Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

5 Péntek, 1962. február Itt A magyar értelmiség megtisztelő kötelessége a -dolgozó nép tudatos szolgálata Dr. Orlutay Gyula előadása a szegedi értelmiségi nagygyűlésen A Hazafias Népfront országos fótitkára, az Eötvös Lo- kérdéseket, különben elárul­ránd Tudományegyetem rektora, dr. Ortutay Gyula juk saját magunkat. akadémikus szerdán és csütörtökön Csongrád megyébe lá- Befejezésül a személyi fogatott. Tegnap délelőtt Szegeden a Hazafias Népfront he- kultusz és a dogmatizmus lyi vezetőivel, írókkal, szobrászokkal, pedagógusokkal talál- felszámolásának a tudomány kozott, illetve beszélgetett Szeged kulturális életének kér- fejlődésére gyakorolt óriási déseiröl. Ugyancsak délelőtt a megyei pártbizottságra látó- lendítő hatását hangsúlyozta. gatott dr. Ortutay Gyula. Rámutatott, hogy az értel­A kora délutáni órákban a Szegedi Orvostudományi miségnek elemi " kötelessége Egyetem kultúrtermében találkozott az egyetemek képvise- fellépni a maradi nézetek: a löivel, majd utána öt órakor az egyetemi aulában tartott narodnyikizmus, a provin­elöadást a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és a cializmus, s általában min­szegedi egyetemek népfrontaktíva-csoportjai által rende- den konzervativizmus ellen. zett értelmiségi nagygyűlésen. A magyar értelmiségnek A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Sándor János, nincs szégyellnivalója, csak az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Biczó ezután is törekedjék mindig György, a megyei jogú városi tanács elnöke Ko(onaSa«- ereje ^ tudasa legjavát adni dor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád . megyei bizottságának titkára. iMcsán Mihályné országgyü- a dolgozo magyar nep bol­lési képviselő, dr. Antalffy György, a Szegedi Tudomány- dogulasáért. egyetem rektora, dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem rektora, dr. Buza László akadémikus, a Haza­fias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke és dr. Ked­9essy György egyetemi tanár, A vezető szerep a forradalmi munkásosztályé Dr Buza László megnyitó- hivatás, hiszen Petőfi Sán­jában üdvözölte a gyűlés dor is eszköznek ajánlotta résztvevőit majd dr. Ortutay magát népe szolgalataban, Gyula tartotta meg előadását pedig köztudomasu, menny í­-Az értelmiség szerepe a re önérzetes, büszke egyem­mai társadalomban* címmel, ség volt Bevezetőjében dr. Ortutay Ezután az oktatásügy és a Gyula, Szegeden töltött évei- tudomány helyzetet elemezte re emlékezett meleg szavak- dr. Ortutay Gyula, egyreszt kai majd rögtön rátért az a szocialista országokban, értelmiség problémáira. Ab- másrészt Nyugaton Tekinte­ból indult ki, hogy mennyire lyes nyugati lapokbol vett helytelenek az értelmiség Idézetekkel bizonyította, hogy vezető szerepéről vallott Amerikában például a Icg­nézetek. sürgősebb feladatok egyi­Az értelmiség nem osztály, kének tartják a közoktatás­hanem réteg, amelynek se- ugy helyzetenek megjav.­hol sincs vezető szerepe, a ,asat­tőkés államokban pedig kü- Nemcsak az altalános okta­lönösen. Rámutatott, hogy a tás, hanem például a peda­mi társadalmunkban nem az gógusképzés is igen elmara­értelmiség vezető szerepére °°tt A New York Herald van szükiég - ezt a felada- Tribüné multév nevemben tot csak a forradalmi mun- szamában Például a kovet­k ás osztály láthatja el - ha- kezo megdöbbente kérdést nem arra, hogy szocializmust tette fel: -Szuksegesek-e az építő társadalmunk mindkét általános iskolák?* Ez szem­alapvető osztálya a lehető leltetően mutatja mennyire legmagasabb értelmi szintre hanyatlóban van ott az egesz -.rLikediék oktatasugy. Az eloado ossze­eme je hasonlító példáiból az is vi­Egészségügyi komplextervek Eredményes munkásvédelem a szegedi textilüzemekben Sok gondott okozott a sze- A tavalyi tapasztalatok is téséért, a dolgozók idegel­gedi textilipari üzemekben, igazolják, hogy a textilgyá- nek kíméléséért a felújítá­hogy a különböző szervek rákban általában erősödött a soknál és tatarozásoknál egymástól függetlenül vé- kapcsolat az egészségügyi, a gezték az egészségvédelmi gazdasági és a társadalmi tevékenységet. szervek között. A szovjet tapasztalatok Eredményesebben védekez­alapján tavaly már min- nek ma már a foglalkozási den vállalatnál készítettek megbetegedések ellen, üzemegészségügyi komplex- A textilművekben az együt­ter veket. A tervezésben és a végre- lényegesen csökkentek a hajtásban részt vett az üzem lábgomba megbetegedések, orvosa, a szakszervezeti bi- mert gondoskodtak megfe­zottság reszortfelelőse, a lelő hintőpor beszerzéséről Vöröskereszt helyi szerveze- és rendszeres használatáról „ , , , . . _ „ tének képviselője s a válla- A fürdőkben rendszeresen bca roptett feladatok meg­lát igazgatója. E tervekben fertőtlenítik a lábrácsokat is. valositasat. A bzegecn n.en­rögzítették a műszaki gyó- A komplextervek szerint JLiűI gyító és megelőző intézke- több helyen a nyugodt, szin­déseket. te otthoni légkör megterem­figyclembe vették a szin­dinamikai törvényeket. Ennek megfelelően festették különböző színűre a gépeket, vagy alkatrészeket. A Dél­rost szegvári telepén dr. Ge­" münka' "eredményként réb György munkapszicholó­gus tervei alapján festettek az üzemrész falait és gépéit. Többet törődnek ma már a dolgozók egészségvédelmé­vel és számon kérik a terv­Természetesen hazánkban lágosan kiderült, hogy ná­meg becsülik és értékelik az ]unk sokkal tökéletesebb az ertelmisegiek munkáját. cktatási rendszer felépítése, Azután számokkal, adatok- s aránylag sokkal többen ta­kal, idézetekkel bizonyította, r.ulnak mind a középisfeolá­hogy az Egyesült Államok- kon, mind az egyetemeken, ban és a többi kapitalista Beszélt az előadó arról is, országban az értelmiség hogy ma már az amerikai egyáltalán nem szólhat bele tudósok is elismerik a Szov­a vezetésbe. Szerepe csupán jetunió tudományos fejlődé­a hallgatás, vagy ha nem sének fölényét. A két rend­akar áruló lenni, akkor a szer közötti hatalmas különb­tiltakozás lehet. Ezekben az séget az is szemléltetően ta­országokban kizárólag a nusítja, hogy nagytöke tartja kézben az összes állami pozíciókat, vagyis e szűk réteg kezében összpontosul a vezetés. Nálunk Magyarországon a Szovjetunióban évente 190 ezer mérnököt Képez­nek ki, az Egyesült Álla­mokban pedig csak 90 ez­ret. a nép még tudatosabb szol- Bátran megállapítható: ha gálatát kérjük, kívánjuk van tanuló ország, akkor az az értelmiségtől. a Szovjetunió és a szocialista Nincs ennél megflsztelőbb országok. A magyar értelmiségnek nincs szégyellni valója • pedagógusokkal Megbízhatóan! i Hatvan éve működik nagyobb javítás nélkül a szegedi kötélüzemben egy hatalmas, négyszög­letes, kötelet készítő gép. megbízhatóan, ponto­san. Most a Csepeli Vasművek részere gyártja a géphajtó köteleket, újabban mű­anyagból. Felvételünkön a hatalmas gép, s kezelője, Ábrahám István. röskereszt 18 tagú egészség­ügyi csoportot hozott létre. A csoportban tevékenykedő munkások különleges egész­ségügyi képzést kaptak. Az egészségügyi komplex­terv kiterjed a beteg dol­gozókról való gondosko­dásra is. A szakszervezet felsőbb szervei az üzemi bizottságok­kal. üzemorvosokkal, gazda­sági vezetőkkel évről évre megbeszélik az egészségügyi tervkészítés időszerű felada­tait és később értékelik is e tervek végrehajtását. A sze­gedi textilüzemekben most készítik az 1962. évi üzem­egészségügyi terveket. Idén már célul tűzik ki. hogy va­lamennyi szegedi textilüzem­ben minden beteget. 24 órán belül meglátogatnak. Helyes lenne, ha az új komplextervben nagyobb gondot fordítanának a fog­lalkozási betegségek meg­előzésével együtt a mun­kásvértclem egyéb kérdé­seire, például a balesetek megelőzésére. Tavaly ugyanis tovább emel­kedett a munkából kiesett órák száma. Háromszázhet­Vennyolc textilmunkást ért baleset 1962-ben. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a kapitalista or­szekkel, a szemben. Csaknem négymillió hallgató a TIT múlt évi előadásain A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat jó eredmény­nyel zárta az elmúlt évet: a társulat tevékenységének fő formáját jelentő előadásokon néhány ezer hiján négymillió hallgató vett részt. A TIT múlt évi tevékeny­ségének egyik fő jellemzője, hogy az ipari és a mezőgaz­dasági termelést közvetlenül segítő témák a korábbiakhoz képest nagyobb arányban szerepeltek: az iparban több mint 18 000, a falvakban mintegy 30 000 ilyen előadás hangzott el. (MTI) szágokban tapasztalható tu- _ dományos és kulturális ha­tási liberalizmusnak, az el néző, szépítgető osztályozás­nak, mert ennek az egyetemi , . i _ felvételeknél isszuk meg a ^"iÜ^i^^f^: levét. Szükséges, hogy a ta­nyatlásnak jórészt az ideoló­giai züllés az oka, vagyis az, hogy tehetelenek a marxiz­ben. Egy belga filozófus ta- ^rok, az oSk Ts%zün^­nulmanyabol idezett nehany lenül ké ék magukat. Po_ mondatot, ak, beismerte mikai frázisokkal nem lehet hogy -Európa az emberről helyettesíteni semmilyen váltott arisztokratizmus he- előadást mert a diákok 'ezt lyett ma mar az emberi már harmadik aikalommai egyenloseget vallja*. Nyil- eszreveszik. Nagyon komo_ vánvaló, ezt azért volt keny- iyan keu venni ezeket a telen elismerni, mert látja, hogy Kongóban, Afrikában, sőt az egész világon a gyar­mati iga alatt sínylődő né­pek felkeltek elnyomóik el­len. A tőkés országok töme­gei előtt nincsenek távlatok, ezzel szemben az SZKP XXII. kongresszusa húszéves programot hirdetett meg. amely reális útat mutat a kommunizmushoz. A mai magyar értelmiség problémáit boncolgatva hangsúlyozta a népfront fő­titkára: Merje az értelmiség bát­ran Jútrondani nagyobb Barcs Sándor cikke a Novoje Yremjuban A nyolc nyelven megjele­nő Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyóirat legújabb számában »Gondo­latok a mai Magyarország­ról'* címmel közli Barcs Sándor cikkét. A cikk a ma­gyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 14. évfordulója al­kalmából összehasonlítást tesz a régi és a mai Ma­gyarország között. (MTI) Helyi adottságoknak megfelelő bérszabályzat az állami gazdaságokban Az önállóbb bérgazdálko- ban milyen bérezésre számít­dás érdekében az ország két- hatnak a dolgozók az egyes százkét állam gazdasága- munkákért. Az önálló bérsza­ban a helyi adottságoknak bályzatok kidolgozása lehető­megfelelő bérszabályzatot vé teszi, hogy a gazdaság vi­dolgoznak ki. Az állami gaz- szonyait messzemenően fi­daságok vezető szahetnbeteí gyeievnbe véve úgy állapít­a MEDOSZ bizottságaival a munkanormákat, együtt vcgztk el ezt a mun- " __ kát. Szabályzatban rögzítik, h°9V az összhangban legyen igényét az írókkal, a művé- hogy a különböző üzemágak- az üzemszervezési elvekkel. ISMÉT ITTHON Az itthon nemcsak a csa- nyugdíjba ment és most zista. Kimenő alkalmával ládi fészket jelenti, hanem a magam indulok el otthonról, együtt jártunk bemutatott szülővárost, a gyárat, a ko- Leszerelésem után már bar- , D . rábbi munkahelyet, a bará- madnap dolgoztam a festő- szu'einf' aztán elbucsuz­tokat, ismerősöket, lányokat, műhelyben. Nagyon szere- tunk. Majd ismét találko­Mert fiatalokról van szó, tek rajzolni és a mostani zunk, de addig még sokat pontosabban a Szegedi Ken- munkahelyemen jól érzem kejj tanulnunk Én szeret­derfonógyár négy ifjú dol- magam, ezt választom hiva- , , , ­gozójóról, akik két évvel ez- tásomnak Már a sportban is ném' mint levelezo hal,gató előtt elmentek az üzemből tevékenykedem, a Helyiipar elvégezni az egyetemet, és nemrégiben visszatértek, labdarúgó-csapatának csatár­Leszereltek. sorában játszom. Fiatal va- Mint párttag Most itt ülnek körülöttem gyok, aztán majd talán meg J^irrrvzorn az asztalnál, a gyár tanács- is nősülök. Megvárt a Ma- UUiyo^om iOVUDD... termének egyik sarkában, rika, a textilművekben gé- Egészen más irányúak a Innen búcsúztatták őkét ak- pes... _,. kor, s érthető, hogy vissza- vékony, nyúlánk Pópity Ká­térésük után ömlik belőlük a A tervek roly elképzelései az ő köz­szó, teli vannak élmények- . ... . vetlen jövőjét illetően. kp] tprvpkkpi Erről tovább nem beszel, , . , . .. kei, tervekkel. megértően mosolyognak a Őszinte lelkesedés árad be­Üira egYÜtt többiek. A gyerekareú Du- lőle: dás Bélának már nincsenek ®„„„„u.„„ „«.*_ - Én hétszer jöttem - ilyen tervei, ő kissé szűk- ~ Bevonulásom után két haza — említi a magaster- szavú. hét múlva mar KISZ-titkár metű Heim József. — A hí- Nekem nem volt sze- voltam. A kiképzés során res forradalmi ezrednél rencsém. Budapesten voltam mindenből ötöst kaptam, szolgáltam Kalocsán Több- a díszszázadban, sűrűn osz- Mint a budapesti díszelgő szor megdiesertek, kaptam tót tak szolgálatba, s ritkán . , , „. „ ajándékot, pénztárcát, por- jöhettem haza. Kétszer is szazad tagja' modornban volt celándíszt, még levelet is tagja voltam azonban az megismerni a kormány tag­küldtek szüleimnek, meg a élenjáró szakasznak. Ez az- jait, Kádár elvtársat is. Ren­gvárba, megírták, jó katona zal járt, hogy a különböző geteg társadalmi munk, vagyok. Igaz, egyszer meg- vezető államférfiak fogadá- vliJlH-,nV wwim«,t„i, büntettek, dohát ilyen min- cárt rv-i r-x ryi é> 1 n r> f V i n V rlícrol° * büntettek, dehát ilyen min- sán megjelentünk díszelgé- , , denkivel előfordul. Volt né- sen Mesterségem géplakatos, érte bennünket, voltunk Ze­hány alkalmi feladat, pél- itt szabadultam fel az üzem- begényben, Dobogókőn, VI­dául ki kellett festeni a b^ j956-ban. segrádon. Lillafüreden. A szüeUünkVaga itsZ-Urem "l^olód^a"^ "agy mennyezetére Én vállaltam, ggSs^ ^zTmökVzila^ parkag itt az üzemben mar tanul- "— •"-•-­Béla —, még most, sem elég tem. Tizedesként szereltem jó a sorunk. Viszont van le- le és most megint a kender- • gattem, értettem hozzá meg is dicsértek érte, sot hctőség a változtatásra. El- gvár külső üzemében dolso­kaptam többször ot nap sza- tcxtiltechniku- , uzemeoen doigo­badsagot- n^ü az utolsó Tvben már a abo1 55"ben kezdtem' — örültek is itthon, ami- gyár ösztöndíjasa voltam és Mar bekapcsolódtam az ifjú­kor betoppantam, de mindig az előfonóba kerültem segéd- sági mozgalomba és ez a emlegette édesanyám: mikor művezetőnek. Itt is dolgo- munka tölti ki napjaimat, megyünk megint együtt a zott édesanyám, ő már 25 Na„vr>n JjV „ gyárba. Mert ő negyven évig éve a gyár munkása. Aztán j,0l,1é^m magam a dolgozott a vizesfonóban és bevonultam sorkatonának, tlaUUok kollektívájában és én is, amikor felserdültem,' Budapesten szolgáltam, kies- még évekig- szeretnék a itt lettem anyaghordó, zsi- tem két évig a munkából. Kommunista Ifjúsági Szö­nórkötő. Bíztattam, majd új- Az utolsó hónapokban meg- vetségben dolgozni ra járunk együtt, de bizony ismerkedtem egy lánnyal, nem így lett Már júniusban Editkével, aki még gimna- Markoviin TTSor

Next

/
Oldalképek
Tartalom