Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

i tasárn&p, 198?, február 11. Egy vitatott kérdésről: Járhaf-e divatosan a pedagógus < ? A*. (Ltcfaái4. m a. takkótóU Imájk — Illeted, üde. Uüldö A tá>uULda.lnti nevefMatád s ma már akad rá forint a lepjük, amint rúzsozza a pedagógusoknál is. A neve- száját, hogy csak a tanárnőtÉBI^H'lét MM Tálán furcsának tűnik első olvasásra, de mégis igaz hogy a kor követelményeinek j., " . követelményt 'i(j" utánozza. Lehet, hogy a divat terén is eleget kell loknck ls dZt a koVetelmenyt épppn az édesany;ját De fenni — nőnek. férfinak szabjuk, hogy divatosan ol- egyébként is: a gyermek izegyarárat. Természetesen a főzzenek, ápoltak legyenek, lését nemcsak szülei, nevenőké az elsőség, hiszen szá- formálják ezzel is helyes ,ői és társai formálják, hazadunkban ők képviselik a „,••„„„.• í-,^, ncm az e°ész társadalom, a -forradalmibb erőt* a divat ,ran"ba film. a színház, a televízió, formálása szempontjából. Többszőr hallani olyasfele az idegenforgalom, az utea. (Volt idő, amikor ezen a té- Jkritikai" észrevételt szülők- Karöltve kell tehát a serren a férfiak kezdeményez- től és nem szülőktől egv- div,atját formálnunk, tek.) A női divat fejlődése A h |?lpsefé alakitanunk. Nem leszükségKzerm divat volt. és arant- hog> nem hayes- na het. és nem is lesz teljesen les:. A régi. a tegnapi és a a pedagógus is él a kozmeti- olyan, mint az anváé vagv msi divat ' felhasználásával ka és a divatos ruha lehető- a tanárnőé. De modernebb születik a (holnapi divat, amit ségeiVel, mert ezzel -rontja" valtozatban is lehet jőütön . élő1 f-m berek kiilönbö- .tovább vinni a divat feilo"óképpen iSltk a leg- a Székek ízlését. Az ilye- „ nenelők és « szülök különbözőbb szempontokat «ek szemében a pedagógus osszefogásaval. helyezve eltölérbe. mint a még ma is úgy él, mint a répraktikusságá erkölcsi meg- gi tanítónő, aki fekete keretes gondolások, a (test előnyös vo- szem(ivpget és hosszü. sziir. aáo-gy. nalainak vagy az arcbőr színenek kihangsúlyozása. az ** szoknyát viselt. Érdekes, egészségesség, az időjárás hogy nemegyszer éppen szeszélyei elleni) védekezés, a olyan szmöh kifogásolják, ha nőies vonzóerő fokozása, a a tanárnfi rúzst használ. w<w ateióny. iá.... Azok a szülők, akik kifogásolják. ha a pedagógus a legújabb divat szerint öltözéa szépségápoló szereket használ, rendszerint figyelem felhívása stb. Ame- " arról ls megfeledkeznek, lviic nő nem a mai követel- vagy lakkozza a kormát, és a. hogy pedagóffUll u fele^ menveknek meafelelően öl- legújabb divat szerint öltöz- anya . mp„ . tözködik - akár.az erotikám kmik akik gaját ,temélyük. ^^ ^^ _ felkeltése, akár-a feltúnesi ben a legmodernebb divatot is mellett — vagy a serdülőknél némely iayekeznek túlszárnyalni: szülő túlzott szeretete, esetleg egy példakép értelmet- SteJtétüiUteM. len utánzása következtében _ az feltétlenül kirívóan hat. Nem vagyunk hívet a kiNem kétséges — mindenek- rívó öltözködésnek, a pertelőtt a nőknél —, hogy az gehosszúságú, rikítóra mászáma is komolyan lat- z<>lt körmöknek, az agyon- ^ ]9fi2 ben a magánélete is megkívánja az igazodást a divat mai szintjéhez. Tehát ne öltözzék sem a háziasszony, sem a munkásasszony, a tisztviselőnő, a tanárnő a századeleji ízlés szerint, hanem úgy. ahogv evek •• ba esik az öltözködésnél, a kozmetikáit porcelánarcnak, szépségápoló szerek haszna- 3 feltornyozott hajsisaknak, tatánál ^ eSyenesen kívánatosnak tartjuk, hogy o pe'dagógusnó megkívánjuk, még akkor is, ha ez netán egy-két ganesoskodónak nem tetszenék! TAR! ÍANDS A UCMeUheUla ttámof, peren i NEVETNÍ — Vajon kon non fúj a szél?.. Francia helyzetkép vétsrc* . ú A ka* legyen üde, esinos, jókedvű. dzMiktitelelmim^. tefUnt viselje magán az ápoitsáo esztétikájának minden elő-í Napjainkban már anyagi körülmények olyan ***f- Ha nem <gy 3ár' Á XX. század között nyerheti ugyan egy-két kön.-$ ph héó el társadnbmmknak többsé- zervativ gondolkodású szü-5^áöíékn^T névét' viselő gé. hogy a ta»r diratkönetei- jö tetszését, de a bírálat per-X|,móí színház'már második ménpelmek megfelelően ölffe- gőtiizét kapja (esetleg rsakxéve játssza Bartók három het leány. fi*. nő. férfi, öreg, néma arckifejezés formájá-Xfz,"padl A kóksn^ fiatal egyaránt. S nm már ban) naponta több száz ta-í^'^^lyflt és A o*oráak mosolyt kelt, ha vala- nulójától. Különösen a lány-ÍMálatos mandarint, Leó Ja- -. .. . , . . _ , ... .... „,,,0 _., szlovakiaban eflflie egyeoun kinek szemet szúr, hogy a tanulok igen, jo divatbírak.ónácsek Brnóban, a Csehszlo- szfnh^ amely elhatározta nmrrkásnő kesztyűt húz, vagy s ha másutt nem. maguk kö-Xvák Szocialista Köztársaság hogy Bartók három színpadi daueroztatja haját, hogy a ró- zött. bizony osztályozzák ne-9második legnagyobb városa- művét egy műsor keretében kttsi. » felsővárosi proligye- velőik öltözködését is, s tet-gban töltötte életének na- mutatja be. Az előadott Barrek nyáron fe cipőben — sőt szik nekik, ha tanárnőjük adggyobbik részét. Zeneszerzői tók-Jwlveknek nagy sikere divaíos eipóbefi — jár, s még a külsejére. ^munkássága szoroson Brnó- volt. A három mii és előa tawítőnők, tanám-lk fe Nagy tévedés volna azt? hoz fűződik. Művészete, adása a brnói színpadon — -fláncolnaks. gondolni, ha középiskolás Já-Ómely Bartók művészetével a kritrkn egybehangzó véteIgen, a divathoz pénz ke?l. nyunkat a tükör előtt meg-ónagy hasonlóságot mutat, ménye szerint — az utóbbi j . ——mm ii őmély gyökereket vert a pub- évek JegjeJentőaebb Még kisért d mútt Terhes asszonyok — kuruzslók kezén Lehajtott fejjel állnak a gyedik, s aztán sorra egyre Szegedről. Sándori alvóról a több asszony Vincze Péterjárasjífróság elé idézett aaz- nénél. Egyiknél sikerült a szondák. Most. az ügyész beavatkozás. a másiknál szavai' után, döbbennek csak nem. Mindenesetre az aanzorá. mire adták magukat, nyok töblisége a környékbeli gyermeküket... Tudatlan, kórházakban, vagy a szegedi csaló kuruzsló kezére! Néhú- női klinikán kötött ki. A nyukon még a hideg is vé- kuruzslót ez. azonban kevés-Xjuk állandóan visszatér. E BARTÓK, JANÁCSEK ÉS BRINO operájának premierje) Cseh- lödére* bizonyítják, ahogy ezt a háróm színpadi művén Ili kom körében. Bartók vo- és beleUeseményei közé tarJnókra, celestákra és fttő- törik. ^hangszerekre írt Zenéjét, két A Bartók művészete tránts jz.rwigorára írt Szonátáját, lelkesedés érthető és az. sem ^Divertimentóját, Táncszvit- véletlen, hogy Bartók nevét mesterei kő-rul senWt kápráztatott el és riem ihletett meg annyira á népzens, senkinél tem játszott Olyan fontos szerepet, mint' Bartóknál és Janáeseknél. Mindkettőjüknél a művészi kifejezés lényeges részét képezte, a zenei stílus része volt. A is megfigyelDfctjük. Hasonló- népi és a művészi összeolképpen, ezek egyike tipikus Vadt. és egy új egésszé lett. vonás Janacsek operaművé- Természetesen mindkettőesetiében is. kezdw a kapi- juknéi többről van szó. mim talista társadalom kritlkajá- egyszerűen csak á zene nemtói (Jenuf) a cseh polgár kt- zeti színezetéről. Belsőleg gónyolásáig (Broucsek úr ki- egyezőek népdalfeldolgosárándulásai). Megfigyelhető saik, melyekben mind a két nála a pozitív emberi érté- szerző a folklór tökéletes iskek keresése és mély együtt- merőjek'ént tűnt kl. Hasonérzés azokkal, akiket az lóan Bartókhoz, Janácsek fe uralkodó osztály tipor. Em- sokat foglalkozott a zenei lftaük- meg itt, Bartók felfo- fotklór kutatásával és feldolgáaát A csodálatos mandarin gozásával. Nehezen lehet a jét, Hegedűversenvét és II. kezdettől fogva összekap- Retjében és Janácsek mot- népit a műt6, elválasztani n tóját, mellyel ar utolsó ope- dlyíin mc,vekben, mint á gigfut. ha visszaemlékszik a bé érdekelte. Dőlt a pénz.Őiruivek népiessége >hegedü és zongora szonátá- esoljuk Janácsek nevével. Jját — nem is szólva Bartók Aki átérzéssel hallgatja 'több kisebb művéről — á mindkét szerző müveit, fel>brnól közönség már koráb- ismeri, hogy bár Janácsek >ban megismerte, és hozzá- idősebb generációhoz tartozik, mint Bartók (Janácsek 1854-ben született a szegény ráját vezéri be (Féljegvzések a holtak házból). -Minden lényben isteni szikra!- Milyen közéi került egymáshoz, a két művész az emberről Divertimento, vagy a vonókra. célestákra és ütőhangszerekre írt Zene. avagy Janácsek Szimfóniája és A gtagolita mise. Bartók és Janóméi y sötét szobára, a rekedt aut- s egyre na«yobb yá]lalkoza-Xm( dnn|valója annáI jobban Keletmorvataziléziai vidéken) fogásra, a durva kézre. De sokba kezdett, illetve kez-ó 1 hogy is volt csak? Mikor és dett volna, ha közbe nem hogvan kezdődött-' lép a rendőrség. Még 1960-at írtok. Sándor- A nvomozók a házkutatás falván az Utcán oaszetalálko- BOrán bűnjelként lefoglaltak zott két régi ismerős asz- egv BzatVor mályvag.vökeret, szonv. Vincze Péterné és D. amciv- ÍBmét bizorfyiték volt S.-né. Ar, előbbi érdeklődött. arra bogy a lelkiismeretlen sííríin teherbe esik-e D. S.-ne. mmní újabb áldozatokra mert nála igen jó gyógyszer szamított. Most i« bízott Ónikus mú szerzőjével, kapható a terhesseg megsza- azonban szerencséjében és kítására. Arra kérte D. S.- megpróbálta megvesztegetni nét. ajánljon neki állapotos a nyomozókat. asszonyokat ő olcsón meg- A eldt, sorra valsrakifia a terhességet. A jó , k az asszonyok Beismeismeros erre igeretet is tett, .-,,•• , a szavát tartva, hamarosan rik. hogy bunt követtek el felkereste a leljesen képzet- saját maguk és családjuk el vonzza a cseh hallgatóságot, és hogy Bartók túlélte Jénámért e két alapvető vonás eseket, aki 1428-ban halt Janácsek min-és rétében is meg. a két mester műveeri megvan, mely így Bartókot egyéniségét legjobban jelösszekötötte Janácsekkel. á lemző már említett két voTárász Bulyba (Gogol alap- nás annyira öeszekapcsolja ián) monumentális sztmfo- őket, hogv * XX. század aea fa- nevilágában Bartók és Janálusi környezetben játszódó esek — az egyéniségükből Jenuf, valamint Kátya Ka- fakadó különbségek ellenére banová (Osztrovszkij alap- is — egy fejezetet alkot, ján) realista opera, továbbá iránti Karel Capek és Dosztojev- A társadalom [Tf(,,y szkij egyes műveinek operai deklödésük. a küzdő ember alkotott véleményben, az dramai ereje, kifejezőképessége itt is nagy hasonlóságot mutat. A népzenével^k$ mint a népi és egyszerű élethez való viszony kiféjeaőjk. erőszakoskodások elítélésében. és Az emberbe vétett rendíthetetlen hitben! Talán Bartók és Janácsek közösségét semmisem Jellemzi jobban, mint. egyrészt Bartók eszmei fejlődése, amely- rnegvédte Bartókot rá'Jani" nek nyomai fellelhetők ki- Pfieket attól magasló humanista müveiben. másrészt Janácsek íté- felében egy egráz sor nagy lete az 1828-as évből, amely élenjáró művész nem tudott a veszélytől, melytől A XX. század első len és kuruzsló asszonyt az jpf, ;K Felhangzik az ítélet, ^feldolgozójával, rá még egész belső feszültségének elemzéelső pácienssel, egy lánnyal. Az asszonyok, az áldozatok gsor operai mű, szimfonikus sétől A polgári társadalmak aki szégyellt kórházba mon- megkönnyebbülten sóhajto-Őés kamarazene szerzőjével, kritikájáig, új élettgazságok. ni. Bz volt az első beavatko- nak fel, miután beismerték OEaért nem véletlen, hogy a. perspektívák kereséséig vezas a sötét szobában a mály- tettüket, s főleg felismerték óbrnój színház, amely rend- netté és a népi élethez v*ló v*gyökérrel. A kísérlet azon- ennek veszélyességét. A bí-Xszereisen előadja Janácsek csatlakozásra késztette a két ban nem sikérült, s a lány róság ügyükben felmentő gműveit, rá teret enged a jé- szerzőt. A belső konfltktu két hónap múlva a szegedi itéletet hozott. A bűnöst, a 9 len kori világ színpadi ter- soktól á Bői klinikára került, kuruzsló Vince Péternélómékeinek (néhány héttel es- lom konfliktusainak feltáró Hamarosan jelentkezett a azonban 10 hónapi börtön-Xelőtt itt hangsort él Prokof- sáig — es egyiké a jeleknek, második, a harmadik, a ne- büntetésre ítélte. jev Háború és béke című amelyek Bartók rnűvráa fej a kapttshsta társadalom ellen éles vádat jelent. Janácsek egyik operájának margójára A követkeeőkét jegyezte fel: -Sérelem. Sérelem érte Voicskot, súlyos igazságtalanság érte Betget". íme a nyomatékosság rá mély valóság művésze. S kapttolteta táraoda- ami még jelentősen összekapcsolja a két. szerzőt, az a népzene mély csodálata. Talán e szazad legnagyobb megszabadulni. Bartók művrázetének eme összvonásafért lelkesedik a Cseh közönség. Bartók névé — hasonlóképpen Janácsek nevéhez. — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a kapitalista társadalom haladó rá küzdő művészeinek erimbólumává vált rá lényeges hozzájárulást jelent ahhoz « haladó művészetit örökséghez, amelyet a mólt hagvon rtnk. HRABAL rRANTIŐEK * 4