Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

3 Péntek, 1962. február «. /r RÚZSAI GYŐZTESEK Tanulságos zárszámadási közgyűlés a Győztes Tsz-ben Kedves, szép ünnepség, vi- lett kitartó szorgalommal galom színhelye volt szer- folytatják a Győztes Tsz gaz­dán délután a rúzsai mű- dái az űj szőlők, gyümölcsö­velődési ház. A helybeli Győztes Termelőszövetkezet 109 kataszteri holdnvj uj gazdái tartották meg zár- gyümölcsösük van, ebből 54 számadó közgyűlésüket, sor- hold őszibarack. Elültettek rendben a másodikat. Sok- már 10 hold szőlőt, s a ko­sok vendég jött át a szom­szédos szövetkezetekből is, után mezőgazdasági szak­munkásvizsgát tesznek. Vő­neki János és Szögi Szii­sök telepítését. Jelenleg már veszter szövetkezeti gazdák pedig már meg is szerezték szakmunkás-bizonyítványai­kat. Különösen jó példával járnak élen a tanulásban a zelgő tavaszi telepítési sze- pártszervezet tagjai. Az első zonban 25 holdra egészítik esztendőben mindössze hat A derű, a mosoly nem hiányzott a közgyűlésről sem, pedig a vidám vacsora még ezután következett mert a Győztes Tsz gazdái hűek maradtak nevükhöz: győztek, a faluban náluk osztanak most legtöbbet egy-egy munkaegységre. Börcsök Szilveszter, aki a tagság megbízásából tavaly májusban vette kezébe a már-már széthullani készülő tsz kormánykerekét, igy szá­molt be a közösség fennál­lásának rövid történetéről. Magyarázat: a belterjesebb gazdálkodás — Az 1960-as esztendőt még több mint százezer fo­rint mérleghiánnyal zártuk. És az egy munkaegységre jutó osztalék értéke is csu­pán 9 forint 88 fillér volt. Idén viszont a nagy nyári szárazság ellenére is 24 fo­rintot ér itt minden munka­egység. Ugyanakkor ki kel­lett gazdálkodnunk az első közös esztendő veszteségeit is. Csak azok tudják értékelni igazán ezt az eredményt, akik ismerik a rúzsai sívó homokot, s a nehéz gazda­sági körülményeket. A döntő siker — mint a beszámoló­ból hallottuk — főleg két dologgal. magyarázható. Bör­csök elvtárs — akit annak idején rendkívüli taggyűlé­sen tagjelöltség nélkül vet­tek fel a kommunisták so­raiba — minden erejével arra törekedett, hogy a bel­terjesség felé haladjon kö­zösségükben a termelés. Ta­valy már 45 holdon termesz­tettek például fűszerpapri­kát. A gazdag paprikater­mésért több mint 360 ezer forintot kapott a gazdaság. A siker másik oka pedig a sertéshizlalásban van. Száz­egy sertést falkásítva adtak el a múlt évben az állam­nak és így a rendes áron túl nagyösszegű felárhoz is hozzájutottak. Vi szőlő­és gyiimölcstelepítés Májusban kezdték el a rendszeres havi előlegfizeté­seket is. S ez a munkafegye­lem nagymérvű javulását eredményezte. A terv sze­rint 18 forintra számítottak csupán, s most kellemes meglepetésként hatott, hogy a sokféle nehézség ellenére is hat forinttal több jutott a tervezettnél egy-egy munka­egységre. — Idén pedig már el akar­juk érni — mondotta az el­nök — a 28, esetleg a 30 fo­rintot. A módot megterem­tettük ehhez is. A tavalyi 101 helyett most 160 hízott ser­tést értékesítünk. A nagy­üzemi paprikatermesztés mellett 20 holdon létesítünk dinnyekertészetet, foglalko­zunk zöldségfélékkel is. A növénytermesztés hoza­mainak állandó emelése mel­ki az új szőlőtelepet. Így te­remtik meg lépésről lépésre az igazi paraszti jólét alap­jait. Ezek után biztosra ve­hetjük; nincs már nagyon messze az az idő, amikor az 50—60 forintos munkaegység sem lesz itt ritkaság. tagja volt még az üzemi pártszervezetnek. Jelenleg pedig már 22, főleg fiatal, kommunista dolgozik a tsz­ben. A gazdák látják a mun­ka eredményességét, s mind többen kérik maguk is fel­vételüket a pártba. S hogy a többi rúzsai szö­vetkezetben most a második örömmel hallottuk a köz- évben még seholsem érték el Tanulni is szeretnek gyűlésen, hogy a gazdák ko­moly gondot fordítanak a tanulásra is. Jelenleg 22 en járnak ezüstkalászos tanfo­lyamra, ahol kétévi tanulás a 20 forint egységenkénti jö­vedelmet, annak főleg a gyenge munkafegyelem az oka. CS.—J.— Budapesten működik Európa első átmenő telex központja Negyvenhat országgal levelezhetnek a magyar telex el5fizet5k A hazai, különösen azon- előfizetőit. A posta tervezi a ban a nemzetközi forgalom- telexhálózat teljes automati­ban egyre többen veszik zálását. igénybe a telefon helyett a távgépírót, elsősorban azok, akiknél a -beszélgetés* do­kumentálása is fontos. Az ügyes elektromechanikus írógép ugyanis a telefonhoz hasonlóan közvetlen, folyamatos tár­gyalásra ad lehetőséget korlátlan távolságokon, csak nem beszélgetés, ha­nem írás formájában. Hazánknak jelenleg Euró­pában Spanyolország, Gö­rögország és Albánia kivé­telével minden országgal van telex összeköttetése, de ezen­kívül Kínával, Ausztráliával, Argentínával, Brazíliával is — összesen negyvenhat or­szággal — levelezhetnek a telexelőfizetők. Ma már na­ponta 1200—1500 budapesti hívást kapcsol a különböző országokba a telex központ, s ugyancsak sok levelezést kezdeményeznek külföldről is. Elsősorban a külkereske­delmi vállalatok és a na­gyobb, a nemzetkőzi kap­csolattal rendelkező szer­vek, köztük az IBUSZ, a MAS­PED stb. használják a hír­közlésnek ezt a gyors, kor­szerű formáját. A külföldi üzletemberek budapesti szál­láshelyeiről, a Royal, a Gel­lért, a Duna Szállókból sem hiányzik ez a berendezés. Legutóbb a Széchenyi Könyvtár rendelt telexgépet, nemzetközi levelezésének, ki­adványcseréinek lebonyolí­tására. A nemzetközi telexforga­lom jelentős része hazán­kon megy keresztül. A forgalom gyors lebonyolí­tására Budapesten működik Európa első átmenő auto­mata telex központja, amely feleslegessé tette a budapes­ti kezelőket, a központhoz csatla. JZÓ országok telex központjainak kezelői köz­vetlenül hívhatják egymás A visszájára fordítható igazság sok lyosabb betegeket. Ilyenkor a percenként igénybe veszik, behívják az adjunktust, éj­jel vagy nappal, amikor egyébként nincs szolgálat­ban. Hiszen emberéletről van szó ... Ezt a telefonké­relmet elutasítják — túlzsú­foltságra és a rendeletre hi­vatkozással —, mert -luxus telefonnak* minősül. Csak L apunk szerdai számá- nek elintézése ugyan ban megjelent,-Akik- utánjárást jelenthet) nek nincs igazuk* cí- protekció között... mű cikkünkre néhány olva- Előfordul, hogy bajban le­sónk válaszolt. Ezúttal nem vő emberek panaszukkal, sé­az egyetértő, s a cikkben relmükkel mennek el közhi­szereplő gondolatot újabb vatalokhoz, közfunkcionáriu­oldalról megközelítő helyes sokhoz ügyük kedvező elin­javaslatokkal kívánunk fog- tézése érdekében. Ez nem­lalkozni, hanem egy asszony csak előfordul, de szerencsé­véleményével. aki személye- re rendszer, napi gyakorlata akkor"veszik'eí a -luxus* sen kereste meg szerkesztő- közeletünknek. A panaszos szpt ha a kbrbáz fizeti a ségünket és meglepő eleven- azt a választ kapja, hogy telefonszámlát Ezt meg a seggel vitázott velünk. Ez az -kérem, ezt nem lehet elin- pénzügyminisztérium tiltja, olvasónk. Lapu Sándomé tézni. tiltja a rendelet*. Ez nem a cikk elveivel vitázott, rendjén is volna mindaddig, sőt azt kifogásolta, hogy az amíg hasonló kérést -össze­-itt-ott* jelző helyett miért köttetésekkel* rendelkező nem mondtunk el egy sereg személyeknél is elutasítanak, konkrétumot a protekcióról. De ha az utóbbi esetben a Bizonyítottuk, hogy nem -tiltó rendelet—et melőzzük, volt szándékunk személyekre akkor akár tetszik, akár nem, menő hajtóvadászatot indí- furcsa helyzet alakul ki. Egyiknek -tiltja, a másiknak nem -tiltja*? tani azok ellen, akik a pro­tekció eszközeivel élnek, akár mint protektorok, akár mint a protekció élvezői. Azt akartuk elérni, hogy a dol­gozó ember figyeljen föl kör­nyezetében, s emeljen szót az igazságtalan, visszás je­lenségekkel szemben. Másként szólva, bátorítás- mégis akad ilyesmi, nak szántuk a cikket. Báto­rításnak mindenki számára, aki a maga igazát, vagy vélt igazát nem mondja meg rekt tisztviselő egyéni és íz­nyíltan, csak valahol elpus- lésteien zsonglörösködése — mogja. Mint például a Sze- amit természetesen nem gedi Kenderfonó vizesfonó- hagyhatnak szó nélkül fölöt­jának öltözéjében: a lehetet- tes beosztású vezetők, len öltözködési viszonyok Vegyünk néhány példát, miatt... Egymás között szid- Protekció-e az, ha városi, P rotekció-e az, ha a ta­nácstag szóváteszi a -lux ustelefon«-ról szóló, elutasító értesítő alá­írójánál, hogy bürokratiku­sán intézkedett? Nem, nem protekció, mert igaz ügy­ben jár el a tanácstag! Sőt még azon sem lepőd­nénk meg, ha olyasmit ja­vasolna, hogy egyezzenek természetesen meg idős úriasszonyokkal, és nincs, vagy legalább- f^.'f0"' leszerelve i* ,„K„+ „ odaadnanak, ahol valóban • , * fomos. Életmentés szempont­párt politikajaban. sem az jából fontos v megkoc­a lamigazgatas trsztesseges káztatná a tanácstag azt a elveiben. Ha a gyakorlatban szerény véleményét is, hogy mégis akad ilyesmi, azt ne egy-egy postatisztviselő va­próbálja senki a párt, vagy lóban -luxustelefon*-ját az állam nyakába varrni, ajánlják fel — nem luxus mert az egy-egy kevésbé kor- célokra. I ják az öltözői állapotokat, ahelyett, hogy nyíltan föl­vetnék: lehet-e változtatni, s vagy kerületi tanácstagok a lakosság — választóik — pa­gaza van Lapu Sán­dorné eivtársnőnek, hogy az -interveniá­lás*, utánjárás a jogos pana­szok érdekében, nem azonos a protekcióval! Vajon ki in­tézze és segítse a közügyek­ben járatlan emberek ügyes­. , , , .„„„+ bajos dolgait, ha nem a párt­naszaval elmennek az ingat- munkás állami alkaimazottf ha igen. mikor? Mert ez a lankezelo vallalathoz es to- tanácstag, parlamenti képvi­világos beszéd! Ebből érte- vábbítják a panaszt, terme- selö7 Ez nem protekció, ha­nek vezetők és vezetettek hetesen úgy, hogy ők jogos- nem társadalmunk lényegé­, nak tartjak a valasztopolgar bbl fakadó, becsületes mun­egyarant. panaszát, s elintézést kér- ka a közösség érdekében és e ne kalandozzunk el, nek- (A tófitalan Panaszt már javára. mert Lapu Sándomé a helyszínen elutasítják.) Ez Egészen más a protekció, elvtársnő ioeos észre- nem Protekció! S hiába mél- ez az előnyökért végzett vétele nem ecvéni természe- tatlankodnak az ingatlanke- munka, az emberek igazság­töklrdT hanem1 -lőnél vagy bárhol másutt, hogy -ne szóljon bele a ta- ^at, mely idegen tőlünk, tár­nácstag a munkájukba*. Hát sadaimunktól, egész felfogá­közügy. Az a kérdés, hogy visszá- már hogyne szólna bele' sunktól. jára fordulhat-e a protek- választ6i megbízásából szói; E k.ét. ellenmondó vonás­eió elleni küzdelem. Először sőt kötelessége is, hogy szól- egyszerre kell be­nem értettük az okfejtést, de jon Eiienkezö esetben nem ^Sk ^JSTSSí azután világossá vált előt- tó tanacstagot választottak a val áUnak be újak £ ü választópolgárok. a közügyek intézésébe, egyre Aki ezt protekciónak te- több emberen tudunk segí­tünk is, hogy sajnos igen, visszájára fordulhat, ha nem tesznek különbséget, a mun­kás, paraszt, vagy bármilyen ember jogos panasza (amely­Várna, Bulgária legnagyobb és leghíresebb fekete-tengeri fürdője, egész Európában előnyösen ismert idegenforgalmi központ. Ugyanazon a szélességi fokon fekszik, mint Biarritz és a Cote d'Azur. májustól októberig jóformán alig van csapadékja, s több kilométernyi finom szem­csés homokkal borított strandját tavasszal és nyáron üdü­kinti, az nem érti mi u az teni, igazságos és jogos a protekció. Mert mi -hasz- ügyeinek elrendezésében, ak­na* van a tanácstagnak ab- kor egyben irtjuk a még ból. hogy intézkedéseket kö- meglevő protekciót is. Mert vetel? Közismerten nem minél több ember dolgozik -honorálják* munkásságát, a közéletben, annál gyorsab­őt a meggyőződése hatja, ban -észreveszi* az -ezersze­sarkallja a közügyek intézésé- mű* közösség a társadalom re. A protekció mögött min­dig valami -egyéni érdek* húzódik meg, lehet az -kéz­kezet mos*, egy kis össze­köttetés megteremtése, a -gyerek jövője érdekében* — s még a jó ég tudja mi minden lehetséges. jogos panaszt, protekciót csa' akarva lehet összeke­lényegétől -felebaráti* idegen, hamis intézkedéseket. K orántsem állítjuk azt, hogy nálunk a pro­tekció növekvő, tes­tesedő jelleget öltött volna. S ebben a véleményben kü­lönbözünk Lapu Sándorné elvtársnő álláspontjától. De A jogos panaszt, s a r'l " "VT? , J, protekciót csak kész- tatjuk el, hogy akarva lehet összeke- akad kijárás, protekció -ha­verni, abból a sok utánjárást, kényelmet­né­az okból, hogy -riné^efpébtala^n*sa ^ lenséget jelentő ügyeket -el- rszóvetfinomságok* tájékán mellőzzék* ott, ahol intéz- £ s még kedni kellene. masho1 15 előfordul­Jogos panasz-e az, ha egy De ez azoknak a bűne, orvos telefont kér? Termé- akik vezető létükre megtű­szetesen jogos. S ezt eluta- rik ezt. Viszont azt is hoz­sítani is jogos, hiszen van zátesszük: egyre kevesebben arra rendelet hogy csak hi- tűrik Azokat mi teljes mér_ vatali érdekből, ha a hiva- ... _ , tal fizeti, csak akkor szere- tekben tamegatjuk, akik ve­lik fel a telefont. De mit lünk együtt küzdenek: a pro­szóljon ehhez az olyan kór- tekcionizmus csökkentéséért, házi orvos, mint például a megszüntetéséért. Szegedi Közkórház I. szá- Őszintén örülünk, hogy mű belosztályának adjunk- Lapu Sándorné elvtársnő jó tusa? Hiszen minden negye- gondolatokkal gazdagította e dik héten felvételes a kór- fontos közprobléma nyugvó­ház belosztálya, s mentők pontra juttatása érdekében hordják a súlyosabbnál sú- kifejtett munkánkat Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnöklésével csütörtökön üiést tartott, amelyen az Egészségügyi dr. Vilmon Gyula egészség­ügyi miniszterhelyettes tájé­koztatta a bizottságot. Részt vett az ülésen dr. Beresz­tóczy Miklós, az orszá ggyű­Minisztérium 1962. évi költ- lás alelnöke is. ségvetósének tervezetét tár­lók és turisták tízezrei látogatják. Képünkön: új szálld gyalta. A tárca költségveté­» Naposparton Igenek főbb előirányzatairól A bizottság az egészség­ügyi tárca költségvetését el­fogadta, s az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom