Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

/ Vasárnap, 1962. február II. 10 Az idei prémiumkeretek már átvihetők a következő évre Mind nagyobb önálloságot sével kiérdemelt és fel nem kapnak vállalataink. A helyi használt prémiumkeretüket vezetők egyre több kérdés- álvihetik a következő évre, ben dönthetnek, illetve az illetve évekre. A rendelke­eddiginél nagyobb hatáskör- zés szerint a jövőben az eló­rel rendelkezhetnek a válla- ző évről áthozott prémium­lat gazdálkodására bízott tartalékból felhasznált ösz­összegek felett Az idén már szeggel a béralapot és az át­megoldódik a prémiumkeret- lagbért igazoltan túlléphetik felhasználás problémája is. A prémiumnak a népgaz­A munkaugyi miniszter a dasági helyi érd^kcl pénzügyminiszterrel egyetér­tésben rendelkezést adott ki a vállalati prémiumkeretek­nek az egyik évről a másik évre való átvitelére. A vallalatok 1962. évi pré- hetőségével és igyekezzenek miumfeladatainak teljesíté- prémiumtartalékot képezni egyező és a gazdasági célki­tűzéseknek legmegfelelőbb felhasználása indokolja, hogy a vállalatok éljenek is a prémiumkeret átvitelének le­Kállai Gyula Nógrád megyében A Nógrád megyei pártbi­zottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságai szom­baton együttes ülést tartott, amelyen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnökhelyettes is. Az ülés után Kállai Gyula Benczurfalvára látogatott, ahol id. Szabó István Kos­suth-dfjas szobrászművész műtermében Nógrád megye képzőművészeivel találkozott. II kétfrontos harc kérdéséhez A kommunista pártok maiizmus és a reviziotuzvius létezésük első percétói kezd­ve következetesen harcolnak a marxizmus eltorzítói, el­ferdítői ellen. Két fronton küzdött már Marj: és Engels az I. és a II. Internacionálé­elleni harc létkérdése a kom­munista pártok <frösödésé­nek, a szocializmus építésé­nek. Miből táplálkoznak a jobb- es baloldali elhajlá­sok? A jobb- és baloldali ban, harcot folytattak az áramlatok egyaránt klspolgá­ultrabalodaliság, frázishős- ri talajból, a burzsoázia és a ködés. az anarchizmus és a kispolgárság létének megfe­, . .... . , ,, , lelo ideológiájából, gondol­kesobb jelentkező opportu- kcdásmódjábó[ fakadnak. nizmus ellen. Kiemelkedő Alapjában véve közös a tár­dokumentumai a harcnak sadalmi gyökerük és vég­Az országgyűlés államigazgatási bizottságának ülése Tervszerűbbé, tartalmasabbá kell tenni Az országgyűlés államigaz­gatási bizottsága dr. Erdei Ferenc elnökletével ülésezett szombaton az Országház Go­belin-termében. Az ülésen — amelyen Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke is résztvett — Maróti János, a Minisztertanács titkársága tanácsszervek osztályának helyettes vezetője tájékoz­tatta a bizottságot a tanácsok 1962. évii költségvetésének tervezetéixíl. A tájékoztatót követő vi­tában Bartha András, Borka Attila, dr. Dési Frigyes, Han­kó György, Horváth András, Kaszás Imre, Maros Józsefné és Rátkai Ferencné képvise­lők szólaltak fel. A hozzászó­lásokra Maróti János, vala­mint Faluvégi Lajos, a pénz­ügyminisztérium főosztály­vezetője válaszolt A bizottság a tanácsok 1962. évi költségvetésének tervezetét elfogadta, s úgy döntött, hogy az országgyű­lésnek elfogadásra javasolja. Tegnap délelőtt a Haza­fias Népfront szegedi járási elnöksége értekezletet tar­tott a községi népfrontbizott­ságok munkáját Begítő aktí­vák részére. Az értekezlet résztvevőit Sajó Gyula, a já­rási népfrontbizottság elnöke üdvözölte. Utána Czukár György, az aktívacsoport ve­zetője ismertette a népfront járási bizottságának 1962 el­ső félévi munkatervét, s eb­ből következően a községi népfrontbizottságok felada­tait. A beszámoló a többi kö­zött megállapította, hogy a népfrontbizottságok munká­ját tervszerűbbé és tartal­masabbá kell tenni. Segítse­nek megismertetni az SZKP XXII. kongresszusának anya­gát és a második ötéves ter­Szegeden 16 ezren tanulnak a pártoktatásban Az idei pártoktatási évad­ban is kommunisták és ve­lük együtt -pártonkívüliek gazdagítják marxista—leni­nista felkészültségüket. Üze­mi munkások, szövetkezeti gazdák, értelmiségiek, va­lamint hivatalok és intézmé­nyek dolgozói tanulnak. Sze­ként azonban pártonkívü­liek az időszerű kérdések tanfolyamain. Ezek a tanfolyamok létszám­ban »-menet közben* növe­kedtek. A Szegedi Ruha­gyárban például Babinszki László propagandista tanfo­lyamán először hatvanan geden, a pártoktatás külön- vettek részt. Később a gyár • dolgozói közül egyre többen kérték, hogy részt vehesse­nek az időszerű kérdések tanfolyamán, amelynek ke­retében a XXII. kongresszus anyagát tárgyalják. A kérést természetesen teljesítették, s ma már több mint száz hall­gatója van a tanfolyamnak. A' ruhagyár dolgozói közül sokan a pártoktgtás egyéb formáin tanulnak. A marxista—leninista tan­folyam első és második évfolyamának több ezer hallgatója van. Sokan fej­lesztik politikai műveltsé­güket a szakosított tanfo­lyamokon is. böző formáin 16 ezer ember fejleszti politikai műveltsé­gét. örvendetes tény, hogy az elméleti és természete­sen ezzel együtt a gyakor­lati kérdések iránt megnö­vekedett az érdeklődés. A pártoktatásban részt vevő kommunisták és pártonkívü­liek nemcsak igénylik, ha- Persze nem általában meg is kap­ják a propagandistáktól a helyes és alapos választ minden felvetődött kérdés­ié. A propagandisták jó fel­készüléséhez különben jelen­tős segítséget adott a váro­si pártbizottság által életre­hívott továbbképző tanfo- Ezeken filozófiával, a lyam. Ennek keretében a gyar munkásmozgalom propagandisták hasznos vitákban több el­vi kérdést is tisztáztak, amelyeknek alapján egyér­telműen és világosan adhat­nak választ a szeminárlu ma­tőr­politikai gazda­és a nemzetközi ténetével, ságtannal mun, vei A szakosított tanfolyamok mintegy előkészítőjeként mű­nkásmozgalom történeté­foglalkoznak a hallgatók. mokon mind arra. amit szó- ködnek — szinten jelentős vá tesznek a hallgatók. A pártoktatás minden for­máján. a rendkívül nagy érdeklődésnek megfelelő­en. az SZKP XXII. kong­resszusának anyagát, a kommunizmus építésének programját tanulmányoz­zák. számú részvevővel — a marxista filozófia, valamint a szocialista politikai gaz­daságtan alapismereteivel foglalkozó tanfolyamok. Igen népszerű a politikai akadémia. Kéthetenként nemcsak a Szabadság Filmszínház telik Tapasztalatokat szűrnek le meg az akadémia hallgatói­a mi építőmunkánkhoz, val, hanem ez tapasztalható megbeszélik az SZKP XXII. kongresszusa viszonyainkra alkalmazható sok tanulsá­gát. Ezzel együtt tanulmá­nyozzák a XXII. kongresz­szus elvi megállapításait, melyek a marxizmus—leni­nizmus fejlesztését jelentik, a mostani világhelyzetnek megfelelően. Igen sokan, több mint négyezren ta­nulnak kommunisták, fő­a kerületi művelődési házak­ban is. Az igényeknek meg­felelően ugyanis Alsóváro­son, Petőfitelepen, Rókuson, sőt Mihályteleken is rend­szeres a politikai akadémia. A pártoktatásban általá­ban eleven az élet, a részt­vevők alaposan megbeszélik az anyagot. Kommunisták és pártonkívüliek, nők és fér­fiak egyaránt hozzászólnak a kérdésekhez. vünk feladatait. Szükség van továbbá arra is, hogy a nép­frontbizottságok és a községi tanácsok között tovább ja­vuljon a kapcsolat. Felszólalt az értekezleten Katona Sándor országgyű­lési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Megköszönte az aktívák múlt évben végzett áldoza­tos munkáját, s biztosította őket a megyei elnökség to­vábbi támogatásáról. Marx: »a gótai program kri­tikája*. Engels: -Az erfurti program bírálatához« című munkái. A kommunista pártok tör* ; ténelmi győzelmeinek egyik | fő összetevője mindig az volt, hogy éles elvi harcban le tudta győzni az opportu­nizmust. 'revizion izmust, a szektarianizmust, dogmatiz­eredményben közös az ideo­lógiai módszertani forrásuk is: a szubjektívizmus. A revizionizmus és dog­matizmus társadalmi és ideológiai rokonságát az is igazolja, hogy egyik gyakran átcsap a másikba, találkoz­nak. kiegészítik egymást. Például a személyi kultusz elleni harcot mind a dog­matikusok, mind a revizio­nisták a maguk szájaíze sze­rint értelmezik. Sztálin mar­must. Ez a harc védte meg xista—leninista értékelését az SZKP XX. kongresszusa után a revizionisták is meg­próbálták hudállásaik meg­erősítése érdekében felhasz­nálni. "Sztálintalanitás* cí­mén felléptek a szocializmus ellen. Ma viszont az SZKP , , XXII. kongresszusa utón letten jelenseg. Sót, bizonyos SztóUn „védelmeben- lép­értelemben elkerülhetetlen, nek fel a szocializmus elleu. a marxizmus eszméjének forradalmi értelmét, tartal­mát. A jobb- és baloldali néze­tek jelentkezése a kommu­nista párton beiül neiri vé­Egy hónap múlva államkölcsön­sorsolás Egy hónap múlva, az idén először,' ismét előkerülnek az OTP páncélterméből az államkölcsönhúzás szerencse kerekei. Az Országos Taka­rékpénztár ugyanis március ll-én és 12-én Pesterzsébe­ten rendezi az 1. az 5. és a 6. békekölcsön 1962. első félévi sorsolását. A kétnapos húzáson a há­rom kölcsönből összen 411 000 kötvényre 101 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. mert nem egyéb, mint a társa­dalomban meglévő osztályel­lentétek, válamint az új és a régi közötti ellentmondá­sok tükröződése a pártban. A revizionizmus és a dog­matizmus elleni ideológiai harc erősíti a kommunista pártokat, mig viszont az ideológiai zűrzavar, a revi­zionista nézetek elterjedése a politikai és a szervezeti egység bomlásához vezetnek. Ezt megtanulhattuk saját tragikus tapasztalatainkból: az MDP vezetésében jelent­kező dogmatizmus, revizio­nizmus egyik forrása volt a szocializmus sikeres építésé­hez nélkülözhetetlen párt­egység felbomlásának, majd az 1956-os ellenforradalom­nak. Világos és egyértelmű a következtetés, hogy a dog­Könnyebben... (Somogyüié felv.) Lassú, kézi munkával, beretva segítségével kapar­ták, vékonyították eddig az irhabundák, bőrkabátok var­rásra kerülő széleit a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál. Echcr Józsr'né, akit új gépe mellett látunk dolgozni, ezt a munkát már vígabban és könnyebben látja el, mert a vlllcnnvat működő, komplett kis gépe gyorsan és pontosan előkészül varrásra a kabátszcleket. A jobb- és a balodali el­hajlások megjelenési for­máikat illetően természete­sen eltérőek. A baloldaliság. szektásság lebecsüli a tömegek szere­pét, kalandorkodó hősködés­ben látja a forradalmiságot, pedig Lenin az ilyen ál­baloldali nézetek ellen már 1920-ban a legerélyeseb­ben fellépett -A baloldali ság a kommunizmus gyer­mekbetegsége* című művé­ben. A balodaliság eltúloz­za, felnagyítja azokat az el­lentmondásokat, melyek ténylegesen megvannak. A dogmatikusok a bizalmatlan­ság légkörét teremtve min­denkiben ellenséget sejtenek stb. Nem értik meg az új történelmi helyzetből adódó feladatokat — a szocialista tábor létezése, á gyakorlati rendszer felbomlása, a szo­cializmus építésének gyakor­lati problémái — értetlenül állnak szemben a szocialista társadalom fejlődésének új jelenségeivel. Ragaszkodnak az eltorzult formákhoz és vezetési módszereikhez, aka­dályozzák a korábbi hibák és torzulások gyors és energi­kus kiszorítását. A revizionizmus behó­dol a burzsoázia osztály­érdekel és ideológiája előtt. Tagadja a marxizmus alapvető tanításait, a párt vezető szerepét, a proletár­diktatúra szükségességét stb. A revizionisták lekicsinyltk, lebecsülik a nép ég az ellen­ség közötti ellentmondáso­kat, nem vesznek tudomást az ellenség létezéséről és az ellene folytatandó harc szük­ségességéről. A revizionizmus és a dog­matizmus fő mondanivalójá­ban semmit sem változott az idők folyamán, nem válto­zott a marxizmussal szem­ben elfoglalt pozíciójuk, vál­toztak és változnak azonban a megjelenési formál, érvei, hozzáigazodnak az új törté­nelmi helvzethez. A revízión izmust és a dog­matizmust lényegében az teszi maivá, hogy a mai helyzet kulcskérdéseiben je­lentkeznek. A szocializmus építésének idején e nézetek jelentkezésének veszélye bi­zonyos sajátos körülmények folytán növekedhet is. A baloldali veszély pl. az ura­lomra került pártot különös mértékben fenyegeti, mert egyrészt kezében nagy hata­lom összpontosul, másrészt a múlttal szemben gyorsan es könnyen elért sikerek az el­bizakodottsághoz és az erok túlbecsüléséhez vezethetnek. Határozottan küzdehi kell mind a két oldalon a hibak­kal szemben, de nem szabad elfelejteni: a kétfrontos haru hangsúlyozása nem változ­tat azon, hogy jelenleg a nemzetközt munkásmozga­lomban a fő veszély a jobb­oldali opportunizmus, a re­vizionizmus. Ezt az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat is nyo­matékkal hangsúlyozta. Ma Magyarországon is a revizio­nizmus tekintendő fő ve­szélynek, de az országon be­lül helyenként ettől van el­térés. Szegeden például a két egyetemen — a Tudo­mányegyetemen és az Orvos­tudományi Egyetemen — találkoztunk több szektás né­zettel, például a kommunis­ták osztályozása a párton be­lül, az első, másodosztályú, vagy a periferikus kommu­nisták. Elhangzottak ugyan­ott olyan megjegyzések, me­lyek szerint á proletárdikta­túra nálunk elsekéiyefcdik, felcseréltük kispolgári dik­tatúrával. Gyakori jelenség, hogy egyes vezetők elbiza­kodottakká, csalhatatlanokká válnak. Korábbi érdemekre hivatkoznak. Ezeknek a ve­zetőknek rossz a kapcsolatuk a dolgozókkal, nem tartóz­kodnak . közöttük, nem hall­gatják meg őket. Hogy valamely időszakban melyik veszély válik külö­nösen súlyossá, ezt a min­denkori helyzet, a körülmé­nyek szabják meg. Az elmúlt néhány'év alatt nálunk a revizionizmus egy­re inkább lelepleződött s emellett a párt helyes poli­tikája következtében elterje­désének és ellentámadásának lehetőségei korlátozódtak. Mégis naivság volna azt hin­ni, hogy ,a revizionizmus visszavonult, feladta a har­cot. A megjelenési formái ma burkoltabbak és elszór­tan jelentkeznek. Ezért ne­hezebben lehet felfedni őket­Sok setben egyes pártszer­vekben csak ismételgetik a kétfrontos harc szükségessé­gét. de a tényleges harc nem folyik elég következetesen. Ez főként abból adódó prob­léma, hogy többnyire nagy elvi kérdésekre és nem a napi gyakorlati megnyilvá­nulásokra gondolnak. A harc helyes viteléhez fontos tudni, hogy milyen módszerek a célravezetők: Ideológiai harcról lévén szó. először is a marxizmus mind szélesebb körben való ismertetését kell megszer­vezni. A párt politikájának helyességét kell bizonyítani és megértetni a meggyőzés eszközével. Nagy károk szár­maznak abból, ha elvileg nem ismerik eléggé sok párt­szervezetben a kétfrontos harc lényegét, összetévesztik a konkrét gazdasági kérte­vést a dogmatlzmussal, a re­vizionizmussal. Apró, kis hi­bák elkövetésénél a hibák elkövetőit revizionistának, vagy dogmatikusnak bélyeg­zi k. Ez végső soron a fontok ideológiai harc jelentőségé­nek is árt. Ártanak a párt tömegkapcsolatának is aa ilyen megbélyegzések. Az el­követett hibák gyakran tu­datlanságból adódnak és a meggyőzés, a megértetés az egyetlen helyes eszköz ilyen esetben. A kétfrontos harc helyes folytatása a napi problémák mély elvi elem­zését, felelősségteljes, önkri­tikus, emberséges mérlegé­lést, kérlelhetetlensége és nagylelkűséget, elvhű kom­munista munkát követel minden párttagtól. RUDAS LASZLÓNÉ. .a7. MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom