Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

3 Kedd, 1962. február 24. Teljes erővel dolgoznak a viharkárok helyreállításán A tengerár hatalmas pusztítást okozott Nyugat-Európában A könyvelt MsÁUiUffa ZÁKÁNYSZÉKEN iniiiiiniiiitiiiiiiiiiiiiiimiinutimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii Hatalmas viharok pusztítottak a múlt hét végén Európa-szerte. A szokatlan időjárás még vasárnap is nagy károkat okozott főleg Nyugat-Európában. A szinte emberemlékezet óta nem tapasztalt hevességű orkán által felkorbácsolt tengerár beláthatatlan méretű pusztítást okozott az NSZK északnyugati partvidékén, és ahogy az ár apadóban van, egyre több halottat szállítanak az elöntött falvakból és a városi lakónegyedekből a rendőrség, a katonaság és a Vöröskereszt gumicsónakokon közlekedő mentőosztagai. Magában Hamburgban hétfőig 167 holttestet találtak, ennél azonban jóval nagyobb az eltűntnek bejelentett személyek száma. A legújabb becslések szerint a halálos áldozatok száma az egész partvidéken jóval meghaladja majd a kétszázat. Hamburgban hétfőn ismét erősödött a szél sebessége, de még nem öltött viharos jelleget. Az anyagi kár pontosan még fel sem becsülhető. Az egész partvidéken mintegy 75 ezer ember vált hajléktalanná, jó részük mindenét elvesztette, hiszen a katasztrófa olyan hirtelen következett be, hogy a legtöbben a szó szoros értelmében egy szál ingben mentették meg puszta életüket. A lakosság körében sok panaszos szó hallatszik most amiatt, hogy a hatóságok nem figyelmeztették időben a veszélyeztetett terület lakosságát a menekülésre, a legtöbb embert álmából riasztotta fel a félelmetes dübörgéssel közeledő tengerár. Hágából jelentik: Schiermonnikoog szigetén katonákat vezényeltek ki a helyi gátrendszerben keletkezett 60 méteres rés betömésére. A Bern közelében levő Muerren üdülőhelyet hatalmas hólavinák már két napja szinte elzárták a külvilágtól. Vasárnap két helikopter szállított az üdülőknek élelmiszert. Salzburg közelében mintegy ezerötszáz külföldi rekedt a hólavinák által körülzárt hegyvidéki menedékházakban. Közép-Angliában a hétvégén teljes erővel folytak a mentési munkálatok a pusztító ítéletidő okozta károk helyreállítására. Sheffieldben, ebben a hatalmas iparvárosban, ahol a pusztítás mértéke a legnagyobb volt, 110 hatalmas épület teljesen rombadőlt, több mint 110 000 lakás és lakóház megrongálódott. Az anyagi károk tetemesek. Noha a hatóságok idejekorán riasztottak, mégis négyen életüket vesztették és tö.bb százan megsebesültek. * Szombaton délután két óra után a Szegeden és környékén végigszáguldó orkánszerű szélvihar a távbeszélő- és távíróvonalakon is ' nagy rombolást végzett. Szeged és az algyői híd között a vihar a távbeszélő-oszlopsorból mintegy ötven darabot kitört és a vasútvonalra döntött. Sok távbeszélőoszlop erősen megdőlt. Több helyütt a huzalok elszakadtak, az összeköttetés megbénult. A vasútvonal déli oldalán levő távíró-oszlopsorból húsz oszlop tört ki. a többi szintén erősen megdőlt. Ezen a vonalon azonban, ha nehezen is, de az összeköttetést a posta fenn tudta tartani. A Szegedi Postaigazgatóság a vihar csendesülése után a szükséges intézkedéseket megtette. Az igazgatóság területéről, v három megyéből az összes nélkülözhető távirdamunkást Szegedre rendelték, s itt központilag megszervezték a helyreállítást. Vasárnap a vihar olyan nagymérvű volt, hogy a vasúti töltésen megállni nem lehetett, az embereket a töltésről lesodorta a szél. Ilyen körülmények között a helyreállítás csak arra szorítkozhatott, hogy a vasúti forgalmat akadályozó oszlopokat eltávolítsák, s az összeszakadozott huzalokat felszedjék. Hétfőn, miután a vihar megszűnt teljes erővel megindult a helyreállítás. Először is a tönkrement oszlopsort javítják, s azon igyekeznek, hogy Hódmezővásárhellyel az összeköttetést a legrövidebb idő alatt helyreállítsák. Átmenetileg Hódmezővásárhellyel Szentesen és Makón át létesítettek távbeszélő kapcsolatot. Így sem győzik a sok telefonhívás lebonyolítását, dp legalább Hódmezővásárhely nincs elvágva a környéktől. A Szegedi Postaigazgatóság dolgozói a súlyos helyzetre való tekintettel megfeszített érővel dolgoznak, hogy a helyreállítás minél gyorsabban megtörténjék és zavartalan legyen a megye területén a távbeszélő és táviró kapcsolat Jó órával előbb érkeztem Zákányszékre, mint ahogy az ünnepi könyvnap műsora kezdődött a művelődési házban. Addig hallgattam a községi párttitkárt, meg Tóth Szilveszterné tanácselnökasszonyt. Látszatra száraz, tételes adatokat jegyezgettem noteszomba. Zákányszéken tavaly a dolgozó parasztok jóval több mint 80 ezer forintot áldoztak könyvekre. Az egy lakosra jutó könyvvásárlási érték 26 forint volt egy év alatt. Számítottuk a csecsemőket is! Ez a kép azonban korántsem teljes, hiszen ezt a 80 darab ezrest egyedül csak a földművesszövetkezet helyi boltjaiban hagyták ott. Bizony azt senki sem tudja megmondani, mennyi könyvet juttatott el ide még külön az Állami Könyvterjesztő. Mikor mennyi könVvet adott az emberek kezébe a helyi népkönyvtár és a tanyákon működő sok fiókkönyvtár? A községi könyvtáros nyilvántartásában ez áll: a belterületi könyvtár könyveit 2500 esetben olvasták tavaly. Mintha ingyen adták volna... Dermesztően hideg téli szél tombolt a házak, tanyák között, biciklizni, motorozni egyáltalán nem lehetett, tgy hát a távoli tanyákról is gyalog jöttek az emberek be a faluba a könyvek vasárnapjára. Tíz órakor már három és fél ezer forintnál is nagyobb volt a bevétel a központi elárusítóhelyen. (Délután négykor pedig már hatezer forint volt). Vitték, kapkodták a sok szép köny-' vet, mintha csak ingyen adták volna. Boldog izgalommal dolgoztak a kis áttörök is. Mórahalomról kértek az ottani önkiszolgáló boltból füleskosarakat, ezekkel hordták szét a könyveket a házakhoz. Börcsök Pityu, a kis -Hüvelyk Matyi* délben 196 forinttal, üres kosárral nyargalt elő valahonnan. Polyák Albi, Felhő Józsika, Nógrádi Marika és ördög Marika szinte óránként tértek viszSzirmai István elvtárs előadása az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján hétfőn délután Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, előadást tartott az SZKP XXII. kongresszusának hatása ideológiai munkánkra címen. A Magyar Néphadsereg Központi Klubjában rendezett előadáson megjelent Eiszku Béla, Kiss Károly, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja, jelen volt politikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) kapott, mint 1960-ban. A területegységre jutó műtrágyafelhasználás a termelőszövetkezetekben jelentősen emelkedett. Csongrád megye növénytermelési eredményeit csökkentette az aszályos időjárás. A fontosabb szántóföldi növények közül 1961-ben csak a búza, az árpa és a kender termésátlaga volt magasabb a tervezettnél, A megye állami gazdaságai 19,3 mázsás őszi búza és 18,3 mázsás őszi árpa termésátlagukkal országosan ls kiemelkedő eredményt értek el. Az intenzív külföldi búzafajták vetésterületi részaránya 1961-ben 14,5 százalék volt. Az állami gazdaságok külföldi búzafajIókból közel 6 ezer katasztrális holdon átlag 22,5 mázsás, a termelőszövetkezetek pedig 8 ezer katasztrális holdon 17,1 mázsás termésátlagot értek el. Tavaly közel 300 katasztrális hold nagyüzemi szőlőt és 700 katasztrális hold gyümölcsöst telepítettek. A szőlőtelepítés 59 százalékát, a gyümölostelepités 98 százalékát a termelőszövetkezetek végezték. Az 1961. évi népgazdasagi terv az állattenyésztés terén 4,5 százalékos hozamnövekedést irányzott elő. A terv megvalósításához többek között a tehénállomány 1,2 százalékos növekedését, a tehenenkénti tejhozam 2370 literre való felemelését, a sertés- és baromfiállomány nagyobb arányú növelését tűzte ki célul. Az állattenyésztési célkitűzés a megyében összességében megvalósult. 1961 végén a szarvasmarha-állomány 8 százalékkal, ezen belül a tehén- és előhasi üszőállomány 4 százalékkal volt nagyobb mint egy évvel korábban. A sertésállomány tizennyolc, a kocaállomány 5 százalékkal nőtt. A tehenenkénti tejhozam azonban a termelőszövetkezetekben nem érte el a tervezetlet. A szövetkezetek közös állatállománya az elmúlt év végén — a ló kivételével — mintegy 30—35 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt. A szövetkezeti gazdaságok tenyésztési tevékenysége erőteljesen növekedett. REÁLIS ALAPOKON C Két napra megélénkült a Duna-parti újgótikus, hatalmas épület, törvényhozásunk immár szimbólummá vált palotájának tanácskozási terme, s folyosói. Ülésezett népköztársaságunk országgyűlése. Alapos előkészítő munka, az illetékes bizottságokban 112 képviselő észrevételeinek, javaslatainak figyelembe vétele után az 1962. évi költségvetést tárgyalták. Ma már ismét csendes a nagyterem, elnéptelenedtek a süppedő bordó szőnyeggel borított folyosók. Valamikor az urak T. Házában hetekig tartott az efféle vita: a különféle egyéni érdekek, csoportérdekek ellentétei rétestésztaként nyújtották el az érdemleges tanácskozást. Most »a dolgozó nép okos gyülekezete* 4 lényegről beszél, közös érdekektől, az egész nép érdekeitől indíttatva. Most valójában csak azon volt vita, hogyan lehetne még jobban, még gazdaságosabban, még hasznosabban — mindannyiunk érdekében... • Mire ezek a sorok megjelennek ki-ki munkahelyén van már. A köralakban elhelyezett padsorokban helyet foglalt képviselők ugyanúgy, mint a padsorok előtti bársonyszékekben ült miniszterek. Leszerelték az óriási reflektorokat, melyek a filmeseknek, televíziósoknak, fotoriportereknek szolgáltak segítségül. Mindenki teljesíti feladatát, hogy eleget tegyen annak, amit megszavazott, s ami minden magyar állampolgárra kötelező érvényűvé vált.* A kormány posztjain éppúgy, mint a munkapadnál, a traktornál, a földeken, a laboratóriumokban vagy egyebütt: a munkahelyeken, ahonnan a képviselők, a nép államának képviselői érkeztek és kétnapos, eredményes tevékenység után ismét viszszatértek. De itthon is lapozzák jegyzeteiket, akárcsak az újságíró, felelevenítve egykét színfoltot noteszának ceruzasoraiból. * Tele a képviselői padsorok, megteltek az újságíró-páholyok és foglallak a diplomáciai páholyok is. Ez utóbbiak egyikére, az elnöki emelvénytől jobbra eső első páholyra szegeződik egyszeresek minden tekintet. Itt foglal helyet egy megnyerő, fiatalos, kreolos arcú, keskeny bajuszú férfi, Leo Vigildo Fernandez, a Kubai Köztársaság külügyminiszterhelyettese. Köszönti az elnöklő Rónai Sándor, mielőtt dr. Wild Erigyes előterjeszti a 2. Havannai Kiáltvánnyal kapcsolatos határozatai javaslatot. Egysze rfieruzaiorók az erizáfjqtjrdé.ihől re csattannak össze a tenyerek s a percekig tartó tapsviharban mosolyogva, felállva hajol meg többször is a kubai vendég. Meghatódottan köszöni a népének szóló, forró üdvözlést. Aztán tolmácsa minden szavára feszülten figyel, amint hangzanak a határozati javaslat megfontolt mondatai. "... A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kíséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és felemelkedéséért folytatott elszánt küzdelmét.. .* Végül szavazásként minden kar a magasba lendül: a termet a proletárnemzetköziség erejének izzó melege járja át. * Már Nyers Rezső beszél, a pénzügyminiszter. Expozéját mondja az idei költségvetésről. Elemzi az elmúlt esztendőt, majd rátér az idei feladatokra. S közben egy mondat különös jóleséssel ragad a figyelembe: "A most beterjesztett költségvetés az első. amelynek összeállításakor az ország egészében szocialista termelőviszonyokkal számolhatunk*. Üj, soha nem volt lehetőségek, távlatok és alapok. Hiába, a történelmi fejlődést nem lehet megállítani! • Azt mondják a számok, statisztikák száraz dolgok. Sokszor magam is igy hiszem. .De ezt mondhatni-c, mikor olyasmiket hall az ember, mint az expozéban? Példának okáért: Idén legalább 47 ezer lakás építésének befejezésére kerül sor az országban. A tudományok ápolására 2 milliárd forintot fordítunk. Az állami költségvetés idén minden általános iskolai tanuló képzésére átlagban 1255 forintot fordít, minden középiskolás diákéra 3882 forintot, minden ipari tanulóra 4100 és minden egyetemi hallgatóra 23 ezer 336 forintot. Ezek már nem számok. Ez maga az élet. A mi életünk! ... • A vidéki képviselők szinte vezényszóra emelik ceruzájukat. tollúkat a költségvetésnek ennél a részénél: "A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva... Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzemfejlesztését szolgálja.. .» Van miről beszélgetni a szünetben. Keressük csak meg a szegedieket, a Csonrád megyei képviselőket. Nem kell őket összeszedni, egy csoportban tárgyalják a költségvetés megkapó, reális számait a folyosón. Lacsán Mihályné. Bódi László, Katona Sándor, Kurucz Márton, Pál János idéz fel egy-egy részletet. S közöttük Németh Károly is, aki már a fővárosban, a párt Központi Bizottságának osztályvezetőjeként dolgozik, de hü a megyéjéhez, megyéje gondjaihoz, örömeihez, választóihoz. Akárcsak Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, aki mosolyogva lép oda a kis csoporthoz és érdeklődik a hazai újságokról, a megyei hírekről, választókörzetének életéről. Kattan is a fényképezőgép: megörökíti együtt az ország nagy háztartásán belül a megye ügyeit-bajait külön is szívén viselőket. * Ugyancsak a szünetből. Két szegedi ismerőssel akadtunk össze a folyosón. Nagy beszélgetésben találtuk őket a Csongrád megyei, szegedi képviselőkkel. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói: Ordögh András fődiszpécser és Juszt József, az előfonó főművezetője. Érdekelte őket az országgyűlés munkája, s belépőt kértek a közönség részére fenntartott emeletre. Lesz miről beszámolni otthon, hogyan dolgoznak a megválasztottak. • Csakis asszony mondhatott olyan találó megjegyzést, mint a költségvetési vita egyik felszólalója, dr. Móricz Virág, Pest megyei képviselő, nagy realista írónk lánya: "Olyan ez az állami költségvetés, mint egy kiegyensúlyozott család megfontolt, minden részletre kiterjedő háztartási beosztásra .. .* S tegyük hozzá azt a gondolatot, amit ugyancsak a vitában felszólaló Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára fejtett ki. mint a költségvetés legnagyobb értékét, hogy ez a beosztás reális alapokon nyugvó, a helyes arányokat kialakító előirányzat. Igen. igaz, nem tehetjük meg mégegyszef, hogy a vágyakat tervesitsük. Á költségvetés, amelyet az országgyűlés elfogadott reális, s ha betartásán okosan, gazdaságosan őrködünk, akkor a még jobb életet, biztos előrehaladást segitjük mindannyiunk javára. Lőkös Zoltán sza a művelődési házba könyvekért. Népes publikum hallgatta a művelődési házban a vendég irót, Gergely Mihályt, aki regényhőseivel, nagyszerű munkásalakjaival jött el ide. Sorra bemutatta írói világának népét, gyári munkásokat, a tatai bányászokat Elmondta, hogyan lett belőle, az egykori favágó fiából író, akit egyébként papnak szánt a régi világ. A szellem is megkapja a maga részéi Kovács Miklós költő verse egy nagyon fáradt, öreg parasztasszonyról, az édesanyjáról szólt, aki mindig dolgozott. Akinek csak néha adódott fél órácskája arra, hogy ledőljön egy kicsit, a forró tetőcserepek alatt, a kiöntött »élet*, a búza tetejére. A szemekből olvastam: ilyenek, ilyen fáradhatatlanok a zákányszéki asszonyok is. Tapsolt önfeledten mindenki az irónak, költőnek, a táncoló, éneklő kiszista lányok szép műsorának. Takács József, a helyi iskolák igazgatója mondta: "Nálunk a mindennapi kenyér és a könyv egyenrangúvá lett. Már régóta egy boltban árusítják mind a kettőt. S aki bejön az üzletbe, hogy táplálékot vegyen a testnek; annak van pénze, hogy megvegye a szellemnek is a magáét*. Névnapra is könyv Azután, hogy vége lett az ünnepi műsornak, a nagyteremből kiözönlő tömeg ismét elárasztotta a könyvespultok környékét. Egy jó negyvenes, köpcös, kucsmás gazdától, Pintér Józseftől hallottam itt: — Nálunk igen szép szokás alakult ki az utóbbi években, idestova hagyománnyá is lett, hogy névnapokra, születésnapokra ajándékba csaknem mindig könyvet veszünk. Például Erzsébetkor, meg Katalin papkor kevés- lett a könyv a faluban. Gyorspostán kellett eligazítani a hiányt. Ez a szövetkezeti gazdaember aztán azt újságolta el, hogy tegnap este valakitől kölcsönkapta Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjét, s éjjel 11 órára már ki is olvasta. Sietni kellett — mondta —, mert csak reggelig adták kölcsön*. Egy nagyon jó szokás Délután könyvárusítók kíséretében látogattam el Papp Antalékhoz. Az eladóknak már nem volt szerencséjük, mert a kis úttörők itt már elverték a "harmatot*. Az idős, 62 éves házigazda vagy 15 kötet könyvet vett a gyerekektől. — Mióta olvas rendszeresen? — Már nagyon régen, gondolom, negyven éve. Az asztalon megpillantottam egy könyvet, gyümölcstermesztésről szólt. Nem Magyarországon adták ki, hanem Bukarestben. Antal bácsi azonban külföldről is behozatta. Az egész falu tudja iőla, 6 volt a környék első könyvimádója. Ezért, tiszteletből. szeretetből adták neki az "Okos* ragadványnevet is. Kint a főutcán többen is mondták, meg kellene látogatnom még Makra Gézáékat, Vas Férencéket, Módra József éket is. Igazi könyvbarátokkal ismerkedhetnére meg náluk, de az idő már estefelére járt. Ünneplőruhás fiatalok jöttek mindenfelől Mert könyvesbál lesz! A báli belépő mellé a helyi szokások szerint mindenki vásárol magának egy könyvecskét is. Jó ez — mondjuk —, ígv az. ürömből, a szórakozásból haza is lehet vinni. A könyvek vasárnapja Zákányszéken — gondolom — hajnal felé ért véget. S azt is hiszem, a sok száz kötetnyi -jóbarát* mindegyike meglelte gazdáját. Csépi Józaéj