt Havannába: el­indult a Lopez-csapat. Ver­senyfutás kezdődött és ami­kor augusztus 11-én Bahia Hondanái, 30 mérföldre Ha­vannától partot értek, Los Postásnál már hét századnyi spanyol katona fogadta a bátor csapatot. Lopez két részre osztotta a felkelőket. A nagyobbik felett ő és Prá­gay parancsnokolt, a többi­eknek az amerikai Criten­den ezredes lett a vezérük. A főerőket megtámadták a spanyolok és 275 rosszul fel­fegyverzett ember megmu­tatta 875 spanyol katonának, hogy mire képes a hazafi, ha a szabadságért harcol. A spanyol csapatot szétverték. De nagy árat fizettek érte. Harmincöt felkelő — köztük a magyar Prágay — is hősi halált halt, de a spanyol zsoldosok véresen menekül­tek: 180 halottat hagytak a csatamezőn. A győzelmes csapat a sziget belseje felé vonult. Amire azonban szá­mítottak, ném következett be. A kubai nép nem értette meg a vállalkozás célját és nem csatlakozott a felkelők­höz. A csapat elszigetelődött, élelem, fegyver és gyógyszer híján maradt. Critenden ez­redes csapatát a spanyol hadsereg főerői bekerítették és kegyetlenül lemészárolták. Lopez csapata egy kávéül­tetvénynél bevárta az őket üldöző spanyol csapatot és lesvetéssel a fák tetejéről tüzelve széjjelszórták őket. Itt lőtték le a spanyolok ve­zérét, Enna tábornokot is. A második gvőzelem után sorozatos vereség követke­zett: Az éhség, az ültetvé­nyesek árulása demorali­zálta a felkelők csapatát. Augusztus 23-án rájuktört a spanyol nehéz lovasság és széjjelszóródott a csapat. Nyolc magyar: Schlesinger, a sebesült Palánk hadnagy, Radnics százados és még négy magyar honvéd elsza­kadt a csapattól és napokig bolyongott a kopár kubai hegyek között. Újból harcban Lopez tábornokot végül is elfogták és Havannában nyilvánosan megfojtották. Vele együtt végezték ki a magyar Üreghy és Vecsey 48-as kapitányokat. Schle­singer maroknyi csapatát cselvetéssel elfogták és az ígéretek ellenére az észak­afrikai spanyol gyarmatra, Marokkóba szállították. Előbb Ceuta várában őrizték őket, majd a hírhedt higanybá­nyákban dolgoztatták a ma­gyar foglyokat. Egyedül Schlesingernek sikerült meg­szöknie. A tengerbe velette magát. Csodálatos szerencsé­jére egy amerikai hajó le­génysége ki halászta és az Egyesült Államokba szállí­totta. C//ro itthon Radnics másfél évig síny­lődött a higanybányákban. De szabadulása után vissza­tért Amerikába, és a polgár­háborúban már újra feltű­nik a neve a Lincoln olda­lán harcoló északi államok seregében. Azon az emlék­táblán, ahol a rabszolgafel­szabadító háború magyar tisztjeinek nevét örökítették meg, szerepel Radnics Imre kapitány neve is. A kiegyezés után hazatért és Szegeden telepedett le. Az 1867. május 3-án megalakult szegedi hon védegylet 1869­ben kiadott névsorában 48-as századosok között szerepel. Haláláig kapta az Egyesült Államoktól a nyugdíját. Azokról a magyar hősök­ről, akik a kubai szabadsá­gért ontották vérüket, hat­vanöt éve az egyik napilap írta az alábbi sorokat: »A szabadságnak felkent hősei voltak ők. Bárhová jutottak, mindenütt újra csak újra az elnyomottak védelmére keltek s kardot fogtak mindenütt, ahol bárki is a szabadság le­döntésére, az egyenlőség és népjogok éltíprására indult.* Ma száztíz év távlatából büszkén emlékezünk azokra, akik életüket, vérüket áldoz­ták a magyar és a kubai nép szabadságának, barátságának oltárán. Tálas Géza (Somogyiné felv.) Űj kenderkócnyűjtó gépet kapott a Szegedi Kenderfonógyár a Szovjetunióból. Ez az első ilyen típusú gép, amellyel lényegsen termelékenyebb és könnyebb a munka. Félévi mérleg Mit mondanak a számok a szegedi iskolák első félévi munkájának eredményeiről? Szegeden 12 247 általános tételek különbözősége. va- Kató Altalános Iskolában iskolai tanuló van jelenleg, lamint a követelmények el- 12,7, a Móra Ferenc Általá­ötszázzal több, mint az el- térése esetenként más és nos Iskolában 13,2, Ságvári­múlt év hasonló időszaka- más. Ha azonban elfogad- telepen 13,9. Mihályteleken bah. Tanulmányi eredmé- juk a jelenlegi értékmérőt, 10,2 az algyői üti általános akkor iskolában pedig 10.3 száza­Szegeden legeredménye- léka bukott el a tanulóknak sebben a Madách utcai, az elmúlt félévben, a Dugonics utcai, a Ko- Középiskoláinkban ebben lozsvári téri, az újszeged! a tanévben tovább növeke­Mező Imre. valamint a dett a tanulók létszáma, fő­Gutenberg utcai iskola leg a gimnáziumokban. El­dolgozott. zel párhuzamosan ugyanak­Sajnálatos tény viszont, kor nem szaporodott a tan­hogy a periférikus iskolák kevesebb eredményt tudnak felmutatni. Alacsony a ta­nulmányi színvonal a béke­nyük átlaga az elmúlt évek­hez viszonyítva valamivel jobb, évről évre emelkedő tendenciát mutat. 1957—58­ban 3,38, 1958—59-ben 3,45, 1959—60-ban 3,47, 1960—61­ben 3,50 volt a félévi tanul­mányi átlag, most pedig 3,56. Lényeges az is, hogy az egy tanulóra eső mulasztási átlag az elmúlt évi 4,5-höz viszo­nyítva három tizeddel ja­vult. A tanulmányi átlag ter- telepi, a petőfitelepi II-es, mészetesen nem tükrözi tel- az algyői úti, a kettőshatári, jes mértékben az egyes is- s a bukott tanulók nagy kólákban az oktató-nevelő száma miatt a ságvári telepi __ = munka eredményességét, hi- és a Móra Ferenc iskolában, tanulmányi átlageredménye termek száma. Éppen ezért szükségmegoldásként né­hány gimnáziumi osztály­ban elkerülhetetlen volt a váltott rendszerű tanításra való áttérés. A gimnáziumi tanulók félévj szen a tárgyi és személyi fel- Béketelepen 17,2, a Hámán Elhanyagolt üzlet — kevés választék Nemcsak a beruházásokon múlik a külvárosi boltok jó áruellátása A Csongrádi sugárút és a lé már kiflit is tálalhatná- élelmiszer átvette a petróle­Kecskeméti utca sarkán dí- nak. A késői szállítás miatt um kellemetlen szagát, szes felirat, nagy reklám hir- azután lényegesen kevesebb Sajnos, az üzlet raktára deti, hogy itt van az Élelmi- kiflit ad el az üzlet: a késő igen kicsi, és tegyük mind­szerkiskeresk. Vállalat 24- délelőtti és délutáni órákban járt hozzá, egészségtelen, vi­es számú árudája. A díszes már nem igénylik az itt la- zes. A petróleumot nem tud­cégér mögött a múltra emlé- kók a péksüteményt. ják külön raktárban tárolni, keztető szatócsbolt fogadja a A tejjel kapcsolatban is el- ezért szüntették meg az áru­vásárlót: olajos padló, do- mondták a vásárlók és ke- sítását. Az erre lakók emiatt hos, rossz levegő. Raktár hiá- reskedők észrevételeiket. A joggal méltatlankodnak, hi­nyában az egyébként is kis jegyes kannatej időben, tehát szen ezen a vidéken nincs üzletben tárolják a gyümöl- reggel fél 7-re, az üzletnyi- gáz, s a legtöbb háztartásban csös, zöldséges ládákat; a tásra már megérkezik, a pa- petrofóron főznek. Az egész­boltban legalább 20—30 em- lackozott azonban igen rit- ségügyi követelményeket pe­ber várakozik. kán. A szerződésnek ugyan dig be kell -tartani. Az egyik itt vásárló, kör- eleget tesz a tejipari válla­nyékbeli lakos panasza nyo- lat, mert a palackozott tej mán kerestük fel az üzletet, kiszállításának határideje fél 9. De ez már késő. Az lenne itt a kérés, hogy a kanna­tejjel egyidőben szállítsák a azt is, hogy az üzletben nem palackokat is. kapnak cipőfűzőt, cérnát. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Petróleum nincs Vállalat már korábban meg­Délelőtt fél 10 és még nincs _ y kellene szüntette a rövidáru üzletek­péksütemény. Egy vásárló na- nugyun neuene hez tartozó cikkek árusítását rancsot kért. Amikor az üz- Petróleumot kérek , üzleteiben. Ez azokon a he­let dolgozói nem tudták tel- szbit türelmetlenül az egyik lyeken, ahol a közelben van jesíteni kérését, citromot vásárló. rövidáru bolt, érthető is. akart venni. Ezt sem kapta Erre a varakozók közül jó- *lyen üzlet azonban Felsővá­meg. Ezután joggal méltat- néhányan megszólaltak. roson nincs, és ezért egy ci­lankodott, hiszen a belvárosi Az nincs. Menjen há­üzletek tömve vannak déli- rom sarokkal odébb, ott gyümölccsel, s ő csupán azért árulják. került hátrányosabb helyzet- Ugv látszik, a vevő nem be, mert a Csongrádi sugár- törzsvásárló, mert nem tud- reskedelmi Vállalattól meg­üt környékén, a külvárosban ja bogy a Szegedi Élelmi- tudtuk, hogy a következő ne­lakjk. szérkiskereskedelmi Vállalat Syedévben felújítják az üzle­A várakozás közben az óra ' Későn kapják a péksüteményt, a palackozott tejet Egy cipőfűzőért — a belvárosba! Kifogásolják a vásárlók pőfűzőért — a belvárosba kell menniök az itt. lakók­nak. A Szegedi Élelmiszerkiske jónéhány héttel ezelőtt kivon­mutatója 10-re ugrott, s meg- ta az üzlet forgalmából érkezett a kiflit szállító autó. Később megtudtuk az üzlet­vezető-helyettestől, hogy álta­hogy éppen a 24-es üzletben Iában a péksütemény mindig vásárolt lisztet, cukrot töb­ilyenkor érkezik, pedig a ben bevitték a kiskereske­tet, és így nemcsak az üzlet belső képe változik meg, ha­, ,, , . . nem a raktári viszonyok is petroleumot, arra hivatkozva, lényegesen jobbak iesznek környék lakói is szívesen delmi vállalat központjába és szerepel, vennék, ha reggel a tej mel- ott bizonyították, hogy az A vállalat idei tervében tíz, a 24-es árudához hasonló külvárosi üzlet felújítása Horváth Lászióné 3,20 volt, a technikumi ta­nulóké pedig 3,07. A buká­sok száma ugyanakkor a gimnáziumokban elég magas: 12,67 százalék, a techniku­mokban 9,7, Ugyanakkor vi­szont a gimnáziumok rendü­ségi eredményének átlaga magasabb a technikumoké­nál, 0,13-mal. Érdekes el­lentmondás ez, amely ma­gyarázható azzal is, hogy a tanulók kiválasztásának el­sőbbségi jogával a techni­kumok élnek, tehát eleve úgy választanak, hogy az eredményesen dolgozó ta­nulókból állítsák össze egy­egy osztály létszámát. A technikumokba fel nem vett tanulók a gimnáziumban ta­lálnak továbbtanulási lehe­tőséget. Itt viszont a jobb körülmények között tanuló értelmiségi gyerekek húz­zák meg felfelé a tanulmá­nyi eredményt, s ebben, rej­lik a technikumokétól eltérő jobb rendűségi átlag. A munkás-paraszt szárma­zású tanulók száma a gim­náziumokban 52,1 százalék, a technikumokban pedig 63,2. Érdekes eredmény tükröző­dik abban i6, hogy a techni­kumokban tanuló munkás­paraszt fiatalok eredményei megközelítikj. vagy sok esetben túlhaladják iskolá­juk tanulmányi átlagát. A gimnáziumban tanulók átla­ga viszont 0,29-al alacso­nyabb az iskolai átlagnál. Kielégítő, jó munkát vé­geznek a középiskolai szakkörök és önképzőkö­rök, amelyek teret, lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy egy­egy tanuló felszínre hozza tehetsegét és továbbfejlessze Ez is hozzájárul ahhoz, hoa •• elmondhassuk: kialakulóbán van tanár és tanuló közt egy új viszony, amely mindin­kább szocialista jelleget ölt ű. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom