Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

3 Péntek. 1962. március 23. Csökken a menetidő a Szeged—Békéscsaba-vonalon Nyomdába került az új vasúti menetrend A MÁV Szegedi Igazgató­sága még 1961 novemberében menetrendi értekezletet ren­dezett.. A menetrendi érte­kezleten elhangzottak alap­ján a nyári menetrendter­vezeten több módosítást esz­közöltek. s eszerint elkészült az új menetrend. kapcsolatban sok Szegeden ban érkezik az említett állo­dolgozó kérte, hogy másokra, később indítsák a Békés- Az újszegedi vonalon az új t-sabáról Hódmezővásárhe- nyári menetrendben is közle­lvcn át közlekedő vona- kedtetik tot. a reggeli mentesítő motor­A kérések figyelembevételé- vonatot Makóról Üjsze­vel az új menetrendben má- gedrc. jus 27-től 9 perccel később, A kísérletképpen szombati amely hamarosan nyomtatás- tehát 6 óra 28 perckor indul napon Üjszeged—Makó kő­bán is napvilágra kerül. Az Hódmezővásárhelyről a Sze- zött bevezetett vonat nagy­új, május 27-re virradóra gedre tartó vonat. .szerűen bevált, ezért az új életbelépő vasúti menetrend A Szeged—Budapest, Bu- menetrendben most már vég­a következő változásokat, új- dapest—Szeged közötti útvo- leges formában szerepel, donságokat tartalmazza. nalon, illetve menetidőnél is Sok kérés hangzott el az A Szeged—békéscsabai vo- lesz több változás. Az új Űjszegedi Ládagyár és az nalon, ahol az elmúlt évben nyári menetrendben Buda- Űjszegedi Kender- és Len­nagyarányú korszerűsítést pest Nyugati pályaudvarról szövő Vállalat dolgozóinak hajtottak végre mintegy 11 óra 35 perckor személy- részéről, hogy indítsák lega­20—25 perccet csökken a vonat indul, amelynek utasai lább néhány perccel később menetidő. Cegléden és Kiskunfélegyhá- az éjszakai műszakból haza­Igy például az esti órákban zán történő átszállás után 17 térők részére az eddig Űj­Békéscsabáról Szegedre ér- óra 59 perckor érkeznek szegedről 6 óra 3 perckor in­kezö, eddigi 21 óra 26 perces majd Szegedre. A Budapest- duló vonatot. A menetrend vonat 20 óra 43 perckor ér- re induló reggeli gyors 3 készítői ezt is figyelembe kezik a szegedi nagyállo- perccel korábban, a Buda- vették és így május 27-től másra. pestről Szegedre érkező esti Újszegedről 6 óra 14 perc­A megye áthelyezésével gyorsvonat 3 perccel koráb- kor indul ez a vonat Többet, jobbat, olcsóbban! Felhívás a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz A KISZ Csongrád megyei 7. Ifjú traktoristák egyéni rendelkezésre 1962-ben. F.bből bizottsága, a megyei tanács versenye. (Egy és két mű- az összegből megjutalmaz­. , •„, szakban). zák a megyei verseny I., II. vt> mezogazdasagi osztalya, ^ m helyezettjeit a MEDOSZ megyei bizottsá- ALLAMI Az említett versenymozgal­GAZDASAGOKBAN KgS Az országos versenyfelhi- ifjúsági munkaversenyt hir ga, a Békés—Csongrád Me­gyei Állami Gzadaságok Igaz­gatósága té a Csongrádnv. ^ ^TU^lSeTkeréti'^ gyet oepaiiomasoK igazgató- dp azok alapján a megyei 32 allami gazdasagi ifjúsági sága együttes határozatot ho- verseny meghirdetői az álla- munkacsapatok és brigádok zott amelyben szocialista mi gazdaságokban dolgozó részére a szegedi járásban a mun ka versen vt hirdet a me- fiatalok részére a következő fűszerpaprika, a rna­munkaveraenjtt hirdet a rmti ymozgalmakat javasol- *>i árasban a hagyma, a zogazdasagi nagyüzemekben -ák. * szentesi jarasban az ínten­tíolgozó fiatalok részére a j Kukoricatermelő ifjúsági zí.v búzatermelés ered­második ötéves terv idősza- munkacsapatok versenye. menyeinek novelesere Eb­kaban A határozat felhívást 2. Hibridkukorica vetőmag a. versenyben reszt ve­KaBM. a natarozat lexnivast ifiúsáei brieádok het minden ifjúsági munka­tartalmaz a termeloszovetke- lfJusagl bngadok csapat és KISZ-szervezet, zetek, az allami gazdasagok, versenye. amely az említett termékek valamint a gepaHomasok fia- 3. Ifjú s.lokmnbájnvezetők ^^^ foglalkozik. baljaihoz: kezdemenyezzenek egyem versenye. ,, versenyt a szocialista mező- traktorosok egyéni A fűszerpaprika termelesi gazdaság fejlesztéséért a má- versenye. (Nehéz szántógépe- versenyben (szegedi járás) az sodih ötéves terv céíkitűzé- ken, szállító traktorokon uni- elsőbbséget az dönti el, hogy seinek valóra váltásáért. Rá- verzál traktorokon), mutat, hogy a fiatalt* a 5. Ifjú baromfitenyésztő növénytermesztésben, az ál- munkacsapatok versenye, lattenyésztésben és a gépi (Tojástermelésben, baromfi­munkában elsősorbap a mun- hús-termelésben), katermelékenység emelésé- . . _ . vei, az önköltség csökkenté- GÉPÁLLOMÁSOKON sével, a legszigorúbb takaré- A fe]hivás a következó ja­kossaggal növeljek a termes- vaslatokat tartalmazza: atlagokat, a hozamokat. A l Ifjú traktoristák egyéni kukorica termeles ben a szo- versenye egy műszakban). 2. Ifjú traktoros brigádok versenye. Az új ember tavasza vetkezetek ben tegyék tömeg­mozgalommá a 30 mázsás, állami gazdaságokban a 35 mázsás mozgalmat. Siló-ku­koricatermelésben érjék el a 300 mázsás holdanként! átla­got. Vegyenek részt a fiata­lok a korszerű állattenyész­tés megalapozásában. Min­jutalmazAs katasztrális holdanként hány mázsa paprikát termelnek a föld aranykorona értékéhez viszonyítva. Ebben a ver­senyben az első helyezett 3000, a második 2000, á har­madik 1000 forint jutalom­ban részesül. a hagymatermelési ver­senyben (makói járás és vá­„-„„,,„ ros) cél: vöröshagymater­(Két műszakban, „^^ holdanként 90; fokhagymatermelésben hol­danként 40 mázsa termés el­o in i, uirt^^v érése. A holdanként legjobb 3 Ifjú gabonakombaj nosok predmé t elérők közü] „ egyem versenye. e]ső ;300y a második 2000 a harmadik 1000 forint jutal­mat kap. A több évre szóló megyei Az intenzív búzatermelés­den KISZ-szervezet adja ki ifjúsági versenymozgaiom ben (szentesi járás és város, a jelszót: fiatalokat az állat- résztvevőit a versenyt hirdető Csongrád város) cél: állami tenyésztésbe! A gépeken dol- szervek évenként jelentós gazdaságokban katasztrális gazó ifjak gondoskodjanak a pénzjutalomban részesítik. A holdanként 25: tsz-ekben ka­technika maximális kihasz- szövetkezeti ifjúsági munka- tasztralis holdanként 22 nálásáról, küzdjenek a két- verseny jutalmazására 30 ezer, mázsás termés elérése. A műszakos munkaszervezet az állami gazdasági ifjúsági holdanként legtöbbet termelő bevezetéséért. Hangsúlyozza verseny jutalmazására 10 ezer, első helyezett 2500, második a felhívás a megyei jellegű a gépállomási ifjúsági mun- helyezett 1500, harmadik he­termelési verseny ifjúsági tö- kaverseny jutalmazására lyezett 1000 forint jutalom­megmozgalommá tételének ugyancsak 10 ezer forint áll ban részesül. szükségességét. A szegedi já­rásban elsősorban a fűszer­paprika, a makói járásban elsősorban a hagyma, a szentesi járásban pedig első­sorban az intenzív búzafaj­ták termelésére irányuljon az ifjúsági munkaverseny. TERMELŐSZÖVETKEZE­TEKBEN A versenyt hirdető állami, illetve tömegszervezetek a szövetkezeti fiatalok részére a következő versenymozgal­makat javasolják: 1. Termelőszövetkezeti if­júsági kukoricatermelő mun­kacsapatok versenye. 2. Falusi KISZ-szervezetek kukoricatermelési versenye. 3. Ifjúsági silózóbrlgádok versenye. 4. Ifjú baromfitenyésztő munkacsapatok versenye (To­jástermelésben és árubarom­fi-termelésben). 5. Ifjú tehenészek egyéni versenye. 6. Fiatal sertéstenyésztők egyéni versenye (Hússertés, zsirsertes). A termelőszövetkezetek is létesítsenek társadalmi ösztöndíjakat Aktívaülést tartott tegnap a népfront megyei bizottsága Kibővített aktíva ülést tar­tott tegnap Szegeden a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága. Az ülésen részt vett Benkö Tibor, az Orszá­gos Békebizottság munkatár­sa is. Az aktívaülésen ismer­tették a második ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseit. Javaslat hangzott el az aktí­vaülésen, hogy a termelőszö­vetkezetek létesítsenek tár­sadalmi ösztöndíjakat és ezek felett a Hazafias Nép­front megyei elnöksége vál­laljon védnökséget. A megbeszélésen még igen sok hasznos hozzászólás hangzott el majd Lukács Ti­bor újságíró ismertette a je­lenlegi nemzetközi helyzetet valamint a leszerelésért foly­tatott harc békemozgalmi feladatait. A z újság — újabban a Ma hasonlóan ezer és ezer rádió és a televízió esetet mesélhetnénk már el — azzal, hogy láza- annak bizonyítására, hogy san összegyűjti s azon me- az embert hem annak alap­legében továbbadja mind- ján értékelik, mije van, azt, ami egy-egy városban, országban, vagy világrészen történik, mindig egy kicsit az utókornak is dolgozik. Lefényképezi korszakát és felvételén akarva-akaratla­nul megörökíti azt az em­bert is, aki az események központjában áll. Ez a felvétel azonban so­hasem lehet tökéletes. A nyugati újságíró valamiféle különleges színszűrőt tesz gépének lencséje elé, hogy tompítsa a tőkés társadalom ellentmondásainak vad, har­sogó színeit. És a mi újsá­gaink? Azon igyekezetük­ben, hogy napról napra fel­fedezzék azt, ami akadá­lyozza a szocializmus építé­sét, könnyen torz képet ké­szíthetnek azok számára, akik eleve ilyen felvételt várnak, vagy nem csodál­koznának azon, ha ilyen fényképet kapnának. Mert mit "mazsolázhat-" ki magának az olvasó nap mint nap a fővárosi és vidéki la­pok nemegyszer termelési mennyi pénze, mekkora va­gyona. Hol van az az idő, amikor társadalmi eszmény­kép volt a hideg, számító, kegyetlen üzletember, a munkásainak hátán magát gyárossá feltornászó "szak­ember-", a béreseket haj­szoló földesúr! hatja azokat, akik az utolsó néhány évben a kenyérkere­set, a család ezer gondja közben érettségi bizonyít­ványt, főiskolai, egyetemi oklevelet szereztek maguk­nak. m Egyre többen ismerik fel, hogy a tulajdon egy bizo­nyos határon felül már bék­lyózza az életet. Saját magu­kat is kizsigerelték korábban az emberek, csakhogy mi­nél többet kaparintsanak. Nemegyszer tragédiákhoz ve­zetett ez a szerzési vágy egyes családok életében, fa­lun és városon egyaránt. Késhegyre menő harcok a juss elosztásánál, életre szóló harag a legédesebb testvé­rek között is, ha egyikük egy darab bútorral vagy egy barázdányi földdel kapott. Egyre ritkábbak ezek a vagyon okozta viszályok a városban. A mezőgazdaság eredmények -szürkítette- ha- t^^^tll^jt sabjaibol? Mi üti meg a fü­lét annak a hallgatónak, aki figyeli a rádió műsorszá­mait a társadalmi és gazda­sági visszásságokról? Az, hogy itt vagy ott me­gint rosszul intézkedett va­lamelyik gazdasági vezető ... Az, hogy még nem szűntek meg néhol a hivatalok pac­kázásai... Megkárosították a társadalmi tulajdont! Kul­túra? A Csárdáskirálynő ma­holnap olyan klasszikusunk lesz. mint a Bánk bán. Az emberek magánélete? Nö­vekszik a válások száma. Olvashattunk magukra ha­gyott öregekről, akiknek jól kereső felnőtt gyermekeik vannak... A mai fiatalság­ról pedig egyáltalán ne be­széljünk — mondják néme­lyek. A huligán szó az utolsó években honosodott meg ná­lunk. Sok újságolvasó ezt a kifejezést korábban nem is ismerte. Hát mivel jobb ez a ma­gyar társadalom, amelyet most hoznak létre annál, amelyre 1945 áprilisa tett pontot? Tessék erre felelni annak a valóságnak alapján, ami a mai magyar sajtó ha­sábjain. a. rádió adásaiból, a televízió képernyőjéről néha tükröződik. A feleletet a nem minden hátsó gondolat nélküli kér­désekre maga az élet adja meg sodrásával, sokrétűségé­vel. Tegyük le az újságunkat egv pillanatra és gondolkoz­zunk el azon. ami itt forr, buzog körülöttünk. V együk először azt,ami alapjában különböz­teti meg a múlt tár­sadalmái a mai társadalom­tól. A kizsákmányoláson ala­puló társadalmi rendszerben az ember vérengző fenevad, amely társa torkának rohan, csakhogy minél többet sze­rezzen magának. Az a tár­sadalom boldogulási lehető­séget, elismerést, megbecsü­lést csak a vagyonosoknak biztosít. Az "enyém- régen min­dig és mindenütt a -mienk­előtt volt. Az -aki bírja — marja- kegyetlen törvénye kiölt az emberből minden közösségi érzést, tiszteletet, megértést társával szemben. Ezt a mai idősebb nemzedé­kek tagjai ezer és ezer pél­dával igazolhatják saját ta­pasztalataikból. etteti a lelkek megbékélését a juss körül. És ahogy az -enyém- szó csillogása fa­kul, kopik, úgy fénylik, tü­zesedik a -mienk- fogalma napjainkban. Lehet, hogy egy ember el­csen valamit a gyárból, de ugyanabban az üzemben száz és száz ököl emelkedik az ég felé dühösen, ha az kiderül. És az összefüggések is egyre inkább közismer­tebbé és elfogadottabbá vál­nak az egyén és a közösség érdékei között. Hivatkozzunk az odahaza a pakolópapírra műszaki el­gondolásokat felskiccelő munkásokra? Az éjszakán­ként lombikokat figyelő ku­tatókra, vagy azokra a pa­rasztokra, akik a barázdákra hasalva szinte kiszuggerál­ják, kibűvölik az újfajta nö­vény csiráit a földből? Ezek mind-mind megszállottjai az újnak, a jobbnak, a korsze­rűbbnek. A prémiumért, az újítási díjért, a találmányi részesedésért? Igen. Azért is. De nemcsak azért, hanem már vérükben van, idegeik­ben ott remeg a közösségért való odaadás izgalma. A z ember az embernek farkasa! — ez volt a vastörvény még ti­zenhét évvel ezelőtt nálunk. Felölem elpusztulhatsz akár az út szélén is! — vallották akkor, ha egy másik ember bajba jutott. És most? A ve­zetés közben szívrohamot kapott szolnoki sofőr még halálábarj is görcsösen tar­totta a volánt, nehogy vele pusztuljanak az árok felé tartó autóbusz utasai. Em­berek vérüket, bőrük egy­egy darabkáját, csontvelő­jükből egy részt adnak vad­idegen, de szenvedő társa­elegebb, bensőségesebb a családi élet napja­inkban annak elle­nére, hogy néha kedvezőt­lenül alakul a válások sta­tisztikája. Ami a legfonto­sabb: a nő nemcsak a köz­életben, hanem a házasságon belül is egyre inkább egyen­rangú társa lesz a férfinak. Az íróasztal, q munkapad önbizalmat, öntudatot ad neki, s így már nem hallgat­tathatja el a férj azzal: én tartalak el téged — én pa­rancsolok neked! A családi otthonban le­zajló kis forradalom vál­toztatja az általános felfo­gást is. Ma már a közvéle­mény megköveteli, hogy a férj vegye le a háztartás gondjainak egy részét a nő többet válláról. És egyre több férfi önként és szívesen tesz ele­get e kötelességének. Változott a családon belül az idősebbek helyzete. Őszin­te megbecsülés és szeretet árad a nagymamák, nagypa­pák felé, már azért is, mert a családok változott életkö­rülményei között a gyerme­keikkel együtt élő idős szü­lők megfizethetetlen segítsé­get nyújthatnak még akkor is* ha már kihullt a szerszám* vagy a toll a kezükből. Az otthon tűzhelytéiek át­forrósodását igazolja az * gyermekkultusz, ami nálunk van. Lehet, hogy a lakosság egy-egy rétege, főleg a nagyvárosokban, időszakosan elzárkózik a gyermekáldás elöl. Ez azonban átmeneti je­lenség, és bonyolult okok idézik elő. Egész társadal­munkra ennek ellenére a gyermek szeretete, dédelge­tése a jellerjíző. Annyira, hogy a legidősebb nemzedék tagjai néha csóválják is a fejüket: »ej, ej, benneteket mi nem ajnároztunk annyit* és mégis felnőttetek!-... Lehet, hogy a huligán szó csupán néhány éve közis­mert nálunk, de nemrég ho­nosodott meg a társadalmi munka fogalma is. És e fo­galom kialakításában szere­pe van azoknak a lelkes, tett­rekész és önzetlen fiúknak és lányoknak, akik nyaranta a Hanság lecsapolásánál. a hattyastelepi csatornák ásá­sánál, az állami gazdaságoK­ban gyümölcsszedés közben barnulnak le. 1962 fiatalja lehet, hogy szűk nadrágban jár, de sza ve meleg és érző, s egyáltalán nem rosszabb, mint apái voltak ... L ám a felszín alatt, amit az újság az ol­vasói elé tár nap mint nap, állandósult moz­gás észlelhető — előre. Olyan átalakulási folyamat zajlik le, ami nagyon-nagyon egészséges. Mindig történik valami a mai társadalom íknak. Jóformán minden vá- legtöbb emberénél, annak rosban — magától értető- felfogásában. magatartásá­ban. közösségi viszonyában időnként, ilyen vagy olyan formában, itt vagy ott. Olyas­mi, ami egy fokkal jobb, mint a hasonló jelenség a korábbi társadalomban. És ez a sok jelenség egyszer összegeződik az egyénben es a társadalomban is. Az ösz­szegezés eredménye már mi­nőségileg teljesen új lesz: a oci A sok apró változás hal­ezt igénylik, holnap mozódását sokak talán még az igazi értékek lép- nem észlelik mert nem gon­Maxim Gorkij nevét veszi föl az élelmiszeripari tanulók kollégiuma Szombaton délután 5 óra­kor kollégiumi névadó ün­nepséget rendeznek az Élel­mezésügyi Minisztérium szegedi élelmiszeripari ta­nulúothonában. A Mérey ut­cai kollégium növendékei elhatározták, hogy kollégiu­mukat a nagy szovjet íróról, Maxim Gorkijról nevezik el. Igyekeztek jó munkával, jó tanulmányi eredményekkel méltóvá lenni is erre a név­re, s az igyekeztük nem ma­radt eredmény nélkül, A ta­valy ősszel kibontakozó szo­cialista brigád-versenyben a vetélkedő 11 brigád közül mostanáig 9 teljesítette a kitüntető eim elnyerésének fettételeit a kollégiumban. dően — csendben, feltűnés nélkül. Ügy, hogy sem a rá­dió, sem az újság nem sze­rez róla tudomást. Mi ez, ha nem a magasabbfokú társa­dalom formálása? Lehet, hogy még sokáig foltot hagy nemzeti kultú­ránkon a múltból ittragadt sziruposság, giccs. Ha talán úgy érezzük, hogy olykor még árad a talmi, gondol- szocialista ember, junk arra, hogy azok, akik még már csőjére teszik a lábukat. Mi nemcsak olyan operettked­velő ország vagyunk, hanem az iskolapadok országa is. Olyan padoké, amelyekben a fiatal nemzedék mellett ott ül az idősebb generáció és szinte habzsolja a tudást, ismerkedik az igazi kultúrá­val és a valódi művészettel. Ha a Csárdáskirálynőre gondol az olvasó, azt se fe­ledje el, hogy a vasárnap délelőtti hangversenyeket a klasszikus zene hótiszta csú­csai felé tartó fiatalok töl­tik meg, vagy az Éjjeli me­nedékhely előadásán a szom­szédja egy esztergályos volt. Nézzen körül a munkahe­lyén, hivatalában és sorol­—.. —... - • - - • , " — on­dóinak rá. Ugy vagyunk ez­zel, mint az időjárással a tél végén. Érezzük, hogy szállingózik a hó, fúj a szél, mi pedig naponta épp­úgy didergőnk, mint de­cemberben. Azt egyáltalá­ban nem vesszük észre, hogy az átlaghőmérséklet márci­usban talán csupán egy-két fokkal, de lassan és folya­matosan. napról napra emel­kedik. És egyszer csak bim­bó pattan a "tulipánfákon-" a Széchenyi téren, leomlik az aranyeső sárga zuhataga a Móra-park bokrairól. Beköszöntött a tavasz, az új, a jobb ember tavasza, pedig nem is figyeltük ké­szülődését! ... Németh Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom