Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

Kedd, IMI m&rrins tt. 2 l egyTcrs/iiiiel Algériában (Folytatás az 1. oldalról.) dötfcség. M a 1 e k . a küldött- lőszert vittek el az összees­lett azonnal az orly-l repülő­térre hajtattak rá elutaztak Genfbe. Kedveaó tilnp a probléma megolilásáho* A francia—svájci mentén fekvő Aubonne vá­róéiban sajtóértekezletet tar­tott a fegyverszüneti tárgya­láson részt vett algériai kül­a megegyezés megfelelő kozP°nti fggyverraktár udva­alapot teremt az algériai rarr'- A na»'szabású l«Pkt probléma megoldására. f**1* * pinko,;ok rágítaégevel _ . .. . hajthattak végre. -Franctaorszag elismerte Al­géria területi sérthetelensé- Marokkóban tart ülést gen alapuló teljes független- . . . . sósét és ez Olyan reális meg- nz ideiglenes kormány ! ,*r oldaa- amelyet a gyakorlatban Íz meg le het valósítani­— mondotta. Ben Khoddo: A fegyverszünet még nem béke A CGT éberségre hívja fel a francia dolgozókat A CGT. a legnagyobb fran­Tuniszból érkezett hírek szerint az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormánya Marokkó területén tartja első ülését a fegyverszü­net kikiáltása után. Ezen a minisztertanácsi ülé­sen már Ben Bella és négy társa is részt vesz, akik va­Ben Khedda. az algériai egvezé.s az algériai nép nagy sárnap oste szabadultak ki a ideiglenes kormány minisz- győzelme, Megígérte, hogy francia fogságból, torelnöke beszédet mondott, az. Algériában élő enró­amelvet több arab állam rá- paiak jogait biztosítják diója közvetített arab és és Algéria jövőjét körvona­francia nyelven. A miniszter- lazva kijelentette, hogy az elnök hangsúlyozta, hogv orezóg semleges szerepet lu­ft fegyverszünet még nem vén jatszani a nemzetközi .jelent békét Algériában. politikában. Ben Khedda Figyelmeztetett arra hogv köszönetet mondott mind- na szakszervezet, nyilatko­zz OAS fasiszta hordái fo- azoknak, akik támogatást zatot adott ki az algériai kőzni fogják a terrort és a nyújtottak az algériai nep fegyverszünettel kapcsolat­vérwitáet. Mint mondotta, harcához. ban. Felszólítja a francia nem szabad elfelejteni, hogy dolgozókat: a francia polgárt és katonai fegyvert lopott az () Ab szálljanak szembe a fa­hatóságok többé-kevésoé siszts erőszakkal és az eset­kapcsolatban vannak az Az OAS az eviani fegyver- leges puccskísérlettel. OAS-atal. szünet megkötése napján Ha a körülmények úgy kí­A béke mindaddig nem Oránban eddigi legnagyobb vnnják, folyamodjanak az ki­teremthető meg. amíg ez fegyverlopáaét hajtotta vég- 'f'*?™ «74rájk fegyveréhoz. _ i.nnáit _ . - A fölszólítja « francia a heljeel rennan. re Tobb mjnt 1W1 tonna su- oolgozókat. hogv valamennyi A miniszterelnök ezen túl- lvú fegyvert: 30no puskát és üzemben, munkahelyen ün­menöen örömmel üdvözölte géppisztolyt, sa nehéz gép- nepi összejöveteleken kö­a fegyverszünet megkötését, fegwert. 209 bazookát (pán- szöntsók az algériai fegv­megállapitva, hogy a meg- célököl) és nagy mennyiségű verezünet megkötését. (MTI) Hruscsov üsonete: A szovjet kormány de jure is elismerte az ideiglenes algériai kormányt és hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni vele Az aiomiegyvermentes övezet csökkenti a nukleáris háború veszélyét A genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése A genfi leszerelési bízott- Népköztársaság küldöttségé- Sajnálkozással tette hozzá, ság hétfőn délelőtt magyar nek nevében hogy a nyugati hatalmak idő ezerint 10 óra 10 perc- támogatta az általános és nem vetettek fel a Szovjet­kor Y i f r o u etiópiai kül- tel jes leszerelésről benyúj- unióéhoz hasonló javaslatot, ügyi államminiszter cinökle- tott szovjet javaslatot A hétfői ülés végén az ér­tével ismét összeült. A ta- — jelenti az AFP. — Kije- tekezlet szovjet rá amerikai nácskozás egv órán át tar- lentette, hogy az Egyesült társelnöke javasolta, hogy tott. Államok benyújtott terveze- délután — magyar idő aze­Elsőnek Green kanadai te elfogadhatatlan. A javas- rint 16 orakor — a leszere­külügyminiszter szólalt fel. lat részleges és elszigetelt lrái bizottságban résztvevő Hárompontos javaslatot ter- lépéseket tartalmaz, « képviselők jesztett elő az értekezlet nem járul hozzá az álta- .. ,„. . meggyorsítására. Indítvá- lános rá telje, leszerelés " m , nyozta, hogv megvalósításához. " l,lJcl1f* a küldöttségek tagjaiból A bolgár külügyminiszter Az értekezlet a két társ­hozzanak létre munkabi- emlékeztetett a balkítni elnök javaslatát elfogadta. A zottságot, atom f egy vermen tea amelyet ölesenként váltva rá 1957-ben felvetett szorosan együttműködve tára rá rámutatott, szovjet, illetve az amerikai atomfegyvermentes társelnök vezet. mint olyan, Green után Lukanov hasznos módszer bolgár külügyminiszter emel­kedett azólásra, A Bolgár övezet leszerelési értekezlet 5. ple­jsvasla- nári6 ülését kedden, magyar hog>- az idő szerint 10 órakor kezdik övezet, meg. Lord Home angol kül ­lenne s ügyminiszter hétfőn repülő­nukleáris háború veszélyé- cepen Londonbői visszatért nek csökkentésére. Genfbe. Az algériai nép kivivta függetlenségét Moszkva (TAS7.S7.) A szovjet kormány dr jure Is elismer­te sz Algériai Köztarsasá* ideiglenes kor­" mányit es kiTejeztr készségét, hegy haj­landó diplomáciai kapcsolatokat létesí­teni az ideiglenes kormánnyá). Az elismerésről szóló nyilatkozatot az sz tizenet tartalmazza, amelyet Hruscsov, a szevjet minisztertanács elnöke küldött De Gaulle: Ben Kheddnnak. a* ideiglenes algériai kormány elnökének. A szovjet kormány­fo üzenetében jókívánstalt fejezi ki ar, algériai népnek nagy győzelme alkalmi­ból, amfly abban jut. kifejezésre, hogy létrejött az egyezmény Algériának, mint független, szuverén államnak önkormány­zatáról és az algériai háború beszünteté­séről. (MTI) A f egy er szünetet jóvá kell hagynia a francia népnek Párizs (MTI) A frnncia rádió rá televí­zió vasárnap este közvetítet­te de Gaulle elnök beszédét az algériai fegyverszünet megkötése alkalmából. De Gaulle három okot említett meg. mint olyano­kat amelyek a fegyverszü­»túl a harcokon, terrorista támadásokon, pereken, faji és vallási ellentéteken, Algériát rá got 13Z éve fűzik szoros kötelékek egymáshoz*. Az elnök felhívta Francia­ország lakosságát, valamint se szerint — kószenlétt álla­potban vannak. Az algíri rádió minden adóállomása folytatólagosan közvetíti a tűzszünet hírét francia és arab nyelven. A légierők gépei milliószámra szórták szét a röpiratokat a Franci torssá - Hétfő dél­ntanig nem érkeztek hírek incidensekről. Órán utcái teljesen kihal­tak. A délelőtt folyamán hangszórós gépkocsik cirkál­n*t megkötését diktálják. Az 37 Algériában élő europa.a- tak » városban, felszólítva a első ar hoev kat" • írályver- kórházak személyzetét, hogy első az, hogy Algéria önrendelkezése Franciaországnak Is nem­zeti érdeke. A második az elnök azavai szerint az, hogy -az algériai nep érdekei és kívánságát Algériát összekapcsolják Franciaországgal*. A harma- — hangsúlyozta de Gaullr szünetet, amelynek most el- áiljon munkába. Az arab ne­sősorbnn -nemzett jéváha- gyedek nyugodtak. gyásra rá a nemzet bi?al- | —i— mára* van szüksége. Ezt a jóváhagyást rá bizalmat világosan kifejezésre kell juttatni T öbb mint két hónapon át tartó titkos es zárt ajtók mögötti tárgya­lások után u francia rá a/, ideiglenes algériai kormány megbízottjai március 18-án Evianban aláirtak az algé­riai háború befejezését Je­lentő fegyverszüneti egyez­ményt. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy véget ért az al­gériai háború, hanem azt is. hogy az algériai nép el­foglalták Algír városit. Abé el Káder, a legendáshírű al­gériai szabadsághős vezeté­sével azonban Nyugat- és Közép-Algéria törzsei fel­szabadító harcot Indítottak a betolakodók ellen. B ár a franciák 1839-ben több mint 100 ezer embert vetettek bi» a harcban. Abd el Kádert csak 1847-ben sikerült elfog­niuk, illetve mozgalmat ideiglenesen visszavetniük. reakciósabb részének állasa miatt azonban etlen­e Ttí­erte legfőbb célját: kivívta Azzal azonban, hogv a törzsi országa függetlenségét. A földeket francia telepese* fegyverszünet aláírása után vették lulaldonukb/. az nl­fokozatosan lép életbe az a gériai törzsek tovább har­megállaporiás, amely a ha- coltak még 1870. a németek­tnlom gyakorlását az úgyne- nek a franciák felett SedarG vezett á1 meneti időszak nai aratott győzelme utón után az algériai kormányra ruházza, a franciák számára pedig előirányozza -csapataik meghatározott idő aj^tfi ki. vonását. A nagy có" tehát elérte az algériai nép. Az 1954. november elseje óta folyó áldozatos harc nem volt hiá­bavaló; a francia kormány kénytelen volt elismerni Al­géria függetlenségit és fegy­verszünettel végpt vetni on­nak a háborúnak, amelyet hatalmas túlereje ellenére sem volt képes győzelemmel befejezni. Az. algériai nép hét és fél éves harcban kivívta függetlenségét. Ez a hét rá fél év azonban az algériai nép függetlenségi harcának csak a befejező része volt, is. 1871-ben újabb népi fel­kelés kezdődött, amelyet q tfüHmŰi 1872-béo 1 VfeYfeK"íé. '"Ezután''•keMódött el'vató­jnban- Algéria -elfranciásí­tása*. Teljes ingó állampol­gárságot Algériában csak francia származásúak nyer­hettek, s a bennszülött al­gériai lakosság nem tömö­rülhetett politikai pártokba, nem adhatott ki arabnvelr formát" soha sem hajtóttik végre. A második világháború­ban. 1942, november *-án angol és amerikai csapatok szálltak partra Algériában és 1943 márciusában kiűz­ték a német és az olasz csa­patokat . 1944-ben az algé­riai kommunisták részvéte­lével megalakult a francia nemzeti felszabadító bizott­ság, amely júniusban ideig­lenes kormánnyá lett, majd Párizs felszabadulása után a francia fővárosba tette át székhelyit. A második világháború után a franciák téliesen be­kebelezték Algériát: 1947 szeptemberében a ,£rqnei9 nemzetgyűlés megszavazta Algéria -statutumét*. mely szerint Algéria a Franeia Unió nem teljes jogú tagja, valójában Franciaország in­tegráns része, t lényegében Franciaország három, tenge­rentúli megyéjét alkotja a köztársasági elnök által ki­vé újságokat. Az első világ- nevesen főmtghizott rezeté háborúban a franciák 17 a ere- algériait soroltak be hadseregükbe. majd lilá­ban elfoglalták és köngaz­patásilao Algériához csatol­ták a Szaharát. gészen 1926-ig nem történt változás Al ­gérla gyarmati hely­zetében. Lényeges fejle­ményt ez az esztendő sem hozott, azonkívül, hogy a Valójában 1830 óta folyik az B htm-kormány úgynevezett reformtervezetébén vaia­algériaiak szabadságharca a franciák ellen, attól kezdve, hogy X. Kát oly csapatai el­mennyire kiszélesítette az arab lakosság választójogát. A gyarmati burzsoázia leg­dik ilyen ok — Gaulle mondotta mint de egy közeli né psz* vazáera cé­- az, hogy loz.va. A Francia KP nyilatkozata: Üdvözöljük a megállapodó*t! Párizs (TASZSZ). A Franeia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki. Eb­ben hangsúlyozna, örömmel üdvözli a túeszüneti megál­lapodás aláírását és az Evianban született más meg­egyezéseket. E megállapodá­sok hozzájárulnak ahhoz, hogy Algériában megszüles­sen a béke rá a vegre sza­baddá váló Algéria baráti kapcsolatokat létesítsen Franciaországgal. Az eviani megállapodások — hangoztatja a nyilatkozat — az algériai kérdés békés megoldásáért harcoló fran­cia munkásosztály és nép győzelme is. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága lankadatlan eberségre szólít­ja fel a bekaareretó erőket, hogy elejét vegyék ar Evian­ban született megállapodá­sok szabotálásának. Nyilatkozatot adott ki a Francia Szocialista Párt ve­zetősége is. A nyilatkozat üdvözli a megállapodást és A szovjet leszerelési javaslat alapján lehet csak eredményes tárgyalásokat folytatni V. A. Zorin sajtóértekezlete V. A. Zorin szovjet kül­ügyminiszterhelyettes Jiétfön veknek, és részletesen ki­dolgozza a leszerelés pro 5­sajtóértekezletet Genfben. A sajtóértekezlet rendkívül nagy érdeklődést keltett az újságírók körében. V. A. Zorin az értekezlet elején nyilatkozatot tett. tartott ramját. E tervezet az egyet­len olyan konkrét dokumen­tum, amely kiterjed a lesze­relés minden szakaszára. A szoz-jet küldöttség ezért ja­vasolta, hogy e tervezet le­sig enyhülését és az általá­nos és teljes lerzereles si­keres megvolósitasát. s azok megrelósithAtók még a le­szerelési szerződés megkö­tése előtt Emlékeztetett azokra a tár- gyen a bizottság munkijú­felhívja a figvelmat az OA.S i munkájának. gyalásokra. amelyek az ENSZ keretén belül folytak az általános és teljes lesze­relésről. s különleges figyel­met szentelt a tizennyalcha­talmi leszerelési bizottság — Ami a nukleáris fegy­verkísérletek megszünteté­sének kérdését illeti — dően a szovjet küldöttség ban*Idlyozta » 'Z^l^é kész arra. hogy c tervezet ba?_ ^ .^^ií nak alapja. Magától érlető­ovjet hogy fasiszta kalandjainak veszé­lyességére (MTI) A francia csapatok tegnap beszüntették a hadműveleteket A francia csapatok hétfőn de!ben mindenütt beszüntet­ték a katonai hadművelete­ket, de — a Reuter jelenté­A szovjet külügyminisz­terhelyett.es kijelentette: — Március 15-ón Gromiko szovjet külügyminiszter a bizottság elé terjesztette a szigorú nemzetközi ellenőr­zés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelé­si szerződés tervezetét, amely konkrét megtestesülése a Szovjetunió és az Egvesült. Államok álta! mecéllapított rá az BNSZ.kösyvülés által kész hozzájárulni egy olyun albizottság megalakításához, amely a Szovjetunió, az Egyesült Államok Anglia rá Franciaország képviselőiből állna, hogy folrtassák ezóta­megvizsgálni tsz Egyesült AL fR^?iket * TÍS2T*8 t it ró „l- sj. éréséért e kérdésben. megvitatásakor megvizsgál­janak más olyan javaslato­kat is. amelyek az általános és teljes leszerelés problé­májának megvalósítására irányulnak. F.zen belül kést lamok javaslatait is. — A szovjet küldöttség ró­folytatta Zorin — úgy véle­kedik, hogy — amennyiben nem válik az általános és teljes leszerelési szerződés előkészítésének rovására — egvideiűleg meg lehet vitat­ni a bizottságban olyan irv­íézkedéreket, amelyek- elő­jóváhagyott leszerelési cl- segítik a nemzetközi feszült­— Magától értetődik, ha Franciaország nem lesz. haj­landó részt venni a kísérle­tek kérdésében tartandó tárgyal 1 sokon, hozzájárulunk három hatalom — az Egye­sült Államok/ Anglia, és a Szovjetunió — részvételéhe­•E7utén' Zorin válaszolt a tudósítók Kérdéseire. sévcl. 1954 augU5Z.Hitébttn alakult meg az algériai nem­zeti felszabadítást front, s a tunéziai eseménvek hatásá­ra 195*. november elsején vezetésével 3 ezer szabad­ságharcos Algéric-iserte megkczaie a harcokat a francia katonai es rendőri egységek ellen. D e Gaulle először 1959. szeptember 16-án mon­dott beszédében ismerte el az algériai nép önrendel­kezési jogát. — »A béke megteremtése után négv ev­vel — jelentette ki akkor egyebek között — az algé­riai nép három lehetősége közül: az elszakadás, az elfrancfétodés és az. Alaériá és Franciaország közötti szo­ros szövetség között választ­hat*. A tábornok tehát csak négy évvel a fegyverszünet után akarta elismerni az al­gériai nép függetlenségihez való jogát. 1960 június 25. rá 29. kö­zött került elsöizben sor tárgyalásokra az algériai rá a frnpcia kormánv képvi­selői között a franciaorszá­gi Melun-ban — eredmény nélkül. 19*1 májusában Lugrin-han. majd Evianban folytatódnak az ideiglenes algériai és francia kormány tárgyalásai, de ezek a meg­beszélések sem. vezettek eredményre. 19B2 januárjá­ban Rómában, majd Svájc­ban ültek össze a két kor­mány képviselői, hogv az­után a franciaországi Evian­ban felezzék he most már eredményesen tárgya lázai kat. Evianban tehát 132 eves harc után született meg a tíigpet.len Algéria elismeré­séhez vezető fegyverszünet. Ez az esemény nemcsak azért történelmi jelentőségű, mert egy tmelegháborúnalt" vetett veget, hanem azért is, mert újabb állam lett most már formailag is független az afrikai kontinensen: ott ahol .3 gvarmeti rendszer bomjása a leghevesebb volt P. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom