Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

3 Csütörtök. 1962. február 15. lasztása szerepelt. Az eredmények feltétele Az új szakszervezeti biMit várnak az autójavító dolgozói az új szakszervezeti bizottságtól? Szakszervezeti bizalmi ér- módszer alakult ki, hogy az üzemszervezésről — jegyzi tekezletet tartottak a XI. szb-tagok nem végezhették ' meg Förgeteg József, az alsz. Autójavító Vállalatnál, úgy a megbízatásukkal járó vázösszeszerelő-múhely dolAz ilyesfélék egyébként fel- feladatokat, amint kellett gozója —, de hozzánk még tűnés nélkül illeszkednek a volna. Remélem, most majd nem jutott el tettek formámunka hétköznapi esemé- másképp lesz! jában. Itt a magas órabérű nyeibe, de ennek rendkívüli Gárgyán Menyhért a szak- szakmunkások anyagvételehangsúlyt adott, hogy első íz- szervezeti bizottság munkás- zéssel, munkaelőkészítéssel, jen jöttek össze azok a védelmi felelőse volt, s most tisztogatással töltik el a szakszervezeti bizalmiak, újra jelölték. Soha nem vi- drága időt. Mi ez, ha nem akiket most választottak meg selt még szakszervezeti rossz munkaszervezés? . Én dolgozótársaik. Az értekezlet funkciót Császár Attila, akit, például azt szeretném, ha az napirendjén pedig az üzemi ha megválasztanak, kulturá- új szakszervezeti bizottság szakszervezeti bizottság feb- lis- és sportfelelős lesz. elérné majd, hogy megszűnruár 21-én esedékes újjává- — Sok fiatal van a válla- jék ez az áldatlan állapot. latnál — mondja —, s öre- ... ,. . „ , gek, ifjak egyképpen igény- ,.Im«; az U1 frmeles.' fele; lik a művelődési és sporto- los< Veres Zoltán művezető lási lehetőségeket. Ügy ér- már meg is kapta első elin... . . . ..... . zem> rengeteg munka vár tézni valóját. Persze még zottsagi tagok jelolese már rám, a Kilián-mozgalom ha- . \ megtörtént — mondja Lip- tékonyabb megszervezésétől nem b,ztos' hogy Lippai Kapai Károly, aki valószínűleg kezdve az Előre Sportegye- r°lyt. Veres Zoltánt és az ismét betölti majd a titkári sülettel való fúzió előkészí- összes többi jelöltet is megrint mindössze hln n^ téséig- «a dolgozótársaim választják, hiszen a bizalradnak tisztségükben, a töb- bizalma rám esik, igyekszem miak választásakor is előbi helyre mások kerülnek. majd az szb és a vállalatve- fordult, hogy nem a jelölt— Hogy miért volt erre zetés segítségével fellendíte- re szavaztak. De a jelek aZ válía 1 a t~~ i g a zg a't ó ja -.Te- ni kulturális- és sportéletün- mégis azt mutatják, hogy héz röviden elmagyarázni, ket megfelelő emberek kerültek Tény és való. hogy a ko- M , , a jövendő üzemi bizottság rabbi szakszervezeti bizott- Megfelelő emberek tisztikarának névsorába. Aktói óta1 bKf többen"0 más Ambíció, akarás, feladat kor pedig nem lehet akapártmegbízatást kaptak. De tebót van éppen elég. Szé- da]Va annak, hogy a szaknem ez a lényeg: úgy lenne leskörű várakozás előzi meg szervezeti demokrácia terjó, ha az új szakszervezeti a február 21-re kitűzött vá- mékenyítő talaján olyan r^A^'^né 'ei ]asztá-kat' ^ginkább pe- munka vegye kezdetét febmunkáját. dig az szakszervezeti bi- ruar 21. utan a XI. Autó— A bizalmiak megválasz- zottság azt követő munká- javító Vállalatnál, amellyel tásakor nagyon sokan mond- ját minden szervezett dolgozó ták el véleményüket a szak- , _ Számtalanszor olvasni, meg lehet elégedve. ISSESftS ~ If'i hallani mostanában a jó F. K. mondottakhoz ismét a titkár. — Arról beszéltek, hogy ha a bizalmiak és a többi dolgozók kapcsolata szorosabb, elmélyültebb lesz. mint volt. s ha majd a szakszervezeti bizottság tagjai többet törődnek a termeléssel, és a dolgozók egyéb problémáival. akkor nagyobb eredményeket érhetnénk el. v Hegnőttek az igények • Az emberek igénye tehát megnövekédett a szakszervezet iránt. Az ilyen hangulat már csak azért is jó, mert bíztatást, állandó lendületet ad az újonnan megválasztott tisztségviselők számára. Erre pedig nagy szükség lesz. mivel megszűnik á közlekedési dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága, s ezért még nagyobb felelősség hárul ezentúl az üzemi bizottságra. A jelöltek közt a műszaki beosztású dolgozók aránya megnőtt. Igen helyes az is. hogv a párttagok és pártonkívüliek egyaránt bekerülnek maid az új szakszervezeti bizottságba. — Valóban sok függ a választásoktól — vallja Gárgyán Menyhért is. — A múlt években nálunk olyan rossz Magyar szakemberek sikere: Kilenc elem felismerésére alkalmas lángfotométer készült Az eddigi nyugati készülékek csak három elemet érzékelnek Rendkívül érzékeny, gyors után a beépített »színszűrő« és megbízható műszert fej- a fotocella cs a megfelelő lesztett ki három magyar elektronikus berendezés a szakember': dr. Pungor Ernő keresett anyag jelenlétét és docens, a kémiai tudomá- mennyiségét is. A magyar nyok doktora. Hegedűs And- lángfotométer kilenc elem, rás vegyészmérnök és Balogh köztük a magnézium, a kaiAndrás gépészmérnök. Az új cium. a nátrium, a kálium műszer az első magyar láng- stb. megmérésére alkalmas, fotométer rendeltetése annak míg például a Zeiss-művek megállapítása, hogy valami- jelenlegi legkorszerűbb helyen oldatban jelen van-e — rendezése is csupán három és ha igen, milyen mennyi- elem érzékelésére használaségben — bizonyos mégha- tos. tározott elem. A Magyar Optikai MűvekA műszerben az igen fi- ben elkészült kísérleti pélnoman porlasztott oldat kü- dány a sorozatos ellenőrző lönleges lángba kerül, elégs vizsgálatok tanúsága szerint, eközben a láng színét ter- sikerrel veszi fel a versenyt mészetesen megváltoztatja, a világ legjobb hasonló beAz elszíneződés jellegéből és rendezéseivel. Rendkívül fokából 'határozza meg az- nyárs — egv-egv méréshez Bizalom és színvonal Készülnek a kábelvezető csatornák körplbelül 20 másodperc szükséges — és szinte elképzelhetetlenül kicsiny menynyiségeket is érzékel. A nátriumot például ezermilliomod. a káliumot pedig éppenséggel tizezermilliomod Három műszakban készülnek a Szegedi Kábelgyár részére Oromhyi mennyiségben is. az új tipusú kábelvezető csatornák, Segítségükkel gyorsabb és olcsóbb lesz a kábelvezető csatornák megépítése, mert a helyszínen csak összeépítik az előre gyártott elemeket. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat Dorozsmai úti előregyártó-telepén — mint képünk mulatja —, sorozatban készülnek a csatornaelemek. A berendez-* elsősorban talajminőségi vizsgálatoknál, valamint különböző orvosi laboratóriumokban használható fel kiválóan. (MTI) I

skoláink ' legfontosabb feladata az iskolareform megvalósítása. Ez a munka nem most kezdődött, és nem is fejeződik be a közeli hónapokban, sőt még az idén sepi. A változások nagyarányúnk, s korántsem csak annyit jelentenek, hogy a tantárgyak száma a politechnikával, a gyakorlati foglalkozásokkal bővül, hanem minden tantárgyat érintenek ezek a változások, és ezért magának a tantervnek az átalakítását is megkövetelik. Ennek a nagy feladatnak a végrehajtása szükségessé teszi egyrészt a pedagógusok, a tanítók és tanárok munkájának állandó javítását, másrészt pedig az iskolavezetés színvonalának emelését. A reform szempontjából mindkettő egyaránt fontos. Jobb, aktívabb tanári munkára és olyan vezetésre van szükség, amely biztosítani tudja az ehhez szükséges feltételeket. E

nnek megfelelően folyik a munka a szegedi iskolák túlnyomó többségében. A jó vezetés segíti a nevelők aktivitásának kibontakozását. Néhány iskolában viszont éppen ezzel kapcsolatban tapasztaltak nyugtalanító, riasztó jelenségeket. Ezeken a helyeken a vezetés munkája nemhogy nem biztosította a pedagógusok aktivitásának fokozódását. hanem valósággal tétlenségre kárhoztatta őket. Nem arról van itt szó, mintha ez a vezetés nem kövelelte volna meg határozottan a kiadott feladatok végrehajtását. Az önkéntes munkavállalásra hatott bénítóan ez a vezetés, arra, hogy minden nevelő, tanító és tanár egvaránt törje a fejét a tennivalókon, javaslatokat, indítványokat dolgozzon ki a munka javítására, anélkül, hogy erre — részletekre menően — külön megbízást és utasítást kapott volna. Az az iskolavezetés, amely ezt a fejlődést nem segíti, hanem gátolja, korszerűtlen, nem felel meg az élet követelményeinek. ennélfogva rövid idő alatt meg ls kell változnia. Abban a néhány iskolában. ahol erre szükség volt. az illetékes párt- és állami szervek alaposan megvizsgálták a vezetés munkáját, s a tapasztalatokat a nevelőtestületek elé tárták és megvitatták. Mi derült ki ebből? Mindenekelőtt az, hogy néhány iskolában a vezetők valóban súlyos hibákat kötettek el, munkastílusuk valóban nem. felel meg a mai kívánalmaknak, csakugyan korszerűtlen. És kiderült az is, hogy több iskolában bizonvos természetű hibák szinte teljesen azonosan jelentkeztek. Világos tehát, hogv nem néhány vezető véletlenül elkövetett hibáiáról Van szó, hanem valóban rossz vezetési rendszerről, olyan vezetői munkastílusról, amely fölött már eljárt az idö. Az egvik iskolában az említett tantestületi értekezleten például kifogásolták, hogy a pedagógusok életéből hiányoznak az eleven, alkotó viták. Az egyik felszólaló ezzel kapcsolatban elmondta, hogy náluk ilyen vitákra nincs is szükség. Az igazgató olyan nagy tudással és olyan hatalmas tapasztalatokkal rendelkezik, hogy minden esetleges vitakérdést, problémát röviden megold. Nincs értelme tehát hosszasan vitatkozni. A felszólaló nevelőnek természetszerűleg egyáltalán nem volt igaza, abból a szempontból azonban tanulságos ez a felszólalás, hogy az ilyen légkörben valóban nem bontakozhat ki nevelői aktivitás és nem születhetnek, nem alakulhatnak ki termékeny viták sem. (Nem tudni, hogy ebben a felszólalásban a szervilitás, vagy a jól felfogott »vigyázat« jelentkezett.) H

a az igazgató nem arra törekszik, hogy a viták kibontakozását, & különféle vélemények őszinte elmondását segítse, még akkor is. ha neki személy szerint néhány dologról más az elképzelése, hanem minden problémát vita nélkül, "röviden« megold, ne csodálkozzunk azon, hogy a nevelők "hallgatnak". A vezető nem akkor használja jól, helyesen nagyobb tudását és tapasztalatát, ha ellentmondást nem tűrően uralkodik a többiek felett, hanem akkor, ha tudását meggyőzésre, saját véleményének indoklására használja fel. A megbírált vezetők természetszerűleg igen keveset törődtek a türelmes meggyőzéssel. A "rövid" vitákban éppen ezért leggvakrabban nem is a belátás hozta meg a döntést, hanem a hatalmi szó: a nevelő gyakran nem azért fogadta el az igazgató véleményét, mert belátta, hogy az igazgatónak igaza van, hanem azért, mert a vezető szinte valósággal kényszerítette erre. Nem véletlen. hogy ezekben az iskolákban a vezetők és a beosztottak között bizonvos feszültség alakult ki. Bár nem "félelem" ez. mint némelyek mondják, sőt néha érzik is, de bizonyos, hogy nem kívánatos. a munkát akadályozó jelenség ez. Mi idézte elő ezt a feszültséget? Az elmondottakon , kívül nagymértékben hozzájárult ehhez ezeknek a vezetőknek gyakran tapasztalt türelmetlensége, méret', rideg, bürokratikus magatartása. A beosztottakkal való bánásmód, pontosabban a vezetők modora. egyáltalán nem közömbös dolog. Nem az még akkor .sem. ha a vezető jót akar. sőt még természetesen akkor sem, ha igaza van. De különösen akkor bántó a türelmetlenség. az érdes-ség, ha a vezető véleménye ellenkezik a többségével, ha mindenki tudja, hogy az igazgatónak nincs is igaza. A

z ilyen hibákban joggal elmarasztalt vezetőknek most. a bírálat után. legfontosabb feladatuk, hogy gondosan elemezzék tevékenységüket. munkájukat, keressék meg a hibák • gyökereit. Senki nem törekszik leváltásukra, hiszen erdemeik is vannak, sőt nemcsak egyszerűen vannak, hanem ezek az érdemek és eredmények lényegesebbek, jelentősebbek. fontosabbak a munkájukban, mint a hibák. Ettől függetlenül azonban — vagy talán éppen ezért — minél előbb meg kell szabadulniok ezektől a hibáktól, és új vezetési munkastílust kell kialakítaniuk. Milyen legye>n ez? Legjobban az úgynevezett mozgalmi munkastílushoz hasonlíthatnánk. A pedagógusok szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága programjába vette e munkastílus elterjesztését, meghonosítását. Mit jelent, mit követel ez a munkastílus? Mindenekelőtt a kollektívára való támaszkodást. A vezetők ne kizárólag utasításokkal, rendelkezésekkel irányítsanak, hanem mindenekelőtt és főképpen: meggyőzéssel. A végrehajtandó határozatok kialakításában támaszkodjanak sokkal jobban a tantestületi tagok véleményére, a végrehajtás módját is közösen beszéljék meg, méghozzá természetesen úgy, hogy a vezetők fogadják el a helyes javaslatokat, indítványokat, még akkor is, ha azok esetleg ellentétesek lennének azzal, amit a vezetők eredetileg a feladatok végrehajtásáról terveztek. Ha a pedagógusok naponta tapasztalják, hogy az iskolavezetésnek szüksége van javaslataikra a munka javításához, ha látják, hogy a vezetés gondosan mérlegeli és fel is használja indítványaikat, aktivitásuk nagymértékben megnő, s még inkább magukénak tekintik majd az iskolát, és képesek lesznek a közösség problémáit, gondjait és feladatait a ' sajátjuknak is tekinteni. Ez pedig hozzájárul majd annak biztosításához. hogy a legfontosabb feladat, a reform megvalósítása minél jobb, teljesebb s a céloknak megfelelőbb legyen. M

agától értetődik: mindez nem a liberalizmus követelése. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a vezetők ezentúl ne kérjék számon a feladatok lelkiismeretes. pontos végrehajtását, arról sincs szó. hogy ne vegyék észre a hibákat, és ne figyelmeztessék a hibák elkövetőit: A megbírált vezetőknek természetszerűleg minderre ezután is változatlanul nagy gondot kell fordítaniok. Csak éppen ezt is másképpen kell rsinálniok, mint ahogyan eddig. Bizalmatlanság. gyanakvás nélkül. Minden tanítónak, tanárnak éreznie kell. hogy az igazgató bízik benne, bízik a munkájában. A bizalom légkörének megteremtése a nevelés egyik legfontosabb feladata. Bürokratikus, rideg utasításokkal, ellentmondást nem tűrő előírásokkal bizonyos értelemben jóval egvszerúbb és könnyebb irányítani. mini a közösségre támaszkodva. Ez a munkastílus ugyanis több időt kíván, és ez jobban próbára is teszi a vezetők képességeit, tudását. mint a bürokratikus jellegű irányítás. A vezetés színvonalának emelése az iskolákban nem valami élettől elszakadt követelés. A fejlődés, az élet vetette fel ezt. Az elet. ami az iskolák nyelvére fordítva most, napjainkban, a reform megvalósítását jelenti. De élet az iskolákon kívül is van s a vezetés, az irányítás színvonalának emelését ez az iskolánkivüli élet is parancsolóan megköveteli. A vezető ma már nem dolgozhat, nem irányíthat úgy, mint mondjuk, akar tíz évvel ezelőtt is, s ezt világosan kell látniok az iskolák megbírált igazgatóinak is. D

e nemcsak nekik. Ezzel kapcsolatban a tanítóknak. tanároknak, a beosztott nevelöknek is vannak feladataik. Ha ök figyclemrticl kísérik a vezetők munkáját, s a helytelen jelenségeket bátran és tartózkodás nélkül megbíráljak, bizonyos, hogy viszonylag rövid időn belül eltűnnek a vezetésből a helytelen, nem kívánatos vonások. Ennek pedig nemcsak a vezetés, hanem ők is hasznát látják, és hasznát látják természetesen a pedagógusok, a tanítók, tanárok, igazgatók, szülők és az egész társadalom. Ökrös László