Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

9 Vasarns.5, 1982. március 25. Rákellenes front Világhírű szovjet orvosprofesszor nyilatkozata a rákbetegség ellen harcoló tudósok közeledő nemzetközi kongresszusa előtt A moszkvai Onkológiai Intézetben vagyunk, ahol a szovjet tudósok a rosszindulatú daganatok keletkezésének és fejlődésének problémait tanulmányozzák.' — Mondja el kérem, milyen 'eredményekre jutottak az utóbbi időben *— ezzel a kérdéssel fordultam Lev Sábádhoz, az Orvostudományi Akadémia levelező tagjához, a rakkutatás egyik legnagyobb szakértőjéhez. A „kísérleti modell" — 1922-től kezdve 40 esztendőn át a világ sok tudósa, köztük a szovjet tudósok is megpróbálták felállítani a tüdőrák kísérleti modelljét, — mondta a tudós. — 1961ben kísérleteink eredményre vezettek. A kísérleti állatoknál sikerült rákos daganatokat kiváltanunk. Én már 1928-ban számos munkát készítettem az egereknél előidézett tüdődaganatokról. Ám azok a daganatok, amelyeket előidéztünk. nem elégítettek ki bennünket. Vajon miért? Azért, mert sem keletkezésükben, sem pedig fajajukban nem hasonlítottak az embernél fellépő tüdőrákhoB. Genfben 1969-ben összehívták a tüdőrák problémájával foglalkozó szakértők bizottságát Ha emlékezetem nAn esaL kilencen voltunk benne. A bizottság ajánlásokat dolgozott ki, amelyeknek egyikét a következőképpen fogalmazta meg. A világ onkológusainak javasolta, ho© készítsék ri az emberi tüdőrák kísérleti modelljét Ez a feladat nagyon időszerű volt S lám, a modell nemreg megjriest inösaMwck falai között... a jfafaórtYfffsttef szennyezett levegő a saodell müc^fí 9 feesaá Az «nber<eknél a töd6naec rasecRsspese* a njsttet, krfiK'itöwn 3 dohányfüsttri levegő belégzésével hozzák Összefüggésbe. Ekkor megy végbe a kancerogén szénhidrogének, rákokozó vegvi anyagok inhalációja. A kísérletek hosszú sorozatait hajtottuk végre. Az előbb említett káncerogén szénhidrogéneket juttattunk közvetlenül a patkányok légcsövébe. Ennek hatására a kísérleti állatoknak körülbelül egyharmada az emberi tüdőrákhoz igen hasonló tüdőrákot kapott Így tehát megkaptuk a tüdőrák kísérleti modelljét ami lehetővé teszi a betegség profilaktikájának, sőt talán gyógyításának is kidolgozását Tudományos együttműködés — Milyen nagyszerű lenne — jegyeztem meg s rá©újtottam. Sabat professzor csodálkozó pillantással mért végig, majd folytatta.: Nos, u©-anígv az egereknél is sikerült tüdőrákot előidéznünk. Rémülten oltottam ri a cigarettámat. — A kísérletek végrehajtásában bizonnyára más szakmában dolgozó tudósok is segítettek. — Igen, természetesen. Az orvostudomány, a kémia, a fizika, a biológia és sok más tudományág e©séges frontban támadja ezt a ma még szörnyű betegséget A tudomány fejlettségének mai színvonalán az onkológia az ismeretek legkülönbözőbb ágaiban dolgozó tudósok eredményeitől . elszakadva nem érhet el sikereket Reménykedhetünk Mik a reményeink az új 1982-es évben? — Igen na© reményeink vannak — válaszolta a professzor. Moszkvában 1962 július 22 és 39-e között kerül sor a rákbetegség ellen harcoló tudások világkongresszusára. Mint a kongresszus szovjet szervezőbizottságának főtitkára közölhetem, ho© e kongresszus az onkológusokigen tekintélyes fórurta lesz. Minte©' 5000 tudós érkezik Moszkvába a világ minden tájáról. A szovjet tudósok erősen készülődnek a kongresszusra. Van núról beszámolnunk a külföldi kollégáinknak. Köztudomású, hogy a kongresszusokon nincsennek felfedezések. A tudomány a csendet szereti. A kongreszszuson azonban viták bontakoznak ki, s a különböző országok és irányzatok tudósai megvédik meg©őződésüket. Szemel yes érintkezéseik, tapasztalatcseréik mindig nyomot ha©nak. S ez a legértékesebb, amit a kongresszustól várunk. (Fordította: Dosek Lajos) cAz afiditak Ls aatuiak KÖTELESSÉGEI! l|tllll!lllllllllll!llll!!ltlllllllllll!IW Hol a határ a társadalom és az egyén felelőssége között? A családot, társadalmunk alappillérét államunk védi. A közösségnyújtotta segítséget néhányan — talán mások rovására is — igyekeznek nagyon kihasználni. Az .ilyen emberek hánya-veti gondolkodása miatt szétzüllik a családjuk, és a meglevő gyermekek nevelese az állam gondja lesz. A gyámügyi hatóságok, a bíróságok jó néhány ilyen esetet tartanak számon. Panaszlevél nyomán kerestük fel Szatymazt. A neveket csupán a gyermekek érdekében nem írjuk meg, neho© nekik kelljen apjuk helyett szégyenkezniük. A falu végén rossz állapotban levő házban találtunk a családra. Az anyára és né© gyermekére. Az egyetlen helyiségből álló lakás is igen elhanyagolt. Érkezésünkre ötven év körüli asszony topogott elénk, s mindjárt rákezdte: — Minden gondunk megoldódna. ha a legnagyobb lány. Marika állást kapna . . Aztán sorra elmondta, hogy az utóbbi tíz évben milyen megrázkódtatás érte. Súlyos műtéten esett át. féllüdövel. cukorbajjal él és ninps SZTK-biztosítása. Ha a nagyobb lány elhelyezkedne. úgy ő eltartaná a családot. és utána az anya is SZTK-biztosított lenne. Megtudtuk, ho© Marika, a nagylány, érettségizett. A legnagyobb gyermek. János, orvostanhallgató. Erzsébet gimnáziumba jár és a legkisebb, Éva, az általános iskoMárans 27 — színházi világnap A Átoiapflwzí Színházi Intését BéfsMta-t kongresszusának javaslata és bécsi kongresszusának határozata ertebnébeu 1962. március 27-ét — « Nemzetek Színháza 1962-es évadjának megnyitásának napját — színházi világnappá nyilvánították. A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja és a színházművészeti szakosztály — a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben — magáévá tette a színházi világnap ügyét és felhívta hazánk valamennyi színházát e nap méltó megünneplésére. Jean Cocteaunak, a színházi világnap tiszteletére írt üzenetét — amelyet a világ minden színházában * napon az esti előadások előtt felolvasnak — a Szegedi Nemzeti Színházban Kormos Lajos Jászai-díjas művész olvassa feL Megkárosította a társadalmi tulajdont a ÍSldmfivesszővetkezet két alkalmazottja A szegedi járásbíróság a napokban tár©alta Antal László Makó, Szegedi utca 5S és Mészáros Tibor Szeged, Kormányos utca 16. sz. alatti lakos, a szegedi földmúvesszövetkezet bolti alkalmazottainak ügyét. Mint a tariíyalason kiderült. Antal László amikor tudomasara jutott, hogy az aruda szabadpiacon többfajta an.it felvásárolhat, •sertéseket, vett s azokat feldolgozva, az árudéban magasabb áron értékesítette. Mészáros Tibor e©üttműködött Antal Lászlóval s együtt követtek el több ízben okirqthamisítást is üzelmeik fedezésére. A szegedi járásbíróság Antal Lászlót bűnösnek Eredménydús év <4x egyesztendős Népművelési Tanácsadó munkájáraI mondta ki társadalmi tulajdon sérelmére hanyag, hűtlen kezelessel és sikkasztással ismételten elkövetett bűntett és üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés, valamint többrendbeli magánokirat-hamisítás bűntetteben. Ezért Antal Lászlót nyolchavi börtönbüntetésre és ezer forint értékű va©onelkobzásrq ítélte. Mészáros Tibort is bűnösnek találta a bíróság a társadalmi tulajdon sereim ere hanyag, hűtlen kezelessel és sikkasztással ismételten elkövetett bűntett és háromrendbeli magánokirat-hamisítás bűntettében. Ezért Mészáros Tibort hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezerkilencszázhatvanegy elején szervezték meg Szeged város és Csongrád mfegye Népművelési Tanacsadóját. Az e©esztench>5 múltra visszatekintő intézmény munkájáról Miklós Sándor, a tanácsadó vezetője a következőket mondotta: — Régi tapasztalata a népművelésnek. hogy még a teljesen azonos feltételekkel dolgozó művelődési otthonok. szakkörök, színjátszócsoportok, énekkarok, zenekarok munkájának színvonala között igen ©akran csak azért van na© különbség, mert e©es helyeken jó, másutt pedig rossz munkamódszerekkel dolgoznak. Alapvető feladat tehát a jó módszerek terjesztese és megismertetése. A Népművelési Tanacsadó éppen ezt csinálja. Segít a jó módszerek felhasználásában, és ezzel i©ekszik hozzájárulni a népművelési munka javításához, színvonalának egyenletesebbé tételéhez. Eredményes tapasztalatcsere — Egy esztendővel ezelőtt azzal kezdte munkáját a tanácsadó, ho© Szeged és a megye területén felméréseket végzett. Megállapítottuk, mi a tényleges helyzet, hol és milyen eredményekkel dolgoznak. Az idényt már ennek a helyzetnek az ismeretében kezdtük. Ennek alapján fogtunk hozzá annak kiderítéséhez — a tanácsok művelődésü©i osztályaival szorosan együttműködve —, ho© miért jó. miért eredményes a népművelési munka itt. vagy ott. — Ahol az- átlagnál jobb eredményt értek el a népművelési munka valamelyik ágában, ott a tanacsadó szakemberei me©izsgálták a helyzetet, s azután a megyei népművelők számára ott helyben tapasztalatcserét szerveztünk. Legutóbb Tápén tartottunk a falusi énekkarvezetők részvételével ilyen tanácskozást. A tápéi énekkar u©anis — Molnár Imre vezetésével — kiemelkedő munkát, végez, s mivel Csongrád megyében nagyon kevés 'a falusi felnőtt korusok száma — a szegedi járásban például mindössze egy ilyen énekkar van —, a tapasztalatcsere megrendezése igen tanulságos és hasznos volt. Többek között kiderült, ho© az énekkar jó munkájának e©'ik forrása a községi tanács állandó támogatásában van. A község vezetői igen sokat törődnek a kórussal, a községfejlesztési alapból is biztosítanak . pénzt a működesehez. Hasznos összejövetelek Hasonló összejövetelt rendeztünk Szegeden, a művelődési otthonok úgynevezeti gyermek-munkájával kapcsolatban. Azóta a megyében valósággal ugrásszerűen megnőtt a vasárnap délelőttönként tartott gyermekfoglalkozasok száma. Színesebbek, érdekesebbek, változatosabbak lettek ezek a foglalkozások. jobban vonzzák a ©ermekeket. na©-obb az érdeklődés irántuk. — Hasonló tapasztalatcseréket szerveztünk a népitáncosok. a babosok, a képzőművészeti körök és az irodalmi színpadok vezetőinek is. A közeljövőben — április 1-én — pedig a szegedi járás kultúrmunkásai számára a balástyai művelődési otthonban tartunk bemutatóval e© be kötött tapasztalatcserét. Délután egész Csongrád megye népművelőinek részvételével a művelődési otthonok klubmunkájáról lesz hasonló tanácskozás. Módszertant levelek — A tanácsadó azzal is hozzájárul a népművelés jó munkamódszereinek terjesztéséhez. ho©' ú©mevezett módszertani levelekét ad ki. Ezeket elküldi az illetekes szakembereknek. Tavaly kilenc ilyen sokszorosított levél jelent meg a tanácsadó kiadásában, az idén e©'. A leveleket a népművelés legtekintélyesebb megyei szakemberei írják. Különösen na© érdeklődést váltott ki Hantos Mihály érdekes tanulmánya a falusi kulturális élet kérdéseiről. Bácskai Mihály cikke az irodalmi színpadok munkájáról, Waldmann József írása a falusi kórusok belső életéről, Gyuris Győr©- beszámolója a pécsi bábos tájkonferenciáról es Horváth Dezső írása a klubmunka problémairól — A népművelési tanácsadó szervezi a megyei népművelők továbbképzését is Különösen na©jeletőségűek ebből a szempontból az évközben tartott tanácskozásokon kívül a nyári konferenciák. Az idén a táncoktatók részére hat-, a bábosoknak hat-, a kórusvezetőknek szintén hatnapos, a színjátszóknak és a főhivatású népművelőknek kéthetes szakmai tanfolyamot tartunk. Ezeken a tanfolyamokon — fejezte be nyilatkozatát Miklós Sándor — Szeged város és Csongrád megye területéről körülbelül 250 kultúrmunkás vesz részt. Mennyi az ország évi n hótermése"? Kilencvenkét évi széntermelésünk kellene a megolvasztásához Ezen a télen többször is előfordult, hogy a hotakaró — bár a hőmérséklet fa©'pont alatt volt — nyom nélkül eltűnt. A hó tudniillik pároíop is, mégpedig — amint Tardos Bela fizikus, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa elmondotta — meglepően gyorsan. Ha például tartósan erős. száraz szél jár felette, három-öt nap alatt még a húszcentiméteres hóréteg is elpárolog. A nálunk évente lehulló hó mennyiségét, még senki sem mérte pontosan, de körülbelül annyira becsülhető, ho©- ha mind megmaradna, a tavaszt méteres összefüggő hóréteg fogadná. Ha ezt a hómer.nyiseget egvetlen négyzetkilométeren halmoznák fel, az oszlop 96 kilométer magas lenne, teteje belenyúlna az ionoszferába. Ennek a hótömegnek a súlya megközelíti a tízmilliárd tonnát. Ha el akarnak takarítani, elszállításához — tíztonnás kocsikai véve alapul — körülbelül egymilliárd vagon, illetve egy tízmillió kilométer hosszú vonat lenne sziikseges, 'amelyet tehát az egyenlítőnél kétszázötvenszer lehetne *a Föld koré csavarni®. A hó tehát nem is olyan keves. mint aho©- a téli sport hívei gondolják. Elszállításának gondjától pedig szerencsere megszabadít na©' éltetőnk, a Nap. Elég tekintélyes áldozatot hoz érte. Csupán a hó megolvasztásához 800 milliárd tonnakalória energiát használ fe amit körülbeiül • 270 millip tonna* jó minőségű háztartási szén elégetesével termelhetnénk meg. De a megolvasztott. havat meg el is kell párologtatni, ehhez pedig éppen hét és félezer annyi ujabb energia kell. mint az olvasztáshoz. Vagyis a Nap. az óriás "hómunkás® minden évben csak ebben a formaban öszszesen 2300 millió tonna szénnek megfelelő energiával ajándékozza meg hazánk területét Ennyi szenet körülbelül 92 év alatt bányászunk ki Magyarországon. la hetedik osztályába. Ez a szülői áldozatvallalas! Milyen nehéz anyagi körülmények kö2ött élnek, és gyermekeiket tovább taníttatják! Az elsó benyomás azonban sajnos, csalóka. Mert később kiderült, hogy nem a szülői áldozatkészség nyomán lesznek művelt emberek a gyerekek. Jánost és Máriát az állam taníttatta, gondozta. Nehéz lenne megtalálni, hol kezdődött a család kálváriája. A negyedik ©érmek tizedik születésnapján. 1953. május 28-án mondta ki a járásbíróság a válást, a férj kérésére. A feleség u©anis nem tudja teljesíteni asszonyi hivatasat, hiszen sulyoe beteg. 1© "kénytelen® volt aa apa a két na©obb ©érmékét állami gondozásba adni* a kisebbeket pedig az aszszony anj-ja nevelte. A válást kezdetben a megtört asszony elleneste. Szerette férjét, s meg akarta tartani gyermekeinek apját. A könnyelmű férfi azonban hallani sem akart a család együttmaradásáról, sőt meg nevét sem akarta adni a válás után a szerencsétlen aszszonynak. Apa nélkül maradt négy gyermek, támasz nélkül a beteg asszony. A legkisebb lányt, Évát viselte meg — az asszony után — legjobban a válás. A Lélektani Intézet orvosai, pedagógusai hosszú hónapokig ©ógyitották a ©'ermeket. De — idézzük a Lélektani Intézet vezetőjének szavait: »Apat receptre nem írhatunk í® S a szeretetre méltatlan apa szíve nem e3ett meg gyermekein. Most a három gyermek gondja az anváé. A fiút aa állam taníttatja, orvos lesz. Érettségi után a na©'obbík lány hazakerült, de nem dolgozik — lejárt szerződéses munkaviszonya.' Jelenleg a család havi jövedelme 400— 450 forint A ©'ámügvi hatóság minden segitseget megad. A gimnáziumba járó lányt most veszik állami gondozásba. A falu termelőszövetkezete a családnak egy hold háztáji földet juttatott, melyet a gyermekek munkálnak meg A községi tanács közgyó©'saereliátásban részesíti az aszszonyt, a községi orvos, ápolónő pedig hetenként többször is felkeresi. Most újabb segítséget var a család. A beteg asszony egyetlen kérése, hogy helyezzék megfelelő munkakörbe a lányát. És az apa mit tesz ©•érmékéiért?! Na©-lelkűen felajánlott havi 209 forintot — ez az egész. Az utóbbi időben u©'an — és ezt az aszszony nagy megelégedessél könyveli el — vasárnaponként lányait színházba va© cukrászdába viszi. De aztán nem törődik azzal ho© mit esznek egesz heten; hogy van-e meleg szobájuk, ruhájuk. — Miért nem pereli volt férjét gyermektartásért, sót asszonytartáséri, hiszen 85 százalékos rokkant? — kérdeztük. — Kérem, én ismerem 9 férjem — válaszolt az aszszony. — Ha bíróság ítélné meg a tartási díjat. ' találna kibúvót ez alól, s e©iltalán nem törődne a ©ermekefckel. Könnyebb az államhoz, 8 társadalomhoz fordulni segítségért, de ennek a segítésnek, . támogatásnak vgn határa. Mert ez esetben nem a közösség a felelői a család széthullásáért, a né© gyermek neveléséért. Az apának is vannak kóteleeségei! Horváth Laszlóné