Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI Büszkeséggel valljuk barátságunkat • @.Laládi körben 32. évfolyam, 41. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1962. február Í8. Az országgyűlés elfogadta az idei költségvetést és befejezte ülésszakát Interpellációk a kormány több tagjához Az SZMT versenyfelhívása a szocialista brigádokhoz Rendellenes időjárás Európában Német főiskolai küldöttség Szegeden Sikeresen zárultak a téti vadászatok Ax Alföld mint ,,vasbánya Havonta száz vagon hulladékvasat ad a kohászatnak Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1962. évi illami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalisát. Az ülést néhány perccel Hz óra utána Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Nyers Rezső expozéjához az első felszólalás pénteken hangzott el: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja mutatott rá az ez évi költségvetés be­vételi és kiadási oldalának egyensúlyóra, s — mint mon­dotta — ezért alkalmas kor­mányunk gazdaságpolitikájá­nak továbbviteléhez. Aláhúzta az ipar és a me­zőgazdaság célkitűzéseinek megvalósításához szüksé­ges egyes tételek jelentő­ségét. A költségvetés elősegíti, hogy ez évben még gyor­sabban haladjunk előre. A költségvetési javaslatot elfo­gadta és elfogadásra aján­lotta ugyanúgy, mint az utá­na felszólaló képviselők mindegyike. Bodó Istvánná megyénk kévisotője: Javítsuk tovább a szülői háztól távol dolgozó fiatalok lakásviszonyait! Ezután Bodó Istvánné, Csongrád megyei képviselő szólalt fel. Beszéde elején hangoztatta, hogy a költség­vetés számai hűen tükrözik a szocialista tervgazdálko­dás eredményeit. A továbbiakban részlete­sen taglalta az iparban fog­lalkoztatott fiatalok, vala­mint az állami nevelőinté­zetekből kikerült fiúk és lá-« aiyok lakásviszonyait. Hazánkban soha nem tö­rődtek annyit a dolgozó emberekkel, ezen belül a fiatalsággal, mint a felsza­badulás óta. Az intézkedések sokaságát lehetne felsorakoztatni ennek bizonyítására. Például a kor­szerű munkásszállások, ame­lyekben mind a fiatalok, mind az idősek második ott­honra találnak, szintén azt a célt szolgálják, hogy a csa­ládjuktól távol dolgozó em­berek megfelelő körülmé­nyek között töltsék a munka utáni órákat. Az állami ifjú­sági nevelőotthonokban — mint ismeretes — meleg ott­hont, megfelelő nevelést kap­nak azok a fiatalok, akik nem élvezhetik a szülői gon­doskodást. Államunk nrtnd a mun­kásszállások, mind az if­júsági gyermekotthonok fenntartására nagy össze­gekel fordít. Idén például államunk — a tervezet szerint — 308 mil­lió forintot fordít az állami gyermekotthonok fenntartá­sára, bővítésére. Közismert, hogy a munkásszállásokban lakó dolgozók a munkásszál­lók fenntartásához keresetük csak kis töredékével járul­nak hozzá. Problémák njutatkoznak azonban a 15 és 30 év kö­zötti dolgozók lakásviszo­nyaiban. Azoknál a fiataloknál jelent­kezik ez, akik — férőhely­hiány miatt — nem kerül­hetnek a munkásszállókba. Ezért — lehetőségeink sze­rint — helyes lenne létre­hozni ifjúsági otthonokat, ahol megfelelő körülmények között tölthetnék a munka utáni időt a szülői háztól tá­vol dolgozó fiatalok. Budapesten, Szegeden és Pécsett, jelentkezik a leg­jobban az ifjúsági ottho­nok megteremtésének szük­ségessége. Szejreden is több százan dolgoznak az ipar­ban vidékről jött fiatalok, akik az albérleti szobákért általában igen magas ösz­szegeket fizetnek. Előfordul az is. hogy több fiatal zsúfolódik össze kicsi albérleti szobában. Ezeknek a fiataloknak a gyengébb jellemű része — éppen la­káskörülményei miatt — sű­rűn keresi fel a szórakozó­helyeket, a kocsmákat, és így fenyegeti őket az elzüllés veszélye is. E kérdés mellett sem mehetünk el közömbö­sen. Foglalkozott azokkal a fia­talokkal, akik az állami ne­velőotthonokat elhagyják, miután 18. életévüket betöl­tötték. Ezek között a fiata­lok között jelentős számmal vannak, akiknek továbbra is szükségük volna a társada­lom támogatására, irányítá­sára. Az állami nevelőotthonok­ból kikerült fiatalokat is nyomják a könyörtelen al­bérleti árak. Könnyen előfordul, hogy rossz társaságba keverednek. E probléma megoldásában is igen jelentős lenne az ifjú­sági otthonok megteremtése, ahol természetesen a már ön­álló keresetű fiatalok elhe­lyezését biztosítanánk. Ezután Bodó Istvánné han­goztatta, hogy azokkal a kérdésekkel, amelyeket ismertetett, kü­lönböző illetékes állami szervek is behatóan fog­lalkoztak. Javaslat is született ezzel kapcsolatban, foglalkozott a dologgal több minisztérium is. Bizonyos, hogy a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány a fiataiok lakáshelyzetével kapcsolatosan ezután is irányító segítséget ad a megoldásért. » A párt és a kormány mesz­szemenő gondoskodással fi­gyelemmel kíséri a fiatalok helyzetét, s ezt sok tényle­ges intézkedés bizonyítja. — A dolgozó fiatalok la­káshelyzetének további ja­vítását — mondotta — egé­szében nem a költségvetés terhére gondoltam megol­dani. A társadalmi összefogás ereje biztosan itt is meg­mutatkozik majd, s segítenek a tanácsok, üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek, anyagiakban is. Erről meggyőződtem saját válasz­tó-körzetemben, Szegeden. A problémát máról holnapra nem lehet megoldani, de együttes erővel fokozatosan Javíthatjuk a helyzetet. Végül Bodó Istvánné az előterjesztett állami költség­vetést mind a maga, mind a megyei képviselőcsoport ne­vében elfogadta, s elfoga­dásra ajánlotta. (Folytatás a 2. oldalon.) a három déli megye Kohászati üzem nincs Sze­geden, de van telephelye a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnak. Néhány évvel ezelőtt kerítették körül és építettek számára irodát a Kossuth Lajos sugárút men­tén. a rókusi- tónál. A kiren­deltség munkája kettős: egy­részt eladja a kohóművektől származó haszonvasakat, más­részt hulladékvasat gyűjt azok számára. Szögvasra, I-vasra, lemez­re van szükség? Legtöbb sze­gedi üzem és kisipari szö­vetkezet — a vasiparhoz, vagy a textiliparhoz tartoz­zék, mindegy —. sőt, a ma­gánosok is az alapanyagellá­tótól szerzik be. Tavaly kö­rülbelül 40 vagon, a Lenin Kohászati Müvekből, vagy a Dunai -Vasműből való ha­szonvas talált gazdára Sze­geden és a környéken. A haszonvas-eladás csak "•mellékfoglalkozása* a ki­rendeltségnek. Három megye: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés szolgáltatja a kohá­szatban még feldolgozható hulladékvasat. Havonta száz vagon indul útnak a szállí­tásra alkalmas méretre aprí­tott ócska gépekből, kiselej­tezett berendezésekből a vas­gyárak számára. Hat év alatt mintegy ezer vagon hajóron­csot mentettek meg az enyé­szettől, főleg a Duna part­jain, Baja és Mohács mellett, de a tápéi hajójavító jóvol­tából a Tiszán is. Lám, még az Alföld is lehet "vasbá­nya* a kohászat számára! A külügyminiszter ebédet adott a maoyar-szovjet barátsági szerződés megkötésének évfordulója alkalmából Péter János külügyminisz­ter szombaton ebédet adott a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének 14. évfordulója al­kalmából. Az ebéden részt vett: V. I. Usztyinov, a Szov­jetunió rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, Sz. V. Pankratov, a Szovjetunió ke­reskedelmi képviselője, M. A. Popov, A. A. Sztarcev, J. A. Nazarov nagykövetségi taná­csosok. Sz. D. Zotov vezér­őrnagy katonai attasé, továb­bá Hollai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese, Szarka Károly és Púja Fri­gyes külügyminiszterhelyet­tesek és a külügyminiszté­rium több vezető munka­társa. A meleg, baráti légkörben lefolyt ebéden Péter Jáno6 külügyminiszter és V. I. Usz­tyinov nagykövet pohárkö­szöntőt mondott. (MTI) Gazdasági küldöttség utazott az EAK-ba Incze Jenő külkereskedel­mi miniszter vezetésével ma­gyar gazdasági küldöttség utazott az Egyesült Arab Köztársaságba. A delegáció látogatásával egyidejűleg kerül sor Ma­gyarország és az Egyesült Arab Köztársaság közötti hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés értelmében a ve­gyes bizottsági tárgyalásokra. (MTI) (Wormser Antal (el ve tetet A Csongrád megyei képviselők megszavazzák * költségvetésé

Next

/
Oldalképek
Tartalom