Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

I Csütörtök. 196?. február t. AZ ELSŐ SZÁZADBÓL Mindössze tizenkilenc esz­tendős Jánv CZ.akó Márift. A fiatalság mosolya arcán, mégis komolyak a mondatai. Szürke szem*- nyílt, bátor. A Szegedi Gy magyar mun­kásnöje. napról napra ott a címkézőben, az automatagép mellett. — Kedve*, szorgalma* lány a Marika! — léhyegében igy Mondták róla rtiutlkástárs­női. A család Marika édesanyja is az üzemben dolgozik évtizedek Óta. Pötttitn knn.rka Volt, nlég csak 13 éves. dmikóí a kényérért, á bétévő falátért á gyárba kéhysaértllt. Mültak á rtliiilkásévek. Egyik a má­sik után. -Az a régi világ sok bánattal járt. sok és tíéhéz esztendő mülött. Az­tán antiyi év után jött a üáltdzás." Marika édesanyja a válto­zás utáh a nép világábah — így mbndják — az elsők kö­zött lett sztahanovista szfe­gédeh, á gyárban. Majd Mun­ka Érdemrenddel tüntették ki. A szakma és a vállalat kiváló dolgozója ls. A lány édesapja ugyan­csak fizikai munkás. Sajhos egészsége megkopott, most betegeskedik. Gyula — Ma­rika testvére — szintén munkás a gyufagyárban. Válasz a miértre A látszatra törékeny, szür­keszemű lány, Marika mun­kásőr, az első század tagja. Már két esztendeje. — Miért, munkásőr? — kérdezem, és tudom, hogy sokféle érzésből tevődik ösz­sze a válasz, ezért egy mon­datba nem is lehet sűrítént a lelki mozgatókat. Érzi is, tudja is ezt Marika. —• Röviden — mondja — azt felelhetem, hogy a nép­hatálofnért. Szóval édfes­anvám mesélt a múltról, ámit. én ném ismertem, hí 3zen egészén kisgyerek vói (Liebmann telv.) Marika munkahelyén a gyufagyár eimkézöjébrn Emlékünnepség az Ifjú Gárda tiszteletére Nagyszabású ünnépséset léndez. fébrUár 8-á(i az Ifjú Gárda Ifjúsági Város a hós szovjet fiatalok, az ifjú gár­disták kivégzésének 18. év­fordulója alkalmából. Az in­tézel névadóinak tiszteletére az ünnepi alkalomból em­lékművet ls avatnak. i)u$kin-esfrf rcnrffznrk A Magyar Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége Puskin halálának 125. évfordulója alkalmából Szegeden és a mégye ha­gvobb városaiban emlékün­nepséget réndéz. Február 14­én eSté 8 órai kezdettel az Orvostudományi Egyetem Apáthy Kollégiumának klub­jában a Szégédi Rendérfo­nógyár irodatthl színpadának közréműködésévrl rendezik meg az első ünnepséget, fczt követően a Szegedi Tudo­mányegyetem aulájában at egyetemi irodalmi színpad tagjainak fellépésével, vala­mint az újságíröklubban em­lékeznek mee a nagv költő halálának évfordulójáról. Húsz éve jelent meg o Szabad Nép Húsz esztendője. 1042. fébrtlár i-éh jeléht még először a Szabad Nép, a Kommunisták Magyaror­szági Pártjáriak lapja. A párt lliegális lap.iá a hép­elnvomó Horthy-rendszer, a fdslzmuá tombolása idején adták közre. Ákkor. ami­kor á hazaáruló uralkodó bkztálv népe 11 en és politi­kája a pusztulás völgye té­lé taszította a nemzetét. S hogy éz á pusztulás — annyi könnv és gyász után — mégsem következett bé, abban jelentős szerepe volt az illegális kommunista 'sajtónak, a magyar mun­kásosztály harcos, az egész nemzet érdekeit képviselő orgánumának. Két évtizeddel ezelőtt az illegalitásba kényszerült kommunista párt szava­ként harcolt a Szabad Nép a fasizmus ellen. á nép­szabadságért. Erre mozgó­sította a munkásosztályt és hazánk mindén .lógót, nem­zett függetlenséget, akaró társadalmi rétégéit. Pincék mélyén, ezer veszély között készült az iliegátis kommu­nista sajtó, arpeiv Hitet, fényt vitt az emberek kö­zé. amikor a fasiszta őr­jöngés béhltó sötétségbe borúit a ha/árá. Rozsa Fe­renc. a Szabad Nép első szerkesztője mártirhalaH halt. Az eszme azonbah, amelyet Rózsa Ferenc bát­rán. hittél vallott és hirde­tett. élt tovább. Nagy tisz­telettel emlékezünk é na­pon is az Illegális Szabad Nep ázérkésfcöifé. rfiunká­társalra. nyomdászaira. 9 lap fetjésztőlfé. akik ren­geteg kockázatot vállalva 9 párt szavát luttatták él 9 töfbégekhez a nép sZabad, boldog jövőjéért. A rhagyar sajtó népéS területéh kiemelkedő hé­íyet foglal á Népszabadság, a párt központi lapja. A Népszabadság mégváltozott körülmények között. de ugyanúgy, mint az illegális Síabád Nép, a párt szavát viszi a dolgozó emberék közé. A Népszabadság leg­fontosabb szócsöve a párt politikájának, védi a párt belves politikáját mindén­féle torzítással szemben. A némzetet vfezfető párt köz­ponti lapja, a Népszabad­ság — az egész magvar sájtóvái együtt — a szocia­lista építés segítője. , L • meg — a legjobban tetszett a Tiszta égbolt című film. — Táncolni szeret-e? — Szeretek. Mindig ott vagyok a gyári rendézvéhye­kéh, s ha alkalom van a táncra, akkor táncolok ls. Különben tovább akár ta­nulni. Szeretné elvégezni az Erdészeti Technjkum levéle­ző tagozatát. Mért azt is tudja, hogy fontos tanulni. — És á férjhezménés? — Majd... — válaszol és nevet. Morvay Sándor Hideghtilldm Olaszországban és Jugoszláviában N emzelközi kemizálési bemutatót rendeznek m _a . • M az A fö Jeladat: elősegíteni a tsx-ek megszilárdítását Különautóbusz Indul Hódmezővásárhelyről 1 az újságíróbálra Nagy az érdeklődés a feb­ruár 3-án a Htmgáriábaó megrendezésre kerülő VL újságíróbál Iránt Olaszországban az Alpok- adriai partvidéken heves tói egészen Szicíliáig újabb yihSt'Ök, helyenként hóviha­S=flmjétoffiekVé^ f Koszovo-Meto­egyébként napsütéses Bari- hfjaban tobb hetés enyhé - , ból is, ahol embéremiékézet Idő után kedd óta ésik a tam akkor. Édesanyám ázon- óta nem volt oly zor{j a tél, hó. A hótakaró hely-énként bán elmondta, höfeyán élték J „íínt az idén. Á hófúvások feléri a 30 centimélért. Mint régen a munkások. A saját sorsáról szólt, ez azonban tbegegyézik a munkdssorssal. Azt pedig tudóin, hogt mofet nülyen az. élet, hlszén éh is munkás vagyok. Hát ezért is! Kis csénd után folytatja tovább: — Az 1956-os ellenforra­dalom idején az általános •••••••••••••••••••• iskola nyolcadik osztályát! végeztem. Zűrzavar volt,! A napokban rendezett a abbamaradt a tanítás. • szakszervezet Budapésteh Értelmem tudja már hogy a ^Hag dokumentációs onykg­á kapitalista mult kiseriett. álló munkásmozgalmi apcor. Az a rossz múlt. anü-. kiáll(tást ou hangzott el rol anyam gyakran beszelt.. a szaktanácsnak az a meg­Nem akarom azt a regi vi-. aUapítása, hogv a magyar lágöt. amely anyam es aSrnunl{ások ÜÖttl emlékeit járhatatlanná tettek több Janjug-jelentés közli, több országutat. A hóviharok aka- helyén megszüht az ország­dályozznk a parttnénti hajó- úti közlekedés. Hasonló á forgalmat is. helyzet Makedonlában is, Az újabb hideghúllám ahonnan szintén nagy hófú­átterjedt egcsz fíorvátország- vasokat jelentenek. Monté­ra. Zágráb közelében 13 fo- negróban helyenként félmé­kos Hidegét mértek. Az égész ter magas hó eséit. Javában folvpak már az a tagállárhókaf. Ezenkívül szegedi idei Országos Mezőgazdasági több nyugati cég is bemutat-! Kiállítás és Vásár elökészü- ja készítményeit. j Naponkent sokan kérésik fél letei. Á bemutatókat Ü ki- Közös kiállítási térületen' __ . o, „ . váló szákemberekből ftllo bl- helyezik él a szocialista or- 4 Üél-Magyarörszag. Cson*. zottság készíti elő, s háma- szágok mezőgazdasági gé- rád megyei Hírlap szerkeszi rosan megkezdődik a jelent- veit is, igy lehetőség nyílik kezesek elbírálása is. arra, hogy a hasonlócélú mé­Áz idei kiállítás sók tékln- zőgazdasági gépeket együtt tetbén különbözni fog az ed- tanulmányozhassák a ttía­dígiektöl. Főfeladata. hogy gyár szakémberék. Néth.zet­elősegitsé á terhieíószÖvétke- közi jellegű bemutatót szer­zéféfc WedífUáftfífásHt ék veznek a kbrszerü baromfi­belterjes irányú fejlesztését tenyésztés- és tartás eszkö­zeinek. felszetéléséinek meg­A kiállítás egyik érdekes- ismertetésére is. sége <í wemzétfeőzí keniizá- Á kiállítás területén fej­- . , . - . . . 1 : • i. t-j;.. : lási bemutató lesz. Az érde- lesztési kes tapasztalatcserét a KGST munkák és korszerűsítési Indultak. Atépítét­, , , ték már a főtér két. pavilöh­Uletekes bizottsága is támo- jót g most központi paóiio­ífiségét, a Klauzál téri kfe adóhivatalt, ahol elővételbea lehét jegyét vásárolni. Érw déklődés mutatkozik Csong­rád megye más városaiban íS. Így többek között Makó­ról, Szentesről jönnek cso­portosan a szegedi újságíró­bálba. HódrtlézfiváSárflélyről az IBUSZ különautóbuszt gátja és részvételre hívta fel non dolgoznak a kőművesek. I indít a bálra. telte ! mindenkor úgy kell tekinté­Az alföldi proletárok első harcai Négy vármegye hajdani harea a kenyérért * A tőke mint a nyomor vámszedője * A pedagógusok koldús-fizetése A munka után sérti fiSgyságps, sSbi téklftté­tes urak. csak á hosszú nél­külözésbén lerongyolódott* csonlsóvány prolétárok. A pedagógusok merész hangja Nem Várt ésemény volt a város pédágógüáölhak e|v­Ideiüleg elhíihgzoít panasza, akik — a Sztrájkoktól fel­bátorodva — szlhtén bérkrt­. . . t vételénél lépték fel. A fő­krajcárra akar- jcnnntn7 hnnviiltott hítnr­munista kdtázaknák. Utálás dél mert rengetég azoknak nem alku szerint. hanem Iák leszállítani — a koráb- ,spannoz DenyuJlou Dalor ! történt a rheghyiló besZéd­többi munkás életét St-tV^t Ü5"t Ssínl. rhlrit a nemzetköíl küz- hódításáról számoltak be. sük itt a 12 órás munkaidő- riasztások hangzottak él hnev! deleniuék szerves részét. Ez Kövelelték a -vándor- agitá- nek órabérbén való beveze- lönösen akkor, amlkof a vleenl • rite Sls 'RÖzhIja ázt, hogy a magyar tdrók azonnali kiutasítását a tésé volt. a koráHbl — hosz- sárhély-Makö vasútvonal IIE i élückes előharcosa! város területéről. Hozzátették szabb ideig táfló tiápszíím építését kéllelt SZtlhéíéitettíí. aor munKasoi-zaszioajoan ajvtíj{ak mindenkor á Már be- azonban, hogv ez már Is el- helvett. Ez — továbbra az a Ott az tortént. hOgv a vál­kü­Vft­m.inkásto/wMlnm vAtorántai ! vuhhk mmufiiKor a mar uc- azbhban, hogy ez már Is el- helyett. Ez — továbbra az a Ott az történt val is veleran'a . téljbsétfés félé közeledő kom- késettnek tekinthető Intézte- követelésük, hogy órabérüket lalközók 8 8 munista kdfSzaknak. Utálds déS, MERT iengetég azoknak nem alku szerint. hanem ták leszállítani — a koráb- Hamm memotonriiihuikhan 8 történt a rheghyltó besíed- a száma, akiket vörös lobo- eaységesn 311 fillérben állapít- hah is alig 18 krajeátral fi- Sik hoBy eíXrmlenséa „• ,. , „ , ,Í bon arra is. Hogy áz SZKP Bó alá toboroztak a belső agi- sák meg - SZÍVÓS harcok zélett klkubtkolt föld köbmé- 'hneh. VoVtehra UnaoiRn Monka kiszista. Ha del-;xxtí. ftöHgressZÜSd óta ttil- tátorok A fertőzés olyan Után téljésült terét, ami napi - átlag - Lra^ártlk áiltefriíító " élott dolgoz,k gyakrdn benn-S ,,.éh aiapvbtü fontosságnak nagyarányú - állapította A sztrájk éisfi szakaszában 40 krajcáros keresetet sem ffiS^HA igfa"lö maraa a gyárban deiutan., tartják dz, ólyart hagyomá- meg bizal mas féliratban á Csak aít tudíák feivívtil, hogy jéiéntélt vbiha. Á sztrájkot Hogy az ifjúsági szervezetben tévékenykedjen. A szahatí időbéti a2dnbah. a nydlc Öral ntünka után többször mun­kásőr-gyakorlatra, kiképzésre indul. Néha éjszakába is nyúlik a gyakorlat. Azért ilyenkor is másnap reggel hát ofskór hhár á gépe mel­lett áll a gyárban. — fíétn nehéz a puska, a bakanfcs? — kérdezem. — A puska, a bakancs éppen nem könnyű, dehát azért jói bírom. Szégyellném is Hiágam — fhosölyodlR él —, ha ném így lenne. Fontos a tanulás A munkáslánynak jut ide­je olvasásra is. Testvérévél, Gyulával, egész kis könyv­tárt rendeztek be otthon. Marika nagyon széret mo­ziba ée szítíházba járni. A SijBHázba bérlete váh. — Á móStahában látott filmek között — allapitja feíffil:rhyájtíHi ne havonta, hanem hetenként , 2 ^ amelyeket az új kdthtnútiista kat megsemmisíthet. kl^iH'Sny megemlít. A rhaé^ftr prölfetáriátUs el­ső. hátcös kiállását a század­öfttülö élső évet tükrözik. 902 volt az országosan indí­ott bérharcok ééé. dthlkor káoiák kézhez a keresetüket Sl^i' tV ful^i ló?/-" megélni Rámutattak arra is, Rapjak kézhez A keiesetuket. Ka(fa Roveíelték a muhkás- milven keevetienséc a mea­19 VI^ZJÍVÓNA- SUT S'^X i„u„í_í4 „.. Aik;.,, Sa n etm nlfohrri sHhmen- . .. Hiszen sokan negyed-ötöd­magukkal kénytelenek belőle A vásdrhél.vi megtntizdu­lást két felszánt munkásve­zéh Szántó Kovárs Jánris és Pálíy I.ajós Irányította, á Behr-féle vendéglő épületé­léhfetétt tekinteni az elbizS­ködolt tőkévél szemtífen. Áz elkeseredett harfc ftíly­sák.a lélmlhltoUm adöiten- nzü Jeíóhtl. »aHg tessegei. a betegbiztosítás flkftd tf)nftd( ftk, két évnéI to. Sikértllt hstcy küzdelem Illáit bcn berendezett sZtrájktanyá- tán teljesén le kéllett állitn­megreformálásál és á klváh­dorlások megszüntetéséi. t iémi lég tnégíckéztíi a töké alánkságát. Hódmezővásárhely az élen szocláldeitloktáía párt röl, amelyet megvédeni nün­dénkihék köiélésségé vdlt. Szívós harcok II a polgári iskola éS a bíhó­ságl épület munkálatait, arrii á szlrájkőrség jó munkáját bizonyította. vább élvezhetné a napi 5fl krajcáros nyugdijat, "ilyen­formán egyikünk sem rheHet kipihenten át a másvilágra*4 — hangoztatták, hiszen 50 Tührt* «« niait, "Zciiro krajcáros nyugdíj mellett János es Blaja 2slga mun- més feküdni setT1 lehét hyu­A szegedi tüntetések Szirovicza Ferétic. Lovászi fiatal Csöhgraa megyei szer- , . , Vezfelfe áprilisban négy vár- lepett kozbe hiegyérc terjedő bérmozgal- György főispán, Szalay ínat indított. Az. 1902. évi el­|ö erőpróbát Vásárhely vál­Az agitátorok vetése kásvezéíek álltak a tühtfeté- godtah. sfek élén. két ízben is vezet- Jellemző volt az akkori Széged dolgozói ugyahák- tek komoly tömegeket a vá- !afik pn,itlkai éíkölékfelréj kpr az ellen tiltakoztak, hbgy roshgza Eayik aikáiom­Mcg is védték becsülettel. Lukács Jó­zsef rendőrkapitány és Szilá Ayi Gyula iparblztós, alta. Az építőipar által ren arra számilotlak. hogy a Hereit nagyarányú tüntető kuk rhagasiiak vélt hivatali rhégkeZdéSét Hónapról hónap- a követeléssel, hogy — ha fcztíá.ik magílvnl ragadta Sze- tekintélyével könnven véget ra halasszák el. A polgári már munkát nem akar adni ged, Csongrád. Makó és Bé- Vet hétnek a harcnak. Ámdé sajtó a vészmadár huhogásá- á várriS, ítkkdé tartsa fel a Kés megye földmunkásait is. még le sem szdlltpij a kpcsi- hoz hasonló hangon jöven- családok éhező tcgja.it. — "Mi majd elmegyünk világgá Htíg.v ri követelésre ádbtt vá­lasz nem volt egyéb durva idegenből hozott munkasok- . ^^ ákik nak ne adjanak munkát a ma! rengeteg ^tartott W ott doi-gáhisnál. Uyenfhrmán c.rttk ma- vállalkozók, és a közmunkák volt á tüntetők között azzal a fizikai ddlgnZok Mtak 9É8R. 9kik hétnl sikert ér­tek el. míg a tiszt viselői ál­lománybah levő tanítók kény­tfelehek voltak tudomásul vehhi, hbgy Ők továhbrá t§ ínajtí dtbsaPott Bács éS égésá íól, amikor tapasztalták, hogy dölt arra áZ esetre, ha a majd elmegyünk világgá" — vc,""» "é iuvaupia is Csanád megyére. Erre Szege- íerrt súlyuk, sem tekintélyük rendőrség nem él az 1808-ban mondották a tüntetők: akik- maradnak a nemzet koldusai; Hen olyan Hösszah vértéit hincs. Végül ls örülték, hogy hÖZOtt mUrtkáséllfehés tör- rol úgy emlékezett még d akiket -politikai betegségbe félíé a haíahgokát. mlHiha d — vlszonvlgg békésen tá- vénv ifehétöségeivfel. »R1 fbg tőkebarát sajtó, mint szedett- ejtették" a sztíájkoR, ahogy Tisza újra áttörte volna d vozhdtlak él d tömegből, kfelfil az agitátorok vetése, védettektől. rUirtt egvsz.erű üz.t a város Iskolafélügyelö­gátat. A vöíös katasztrófá- amely semmi hajlandóságot ami katasztrófába dönti egész -Hdlljatefldfekről", hrtzen — ségén kljfelentettík. rt.il-•• fi-t SdJtötUHőritaSHk az sfem mutatott a gazdasági gazdasági életüfikét". mint többször hangsúlyozták I«y volt éz régen, agrárszocializmus alföld: tér- fegyverletételre. Fö követele- Ilyen és ehhez hasonló ón- — nem voltak a tömegben Ormos János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom