Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-24 / 70. szám
3 Szombat, 1962. március 24. Társadalmi munkabizottság oldotta meg a cérnasodratok csökkentését az újszegedi szövőgyárban Különösnek tűnhet, pedig lehetne használni, mivel fel- líteni, hogy a társadalmi igaz, hogy az ősrégi szövő- dolgozás közben csak a munkával végzett tudomáiparban mind a mai napig láncfonalak szilárdsága nyos kísérletek eredményét nem tisztázódott még tudo- gyengül, azonban az üzem más, több ágú cérnát haszmányos jelleggel egy fontos nyolcvanféle fonallal dolgo- náló üzemben is el lehet részmüvelet, a cérnázás zik, a különtartás nehézsé- terjeszteni, sőt alapjává váltechnológiája. Pedig a he- get okozna, ha az új eljá- hat e cérnafajták szabvályes technológia jó irányba rást nem fokozatosan vezet- nyosításának. Ez olyan előbefolyásolhatja a termelt nék be. áruk mennyiségét, minőségét és a termelékenységet is. További kísérletek Ezek a tényezők különösen érdekesek olyan nagy üzem Mióta a munkabizottság végzi kísérleteit a kutatások esetében, mint az Űjszegedi kutatásainak eredménye közben felmerült újabb téKender- Lenszövő Vállalat, gyakorlatban is megvalósult, mákkal kapcsolatban. Hogy ahol évenként hétszáz tonna a cérnázó üzemrész százfős csak egyet említsünk ezek pamut- és kenderfonalat létszáma nyolcvan főre közül: kellő vizsgálódás cérnáznak. csappant; pamutcérnát nem nyomán az sem lehetetlen csináltatnak bérmunkában, hogv — a cérna alapan.yaTizenötezer adatból sőt ők vállalnak más test- gát képező — a fonalak vérüzemtől cérnázást 1962 sodratszámát is meg lehet Egy tudományos techno- második évnegyedében. Az változtatni, s ez újabb nagylógia kidolgozását nem le- új sodrattén.vezőkkel való mérvű anyagmegtakarítást és het hivatali feladattá tenni, munka körülbelül százezer „ . es ezert az üzem vezetői forint megtakarítását is je- termelekenysegnovelest eredörömmel fogadták néhány lenti évenként. menyezhet a népgazdaság dolgozó kezdeményezését, A gyakorlati haszon mel- számára, akik a Textilipari Műszaki lett feltétlen meg kell em- Fehér Kálmán és Tudományos Egyesület rehaladás, amelyre külföldön sincs példa. A munkabizottság ezek után sem oszlik fel, hanem tovább A nyugtalanság oka V olt időszak, anákor a lönösen Nyugaton váltott ki kos volt.- Nos, ezek a tékapitalista közgazda- nagy érdeklődést. Ez az ér- nyek már Kennedy elnököt szok, politikusok és deklődés még tovább foko- is meggyőzték arról, hogy a publicisták "fantazmagóriá- zódott az SZKP XXII. kong- kommunizmus hétmérföldes nak« nevezték a Szovjetunió resszusa után, amikor a vi- csizmákkal lépked előre, gazdasági terveit. Legtöbb- lág megismerhette a kom- míg a kapitalizmus ennek a jük sohasem járt az épülő munizmus építésének ragyo- sebességnek csak kis hányaszocializmus és kommuniz- gó programját. Akadnak dát képes diktálni, mus országában, tehát csak napjainkban is gúnyolódok, kiagyalt fogalmaik lehettek szkeptikusok és legyintők, de az ottani tényleges helyzet- a jelentősebb személyiségek ről, mégsem zavartatták ma- szinte kivétel nélkül elismegukat. Azt gondolhatták, rik a szovjet gazdasági célDante sem járt soha a po- kitűzések realitását. Ma is kolban, mégis pompás »él- használják a "fantasztikusménybeszámolót- írt onnan, kifejezést, de már korántA tőkés országok úgyneve- sem lebecsülő, hanem in- . . . zett orosz-szakértői is igye- kább pozitív értelemben. En- e eg' "1' embe,r * „ keztek tárgyilagosnak, harag nek meg is van az oka. Csu- yabbiak . soran kifejtette, és kedvezés nélkülinek lát- pán az a tény is élénken hogy szerinte ennek a mafoglalkoztatja és nyugtala- SY^azata a szovjet mezonítja őket, hogy a szovjet gazdaság elmaradottságában ipari termelés 1928-ban még rejlik. Vajon kétséges-e, csak tíz százalékát tette ki az USA ipari termelésének, 1960-ban viszont már hatvan n' emrég egy amerikai publicista maliciózusan azt írta, hogy a Szovjetunió az iparfejlesztéssel bámulatba ejti a Nyugatot, elsőnek hódítja meg a világűrt, de ugyanakkor polgárai igényeit nem képes kiszani, miközben a legszélsőségesebb hazugságokat mondtak szónoklatokban és újságcikkekben a szovjet valóságról. Azóta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szazalekatgazdasági versenyének kérdése a közvéleményt világszerte megmozgatta, s küelenleg a Szovjetunió fő gazdasági célkitühogy ezeket a megállapításokat is a nyugtalanság, az idegesség szülte? Köztudomású ugyanis: a Szovjetunió a mezőgazdasági termekeretében munkabizottságot alakítottak e szerteágazó kérdéscsoport vizsgálatára. Munkájuk még 1958-ban megkezdődött és tulajdonképpen jelenleg is tart. bár a legfontosabb eredményeket, kutatásuk fő célját már elérték. Először is — a textilművek segítségével, ahol a pamutfonalakat gyártják — a szokásostól eltérő alapsodratú fonalak tulajdonságait vizsgálták meg. számtalan variációt alkottak, s nagy számú cérnázást végeztek, ebben a munkában velük dolgoztak a művezetők és a munkások is, hiszen hat ember képtelen lett volna anynyi műveletet elvégezni. Végülis tizenötezer különféOrszágosan szűnőfélben az influenzajárvány Áprilisban megkezdik a gyermekbénulás elleni oltásokat Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója A január végén kezdő- — már megszűnt a tömeges dott influenzajárvány nagy- influenza-megbetegedés, erőjéből - az egesz országon tott«. sen szűnőben van Tolna "átfu- megyében és észrevehetően csökkent Somogy, Győr-SopA körzeti orvosok és az ápolónők hivatásuk magaslatán állottak, A Dunántúlon, Zala és Vas ^reod^ra, = megyét, a a Tiszántúlon pedig Csongrád megyét érin le adat. és ezek feldolgozása I ,ette legkevésbé az idei jóradta meg a további kísérte- ! vany. A nagyvárosi zsúfolttek elvi és gyakorlati alap- ságnak megfelelően különöját. sen Budapesten betegedtek Gyakorlati eredmények A második lépésre ezek után, 1960 végén kerülhetett sor. Ekkor néhány olyan részletet választottak tanulmányul, melyek szorosan összefüggnek a vállalat gazdasági és termelési kérdéseivel, hogy mielőbb konkrét haszonnal is járjon a munkabizottság tevékenysége. A szövőgyárban a cérnázó -szűk keresztmetszet-, a szövődé két műszakját a cérnázó dolgozói három műszakban sem bírták ellátni anyaggal. Bérmunkát is végeztettek. A további fejlődést csak a már megkezdett beruházás biztosítja majd, de a jelenlegi körülmények között óriási jelentőségű volt a munkabizottság első megállapítása, amely szerint a szakmai hagyományok alapján kialakult cérnasodratok túlzottak voltak. Sikerült valamennyi cérnafajtára olyan módszert bevezetni. melynek segítségével tudományosan is egységes szempontokkal végezhetik a cérnázást. Ilymódon csaknem minden cérnánál lehetővé vált a sodrat csökkentése. A szabványosítás alapja A sodratcsökkentés hasznára egyetlen elméleti példával is rá lehet mutatni. Ha egy 27-es finomságú, ötágú cérna sodratait 30 százalékkal csökkentik, szakítószilárdsága mindössze 5,6, nyúlása 0.6 százalékkal lesz kisebb. Mindkét szám a megengedett tűrésen belül marad. Viszont egyszázalékos anyagTnegtakarítás és közel 30 százalékos termelékenységemelkedést hoz! Tavaly májusában a vállalat elrendelte a cérnasodratok tízszázalékos csökkentését, és ezzel azonnal 240 orsóval nagyobb kapacitást eredményezett. December 1- ! tői újabb 15 százalékos \ csökkentést vezetlek be. A legkényesebb szövetfajtáknál egyedi vizsgálatokat is tegeztek, de mivel az általánosított sodrattényezók szintén beváltak, most máiezeknél is kevesebb sodratot alkalmaznak a cérnázásnál. Avetülekfonalakban még alacsonyabb sodratszámot is meg sokan influenzában. Edés Pest megyében. Ezzel párhuzamosan örvendetesen csökken a szövődményes esetek száma is. a tanácsok mindenütt a várHajdú-Bihar, .hat° szükségletnek megfe_ Jelo szamu korházi agyat tartalékoltak, úgyhogy a kórházi ápolásra szoruló szövődményes betegeket késedelem nélkül sikerült, gyógyintézetben elhelyezni. Az influenzajárvány miatt országosan el kellett halasz. " zése, hogy létrehozza, lést illetően is erősen taposmegteremtse a kommuniz- ^ már fenhéjázó kapitalista mus anyagi-technikai bázi- ,. . , _ , -. sát. Ha ez megvalósul - versenytarsanak a sarkat márpedig a népgazdasági ter- annak ellenere, hogy legjobb vek teljesítésének eddigi ta- földű kolhozait letarolta, pasztalatai alapján ebben tönkretette a második visem ^S^r^S <* • sor kerül az Egyesült Álla- mélyi kultusz idejen torvemok gazdasági túlszárnyalá- nyesitett Viljamsz-féle füves sára. A Szovjetunió mór öt vetésforgó is gátat vetett a év múlva több iparcikket {ejlödésnek. termel, mint a tokes allaA Szovjetunió mezőgazdasági termelése 1960mok eszményképe, 1971—72re pedig az egy főre eső termelés tekintetében is maga mögött hagyja. Szédületes ez a gyorsaság. Helyesen állapította meg Mészáros István, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat fiatal művezetője: amikor a Szovjetunió és a ban körülbelül 77 százalékát adta az Egyesült Államok mezőgazdasági termelésének. Ezzel a helyzettel maga a szovjet nép sem volt elégedett, hiszen tudatában volt annak hogy a dig mintegy 600 000 influen- Megfigyelhető volt, hogy a teni a tervezett márciusi zás megbetegedést jelentet- szövődményes influenza fő- gyermekbénulás elleni vél tek be Budapestről, míg az leg az idősebb korú lakos- dőoltásokat Most amikor ország többi részében sagot tamadta meg: az ilyen egybehangzó jelentések szekereken eevmillió volt a e!ctek 60 százaléka esett az rint a járvány szűnőben van, Kerexen egymillió von a otven even felüli korosztá_ fstétteffüsrvi Minisztél bejelentések száma. lyokra. Egészségügyi Miniszte— Most folyamatosan — Az egészségügyi felkécsökkennek az új bejelenté- szülés még egyetlen évben sek. Baranya megyében — sem volt olyan sikeresnek ahol a járvány elkezdődött mondható, mint az idén. rium utasítására április 9-én megkezdik az oltásokat. országszerte Jól sikerült a szegedi ipari tanulók versenye Április 4, s az idei V/T tiszteletére kétezerkétszáz ipari tanuló vesz részt Szegeden az Ifjúság a szocializmusért-mozgalomban, a tavalyi négyszázzal szemben. Ennek keretében versengenek a szakma kiváló ipari tanulója elmért a fiatalok. A verseny szegedi döntőjét a héten rendezte a KISZ megyei bizottsága, a városi tanács ipari osztálya, a KISZÖV, a KIOSZ és a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet. A minisztériumi és tanácsi vállalatok, a szövetkezetek és a magánkisipar 71 legjobb ipari tanulója indult tiz szakmában, A bizottságok egyöntetű véleménye szerint a fiatalok nagyon szépen szerepeltek. Végeredményben a helyiiparban a következők lettek a győztesek: Várhelyi János férfiszabó, Gyémánt Julianna francia női szabó, Farkas Józsa angol női szabó, Molnár Csaba kárpitos, Csánk József asztalos, Szekeres Vilmos lakatos. Mindannyian kisipari szövetkezeti tanulók. A minisztériumi vállalatok első helyezettjei: Mészáros Dániel lakatos. Textilművek, Adorjányi István géplakatos. Kenderfonógyár, Okos Lajos mechanikai műszerész, Ruhagyár, Kádár Zoltán villanyszerelő, DÁV, Váradi Ferenc asztalos és Mucsi Sára női szabó Ifjú Gárda nevelőotthon, Bönde Mihály autószerelő 10-es AKÖV és Rácz Gábor szerszámkészítő, Kéziszerszámgyár. Könyvjutalmat és oklevelet kaptak a legjobbak, s a felsorolt első helyzetiek Budapesten országos döntőverse-nyen vesznek részt. auilivi/i a Ű/.UVJCIUUIV a. . .... • . . , világ legerősebb kapitalista kommunizmus, a jolet tarsadalma megteremtesehez nemcsak technikai, hanem sziállama közötti gazdasági versenyről beszélünk, feltétlenül le kell szögezni, hogy az utóbbinak fél évszázados előlárd anyagi bázisra is szükség van. A lakosság gondonye van. A szovjet rendszer l*át ra akaratat fejezte k, csak az Októberi Szocialista az S,ZKP KozP°nU BizottsáForradalom győzelme után, ganak 1962. márciusi plenuegy rendkívül elmaradott, ™rTT"h°1 Hruscsov elv?ars a háborútól feldúlt országban XXII. kongresszus szellemeindulhatott el az iparosítás útján, amikor az Egyesült színvonalú Államok már rég világgá termelesert kürtölte magáról, hogy a "korlátlan lehetőségek hazája". Amerikában nem pusztított a második világháború sem, viszont a Szovjetunióban a Volgáig mindent felégettek a fasiszta betolakodók. E zekkel a történelmi tében síkraszállt a magasabb mezőgazdasági És éppen a XXII. kongresszuson hozott határozatok és az azt követő intézkedések váltották ki a fentebb említett amerikai újságíró megállapításait. Nyilván azért, mert ő is nagyon jól tudja: most már csak közeli dátumokon lehet vitatkozni* de azon semmiesetre sem* nyekkel az Egyesült hogy a Szovjetunió a mezőÁllamok józan politi- gazdaságban is maga mögött hagyja az Egyesült Államokat. Mert mit is mondanak a reális tervezésen alapuló számadatok? Azt, hogy 1970ig 2,5 szeresére, 1980-ig pelegkoze- dig 36 szeresgre növekszik a kusai is tisztában vannak ezért is nyugtalankodnak annyira, ök szintén tudják: amikor az SZKP programja kimondja, hogy lebbi tíz évben az ország Szovjetunió mezőgazdasági ipari termelése 2,5 szeresére, termelése. Ha abból induhúsz év alatt pedig hatszo- lünk ki, hogy az Egyesült .. J i o- Államok mezogazdasaga az rosara emelkedik, akkor ar- elkövetke2Ő húsz évben évenra mérget lehet venni. A te átlagban két százalékkal nagyon későn és messziről növekszik, úgy arra a megrajtoló versenytárs tehát a állapításra jutunk: a Szovtengerny, akada.yok ellenére JJgJ ^^ sz^ is, szédítő ütemben nyomul lékkal 1980-ban pedig már az élre. Már senkinek sem 75 százalékkal lesz magasabb jut eszébe kételkedni abban, az Egyesült Államokénál, hogy a Szovjetunió ipari ter- rwX eh át csak idő kérdése melése 1970-ben 15 százalékkal lesz nagyobb, mint az és a kommunizmus tényleges, ragyogó .. , . győzelmet arat a fejlődés Egyesült Államok ipari ter- legfelsöbb fokának kikiáltott melése, 1980-ban pedig két- Egyesült Államok felett. Ez szeresen múlja felül azt. a győzelem a mi győzelmünk Kénytelen-kelletlen, de tudo- is, hiszen hazánk is a Szov., , _ . . jetunio utján halad. Tagadmasul veszik, hogy a szovjet hataüan> hogy a kapitalista ipari termelés két évtized le- aiiamok "szemefénye" eddig forgása alatt csaknem ak- óriási technikai fejlődést ért kora lesz, mint az egész ka- De ha tudjuk, hogy a pitalista világ ipari termeiéFarkas Józsa és Gyémánt Julianna, a nőiszabó szövetkezet két ipari tanulója Adorjányi István, a kenderfonógyár géplakatos tanulója bizonyult szakmájában a legjobbnak szovjet dolgozók reáljövedelme 1980-ban 75 százalékkal se együttvéve, beleszámítva múlja felül e fejlett Egyetermészetesen az Egyesüli, sült Államok dolgozóinak Államok termelését is. reáljövedelmét, akkor ez , „ ... mindenki számára fényesen N. Sz. Hruscsov egyik leg- bizonyitja a szovjet rendutóbbi beszédében rámuta- szer, a kommunizmus hallattott, hogy -az Egyesült Álla- lan nagyságát és fölényétmok ipari termelése négy év Ném véletlen tehát, hogy alatt évente átlagban 2,2 szá- a nyugati politikusok nyugzalekkal növekedett, a Szov- talansággal fogadták a komjetunióban pedig az ártlagos munizmus programját, évi növekedés 10,1 százaié- Nagy István