Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

3 Szombat, 1962. március 24. Társadalmi munkabizottság oldotta meg a cérnasodratok csökkentését az újszegedi szövőgyárban Különösnek tűnhet, pedig lehetne használni, mivel fel- líteni, hogy a társadalmi igaz, hogy az ősrégi szövő- dolgozás közben csak a munkával végzett tudomá­iparban mind a mai napig láncfonalak szilárdsága nyos kísérletek eredményét nem tisztázódott még tudo- gyengül, azonban az üzem más, több ágú cérnát hasz­mányos jelleggel egy fontos nyolcvanféle fonallal dolgo- náló üzemben is el lehet részmüvelet, a cérnázás zik, a különtartás nehézsé- terjeszteni, sőt alapjává vál­technológiája. Pedig a he- get okozna, ha az új eljá- hat e cérnafajták szabvá­lyes technológia jó irányba rást nem fokozatosan vezet- nyosításának. Ez olyan elő­befolyásolhatja a termelt nék be. áruk mennyiségét, minősé­gét és a termelékenységet is. További kísérletek Ezek a tényezők különösen érdekesek olyan nagy üzem Mióta a munkabizottság végzi kísérleteit a kutatások esetében, mint az Űjszegedi kutatásainak eredménye közben felmerült újabb té­Kender- Lenszövő Vállalat, gyakorlatban is megvalósult, mákkal kapcsolatban. Hogy ahol évenként hétszáz tonna a cérnázó üzemrész százfős csak egyet említsünk ezek pamut- és kenderfonalat létszáma nyolcvan főre közül: kellő vizsgálódás cérnáznak. csappant; pamutcérnát nem nyomán az sem lehetetlen csináltatnak bérmunkában, hogv — a cérna alapan.ya­Tizenötezer adatból sőt ők vállalnak más test- gát képező — a fonalak vérüzemtől cérnázást 1962 sodratszámát is meg lehet Egy tudományos techno- második évnegyedében. Az változtatni, s ez újabb nagy­lógia kidolgozását nem le- új sodrattén.vezőkkel való mérvű anyagmegtakarítást és het hivatali feladattá tenni, munka körülbelül százezer „ . es ezert az üzem vezetői forint megtakarítását is je- termelekenysegnovelest ered­örömmel fogadták néhány lenti évenként. menyezhet a népgazdaság dolgozó kezdeményezését, A gyakorlati haszon mel- számára, akik a Textilipari Műszaki lett feltétlen meg kell em- Fehér Kálmán és Tudományos Egyesület rehaladás, amelyre külföl­dön sincs példa. A munka­bizottság ezek után sem oszlik fel, hanem tovább A nyugtalanság oka V olt időszak, anákor a lönösen Nyugaton váltott ki kos volt.- Nos, ezek a té­kapitalista közgazda- nagy érdeklődést. Ez az ér- nyek már Kennedy elnököt szok, politikusok és deklődés még tovább foko- is meggyőzték arról, hogy a publicisták "fantazmagóriá- zódott az SZKP XXII. kong- kommunizmus hétmérföldes nak« nevezték a Szovjetunió resszusa után, amikor a vi- csizmákkal lépked előre, gazdasági terveit. Legtöbb- lág megismerhette a kom- míg a kapitalizmus ennek a jük sohasem járt az épülő munizmus építésének ragyo- sebességnek csak kis hánya­szocializmus és kommuniz- gó programját. Akadnak dát képes diktálni, mus országában, tehát csak napjainkban is gúnyolódok, kiagyalt fogalmaik lehettek szkeptikusok és legyintők, de az ottani tényleges helyzet- a jelentősebb személyiségek ről, mégsem zavartatták ma- szinte kivétel nélkül elisme­gukat. Azt gondolhatták, rik a szovjet gazdasági cél­Dante sem járt soha a po- kitűzések realitását. Ma is kolban, mégis pompás »él- használják a "fantasztikus­ménybeszámolót- írt onnan, kifejezést, de már koránt­A tőkés országok úgyneve- sem lebecsülő, hanem in- . . . zett orosz-szakértői is igye- kább pozitív értelemben. En- e eg' "1' embe,r * „ keztek tárgyilagosnak, harag nek meg is van az oka. Csu- yabbiak . soran kifejtette, és kedvezés nélkülinek lát- pán az a tény is élénken hogy szerinte ennek a ma­foglalkoztatja és nyugtala- SY^azata a szovjet mezo­nítja őket, hogy a szovjet gazdaság elmaradottságában ipari termelés 1928-ban még rejlik. Vajon kétséges-e, csak tíz százalékát tette ki az USA ipari termelésének, 1960-ban viszont már hatvan n' emrég egy amerikai publicista maliciózu­san azt írta, hogy a Szovjetunió az iparfejlesztés­sel bámulatba ejti a Nyuga­tot, elsőnek hódítja meg a világűrt, de ugyanakkor pol­gárai igényeit nem képes ki­szani, miközben a legszélső­ségesebb hazugságokat mond­tak szónoklatokban és újság­cikkekben a szovjet való­ságról. Azóta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szazalekat­gazdasági versenyének kér­dése a közvéleményt világ­szerte megmozgatta, s kü­elenleg a Szovjetunió fő gazdasági célkitü­hogy ezeket a megállapításo­kat is a nyugtalanság, az idegesség szülte? Köztudo­mású ugyanis: a Szovjet­unió a mezőgazdasági terme­keretében munkabizottságot alakítottak e szerteágazó kérdéscsoport vizsgálatára. Munkájuk még 1958-ban megkezdődött és tulajdon­képpen jelenleg is tart. bár a legfontosabb eredménye­ket, kutatásuk fő célját már elérték. Először is — a textilmű­vek segítségével, ahol a pa­mutfonalakat gyártják — a szokásostól eltérő alapsod­ratú fonalak tulajdonságait vizsgálták meg. számtalan variációt alkottak, s nagy számú cérnázást végeztek, ebben a munkában velük dolgoztak a művezetők és a munkások is, hiszen hat em­ber képtelen lett volna any­nyi műveletet elvégezni. Végülis tizenötezer különfé­Országosan szűnőfélben az influenzajárvány Áprilisban megkezdik a gyermekbénulás elleni oltásokat Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója A január végén kezdő- — már megszűnt a tömeges dott influenzajárvány nagy- influenza-megbetegedés, erő­jéből - ­az egesz országon tott«. sen szűnőben van Tolna "átfu- megyében és észrevehetően csökkent Somogy, Győr-Sop­A körzeti orvosok és az ápolónők hivatásuk magas­latán állottak, A Dunántúlon, Zala és Vas ^reod^ra, = megyét, a a Tiszántúlon pe­dig Csongrád megyét érin le adat. és ezek feldolgozása I ,ette legkevésbé az idei jór­adta meg a további kísérte- ! vany. A nagyvárosi zsúfolt­tek elvi és gyakorlati alap- ságnak megfelelően különö­ját. sen Budapesten betegedtek Gyakorlati eredmények A második lépésre ezek után, 1960 végén kerülhetett sor. Ekkor néhány olyan részletet választottak tanul­mányul, melyek szorosan összefüggnek a vállalat gaz­dasági és termelési kérdései­vel, hogy mielőbb konkrét haszonnal is járjon a mun­kabizottság tevékenysége. A szövőgyárban a cérnázó -szűk keresztmetszet-, a szövődé két műszakját a cérnázó dolgozói három mű­szakban sem bírták ellátni anyaggal. Bérmunkát is vé­geztettek. A további fejlő­dést csak a már megkez­dett beruházás biztosítja majd, de a jelenlegi körül­mények között óriási jelen­tőségű volt a munkabizott­ság első megállapítása, amely szerint a szakmai hagyomá­nyok alapján kialakult cér­nasodratok túlzottak voltak. Sikerült valamennyi cérna­fajtára olyan módszert be­vezetni. melynek segítségé­vel tudományosan is egysé­ges szempontokkal végez­hetik a cérnázást. Ilymódon csaknem minden cérnánál lehetővé vált a sodrat csök­kentése. A szabványosítás alapja A sodratcsökkentés hasz­nára egyetlen elméleti pél­dával is rá lehet mutatni. Ha egy 27-es finomságú, öt­ágú cérna sodratait 30 szá­zalékkal csökkentik, szakí­tószilárdsága mindössze 5,6, nyúlása 0.6 százalékkal lesz kisebb. Mindkét szám a megengedett tűrésen belül marad. Viszont egyszázalé­kos anyagTnegtakarítás és közel 30 százalékos terme­lékenységemelkedést hoz! Tavaly májusában a vál­lalat elrendelte a cérnasod­ratok tízszázalékos csökken­tését, és ezzel azonnal 240 orsóval nagyobb kapacitást eredményezett. December 1- ! tői újabb 15 százalékos \ csökkentést vezetlek be. A legkényesebb szövetfajták­nál egyedi vizsgálatokat is tegeztek, de mivel az álta­lánosított sodrattényezók szintén beváltak, most mái­ezeknél is kevesebb sodratot alkalmaznak a cérnázásnál. Avetülekfonalakban még alacsonyabb sodratszámot is meg sokan influenzában. Ed­és Pest megyében. Ezzel pár­huzamosan örvendetesen csökken a szövődményes esetek szá­ma is. a tanácsok mindenütt a vár­Hajdú-Bihar, .hat° szükségletnek megfe­_ Jelo szamu korházi agyat tartalékoltak, úgyhogy a kór­házi ápolásra szoruló szö­vődményes betegeket kése­delem nélkül sikerült, gyógy­intézetben elhelyezni. Az influenzajárvány miatt országosan el kellett halasz. " zése, hogy létrehozza, lést illetően is erősen tapos­megteremtse a kommuniz- ^ már fenhéjázó kapitalista mus anyagi-technikai bázi- ,. . , _ , -. sát. Ha ez megvalósul - versenytarsanak a sarkat márpedig a népgazdasági ter- annak ellenere, hogy legjobb vek teljesítésének eddigi ta- földű kolhozait letarolta, pasztalatai alapján ebben tönkretette a második vi­sem ^S^r^S <* • sor kerül az Egyesült Álla- mélyi kultusz idejen torve­mok gazdasági túlszárnyalá- nyesitett Viljamsz-féle füves sára. A Szovjetunió mór öt vetésforgó is gátat vetett a év múlva több iparcikket {ejlödésnek. termel, mint a tokes alla­A Szovjetunió mezőgaz­dasági termelése 1960­mok eszményképe, 1971—72­re pedig az egy főre eső ter­melés tekintetében is maga mögött hagyja. Szédületes ez a gyorsaság. Helyesen állapí­totta meg Mészáros István, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat fiatal művezetője: amikor a Szovjetunió és a ban körülbelül 77 százalékát adta az Egyesült Államok mezőgazdasági ter­melésének. Ezzel a helyzet­tel maga a szovjet nép sem volt elégedett, hiszen tuda­tában volt annak hogy a dig mintegy 600 000 influen- Megfigyelhető volt, hogy a teni a tervezett márciusi zás megbetegedést jelentet- szövődményes influenza fő- gyermekbénulás elleni vél tek be Budapestről, míg az leg az idősebb korú lakos- dőoltásokat Most amikor ország többi részében sagot tamadta meg: az ilyen egybehangzó jelentések sze­kereken eevmillió volt a e!ctek 60 százaléka esett az rint a járvány szűnőben van, Kerexen egymillió von a otven even felüli korosztá_ fstétteffüsrvi Minisztél bejelentések száma. lyokra. Egészségügyi Miniszte­— Most folyamatosan — Az egészségügyi felké­csökkennek az új bejelenté- szülés még egyetlen évben sek. Baranya megyében — sem volt olyan sikeresnek ahol a járvány elkezdődött mondható, mint az idén. rium utasítására április 9-én megkezdik az oltásokat. országszerte Jól sikerült a szegedi ipari tanulók versenye Április 4, s az idei V/T tiszteletére két­ezerkétszáz ipari tanuló vesz részt Szege­den az Ifjúság a szocializmusért-mozgalom­ban, a tavalyi négyszázzal szemben. Ennek keretében versengenek a szakma kiváló ipari tanulója elmért a fiatalok. A verseny szegedi döntőjét a héten rendezte a KISZ megyei bizottsága, a városi tanács ipari osztálya, a KISZÖV, a KIOSZ és a Móra Ferenc Iparitanuló Intézet. A minisztériumi és tanácsi vállalatok, a szövetkezetek és a magánkisipar 71 legjobb ipari tanulója indult tiz szakmában, A bi­zottságok egyöntetű véleménye szerint a fiatalok nagyon szépen szerepeltek. Vég­eredményben a helyiiparban a következők lettek a győztesek: Várhelyi János férfi­szabó, Gyémánt Julianna francia női sza­bó, Farkas Józsa angol női szabó, Molnár Csaba kárpitos, Csánk József asztalos, Sze­keres Vilmos lakatos. Mindannyian kis­ipari szövetkezeti tanulók. A minisztériumi vállalatok első helye­zettjei: Mészáros Dániel lakatos. Textil­művek, Adorjányi István géplakatos. Ken­derfonógyár, Okos Lajos mechanikai mű­szerész, Ruhagyár, Kádár Zoltán villany­szerelő, DÁV, Váradi Ferenc asztalos és Mucsi Sára női szabó Ifjú Gárda nevelő­otthon, Bönde Mihály autószerelő 10-es AKÖV és Rácz Gábor szerszámkészítő, Ké­ziszerszámgyár. Könyvjutalmat és oklevelet kaptak a leg­jobbak, s a felsorolt első helyzetiek Buda­pesten országos döntőverse-nyen vesznek részt. auilivi/i a Ű/.UVJCIUUIV a. . .... • . . , világ legerősebb kapitalista kommunizmus, a jolet tarsa­dalma megteremtesehez nem­csak technikai, hanem szi­állama közötti gazdasági ver­senyről beszélünk, feltétle­nül le kell szögezni, hogy az utóbbinak fél évszázados elő­lárd anyagi bázisra is szük­ség van. A lakosság gondo­nye van. A szovjet rendszer l*át ra akaratat fejezte k, csak az Októberi Szocialista az S,ZKP KozP°nU Bizottsá­Forradalom győzelme után, ganak 1962. márciusi plenu­egy rendkívül elmaradott, ™rTT"h°1 Hruscsov elv?ars a háborútól feldúlt országban XXII. kongresszus szelleme­indulhatott el az iparosítás útján, amikor az Egyesült színvonalú Államok már rég világgá termelesert kürtölte magáról, hogy a "korlátlan lehetőségek hazá­ja". Amerikában nem pusz­tított a második világháború sem, viszont a Szovjetunió­ban a Volgáig mindent fel­égettek a fasiszta betolako­dók. E zekkel a történelmi té­ben síkraszállt a magasabb mezőgazdasági És éppen a XXII. kong­resszuson hozott határozatok és az azt követő intézkedé­sek váltották ki a fentebb említett amerikai újságíró megállapításait. Nyilván azért, mert ő is nagyon jól tudja: most már csak közeli dátumokon lehet vitatkozni* de azon semmiesetre sem* nyekkel az Egyesült hogy a Szovjetunió a mező­Államok józan politi- gazdaságban is maga mögött hagyja az Egyesült Államo­kat. Mert mit is mondanak a reális tervezésen alapuló számadatok? Azt, hogy 1970­ig 2,5 szeresére, 1980-ig pe­legkoze- dig 36 szeresgre növekszik a kusai is tisztában vannak ezért is nyugtalankodnak annyira, ök szintén tudják: amikor az SZKP programja kimondja, hogy lebbi tíz évben az ország Szovjetunió mezőgazdasági ipari termelése 2,5 szeresére, termelése. Ha abból indu­húsz év alatt pedig hatszo- lünk ki, hogy az Egyesült .. J i o- Államok mezogazdasaga az rosara emelkedik, akkor ar- elkövetke2Ő húsz évben éven­ra mérget lehet venni. A te átlagban két százalékkal nagyon későn és messziről növekszik, úgy arra a meg­rajtoló versenytárs tehát a állapításra jutunk: a Szov­tengerny, akada.yok ellenére JJgJ ^^ sz^ is, szédítő ütemben nyomul lékkal 1980-ban pedig már az élre. Már senkinek sem 75 százalékkal lesz magasabb jut eszébe kételkedni abban, az Egyesült Államokénál, hogy a Szovjetunió ipari ter- rwX eh át csak idő kérdése melése 1970-ben 15 százalék­kal lesz nagyobb, mint az és a kommunizmus tényleges, ragyogó .. , . győzelmet arat a fejlődés Egyesült Államok ipari ter- legfelsöbb fokának kikiáltott melése, 1980-ban pedig két- Egyesült Államok felett. Ez szeresen múlja felül azt. a győzelem a mi győzelmünk Kénytelen-kelletlen, de tudo- is, hiszen hazánk is a Szov­., , _ . . jetunio utján halad. Tagad­masul veszik, hogy a szovjet hataüan> hogy a kapitalista ipari termelés két évtized le- aiiamok "szemefénye" eddig forgása alatt csaknem ak- óriási technikai fejlődést ért kora lesz, mint az egész ka- De ha tudjuk, hogy a pitalista világ ipari termeié­Farkas Józsa és Gyémánt Julianna, a nőiszabó szövetkezet két ipari tanulója Adorjányi István, a kenderfonógyár gép­lakatos tanulója bizonyult szakmájában a legjobbnak szovjet dolgozók reáljövedel­me 1980-ban 75 százalékkal se együttvéve, beleszámítva múlja felül e fejlett Egye­természetesen az Egyesüli, sült Államok dolgozóinak Államok termelését is. reáljövedelmét, akkor ez , „ ... mindenki számára fényesen N. Sz. Hruscsov egyik leg- bizonyitja a szovjet rend­utóbbi beszédében rámuta- szer, a kommunizmus hallat­tott, hogy -az Egyesült Álla- lan nagyságát és fölényét­mok ipari termelése négy év Ném véletlen tehát, hogy alatt évente átlagban 2,2 szá- a nyugati politikusok nyug­zalekkal növekedett, a Szov- talansággal fogadták a kom­jetunióban pedig az ártlagos munizmus programját, évi növekedés 10,1 százaié- Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom