Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

9 Vasarns.5, 1982. március 25. Rákellenes front Világhírű szovjet orvosprofesszor nyilatkozata a rákbetegség ellen harcoló tudósok közeledő nemzetközi kongresszusa előtt A moszkvai Onkológiai In­tézetben vagyunk, ahol a szovjet tudósok a rosszindu­latú daganatok keletkezésé­nek és fejlődésének problé­mait tanulmányozzák.' — Mondja el kérem, mi­lyen 'eredményekre jutottak az utóbbi időben *— ezzel a kérdéssel fordultam Lev Sá­bádhoz, az Orvostudományi Akadémia levelező tagjához, a rakkutatás egyik legna­gyobb szakértőjéhez. A „kísérleti modell" — 1922-től kezdve 40 esz­tendőn át a világ sok tudó­sa, köztük a szovjet tudósok is megpróbálták felállítani a tüdőrák kísérleti modelljét, — mondta a tudós. — 1961­ben kísérleteink eredményre vezettek. A kísérleti állatoknál si­került rákos daganatokat ki­váltanunk. Én már 1928-ban számos munkát készítettem az egereknél előidézett tüdő­daganatokról. Ám azok a da­ganatok, amelyeket előidéz­tünk. nem elégítettek ki ben­nünket. Vajon miért? Azért, mert sem keletkezésükben, sem pedig fajajukban nem hasonlítottak az embernél fellépő tüdőrákhoB. Genfben 1969-ben összehív­ták a tüdőrák problémájával foglalkozó szakértők bizott­ságát Ha emlékezetem nAn esaL kilencen voltunk benne. A bizottság ajánlásokat dol­gozott ki, amelyeknek egyi­két a következőképpen fogal­mazta meg. A világ onkoló­gusainak javasolta, ho© ké­szítsék ri az emberi tüdőrák kísérleti modelljét Ez a fel­adat nagyon időszerű volt S lám, a modell nemreg meg­jriest inösaMwck falai kö­zött... a jfafaórtYfffsttef szennyezett levegő a saodell müc^fí 9 feesaá Az «nber<eknél a töd6­naec rasecRsspese* a njsttet, krfiK'itöwn 3 dohányfüsttri levegő belégzésé­vel hozzák Összefüggésbe. Ekkor megy végbe a kance­rogén szénhidrogének, rák­okozó vegvi anyagok inhalá­ciója. A kísérletek hosszú soro­zatait hajtottuk végre. Az előbb említett káncerogén szénhidrogéneket juttattunk közvetlenül a patkányok lég­csövébe. Ennek hatására a kísérleti állatoknak körülbe­lül egyharmada az emberi tüdőrákhoz igen hasonló tü­dőrákot kapott Így tehát megkaptuk a tü­dőrák kísérleti modelljét ami lehetővé teszi a betegség profilaktikájának, sőt talán gyógyításának is kidolgozá­sát Tudományos együttműködés — Milyen nagyszerű lenne — jegyeztem meg s rá©új­tottam. Sabat professzor csodálko­zó pillantással mért végig, majd folytatta.: Nos, u©-anígv az egereknél is sikerült tüdőrákot elő­idéznünk. Rémülten oltottam ri a cigarettámat. — A kísérletek végrehaj­tásában bizonnyára más szakmában dolgozó tudósok is segítettek. — Igen, természetesen. Az orvostudomány, a kémia, a fizika, a biológia és sok más tudományág e©séges front­ban támadja ezt a ma még szörnyű betegséget A tudo­mány fejlettségének mai színvonalán az onkológia az ismeretek legkülönbözőbb ágaiban dolgozó tudósok eredményeitől . elszakadva nem érhet el sikereket Reménykedhetünk Mik a reményeink az új 1982-es évben? — Igen na© reményeink vannak — válaszolta a pro­fesszor. Moszkvában 1962 július 22 és 39-e között kerül sor a rákbetegség ellen harcoló tu­dások világkongresszusára. Mint a kongresszus szovjet szervezőbizottságának főtit­kára közölhetem, ho© e kongresszus az onkológusok­igen tekintélyes fórurta lesz. Minte©' 5000 tudós érkezik Moszkvába a világ minden tájáról. A szovjet tudósok erősen készülődnek a kong­resszusra. Van núról beszá­molnunk a külföldi kollégá­inknak. Köztudomású, hogy a kong­resszusokon nincsennek fel­fedezések. A tudomány a csendet szereti. A kongresz­szuson azonban viták bonta­koznak ki, s a különböző or­szágok és irányzatok tudósai megvédik meg©őződésüket. Szemel yes érintkezéseik, ta­pasztalatcseréik mindig nyo­mot ha©nak. S ez a legérté­kesebb, amit a kongresszus­tól várunk. (Fordította: Dosek Lajos) cAz afiditak Ls aatuiak KÖTELESSÉGEI! l|tllll!lllllllllll!llll!!ltlllllllllll!IW Hol a határ a társadalom és az egyén felelőssége között? A családot, társadalmunk alappillérét államunk védi. A közösségnyújtotta segítsé­get néhányan — talán mások rovására is — igyekeznek nagyon kihasználni. Az .ilyen emberek hánya-veti gondol­kodása miatt szétzüllik a családjuk, és a meglevő gyermekek nevelese az állam gondja lesz. A gyámügyi hatóságok, a bíróságok jó né­hány ilyen esetet tartanak számon. Panaszlevél nyomán ke­restük fel Szatymazt. A ne­veket csupán a gyermekek érdekében nem írjuk meg, neho© nekik kelljen apjuk helyett szégyenkezniük. A falu végén rossz álla­potban levő házban talál­tunk a családra. Az anyára és né© gyermekére. Az egyetlen helyiségből álló la­kás is igen elhanyagolt. Ér­kezésünkre ötven év körüli asszony topogott elénk, s mindjárt rákezdte: — Minden gondunk meg­oldódna. ha a legnagyobb lány. Marika állást kapna . . Aztán sorra elmondta, hogy az utóbbi tíz évben milyen megrázkódtatás érte. Súlyos műtéten esett át. fél­lüdövel. cukorbajjal él és ninps SZTK-biztosítása. Ha a nagyobb lány elhelyezked­ne. úgy ő eltartaná a csa­ládot. és utána az anya is SZTK-biztosított lenne. Megtudtuk, ho© Marika, a nagylány, érettségizett. A legnagyobb gyermek. János, orvostanhallgató. Erzsébet gimnáziumba jár és a legki­sebb, Éva, az általános isko­Márans 27 — színházi világnap A Átoiapflwzí Színházi In­tését BéfsMta-t kongresszu­sának javaslata és bécsi kongresszusának határozata ertebnébeu 1962. március 27-ét — « Nemzetek Színhá­za 1962-es évadjának meg­nyitásának napját — szín­házi világnappá nyilvánítot­ták. A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja és a színházművészeti szakosz­tály — a Művelődésügyi Mi­nisztériummal egyetértésben — magáévá tette a színházi világnap ügyét és felhívta hazánk valamennyi színházát e nap méltó megünneplésé­re. Jean Cocteaunak, a szín­házi világnap tiszteletére írt üzenetét — amelyet a világ minden színházában * na­pon az esti előadások előtt felolvasnak — a Szegedi Nemzeti Színházban Kormos Lajos Jászai-díjas művész olvassa feL Megkárosította a társadalmi tulajdont a ÍSldmfivesszővetkezet két alkalmazottja A szegedi járásbíróság a napokban tár©alta Antal László Makó, Szegedi utca 5S és Mészáros Tibor Sze­ged, Kormányos utca 16. sz. alatti lakos, a szegedi föld­múvesszövetkezet bolti al­kalmazottainak ügyét. Mint a tariíyalason kiderült. An­tal László amikor tudoma­sara jutott, hogy az aruda szabadpiacon többfajta an.it felvásárolhat, •sertéseket, vett s azokat feldolgozva, az áru­déban magasabb áron érté­kesítette. Mészáros Tibor e©üttműködött Antal Lász­lóval s együtt követtek el több ízben okirqthamisítást is üzelmeik fedezésére. A szegedi járásbíróság Antal Lászlót bűnösnek Eredménydús év <4x egyesztendős Népművelési Tanácsadó munkájáraI mondta ki társadalmi tulaj­don sérelmére hanyag, hűt­len kezelessel és sikkasztás­sal ismételten elkövetett bűntett és üzletszerűen elkö­vetett árdrágító üzérkedés, valamint többrendbeli ma­gánokirat-hamisítás bűntet­teben. Ezért Antal Lászlót nyolchavi börtönbüntetésre és ezer forint értékű va©on­elkobzásrq ítélte. Mészáros Tibort is bűnös­nek találta a bíróság a tár­sadalmi tulajdon sereim ere hanyag, hűtlen kezelessel és sikkasztással ismételten elkö­vetett bűntett és három­rendbeli magánokirat-hami­sítás bűntettében. Ezért Mé­száros Tibort hathónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Ezerkilencszázhatvanegy elején szervezték meg Sze­ged város és Csongrád mfegye Népművelési Tanacsadóját. Az e©esztench>5 múltra visszatekintő intézmény mun­kájáról Miklós Sándor, a tanácsadó vezetője a követ­kezőket mondotta: — Régi tapasztalata a nép­művelésnek. hogy még a teljesen azonos feltételekkel dolgozó művelődési ottho­nok. szakkörök, színjátszó­csoportok, énekkarok, zene­karok munkájának színvona­la között igen ©akran csak azért van na© különbség, mert e©es helyeken jó, má­sutt pedig rossz munkamód­szerekkel dolgoznak. Alap­vető feladat tehát a jó mód­szerek terjesztese és megis­mertetése. A Népművelési Tanacsadó éppen ezt csinál­ja. Segít a jó módszerek fel­használásában, és ezzel i©ekszik hozzájárulni a népművelési munka javítá­sához, színvonalának egyen­letesebbé tételéhez. Eredményes tapasztalatcsere — Egy esztendővel ezelőtt azzal kezdte munkáját a ta­nácsadó, ho© Szeged és a megye területén felmérése­ket végzett. Megállapítottuk, mi a tényleges helyzet, hol és milyen eredményekkel dolgoznak. Az idényt már ennek a helyzetnek az isme­retében kezdtük. Ennek alap­ján fogtunk hozzá annak ki­derítéséhez — a tanácsok művelődésü©i osztályaival szorosan együttműködve —, ho© miért jó. miért ered­ményes a népművelési mun­ka itt. vagy ott. — Ahol az- átlagnál jobb eredményt értek el a nép­művelési munka valamelyik ágában, ott a tanacsadó szakemberei me©izsgálták a helyzetet, s azután a megyei népművelők számára ott helyben tapasztalatcserét szerveztünk. Legutóbb Tá­pén tartottunk a falusi ének­karvezetők részvételével ilyen tanácskozást. A tápéi énekkar u©anis — Molnár Imre vezetésével — kiemel­kedő munkát, végez, s mivel Csongrád megyében nagyon kevés 'a falusi felnőtt koru­sok száma — a szegedi já­rásban például mindössze egy ilyen énekkar van —, a tapasztalatcsere megrende­zése igen tanulságos és hasz­nos volt. Többek között ki­derült, ho© az énekkar jó munkájának e©'ik forrása a községi tanács állandó támo­gatásában van. A község ve­zetői igen sokat törődnek a kórussal, a községfejlesztési alapból is biztosítanak . pénzt a működesehez. Hasznos összejövetelek Hasonló összejövetelt ren­deztünk Szegeden, a művelő­dési otthonok úgynevezeti gyermek-munkájával kapcso­latban. Azóta a megyében valósággal ugrásszerűen meg­nőtt a vasárnap délelőttön­ként tartott gyermekfoglal­kozasok száma. Színesebbek, érdekesebbek, változatosab­bak lettek ezek a foglalko­zások. jobban vonzzák a ©er­mekeket. na©-obb az érdek­lődés irántuk. — Hasonló tapasztalat­cseréket szerveztünk a népi­táncosok. a babosok, a kép­zőművészeti körök és az irodalmi színpadok vezetői­nek is. A közeljövőben — április 1-én — pedig a sze­gedi járás kultúrmunkásai számára a balástyai műve­lődési otthonban tartunk be­mutatóval e© be kötött ta­pasztalatcserét. Délután egész Csongrád megye népműve­lőinek részvételével a mű­velődési otthonok klubmun­kájáról lesz hasonló tanács­kozás. Módszertant levelek — A tanácsadó azzal is hozzájárul a népművelés jó munkamódszereinek terjesz­téséhez. ho©' ú©mevezett módszertani levelekét ad ki. Ezeket elküldi az illetekes szakembereknek. Tavaly ki­lenc ilyen sokszorosított le­vél jelent meg a tanácsadó kiadásában, az idén e©'. A leveleket a népművelés leg­tekintélyesebb megyei szak­emberei írják. Különösen na© érdeklődést váltott ki Hantos Mihály érdekes ta­nulmánya a falusi kulturá­lis élet kérdéseiről. Bácskai Mihály cikke az irodalmi színpadok munkájáról, Waldmann József írása a falusi kórusok belső életé­ről, Gyuris Győr©- beszá­molója a pécsi bábos táj­konferenciáról es Horváth Dezső írása a klubmunka problémairól — A népművelési tanács­adó szervezi a megyei népmű­velők továbbképzését is Kü­lönösen na©jeletőségűek eb­ből a szempontból az évköz­ben tartott tanácskozásokon kívül a nyári konferenciák. Az idén a táncoktatók részé­re hat-, a bábosoknak hat-, a kórusvezetőknek szintén hat­napos, a színjátszóknak és a főhivatású népművelőknek kéthetes szakmai tanfolyamot tartunk. Ezeken a tanfolya­mokon — fejezte be nyilatko­zatát Miklós Sándor — Sze­ged város és Csongrád me­gye területéről körülbelül 250 kultúrmunkás vesz részt. Mennyi az ország évi n hótermése"? Kilencvenkét évi széntermelésünk kellene a megolvasztásához Ezen a télen többször is előfordult, hogy a hotakaró — bár a hőmérséklet fa©'­pont alatt volt — nyom nélkül eltűnt. A hó tudniil­lik pároíop is, mégpedig — amint Tardos Bela fizikus, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munka­társa elmondotta — megle­pően gyorsan. Ha például tartósan erős. száraz szél jár felette, három-öt nap alatt még a húszcentiméte­res hóréteg is elpárolog. A nálunk évente lehulló hó mennyiségét, még senki sem mérte pontosan, de kö­rülbelül annyira becsülhető, ho©- ha mind megmaradna, a tavaszt méteres összefüg­gő hóréteg fogadná. Ha ezt a hómer.nyiseget egvetlen négyzetkilométeren halmoz­nák fel, az oszlop 96 kilo­méter magas lenne, teteje belenyúlna az ionoszferába. Ennek a hótömegnek a sú­lya megközelíti a tízmilliárd tonnát. Ha el akarnak taka­rítani, elszállításához — tíz­tonnás kocsikai véve alapul — körülbelül egymilliárd vagon, illetve egy tízmillió kilométer hosszú vonat len­ne sziikseges, 'amelyet tehát az egyenlítőnél kétszázötven­szer lehetne *a Föld koré csavarni®. A hó tehát nem is olyan keves. mint aho©- a téli sport hívei gondolják. El­szállításának gondjától pe­dig szerencsere megszabadít na©' éltetőnk, a Nap. Elég tekintélyes áldozatot hoz ér­te. Csupán a hó megolvasz­tásához 800 milliárd tonna­kalória energiát használ fe amit körülbeiül • 270 millip tonna* jó minőségű háztar­tási szén elégetesével ter­melhetnénk meg. De a meg­olvasztott. havat meg el is kell párologtatni, ehhez pe­dig éppen hét és félezer annyi ujabb energia kell. mint az olvasztáshoz. Vagyis a Nap. az óriás "hómunkás® minden évben csak ebben a formaban ösz­szesen 2300 millió tonna szénnek megfelelő energiá­val ajándékozza meg hazánk területét Ennyi szenet kö­rülbelül 92 év alatt bányá­szunk ki Magyarországon. la hetedik osztályába. Ez a szülői áldozatvallalas! Mi­lyen nehéz anyagi körülmé­nyek kö2ött élnek, és gyer­mekeiket tovább taníttatják! Az elsó benyomás azonban sajnos, csalóka. Mert később kiderült, hogy nem a szülői áldozatkészség nyomán lesz­nek művelt emberek a gye­rekek. Jánost és Máriát az állam taníttatta, gondozta. Nehéz lenne megtalálni, hol kezdődött a család kál­váriája. A negyedik ©érmek tizedik születésnapján. 1953. május 28-án mondta ki a já­rásbíróság a válást, a férj kérésére. A feleség u©anis nem tudja teljesíteni asszo­nyi hivatasat, hiszen sulyoe beteg. 1© "kénytelen® volt aa apa a két na©obb ©érmé­két állami gondozásba adni* a kisebbeket pedig az asz­szony anj-ja nevelte. A vá­lást kezdetben a megtört asszony elleneste. Szerette férjét, s meg akarta tartani gyermekeinek apját. A könnyelmű férfi azonban hallani sem akart a család együttmaradásáról, sőt meg nevét sem akarta adni a vá­lás után a szerencsétlen asz­szonynak. Apa nélkül maradt négy gyermek, támasz nélkül a beteg asszony. A legkisebb lányt, Évát viselte meg — az asszony után — legjob­ban a válás. A Lélektani Intézet orvosai, pedagógusai hosszú hónapokig ©ógyitot­ták a ©'ermeket. De — idéz­zük a Lélektani Intézet ve­zetőjének szavait: »Apat re­ceptre nem írhatunk í® S a szeretetre méltatlan apa szí­ve nem e3ett meg gyerme­kein. Most a három gyermek gondja az anváé. A fiút aa állam taníttatja, orvos lesz. Érettségi után a na©'obbík lány hazakerült, de nem dolgozik — lejárt szerződéses munkaviszonya.' Jelenleg a család havi jövedelme 400— 450 forint A ©'ámügvi hatóság min­den segitseget megad. A gimnáziumba járó lányt most veszik állami gondozásba. A falu termelőszövetkezete a családnak egy hold háztáji földet juttatott, melyet a gyer­mekek munkálnak meg A községi tanács közgyó©'saer­eliátásban részesíti az asz­szonyt, a községi orvos, ápolónő pedig hetenként többször is felkeresi. Most újabb segítséget var a csa­lád. A beteg asszony egyet­len kérése, hogy helyezzék megfelelő munkakörbe a lá­nyát. És az apa mit tesz ©•ér­mékéiért?! Na©-lelkűen fel­ajánlott havi 209 forintot — ez az egész. Az utóbbi idő­ben u©'an — és ezt az asz­szony nagy megelégedessél könyveli el — vasárnapon­ként lányait színházba va© cukrászdába viszi. De aztán nem törődik azzal ho© mit esznek egesz heten; hogy van-e meleg szobájuk, ruhá­juk. — Miért nem pereli volt férjét gyermektartásért, sót asszonytartáséri, hiszen 85 százalékos rokkant? — kér­deztük. — Kérem, én ismerem 9 férjem — válaszolt az asz­szony. — Ha bíróság ítélné meg a tartási díjat. ' találna kibúvót ez alól, s e©iltalán nem törődne a ©ermekefc­kel. Könnyebb az államhoz, 8 társadalomhoz fordulni se­gítségért, de ennek a segí­tésnek, . támogatásnak vgn határa. Mert ez esetben nem a közösség a felelői a család széthullásáért, a né© gyermek neveléséért. Az apának is vannak kótelee­ségei! Horváth Laszlóné

Next

/
Oldalképek
Tartalom