Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

3 Csütörtök. 1962. március 22. Mennyi less a nyereségrészesedés? Egy kérdés — többféle válasz három szegedi üzemben Most is, mint máskor, már- Arra hívja fel a főmérnök dig ha kárba vesz, ez har­ciusban, áprilisban a legtöb- a figyelmet, hogy egy-egy minc forintot jelent darabon­bet emlegetett üzemi témák cséve több mint tíz forintba ként. Ha a sok közül száz kczé tartozik a nyereségré- kerül, mégis sok pusztul el dolgozó könnyelműsége mi­szesedés. Ezt latolgatják gondatlanság, nemtörődöm- att pusztul el naponta egy munkások, tisztviselők, s ez- ség miatt. Az üzem évente cséve, ez is évente 900 ezer zel a kérdéssel nyitottunk több mint 300 ezer foriijtot forintot, jelent, be mi is néhány szegedi költ csévékre. Tehát lénye- Helyes és célszerű, ha az üzembe: mennyi lesz a nye- gében naponta ezer forint ér- üzemi tanácsülésen, munkás­reségrészesedés? tékű facséve pusztul el. Ez gyűlésen, feltárják a vállala­A kérdésre kérdéssel fe- pedig számottevő a nyereség- ti kollektíva előtt, hogy lelnek a Szegedi Paprikafel- részesedés alakulásában is. mennyi a kifizethető forint dolgozó Vállalatnál: a tavalyi munka eredménye­- Talán mennyi volt a nye- Miért CSak annyi? ként. De tegyék mindjárt reségrészesedés? Mi gazdasá- hozzá azt is, hogy miért csak gi év szerint részesedünk. Ép- A nyersanyag a facsévék- annyi. Fontos ez nemcsak a pen a múlt héten fizettük ki néi js "többre rúg" Évente múlt évi munka megnyugta­az összeget... .... . . . .„..' x . . tó lezárására, hanem az 1962. Szóval itt már pontos és tobb nunt szazmiUl° fonnt évi terv sikeres teljesítése ér­biztos számokat tudhatunk értékű anyagot dolgoznak dekében is. Hiszen olyan le­meg. fel- Könnyű kiszámítani, hogy hetőségek, tartalékok feltá­— Igen, bár nem dicseked- csak 1 százalékos anyagmeg- rását teremthetik meg, ame­hetünk a nyereségrészesedés- takarítással egymillió fo- lyekkel megalapozhatják az sel. hiszen csak 14 napi ke- rinttal növelhetnék az évi idei gazdaságosabb, jövedel­resetnek megfelelő összeget nyereséget. Hányszor megy mezőbb termelést, a tavalyi­csztottunk — mondja Kollá- veszendőbe egy-egy teli csé- nál nagyobb nyereséget. A kenyér mellé hús is kell! ií öztudomású, hogy a szegedi járás az or­szág legnagyobb já­rása. Területe, lélekszáma csaknem akkora, mint Csong­rád megye másik két járá­sáé együttvéve. Ezért nem­csak megyei, hanem orszá­gos szinten is rendkívül fi­gyelemre méltók azok az sítésnél azonban állandó ne­eredmények és hibák, me- hézségek vannak. Éspedig lyek járásunk fejlődő me- azért, mert néhány jobb zőgazdasági nagyüzemeinek termelőszövetkezet kivételé­életében tapasztalhatók. vei sehol sem fordítanak Járásunkban már hosz- még kellő gondot a nagy­állattenyésztés korszerű, va­lóban nagyüzemi feltételei­nek megteremtése. Jóllehet, a járás községei épp úgy megkapják évi sertéshizlalá­si, tejtermelési, baromfine­velési és egyéb állattartás­ból eredő tervfeladataikat, mint más járások. A telje­szabb idő óta bizonyos ket­tősséget figyelhetünk meg. Szinte országosan bevonult a köztudatba, hogy Csöng­rád megye déli homokos te- ma eísőscrban már nem Ts üzemi állattenyésztés fej­lesztésére. Általános vélemény a szakemberek körében, hogy rülete a gyümölcs, elsősor­ban az őszibarack hazája. A gyümölcskultúra nagyüzemi fejlesztésére évente óriás összegeket fordít államunk. a takarmánykészletekkel van baj, hanem azok célszerűt­len felhasználásával. Na­gyon sokszor egész aprónak látszó mulasztások miatt nyi Dezső, az üzemi pártszer­vezet titkára. — Csak?! Hiszen ez szép ei edmény. — Dolgozóink az elmúlt években megszokták, hogy mi a -plafonon járunk.* Most viszont kevesebbet osz­tottunk, mint máskor. De még igy is a négyéves átlag 21 nap felett van. Nem titok Az U-jszegedi Kender- Len­szövő Vállalatnál negyed­évenként tájékoztatták a dolgozókat a nyereségrészese­dés állásáról. Most az éves mérleg elkészítése után is pontos számot tudnak mon­dani. Náluk ez nem vállalat­vezetői titok. — Üzemi szinten az 1961. évi gazdasági eredmény alap­ján 7,5 nap nyereségrészese­dést oszthatunk ki. Ehhez számolhatjuk az 1960. évi ré­szesedés 20 százalékát. 1,6 na­pot. Ezt azonban a kifizetés­nél nem vesszük számításba, mert lényegében ennyit tar­talékolunk 0 kiváló dolgozók jutalmazására, sport- és kul­turális alapra. Üzemrészen­ként azonban változó lesz a kifizetés összege, mert. fi­gyelembe vesszük, hogy me­lyik mennyivel járult hozzá a vállalati önköltségcsökken­téshez. Ahol jobban dolgoz­tak, ott többet is kapnak ... — mondják. Még nem tudnak biztosat A Szegedi Kenderfonógyár­ban még nem tudnak bizto­sat A mérleg adatait már ismerik, de a nyersanyagellá­tási problémák miatt korrek­ciót kértek a minisztériumtól, s a válasz még nem érkezett meg. A minisztériumi hír érkezéséig nem beszélnek a részesedésről. Helyesebben a tavalyi végleges eredményről nem szólnak. A nyereségré­szesedés azonban itt is szó­beszéd tárgya, de nemcsak úgy. hogy a tavalyi eredmé­nyeket latolgatják. hanem ugy is, hogy mit hoz majd az üzem konyhájára az idei munka. Sokan vannak még a gyár­ban. akik év végén hangos­kodnak, hogy kevés a pénz, imit nyereségrészesedésként kapnak. Évközben azonban Keveset, vagy jóformán sem­mit sem tesznek, hogy töb­bet tartalékolhasson az üzem. — Mi még nem tartunk ott, hogy azt mondjuk, vi­gyázzunk a fillérekre, egye­lőre csak azt kérjük, vi­gyázzunk a tíz forintokra — ezek Bérezi István főmérnök szavai. ve is az előfonóban. Márpe­Nagy Pál A másik oldalról viszont esik megi hogy állattenyész­meglehetosen nagy mezogaz- tési beruházásaink nem ad­ják meg azt az eredményt, dasági konyhakertészeti áru­termelési kötelezettsége is van a szegedi járásnak. E két igen fontos tényező mellett elsikkadt eddig az Új gépeket is gyárt a kenderfonó karbantartó műhelye Január elseje óta tulaj­donképpen az egész iparág gépjavítója lett a Szegedi Kenderfonógyár karbantartó műhelye. Igaz. már a múlt években is dolgoztak a test­vérvállalatok részére, így például 1961-ben tekercs­képzőt, valamint precíz ke­resztorsózó gépet gyártottak, mintegy másfélmillió forint értékben. Az idén kibővítik az üzem Tolbuhin sugárúti műhelyét, s az eddiginél is több munkát vállalnak. Jelenleg a Komáromi Len­fonó részére egy nyújtógépet generáloznak, valamint ezer fonóorsót készítenek. A Csil­laghegyi Lenárugyár 40 Pus­kás-féle láncadagolót és kül­lönféle szövőszék-alkatrésze­ket rendelt. Az Üjszegedi Kender- Lenszövő a gépek tönkrement fogaskerekeit pótoltatja velük. A gépmű­hely legnagyobb idei felada­ta egy gillfonógép prototípu­sának előállítása lesz. Ha ez sikerül, és a gép minden te­kintetben megfelel rendelte­tésének, jövőre majd többet is gyártanak belőle. OÍECft^aeM nap- alatt ellakna a Ohüaton ... Légi felderítéssel figyelik meg a tavaszi belvizet A vízügyi igazgatóságok iszapot kotortak befejezték a tavaszi belvíz- csatornákból, elvezetés előkészületeit a Duna és a Tisza völgyében. ki a régi A múlt évi szárazság és az enyhe tél miatt az idén kevesebb belvíz várható, de a szeszélyes időjárás még okozhat nehézséget, s he­az üzemanya- iyenként, főleg Több mint kétszáz szi­vattyútelepen kijavították a gépeket. tartalékolták got és már mintegy kilenc­száz "hordozható" szivattyú áll készenlétben, hogy az első felszólításra gépkocsira tegyék és elszállítsák a bel­vízzel elöntött területekre. Ezek a gépek annyi vizet a tiszántúli területeken le­hetséges kisebb-nagyobb elöntés. A földről azonban nehéz megbecsülni a talaj felszínén összegyűlt csapadékvíz kiter­jedését. Általában kisebbnek tudnak szivattyúzni egyszer- látj -k mint amekkora hogy nedven nap alatt még a Balatont nák". lójában. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság szak­is »elfogyaszta- emberei a napokban megkezdik a légi megfi­A szántóföldeken összegyűlő gyeléseket. víz eltávolításának meggyor- Repülőgéppel bejárják az sítására tavaly több mint 30 országot, térképen megjelö­kilométer hosszú új csator- ük az elöntött területeket és nával bővítették a levezető- azonnal intézkednek a káros hálózatot és 3,5 millió m3 víz eltávolításáról. (MTI) A KISZ megalakulásának évfordulóján Fiatalokat tüntettek zászlót avattak ki. A KISZ újjászervezésének Aranykoszorús KlSZ-jel­ötéves évfordulója alkalma- vénnyel jutalmazták Spon­val a Kommunista Ifjúsági ner Jenőt, a Szegedi Ken­KISZ megyei bizottságától dicsérő oklevelet. A tanácsköztársaság ki­Szövetség Központi Bizottsá- dergyár KISZ-titkárát, Ono- , .. ... , ... . ,... ga kiemelkedő munkájuk el- ző Ervint, a Szeeedi Ruha- kialtasanak evfordulojan zó Ervint, a Szegedi Ruha ismeréséül Csongrád megyé- gyár I. sz. alapszervezet tit­a KISZ újjáválasztásának ben a következő elvtársakat kárát, Geller Júliát, a Tudo- napján ünnepséget tartottak tüntette ki: KISZ Érdeméremben ré­szesítette Szabó Lajost, a KISZ megyei bizottsága munkás- és parasztifjúsági felelősét, Dóczi Lászlót, a KISZ 'megyei bizottsága hód mányegyetem KISZ vb tag- a Szegedi Vasútforgalmi ját, Ujj Lászlót, a Pankotai Technikumban. Ez alkalom­Állami Gazdaság sertésgon- mai avatták fel a KlSZ-szer­dozó brigádvezetőjét, Kul- vezet iskolai zászlaját. Az csár Etelkát, az eperjesi If- ünnepségen a megyei és vá­jú Gárda Tsz KISZ-szerve- rosi párt- és KlSZ-szerveze­zetének vezetőségi tagját, tek, a munkásőrség, a szov­mezővásárhelyi iskolájának Barna Ján°st> a Hódmezővá- jet hadsereg, a budapesti igazgatóját és Papp Gyulát, a szegedi Üttörőház igazgató­ját. A kitüntetéseket szer­dán adta át kis keretében Ágoston József, a KISZ-bizottság megyei tit­kára Szegeden. Az ünnepsé­gen részt vett Ácsai Mihály, a megyei pártbizottság mun­katársa is. Egymillió forint értékű teritőt szállítunk külföldre Szegedről A szegedi Háziipari Sző- lítottak az ízléses kivitelű, vetkezet a helyi tanáccsal és népművészeti motívumokkal nószövetséggel együtt a té- díszített térítőkből, s most len többhetes tanfolyamot újabb vásárlók, főleg ameri­rendezett Kisteleken. Ezen a kai országok jelentkeztek a község asszonyai, leányai — külföldi piacon. Idén — a több mint százan — a régen korábban is gyártott tüllrá­divatos, hímzett toledó-terí- tétes terítőkkel együtt — tők készítését tanulták. Már egymillió forint értékű hím­ebben a negyedévben több zett terítőt exportál a szege­nyugat-európai orszagba szál- di Háziipari Szövetkezet. sárhelyi Állami Gazdaság testvériskolák és néhány sze­traktoristáját és Verebi lm- gedi üzem képviseltette ma­rét, a Hódmezővásárhelyi gát. Ünnepi beszédet Ko­'ünnepség Altemi Gazdaság kukorica- vács Miklós, a Szegedi Vá­termelő ifjúsági brigádveze- rosi Tanács V. B. művelő­tőjét. Az aranykoszorús jel- dési csoportvezetője mon­vényeket ugyancsak szerdán dott. Szavalatok és műsor adták át a kitüntetetteknek a követte az ünnepséget. Ez járási, városi KISZ-bizottsá- alkalommal adták át a ne­gokon, kedves ünnepségek gyedikeseknek az érettségi keretében. szalagot is és jutalmazták az A fenti kitüntetéseken kí- önképzőkörök pályázatainak vül még 65 aktíva kapott a nyerteseit. Rákellenes kongresszus Moszkvában Moszkvában július 22-én sa, amely egyszersmind fon­nyilik meg a 8. nemzetközi tos mérföldkő lesz c rák el­onkológiai kongresszus, len folyó nemzetközi küzde­amelynek munkájában négy lemben. és félezer tudós vesz részt CL ^ plenáris üléseken a 28 világ csaknem minden orszá- szakosztálv tanácskozásain és gából. Ez lesz a történelem bzdk0sztaly tonacskozasain es eddigi legnagyobb, legtöme- a 18 külön vitán 900 előadast gesebb rákkutató kongressz- olvasnak fel. amit várunk tőlük. Ilyen esetek sokasága fordult elő, hogy a drága állami hitel­ből épített sertésfiaztatókra nek ellenére még mindig hideg moslékot kapnak. A mezőgazdaság átszer­vezésével a községi tanácsok apparátu­sainak munkája felére, har­madára csökkent. Két-há­romezernyi egyéni gazdaság helyett ma már legfeljebb 4—8 szövetkezet van, egy­egy községben. S néhány vezetővel sokkal könnyebb szót érteni, mint azelőtt az emberek ezreivel. Sok falu­si vezető azonban túlságo­san is "tiszteletben tartja" a termelőszövetkezeti de­mokráciát. A rendszeres operatív munka helyett csak a hivatalnoki teendő­ket végzi el. S ez teljesség­gel összeegyeztethetetlen a XXII. kongresszusból eredő új kommunista munkastí­lussal is. Szövetkezeteinkben a ser­téstenyésztést illetően még mindig nagyon vitatott kér­dés, milyen fajtákat te­nyésszünk? Melyik fajta fe­lel meg leginkább a célok­nak. Legtöbben a fehérhús­•elfelejtettek- ablakokat «rté, mellett foglalnak ál tenni. A sötét fiaztatókban — amilyeneket többek kö­zött a deszki Kossuth Tsz­lást. A hiba csak az, hogy arról már nemigen esik szó, melyek azok a tartási felté­i, „ n:l„ telek, melyek mellett a hús­ben es a sövényházi Piros .A .„ . . „f-j­Rózsa Tsz-ben is láttunk — sertes tortasa kifizetődő. a szellőztetés a lKénta Nem lehet ésszerú a fehér" roró^-n- Lúzrató: ± ™ hússertés-tenyésztés egyetlen szövetkezetben sem — es minimális feltételei sincse­nek meg. A levegő pára- Rajn0Sj ma még járósunk_ szenaioxia ban ezek vannak többség­ammóniák- és tartalma gyakran ezekben az épületekben meghaladja a száz százalékot is. Ilyen körülmények között a kis­malacok jelentős része még a választási kor előtt elhul­ben —, ahol a hét-nyolc hó­napos süldők csupán 30—40 kilósak. Tehát manapság ná­lunk még egyáltalán nem a fojtajelleg a fontos, hanem lik s a választási súly sem a JÓ tartásviszonyok megte­több általában 8—10 kilo- re™ese. „„0—nnál Évente nagy karok szar­em jutottunk még el gaznak abból is. hogy egyes n odáig, hogy a tsz-ek vezetői, szer s mindenkorra megért­sék: a legszükségesebb álla­ti eredetű fehérjék biztosí­tása nélkül nincs és nem is lehet igazán korszerű, szép jövedelmet biztosító ál­lattenyésztés. Megfeledkez­tsz-ek állami pénzen kiváló gazdái egy elit fehérhúskoca törzseket tórtl vásárolnak, de mivel a tar­tási feltételek sincsenek meg a drága tenyészállatok egy­két év múltán náluk tönk­remennek. Ezután csak ter­mészetes, hogy újabb törzse­ket kérnek. Ehelyett célsze­tek eddig sok tsz-ben arról ™ . le"n,f'. a íejle" tenyesz" is. hogy állatokat nevelni tesi kultura megteremtese.g csak tiszta, higiénikus, kul- a .taJ°n. hagyományos man­turált környezetben lehet. A ítóhea es egyeb kevesbe ige­tisztaság, a takarmányok ^fájtakkal gazdalkodm­megóvása a romlástól, azok u\ fúrásunkban úgyszólván sehol sincs mar tiszta ver­szakszerű előkészítése. az épületekben az állandó egyenletes hőmérséklet biz­tosítása nélkülözhetetlen. A nagyüzemi állattenyész­tésnek ezernyi fortélya van. Ezeket most sajátítják még el a szövetkezeti gazdák) Azonban senki számára sem lehet közömbös az, mikor szabadulnak meg közös ál­lattenyészeteink ezektől a "gyermekbetegségektől". Va-. ben tenyésztett mangolica, pedig megfontolt gondozási eljárásokkal nagymértékben növelhetők a mangolicafélék jó tulajdonságai is. lényeges szakkérdés­E ben való eligazodás­hoz a járási, a me­gyei tanácsoknak kellett vol­na sokkal több segítséget nyújtaniuk. Tanulságainkat hasznosítanunk kell a jövő­jon miért csak akkor lehet b?n' Legalább annyi törek­„ „ vessel. hozzaertessel kell észrevenni, hogy a fiaztatók- , ,, • , n '/ ra -elfelejtettek- ablakokat felkarolnunk tenni, amikor már *80—100 kismalac is elhullott. Miért kell még mindig állataink zömének a nélkülözhetetlen A-vitaminokat sok tsz-ben injekció formájában adagol­ni, amikor ezt egy-két hold­nyi sárgarépa megtermeszté­sével olcsón és nagyszerűen megoldhatnák. A szopós ma­lacok számára könnyen biz­tosithatnák a nagyértékű állati fehérjéket tartalmazó anyatejet akkor, ha a ko­az állatte­nyésztést is, mint amennyi erőt, energiát fordítottunk eddig a növény- és gyü­mölcstermesztésre. Érdekes, hogy ősszel a kenyérgabona­vetést, a betakarítási mun­kákat, nyáron az aratást mindig a megyei tanács, a járási tanács legtapasztal­tabb vezetői közvetlenül irá­nyítják, de azzal már alig törődik valaki, hogy meg­lesz-e a közös állatállomány részére a szükséges takar­cák számara sertésszilázst !"ány- Pedig ak<:nyér ™f»é készítenének. S ehhez csak h"s es teJ is kell. Az allat­olyan szinte semmibe se ke­rülő takarmányok kellenek, mint a tök, őszi gyenge lu­cerna, répamelasz és effé­lék. Hasonló hibák állomány helyzetéről, a ta­karmánybázis fogyatékossá­gairól legfeljebb csak a já­rási főállattenyésztő, vagy a főállatorvos készít jelentése­ket, Ezek alapján azután sokaságát benyújtják az igényt az át­sorolhatnánk fel a nagyüze- lamnak a hiányzó, meg nem mi baromfitenyésztés terű- termesztett takarmányra, letérői is. Azonban ezúttal Ez a kialakult helyzet ma­nem lehet célunk járásunk gától értetődően tarthatat­állattenyésztésének teljes lan. Szövetkezeteink állat­szakmai értékelése. Légin- tenyésztői munkája épp kább a felelősség kérdése olyan fontos, mint a kenyér­az, amit hangsúlyozni aka- gabona-kérdés megoldása, runk. S itt a szövetkezeti vagy a szőlő- és gyümölcs­vezetők. gazdák felelőssége termesztés hozamainak nö­mellett hasonló súllyal esik velése. Mezőgazdaságunkban latba a községi tanácsok, e három kérdés szorosan falusi pártszervek vezetői- összefügg, ha az egyiket el­r.ek felelőssége is. A közel- hanyagoljuk, csakhamar múltban esett meg, hogy a fennakadás keletkezik a má­dóci községi tanács elnöke sik területen. Az állatte­jelentette a járási tanács- nyésztés helyzetének javu­nak. hogy az egyik helyi lásához azonban a legna­tsz-ben hidegen adják a gyobb operatív segítséget a moslékot a sertéseknek. Ez községi tanácsok végrehajtó elhullást okozhat. Akta szü- bizottságai - nyújthatják, kik letet tehát, s a hivatali mindennap ellenőrizhetnek, rendtartás alapján az ügyet tanácsokat adhatnak s meg kellett vizsgálni. A na- amennyiben hibákat fedez­pidíjak, utazási költségek nek fel, utasíthatnak is azok ösrzege meghaladta a 200. kijavítására, forintot is, s a sertések en- Csépi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom