Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

3 i Szerda, 1562. íebruár 28. Közel hatezer Csongrád megyei dolgozót iidiíltettek egy év alatt a szakszervezetek Ülést tartott az SZMT megyei elnöksége Egy év üdültetési tapasztalatait értékelte keddi ülésén a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának Elnöksége. A beszámoló és a hozzászólások megállapították, hogy tavaly a szakszervezetek 5939 Csongrád megyei szervezett dolgozót és 892 gyermeket üdültettek. Annak ellenére, hogy még tavaly sem sikerült alapvetően megváltoztatni a dolgozók véleményét a tavaszi, őszi és téli üdülésről, megyénk dolgozói közül egyre többen jutnak el az ország különböző üdülőibe a téli hónapokban is. Mióta a SZOT Elnökségének határozata ©apján új ©osztási rendszert vezettek be, és a szakszervezetek megyei tanácsaira bízták az üdülőjegyek szétosztását, az üdülési munka irányítása közvetlenebb lett. Sajnálatos azonban, hogy egyes szakszervezeti bizottságok, sőt még a szakmák megyei bizottság© közül is néhányan, nem fejtettek ki olyan agitációs, felvilágosító munkát, mint a korábbi években. Azzal, hogy tavaly már az SZMT-re hárult a jegyek szétosztása, úgy látszik, azt gondolták, az SZMT magára vállalja a felvilágosító munkát is. Egyre népszerűbb dolgozóink között a szakszervezeti üdültetési . akció, mégis szükség van arra, hogy újabb és újabb dolgozókat vonjanak be és küldjenek el üdülni szabadságuk ideje alatt. Tavaly viszonylag kevesebb fizikai munkás jutott el üdülni, mint más években, bár a nyári idényben az üdülök 55—százaléka fizikai munkás volt. Különösen a téli hónapokban üdül kevés fizikai munkás. A szakszervezeti bizottságok a könnyebb ellen©lást választják, nem beszélnek a munkásokkal, hanem azoknak adják a jegyeket, akik szívesen v©lalkoznak üdülésre. Ezért — számukhoz mérten — nagyobb arányban részesültek üdültetésben az alkalmazotti ©lományúak, mint a fizikai munkások. Például a Szegedi Tervező V©lalat dolgozóinak 30 százaléka kapott beut©ójegyet. Az országos arány 7,1 száz©ék. Ez úgy történhetett meg, hogy más szakszervezeti bizottságok is adtak át részükre üdülőjegyeket, mert a tervező v©lalatnál voltak vállalkozók, akik örömmel kaptak a lehetőségen. Nem fordítanak elég figyelmet szakszervezeti bizottságaink a szocialista brigádokra, újítókra, kiváló dolgozókra és a rendszeres véradókra. Nem foglalkoznak velük, hogy szabad idejüket v©amelyik szakszervezeti üdülőben töltsék el. Tavaly is megtörtént, hogy — az SZMT Elnökségének korábbi határozatával ellentétben — ugyanabból a cs©ádból 2—3 gyermeket is elküldtek üdülni. Az ilyen jelenségek sértették és, sértik a dolgozók igazságérzetét. Néhány szakszervezet, mint például a közalkalmazottak, pedagógusok, postások f©usi aktivistái rendszeresen hátrányos helyzetbe kerülnek. Évek óta tervszerűtlenül látják el őket üdülőjegyekkel. Csak akkor kapnak jegyet, ha mások lemondják azokat. Az elmúlt évben több zavart okozott az üdiilőjegyek nagymérvű cserélgetése. Még az is megtörtént, hogy Egy hét helyett négy naf> egyesek a cserét újságban hirdették. Néhány helyen szokássá vált a kitöltetlen üdülőjegyek szétosztása. Gyakori volt a turnus kezdete előtti lemondás. Ez komoly következményekre vezetett, különösen a külföldi üdültetés esetén. Az SZMT Elnöksége több határozatot hozott, amelyben felhívja a szakmák * megy© bizottság©t és az üzemi szakszervezeti bizottságok figyelmét az üdültetési munka megjavítására. Hangsúlyozza, hogy a megy© és üzemi bizottságok több gondot fordítsanak a felnőtt- és gyermeküdültetés kibővítésére. Minél több dolgozót igyekezzenek bevonni az IBUSZ belföldi turistaútj©ba és országjáró mozgalmába. Fejlesszék a hétvégi pihenők©, a helyi üdülőket, s az önköltséges felnőtt- és gyermeküdültetés formáit. Küzdjenek az olyan kiválasztási módszer ellen, amely sérti a dolgozók igazságérzetét. Az üdülöjegyek szétosztásánál részesítsék előnyben a termelésben, a munkaszervezésben, a műszaki fejlesztésben, a munkaverseny-mozgalomban, ált©ában a közügyekben lelkesen tevékenykedő dolgozókat. A kiválasztást a biz©mi végezze el, s a biz©micsoport hagyja jóvá. A közalkalmazottak, a KPVDSZ, pedagógus és a postások szakszervezetinek megyei és járási szervei vizsgálják felül a falun élő szervezett dolgozók üdültetését, és a szétszórtságból eredő hátrányokat szüntessék meg. Részesítsék előnyben a f©un élő szervezett dolgozók közül azokat, aKüt, a., termelősitovetkezetek megszilárdításában, a falu kultur©is, sportéletének fellendítésében eredményesen tevékenykednek. 1962-ben minden szakmában érjék el, hogy a szakszervezeti üdültetésben résztvevő dolgozók 65 százaléka fizikai munkás legyen. mW'W m I + mé&M 81 K * - * H illliiÉl 1 Í' v :íÉm •• \ • * fS mAlkotók tanácskozásai N

éhány éve még elég zavaros volt a sze-* gedi üzemekben is ez a fogalom: üzemi demokrácia. Igazi tartalma azonban mindjobban megvilágosodott előttünk. Ezt a tartalmat a gyakorlati él© helyes, jó tapasztalatait összegező kormány- és szaktanács határozatok alapján ma már mindenütt megismerhetik és ennek megfelelően dolgozhatnak. Ezek© a határozatokat — amelyek közül a legutóbbi a termelési tanácskozásokkal foglalkozott — úgy kell tekintenünk, mint az üzemi élet, az üzemi demokrácia kötelező erejű írott törvényeit. E törvények szerint kell formálnunk a mindennapi üzemi életeket. Tapasztalatok igazolják, hogy szocialista üzemben csak az üzemi demokrácia kibontakoztatásával, a dolgozók széles tömegeivel való eleven kapcsolat állandó erősítésével érhetünk el megfelelő eredményeket. Csak akkor kíséri siker munkánkat, ha szüntelenül és gondosan szervezzük a dolgozók vezetésbe való bevonását. Ennek legfontosabb fórum© a termelési tanácskozások. A

szegedi • üzemek többségében már befejeződtek az első negyedévi termelési tanácskozások. Több helyen, sajnos, elkésve tartották meg. Sőt még olyan üzemek is vannak, ahol most készülnek a megrendezésére. Ügy tűnik, mintha egyesek azt tartanák: elegendő, ha csak a közvetlen vez©és tudja, hogy a vállalat munkája miként illeszkedik be a nagy egész, a népgazdaság tevékenységébe. Több helyen csak bólintanak a h©yes megállapításra: az eredményes munka forrása, ha a gyárak egész kollektívája ismeri a tervet, ha közösen beszélik meg a terv teljesítésének és — ahol szükséges — túlteljesítésének feltételeit, legjobb módszer©! A tettek viszont elmaradnak. A szavak csak üres fecsegéssé válnak tettek nélkül. Vajon mit válaszolnának a termelési tanácskozásokat elsorvasztó vállalati vezetők, szakszervezeti titkárok, ha számon kérnék tőlük a tettek, a vezetés felelősség©? A vállalatvezetők egyszemélyi felelőssége ugyanis nemcsak a rábízott üzem gazdasági eredményeivel kapcsolatban érvényes, hanem az üzemi demokrácia fejlesztésében, az üzemi élet írott törvényeinek megtartásában is. Az egyszemélyi felelősség megköveteli az egyszemélyi vezetést — ez vitathatatlan. De a dolgozók véleményének meghallgatása, a vélemények szabad kibontakoztatása, semmiesetre sem csorbítja — sőt ellenkezőleg: egyenesen megerősíti — a nagy feleiősséggel járó egyszemélyi vez©ést. A termelési tanácskozások nemcsak a terv- és a tényszámokkal való számadások, hanem az emberi szív, az akarat, a tudás és a szorgalom gyümölcseivel való számvetések is. Sivár és lélektelen az a tervezés és vezetés, amely gépekkel, berendezésekkel, épületekkel, anyaggal, és szerszámra© számol csupán, amely a munkásban csak a létszámot, az ennyi és ennyi "főt* látja, de nem a tervek, az elképzelések megvalósítóit, a jövőt formálókat. K

ilenc minisztériumi és 3 helyiipari vállalatnál vizsg©ta meg a városi pártbizottság ipari bizottsága az elmúlt hetekben a termelési tanácskozások gyakorlatát, problémáit, E vizsgálat számos jó tapasztalatot tárt fel. Ezek arról tanúskodnak, hogy üzemeink többségében rendszeresen megtartják, a termelési tanácskozásokat, negyedévenként., kisebb egységekben havonként is. örvend©es, hogy a korábbiakhoz mérten többen igénylik az alkotók tanácskozása nyújtotta segítséget. De sajnálatos, hogy jó néhány helyen még mindig elhanyagolják az üzemi A tavaszi vetőmagoknak már a tsz-ekben lenne a helyűk Sok termelőszövetkezet késlekedik a cserevetemények beszállításával m m Ül öiMiirfiMli . s * m I^ISÉ ? ••• • Mmmm. (Somogyiné félv.) A Ládaipari Vállalat újszegedi telepének karbantartó műhelyében dolgozik a "Vörös lobogó* elnevezesu szocialista brigád. Jó munkájuk eredménye, hogy ritkán ©1 meg a munka géphiba miatt, A javításokat lehető legrövidebb időn belül elvégzik. A gépcsarnokban levő nagy hasító szalagfürész karbantartó munkálatait is egy hétről 4 napra csökkentették. Felvételünk a brigád két tagját, Szatmári Mihályt és Szabó Ferencet mutatja be a gép szerelése közben Néhány hét múlva elkezdődik az egyik legfontosabb tavas© munka.: a vet©. Ennék egyik feltétele, hogy időben és mégfelélő minőségben álljon a gazdaságok rendelkezésére vetőmag. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében megyénk term©őszövetkezeteit és termelőszövetkezeti csoportj©t a Csongrád Megyei Malomipari • © Terményforgalmi Vállalat látja el fémzárolt kalászos- © kukoricavetőmaggal. A szükséges k©zletek tavaszi: • árpából, zabból © hibrid .kukoricából a vállalat rendelkezésére állnak, a vetőmagtermesztésre kijelölt állami gazdaságoknál © termelőszövetkezeteknél, s a cseretermények beérkez©e után zavart©anul folyik a vetőmag kiszállítása az igénylő termelőszövetkezetekhez. Gazdátlan 102 mázsa zab Fönnakadást csupán egyes tsz-ek © tszcs-k k©lekedése okozhat. Február 28-ban ©lapította még a megy© tanács mezőgazdasági osztálya a cseretermények beszállításának határidejét. Ez a határidő már ©múlt, s mégis a rendelkez©re ©ló 17 vagon távasziárpa-vetőmagból 225 mázsának nincs még gazdája, mert az eperjesi Ifjú Gárda, a szentesi Űj Barázda, a magyart©! Lenin © ,a mindszenti Pirc® Szekfű Tsz mind ez ideig nem teljesítette cseretermény-szállítási kötelezettségét. Ugyancsak az említett- termelőszövetkezetek k©Iekedésének következménye többek között 102 mázsa zab vetőmag gazdátlansága is, amit szintén nem oszthattak még ki, cseretermény hiányában. A tavasziárpa- © zabvetőmag tekintetében a szegedi járásban a helyzet jónak mondható, Egyedül a pusztaszeri Árpád Tsz nem teljesítette még cseretértnényszállítási kötelezettségét. Hosszú idő óta ez. az első esztendő, . hogy ilyen megnyugtató a tsz-ek hozzáállása a tavaszi vetőmagakcióhoz. S ez már a kollektív gazd©kodás eredménye. Mindössze tíz szövetkezet... Arinál kev©bé megnyugtató viszont a hibridkukorica-vetőmagn© a jelenlegi ©lapot. Megyei viszonylatban a 97 vagonos vetőmagkeretből eddig csak 28 vagonnak akadt gazdája. 120 termelőszövetkezet nem rendezte még a hibridkukorica-vetőmagra a cseretermény-szállítási kötelezettségét Csongrád megyében. A szegedi járásban mindössze 10 termelőszövetkezet' rendezte mostan©g, határidőre cseretermény-szállítását. A jó példával elöljárt a kiskundorozsmai József Attila, a kübekházi Sarló-Kalapács, a kis zsombói Béke Tsz és — amelyek tavaly még rossz példa volt — a sándorf©vi Aranyk©ász Termelőszövetkezet. Ne áprilisban! A többiek viszont még meg sem mozdultak. Pedig az őszi betakarít© óta módjuk lett volna arra, hogy a vetőmagigényüknek megfelelő menynyiségü csereterményt beszállítsák a Malomipari © Terményforgalmi Vállalat raktáraiba. A táp© tsz-ek tavaly is az utolsó pillanatbán, április m©odik felében kapkodtak kétségbeesetten a vetőmagért. Most is így akarják t©án? De az algyőiek se igen taposták egym© sarkát a nagy sietségben se tav©y, se az idén. Tav©y a Rákóczi © az Űj Élet Tsz szintén áprilisban sz©lította a csereterményt, az idén egyelőre mind a négy tsz hallgat. S nem mozdul Deszken a Táncsics Tsz sem. Igaz ugyan, hogy április utolja a kukorica vetésének ideje. De t©án az említett termelőszövetkezetek vezetői is nyugodtabban ©udnának, ha a tsz raktárában tudnák az igényelt kukoricavetőmagot. Ehhez viszont elsősorban arra van szükség, hogy mielőbb leadják a csereterményt a Csongrád Megy© Malomipari © Terményforg©mi Vállalatnak. demokrácia olyan fontos megnyilvánulási formáit, mint a termelési tanácskozások. Nem tartják meg rendszeresen, s ha megrendezik, abban sincs köszönet. Helytelen, hogy több helyen az elők©zítő munkát elnaggyázzák, s mivel nem k©zítik elő alaposan a tanácskozásokat, gyenge a megjelen©i arány, s csak szűkkörű tanácskozás jön létre. A Fémfeldolgozó © Finommechanikai Vállalatnál történt, hogy az előkészítésről, sőt mi több a termelési tanácskozás idejéről sem értesítették a párt- © a szakszervezetet. Nem is vettek részt ezen a tanácskozáson a párt- © a szakszervezet választott képviselői. Persze ez képet alkot e vezetők tevékenységéről is. Mert ez nemcsak a vállalati vezetés, hanem a mozgalmi szervek munkájának szegénységi bizonyítványa is. A felvilágosító szó, a jő elők©zítő munka igényli a párt- és a szakszervezet részvételét. Ha kimaradnak ebből s háttérbe szorul a politikai felvilágosító munka, ezt nem lehet pótolni, később még kapu bezárással sem, amivel egy alkalommal a vasöntödében kísérleteztek. Természetesen megcsappanhat az érdeklőd© akkor is, ha a termelési tanácskozások beszámolói "vérszegények*, s az itt elhangzó javaslatok a "süllyesztőbe* kerülnek. Az elmondott beszámolót akkor fogadják szívesen és hallgatják meg rendszeresen a termel©i tanácskozáson, ha a vállalat vezetői, a műszaki vezetők ismertetik a korábbi tanácskozásokon ©hangzott javaslatok sorsát is. Ebből derül ki ugyanis, hogy érdemes volt-e bírálni, tanácsot adni, vagy nem. De hogyan adjanak választ például a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatnál a javaslatokra? Hiszen megtörtént, hogy még csak jegyzőkönyv© sem vezettek a hozzászólásokról. M

ég semmi eredmény nem születik a nagyszámú részvételből, javaslatokból, jegyzőkönyvekből egymagában. Mit sem ér a jó javaslat, ha nem valósítják meg. Az üzemi demokrácia írott törvényének betartása éppen ezért mindenkire kötelező. Komolyan kell venni a dolgozók tanácskozásait, javaslatait. Csak így léphetünk előbbre a termel©i tanácskozások színvonala emelése terén. Mai feladatainkból kiindulva a dolgozók" részvételének magasabb színvonalú megszervezésére van szükség, hogy a termel©i tanácskozások valóban az alkotók tanácskozásai legyenek. A szó, az érz© és a cselekvés jobb összhangjának megteremtése megsokszorozhatja azok számát, akik nem nézik tétlenül feladataink megv©ósulása elé gördülő akad©yokat, felelősségérzetből szenvedélyesen szólnak, bírálnak, s készek is részt venni a nehézségek elhárításában. hogy gyorsabban érjük el céljainkat. Nagy Pál Amerikai idegenforgalmi szakemberek Budapesten Húsz legjelentősebb amerikai idegenforg©mi iroda tulajdonosa utazott Európába, hogy Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában © Jugoszláviában tanulmányozza a kapcsolatok szélesítésének lehetőségeit. Az amerikai szakemberek kedden délben Prágából k©napos magyarországi tartózkod©ra az IBUSZ vendégeiként Budapestre érkeztek. Magyarországi tartózkodásuk alatt megnézik a jelentősebb idegenforg©mi objektum©nkat © szakmai megbeszélést tartanak az IBUSZ szakembereivel.