Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

Péntek, lMt. február t. 2 Miről szavaztak kedden az amerikai külügyminiszterek? Jelentettük már, hogy az Kubába Irányuló fegyver- rehozását sürgeti az ameri­•mcrikai külügyminiszterek szállítások tilalmát ét uta- kaközi rendszer biztonsága­ertekezlete kedden este sitja az Amerikai Államok nak fokozása érdekében*, megszavazott több határozati Szervezetének tanácsát, hogy A még elfogadott négy javaslatot. tanulmányozza az embargó határozati javaslat közül Elsőnek azt a határozati esetleges kiterjesztesének kettő »szabad választásokat* javaslatot bocsátották sza* kérdését. indítványoz Kubában, a har­vazásra, amely — az Egye- Húsz küldöttség szavazta madik külön kimondja Kuba sült Államok kormányanak meg Kennedy elnök latin- kizárását az Amerikai Alla­ösztőnzésére — Kuba kizá- amerikai gazdasági segély- ntok Szervezetének katonai i-Hsát Indítványozta az Ame- programját. A program ellen bizottságából, a negyedik pe­rikui Államok Szervezetéből, szaoazott Kuba. díg az emberi jogok blzottsá­Ezr oz elvi 'határozati javas- Az értekezlet tizenkilenc gának kibővítését sürgeti. latot tizennégy ország sza- szavazattal, egy szavazat el- Ezeket a határozati Javasla­vazta meg (Panama, Para- lenében (Kuba) és egy tar- tokat húsz küldöttség fo­guay, Nicaragua, Honduras, tózkodás mellett (Bol(via) dt . K . mv„a.„ Salvador. Peru, Kolumbia. Jóváhagyta azt a határozati *a(Ha eí. Ku°° m *dtn eseU Costarioa, Venezuela, Haiti, javaslatot, amely -különle- •>«« » Javaslat ellen szara­Guatemala, Dominika, az ges tanácsadó bizottság lét- zott. Egyesült Államok éa Uru-V — Hruscsov a Legfelső Tanács képviselőjelöltje Szovjetunióban A Szovjetunióban hama­rosan sorrakerülő parla­menti választásokkal kap­csolatban a "Sarló és kala­pács* moszkvai kohászati üzem dolgozói csütörtökön Jelölőgyűlést tartottak és ezen Nyikita Hruscsov ot, a/. SZKP Központi Bizottságá­nak első titkárét, a szovjet V. Minisztertanács elnökét je- 0X011 át tartott lölték képviselőnek a Szov­jetunió Legfelső Tanácsába Gromiko és Thompson ismét tanácskozott Thompson, az Egyesült Al- nagykövet csupán annyit lamok moszkvai nagykövete mondott a várakozó újság­csütörtökön ismét felkereste íróknak, hogy további talál­Gromiko szovjet külügymt- kozókat terveznek, amelyek­nisztert és megbeszélést foly- nek időpontját kölcsönös tátott vele a kelet—nyugati megegyezés alapján állapit­tárgyalások előkészítéséről. ják majd meg A tanácskozás kit és fél Gromiko és Thompson ezt A külügyminisztérium épü- megelőzően január 2-án és letét elhagyva az amerikai 12-én találkozott egymással. guav). Ellene szavazott a Kubai Köztarsasag Tartóz­kodott a .tzarazásfól Argen­tína, Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó. Miután a javaslatot egé­szében elfogadták, (kétharma­dos szótöbbségre van szük­ség, és azt a javaslat éppen megkapta, mivel tizennégy küldöttség szavazott rá) an­nak ugyancsak elvi jellegű indoklását bocsátották sza­vazásra. Az indoklás ki­mondja, hogy "a marxista-— leninista elvek hirdetése ösz­szeegyeztethetetlen az ame­rikaközi rendszer elveivel és célkitűzéseivel«. Ezt az elvi indoklást tizenhét küldöttság hagyta jóvá. Ellene szava­zott Kuba. tartózkodott a szavazástól Brazília, Mexikó is Ecuador. Ezután sor került a hatá­rozati javaslat négy opera­tív jellegű cikkelyének sza­vazásra bocsátására. Az elsö két cikkelyt — amelyek kimondják, hogy »a marxizmus—leninizmus ösz­szeegyeztethetetlen az ame­rikaközi rendszerrel, és ezért a kubai kormány, amely ön­magát hivatalosan marxista -"leninista kormánynak vall­ja, összeegyeztethetetlen az amerikaközl rendszerrel- — húsz küldöttség szavazta meg, Ellene szavazott Kuba. A'harmadik és a negyedik etkkely a Kuba kizárását kimondó elvi határozat gya­korlati végrehajtásáról ren­delkezik Ezek a cikkelyek leszögezik, hogy -az Ameri­kai Államok Szervezete ta­nácsának és a szervezet más Intézményeinek haladéktala­nul meg kell tenniük a szilk. séfjei intézkedéseket a kizáró határozat gyakorlati végre­hajtására*. Est a két cik­kelyt ismét esak tizennégy szavazattal, egy elleniben, hat tartózkodás mellett fo­gadták el. Ezután az értekezlet to­vábbi hét határozati javas­lat fölött szavazott. Tizenhat szavazattal egy ellenében (Kuba) é« négy tartózkodás mellett (Brazí­lia. Chile, Ecuador és Bolí­via) elfogadták azt a javas­latot, amely kimondja a Az ENSZ képviselője Gizengánál Sture Linner, az ENSZ Gizenga erről írásos nyilat­távozó kongói főképviselője kozatot is adott at Linner­nyugati jelentések szerint nek. Unner nyilatkozata to­szerdán meglátogatta a Le- vábbi részében váltig bi­opoldvíüe kornyékén levő zonygatta, hogy a kongói po­kntonai táborban Gizenga litikus elszállásolása és el­volt kongói miniszterelnök- látása — úgymond — meg­helyettest. Az ENSZ-tisztvi- felelő. selő ezután újságírók elé Linner úgy fejezte ki ma­állt, és nyilatkozatot tett. Azt gát, hogv Gizenga szabad­állította, hogy Gizenga nem sága *kissé korlátozott*, kéri az ENSZ védelmét, bár minthogy nem hagyhatja el fenntartja maganak a jogot lakhelyét. Közölte, hogy a — mondotta Linner —, hogy katonai táborban levő lakó­a jövőben biztonságúnak házat, ahol Gizengát fogva szavatolását kérje a világ- tartják, Mobutu katonái őr­szervezet kongói képviseleté- zik. Látogatókat nem fő­től. A Reuter angol hír- gadhat, csak anyját és nő­szolgálat hozzáfűzi. hogy vérét engedik be hozzá. Letartóztatták az OAS két vezetőjét A közvélemény egyre he- ta meg Camille Blanc eviani vesehb tiltakozasa arra kény- polgármestert.. A rendőrség szeritette a francia kormányt, hogy felvegye a harcot az W^Jülng irtóztatott OAS franciaországi hálózata diákot, aktk a mult heti pa­ellen. Párizsban 25 000 rend- «»> bombamerényleteket órt és .csendőrt vontak ösz- hajtották végre. sze és megerősítették az. ut- _ , ) . cai járőröket. A nyomozó bri-1 gidok a kézrekerúlt merény- ­jók v«iiomás«i aiapjan meg- Krlchf/lpfH tartottak a Varsói Szerzodes kezdték az OAS egyes szer­Minden együttműködés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között csak hasznos lehet — mondotta Kennedy Szerdai sajtóértekezletén John F. Kennedy, az Egye- nemű információcsere, véle- kapcsolatok feszültségének sült Államok elnöke szerdán ménycsere. vagy együttmükö- enyhülésétől függ. Amíg nem dés a Szovjetunió és az Egye- ikerül javulást elérni a sült Államok között, feltét- szovjet-amerikai viszony­lenül hasznos lesz. Reméli ban, egy ilyen utazás — Washingtonban sajtóértekez­letet tartott. Nyilatkozatának legnagyobb részét az Egye­sült Államok belső problé­máinak szentelte. A sajtóér­tekezlet során az elnök fog­lalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének kér­déseivel és az Amerikai Ál­lamok Szervezetének Punta del Este-i külügyminiszteri értekezletével. — mondotta —, hogy az ilyen kapcsolatok javulásának üte­mében háttérbe szorulnak azok a problémák, amelyek feszültséget idéznek elő veszélyeztetik a békét. mint mondotta — nem te­kinthető hasznosnak. Az Egyesült Államok elnö­és ke kijelentette, hogv elége­dett az Amerikai Államok Szovjetunióbeit látogatása- Szervezete január 31-én Pun­nak lehetőségére vonatkozó- ta del Esteben véget ért kül­tag Kennedv kijelentette, ügyminiszteri értekezletének A sajtóértekezlet kezdetin hogy ez m amerikai_„ovjet eredményeivel. (MTI) Kennedy bemutatta a megje­lenteknek A. 1. Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét, aki jelenleg az Egyesült Ál­lamokban tartózkodik. Adzsubej találkozásai Sa­Ungerrel — mutatott rá az elnök —, igen hasznosak vol­tak. Kennedy kifejezte azt a meggyőződését, hogy bdrmi­vezeteinek felszámolását Az államvédelmi szervek egy párizsi mutatóban letartóz­tatták Philtppe Casttlle-t az OAS franciaországi terror­szervwetének egyik vezető­jét, akinek lakásán 20 kilo­gramm robbanóanyagot és 48 merénylet tervét találták meg. Az egyik terv szerint az OAS február 5-én, de Gaulle rádióbeszéde Idején, az Eiffel-torony ródióberen­dezését akarta felrobbantani. Lyonban Marcel Bouyer| volt poujadeista képviselőt tartóztatta le a rendőrség, aki a dél-franciaországi szer-| vezet iranvítója volt. A rend őrség közlése szerint mint­egy 100 bombamerényletéri felelős és minden jel arr.al mutat, hogy Bouyer gyilkol­tagállamainak honvédelmi miniszterei A Varsói Szerződés tagál­lamainak honvédelmi mi­niszterei 1962. január 30-a és február elseje között Prágá­ban értekezletet tartottak. Az értekezleten a Varsói Az értekezlet megvizsgálta az egyesített fegyveres erők további erősítésének időszerű kérdéseit, Elhatározták, kérik a Varsói Szerződés államai­Szerződés tagállamai egyesi- nak kormányait, hogy a ho­tett jegyveres erőinek főpa- zott határozatokat politikai rancsnoka, A. A. Grecsko tanácskozó testület legköze­marsall elnökölt. lebbi ülésén hagyják jóvá. Kőzvélemfnykufatás — figyelemre méltó eredménoyel Az Egyesült Allamokbsn meggvőződés. hogy a Szov­Gallup-rendszerű közvéle- jetunió nyeri meg az eszmék ménykutató szavazást tartót-' harcát, Ebben a csoportban tak erről a kérdésről: »MÍ1 37 százalék szavazott a gondol, vajon az Egyesült Szovjetunióra. Államoknak vagy a Szovjet­uniónak van nagyobb sikere abban a tekintetben, hogy a saját álláspontja számára nyeri meg a világ közvéle­ményét* A beérkezett válaszokból kitűnt: negyven százalék azt felelte, hogy a Szovjetunió­nak, csupán 33 százalék sza­vazott az Egyesült Államok­ra. A válaszok 27 százaléka határozatlan volt. Az egyetemi képzettségűek körében még erősebb az a Adzsubej meglátogatta Harrimant Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője csütörtökön udvariassági látogatást tett Averell Harrtmannál. uz Egyesült Államok távol-ke­leti ügyekkel foglalkozó kül­ügyi államtitkáránál. Adzsubej első ízben 7959­brn találkozott Harriman­nal, amikor Hruscsov mi­niszterelnököt elkísérte Egyesült Allamok-beli út­jára. Ben Khedda: Az algériai kormány tiszteletben tartja az európai lakosság jogait Den Khedda, az algériai Szerdán 10 halott és *se­Idclglenee kormány elnöke besült áldozata volt az OAS­Rabatból, Marokkó fővárosé- merényleteknek. Algériában bol történt elutazása előtt a karhatalom tehetetlensé­nyilatkozatot adott a Magh- gére jellemző, hogy az algé­reb arab hírügynökség tudó- riai városokból induló repú Látszatsiker Punta del Esteben, káosz Lagoszban K Iiával való együttműködést Az, hogy az értekezletről hiányoztak az úgynevezett Casablanca-i országok: Al­géria, Marokkó, Guineai Köztársaság. Mali, az EAK éa Ghana képviselői, nyil­át, látszólag nagy fon- Itncnapos alkudozás után is — a legkomolyabban szá- vénvalóvá tette, hogy való­tpssagú értekezlet kez- azonban csupán 14 közép- és molní kell. jában az afrikai országok dodött el éa fejező- dél-amerikai ország volt Nos, éppen ezért: azzal, eay csoportjának kísérletéről dótt be körülbelül egyidő- hajlandó megszavazni Kuba hogy az Egyesült Államok- van olyan kísérletről, ben. Punta del Esteben, kizárásit az Amerikai Alla- nak nem sikerült Argentínát, amely egyrészt -lassúbb tite­Uruguay egyik híres fürdő- mok Szervezetéből és az az- Brazíliát, Chilét, Mexikót és mü fejlődést* kíván, más­helyén 20 latin-amerikai or- zal összefüggő hét más ha- Bolíviát *besorolni* a Kuba részt pedig tekintettel van a sz ág és az Egyesült'Államok tározati javaslatot. Egyhan- ellen »felvonulók* »csapatai- Nyugat gazdasági érdekeire külügyminisztere tanácsko- gúságról tehát szó sem volt, ba*. az egész »menetet* ér- jj. Egyik legképtelenebb ál­zott az elmúlt hét hétfője a másik tényező az ét telmetlenné és haszontalan- tasfoglalása a lagoszi konfe­óta szerdán éjfélig, lénye- J\ tekezlet "eredményei- ná telte. Gazdasagi síkon az renciának az volt. amikor el­gében arról, foganatosítsa- nek* összegezésenél engedelmesen Washington révén, azzal a keressél |sak-e és ha igen. milyen in- az. hogy éppen az az öt kö- mellett felvonuló országok- fordult az ENSZ-közgyűlés­tézkedéseket a -szocialista zég- és dél-amerikai ország tói Kuba eddig sem kapott hez, hogv a szervezet -aka­tábor bűvkörébe esett* Kuba nem értett egyet az Egyesült semmit, tehát semmit sem dályozzon meg minden olyan [ellen. Lagoszban. Nigéria fő- Államok Kuba-ellenes állás- vesztett. Ha pedig az öt la- vitát, amely a fiatal kóztar­városában ugyancsak az el- pontjával, amelynek a leg- tin-amerikai -nagy* vonako- óságban (tudniillik Kongó­.múlt hét hétfőjén kezdődött nagyobb befolyása van ezen dik Kuba ellen tenni, azt két ban) végbemenő események­sitójának. A miniszterelnök lögépek menetrendjét meg^meg 19 független afrikai or- a területen. Pedig az Egye- okból cselekszik: egyrészt re vonatkozna*. Más szavak­kitelentette, hogy az algé- kellett változtatni, mert az^szúg külügyminisztereinek, sült Államok elsődleges cél- azért, mert látják, hogy Ku- jcal: az ENSZ nyújtson se­riaiak sohasem tévesztették OAS rendszeresen ntegtá-ymajd január 25-én ugyan- ja volt. hogy ezeket az or- ba helyes úton halad problé- gédkezet Kongó jelenlegi össze az Algériában élő eu- madta a késő esti gépek uta-|jezen országok miniszterelpö- szagokat: Mexikót. Argenti- mái felszámolása felé. más- helyzetének — tehát a nyu­rópaikat az OAS fasiszta és sait szállító autóbuszokat. ijkeinek értekezlete. E tanács- nát. Brazíliát, Chilét és Bo- részt tartanak attól, hogy KU(i befolyás teljes érvénye­bünüró ultráival. Hangoz- Algírban szerdán fegyve-gkozásoknak. amelyek január liviát — mindenképpen rá- Kuba példáját népük is kö- sütésének *konzerválásá­tattá: -mindig azt hirdettük, res merénylők megállásra^30-án értek véget, az volt a vegye álláspontjának elfoga- vetendőnek tekinti. Márpe- ra*. hivatalos céljuk, hogy elmé- dósára. Annak, hogy a rend- dia Kuha esete jól mutatja • • a még rámutatunk ar­lyitsék a független afrikai kívül ingatag. Karib-tenger Latin-Amerikának, hogy g-g rki hogv a lagoszi ér­országok közötti együttmü- menti kjs latin-amerikai or- nem törvényszerű az az em- tekezlet. legtöbb fel­ködést. srágok — amelyeknek semmi bertelen élet. amely az Egye- »zólalója a gyarmati rend­Amj a Punta del Este-i "fajnilyuk* sincs az amori- sült Államok szolgai követé- szer-fokozatos-, 1970-ig toríá­ériekezletet illeti, két ténye- kai kontinens életében —el- sének elkerülhetetlen követ- nő megszűnése mellett szállt zőt kell aláhúzni: az egyik fogad iák-e, vagy sem az kerménye. aikra, akkor levonhatjuk a az a biztonság és határozott- Egyeeült Államok diktátu- w agoszban az elmúlt het tanulságot, azt, hogy nem le­sáp. amellyel az Egyesült mait, vajmi kevés gyakorlati hétfőjén is, csütörtök- het függetlenséget és szabad­Államok külügyminisztere az jelentősége van. Ha azonban jén is az afrikai or- sápot biztosítani a régigyar­uruguayi fürdőhelyre uta- a közel 150 millió lakosú, szágok úgynevezett monro- matósítóknnk tgtt engedmé­zott, nyilvánvalóan abban a emiitett öt ország egy állás- vial csoportja gyűlt össze, nyekkel. Márpedig Logonz­hoav az Algériában élő eu- kényszerítették a légitársa rónaiaknak joguk van saját ság gépkocsiját és elrabol hitvallásukra, kultúrátokra ták Mireille Glayman párizsi se törvényben biztosított jo- ügyvédnőt, aki az algériai gjikrs*. felszabadító mozgalom né A Franciaországgal folyta- hány tagiénak védelmét lát tott tárgyalásokról szólva ta el a Conatantine-i bíró6ág|§ Ben Khedda azt mondotta, előtt hogy az algériai ideiglenes Az algériai francia főkor­ltormány az önrendelkezés mányzóság szerdán közzétet alapján kiván tárpvalul, te az Algériában elkövetett azonban olyan biztosítékokat merényletek január havi kíván, amelyek lehetővé te- mérlegét. E szerint az ér szik az algériai nép számára cípíp óta 310 merényletet egy kül- éa belpolitikaltag köreitek el Algériában, a ha­egvarint független algériai lálos áldoiatok száma SS3, a| állatn megteremtését. a sebesülteké 990. meggyőződésben, hogy ez al- ponío( magáévá tesz akkor annak a 19 országnak a kül- ban így képzelték el az elő­lealommal is sikerülni fog ügyminisztere, illetve kor- rehaladást. Nyilvánvaló: a egyhangú határozattal elfő- az annyit 7p,PTlt mányföje. amelv helyesli a *lagoszi lépés* nem előre tör­yadtatni a Kuba-ellenes was- az állásponttal — politikai Nyugattal, mindenekelőtt tént, hanem -- hátra. h'ingtoni elhatározásokat. Kl- es gazdasági vonatkozásban Franciaországgal és az Ang- Perényi István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom