Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

5 Kedd, 1962. február 27. HÁROM MODERN MÜ A tdkiUfncut láxadas-a Az NDK televízió-filmjének magyar bemutatója a Szegedi QLemzeli Színházban •m mát az elmúlt évadban is világos volt, hogy a szegedi jyj színház operaegyüttese nemcsak azzal akarja sajátos jellegét kialakítani, hogy méltatlanul elfelejtett régi operákat tűz műsorára, mint például az Ivan Szuszanyint, hanem ezenfelül azzal is, hogy új, modern müveket mutat be. A szombat esti bemutató, amelyen egy modern operát és két modern balettet láttunk — Orff: A hold, Casella: A korsó, Ravel: Boleró — ezt az idén is folytatott és mindjobban kibontakozó műsorpolitikai törekvést és azt dokumentálta, hogy az operaegyüttes felismerte a közönség új kívánságait, igényeit, s annak megfelelően akar dolgozni. Az operaházak új közönsége ugyanis ma már nem olyan, mint tíz esztendővel ezelőtt volt. Megismerte a sokat játszott, nagy operákat és most már újat, modernet is akar látni és hallani. A HOLD Valami egészen újat, teljesen szokatlant látott a szegedi közönség ennek az operának az előadásában. Mi volt ez az új? Nem az. hogy a mű — szerkezeti felépítését tekintve — nem az opera hagyományos formáiból indul ki, hogy például nincsenek hagyományos értelemben vett hősei, alakjai, helyzetei. Az új mindenekelőtt a hangvételben jelentkezett. Az volt ebben az előadásban a szokatlan, hogy vele megjelent a szegedi operaszínpadon — játékban, rendezésben, az egész konstrukció kialakításában — n groteszk, a bizarr hangvétel, előadásmód. Az operaszínpadon — legalábbis Szegeden — hallatlanul új dolog ez. A groteszk kifejezésmódot persze a modern szimfonikus zene régóta ismeri, hangversenytermekben a szegedi közönség is gyakran találkozik vele, sőt még talán operában is. Ott azonban csak úgy, hogy ez a furcsa hangvétel kizárólag a zenekar játékában jelentkezik, mint például a Toledói pásztorórában. Most azonban egészen más történt. A groteszk, bizarr hangi-étel kilépett a zenekarból, felhatolt a színpadra és átjárta az előadás minden elemét. A rendező úgy rendezett, a művészek úgy énekeltek, játszottak, hogy ez a groteszk hang az egész produkcióban- érvényesüljön. Nem volt itt sóhajtozó hősnő, aki a szíveszerelméért epekedett volna, hiányzott a lovag is, aki kész életét áldozni szerelméért, — ehelyett valami egészen furcsa dolgokat látott a közönség: zöldhajú halottak penészszínű ruhákban táncoltak a kriptában. ittak, mulattak, maga Péter, az öregember, a csillagok csősze is leszállt hozzájuk ... Ez volt a szombat esti bemutató legnagyobb újdonsága. Makai Péter ötletgazdag rendezésének — ő tervezte az érdekes színpadképet is — legfőbb érdeme és erénye, hogy ezt az újszerű stílust következetesen megvalósította: az előadás végig egységes volt. Pedig ez nem volt könnyű. Meglehetősen nagyszámú kórust és statisztériát kellett például teljesen újszerűen mozgatnia. Dehát a stílus újdonsága láthatólag tetszett a szereplőknek, s jó kedvvel, vidáman komédiáztak. Külön színt, érdekességet jelentett az előadásban a négy mihaszna falusi legény alakja. Szinte teljesen azonos feladatuk volt: énekben, játékban jóformán mind a négyen ugyanazt csinálták. Horváth József és Szabó Miklós azonban mégis határozott, jellegzetes, egyéni arcú figurát formált szerepéből. Péter alakításában Szalma Ferenc is a groteszk, szatirikus vonásokat hangsúlyozta. B. Réti József a narrátor szerepében csak mint énekes működött közre. Vaszy Viktor zenei vezetése hiánytalanul tolmácsolta a muzsika újszerűségét. Különösen jól érvényesültek Orff ritmusorgiái. A Szabó Miklós fordításában bemutatott mű tehát újszerű és érdekes volt, mégha nem is adott az előbbiekben elmondottaknál többet, mélyebbet. Olyasféle zenét hallottunk, mint egy detektívregény: érdekes, van benne minden, végig izgalommal olvassuk, csak kár, hogy utána szinte nem marad meg belőle semmi. Ahogy mondani szokták: nagyobb a füstje, mint a lángja. (Siflis felv.) A négy mihaszna legény, aki etlopla a holdat. Sebestyén Sándor. Horváth József. Szabó Miklós és Sinkó György Orff operájában. BOLERÓ Ugy gondoljuk, egyáltalán szer hangsúlyozzuk: nem nem probléma, hogy Ravel helytelenül — a szegedi világhírű művéhez Ligeti együttes feladata egy dekoMária cselekmény nélküli ratív hatású, látvánvos tánckoreográfiát írt; úgynevezett játék bemutatása volt. Megabszrakt balettet láttunk. S felelt-e az előadás ennek a ez véleményünk szerint azért feladatnak? Azt hisszük: nem baj, mert egyrészt a igen. Ha ez nem ls nagyon tánc önmagában, a mozgás, a sok. ahhoz mindenesetre nem formaalakítás szépségével is kevés, hogy elismeréssel szólképviselhet — képvisel is — junk róla. Annál inkább, bizonyos mondanivalót, egy mert ami ennek a rendkívüli kissé hasonlóan a zenéhez, érdekes zenének a legnamásrészt pedig ebben az gyobb titka, a fokozás, a esetben azért sem kell kifő- táncjátékban is megvalósult, gásolnunk a cselekmény hió- A szólótáncosok szereplése nyat, mert, a Boleró hagyó- közül Markovits Vera kifejemanvos szövege egyebkent is ző, Lakatos Károly férfiasan semmitmondó. Annak pedig erőteljes és Handel Edit finem lett volna értelme, hogv noman eiegáns táncát cmelehhez a zenehez valamiféle jdk kj "drámai* szöveget írjunk. ' A utványos. dekoratív haAmi ebben a muben érdekes, tasü díszletet Hegedűs László az cselekmény nélkül is ér- tervezte. A zenekart Szavenvesül. [atsy István határozottan fogIlymódon — és még egy- ta össze. Modern színházat láttunk tehát szombaton. Legalábbis formában, kifejezési eszközökben. Ez persze nem kevés. De korántsem elegendő. A korszerűséghez nemcsak a modern forma, a modern, tartalom is szervesen hozzátartozik. Sőt — ha sorrendet állítunk fel — az utóbbi fontosa bb. jelentősebb. Éppen ezért azt hisszük, hogy a színháznak a jövőben ebben az irányban kell tovább munkálkodnia. ökrös László A

televízió nézőinek ha- német felfegyverzés ellen, talmas tábora izgulta- a békeszerető Németország ; lelkesedte végig a négy hé- megvalósításáért. i ten át öt folytatásban be- A film kétségkívül éraékmutatott A lelkiismeret lá- letessé, fordulatossá teszi az zadása című NDK televízió- emlékirat higgadtabb, lasfilmet, amelyet Rudolf Pe- súbb folyását, s számos pontershagen volt Wehrmacht- ion — például a film során ezredes emlékiratainak fel- háromszor, igen jellemző használásával Hans Olíva, helyzetekben feltűnő SSGünter Reisch és Hans tiszt figurájának megalkoJoachim Kasprzik írt, s a fásával — értékesen is gazkét utóbbi rendezett. A film dagította. Néhol azonban méltán keltett nagy vissz- túlzásba vitte, mint például hangot a közönség körében, Stiller szerepének túlnöveszolvannyira. hogy nemcsak a tésével. A kommunista sofőr TV tervezi megismétlését. — akiből az NDK vezérőrhanem — háromrészessé negva lesz — alakja valószfösszevonva — márciusban a nűtlenül túlexponált, s hámozik is bemutatják. borús szereplése Ebershagen, „ .. . ,, ... re olyan pozitív magatartást -A lelkiismeret lazadasa* ké erít- ami m2-ben sok- amint azt a forgatókönyv- ka, SÚ1 bb következméíró Hans Olíva vasárnap nyekkel járt volna, mint a este a TV Interjúja során fll mutatja. (Apróság, de megfogalmazta - azt a fej- té filmre vitel hiteddé* folyamatot mutatja ,én hogy stiUer a há. be. amely sok nemet lelké- borü é éi ^ t egVenruben Végbement Sztálingrád hában • » szovjetB-csapa. ota a. mai napig. E tipikus tokkal ütt ) Hasonlóképfejlodésvonalat Ebershagen anakronisztikusán be- a filmben ez Petershagen &zél az ezredes 1944 végén ezredes neve - a Harmadik m fl, későbbi Birodalomban betöltött je- fejl6dégt vetft idfi el6ttivé lentős szerepéhez képest visgza Kevéssé hihatí Von eleggé rendkívül modon Prittnach karaktere ala járj. végig. Sztálingrádnál Hgrt Iéfére Sztálingrádnál döboen ra nemcsak •hitlen 4t4m g a tlszt, fogolytáborcinizmusra és kegyetlenség- ban az antjfasiszta aktíva re, hanem általában a ne- 1söjaként működött, feltétlemet militarizmus csődjére, nül ttgztébBn volt' már a arra hogy ezt a háborút is föidreform szükségszerűségéelvesztettek. Ám e felisme- vel f h-t „ _ Bmikor ^ résből csak lassan a haboru következett _ nem {ordft. vegere erik tett: akohe^ét hatta vigaM fít { h " fí>e w„„Jár0'' utóbb' vádlója legyen az Katonai pa- ez;redesnek akit egykor ó „Hta tel HHter m««,Áttett agl1ált átállásra. antifasiszta tói hotelra ttlilt iiéH kiá"á9ra. Lényeges különbHo (tel rei1 'téliu Ti ; sé« a valóság és a film kömár ™éteH g zött. hogv az ezredes nem mar meggátolja a tortene- önként ment fogságba. ha. If/"" "Grexfswald hőse* - npm a hadiszoká* e ahogyan a fasiszták gunyo- td,laísgal a film feleslegesen az ősi Greifswaldot rancsnokként san hívták, s az utókor való- Realizálta hősét. A nyugatvezit Sy roL te" német fogságból viszont nem váhhi betegsége. hanem részben az a Wota h tler Sta te ügy Javulása, részben a ha£71 * hitlerista tá- lad6 ?r6k nyomása k6vet. egyre ^ óbbarT tíhMárolta' mai ^TŰTsJS^ ffiJSS megenged! ^T^Íen^Z amerfkT Ss^olcíte? te « módosítást. Azzal nem tartóriiíte f ro n!brtÍ! hogy film szerint, az arNDK e^hf'nril^Lnzotra Pzredesnek a börtönből irt rNem vehette hatevi ^? 'eveiében tett célzását Stíltön re átélte ,pr fp.1ti meg. sajnálatosan tonre ttette. szegényiük feleségének, Anfz az "iskola* lépésről pelikánok jellemképét. noha e-4 lépésre nyitotta fel az ö méltó párja bátor férjéezredes szemét, s ma inkább, ttek. mint valaha, küzd a nyugatA KORSÓ Jól komponált mestermunka ez a balett. Kitűnő szakemberek munkája. A világhírű Luigi Pirandello és az ugyancsak világhírű Cacel1 a. az újabb olasz zene egyik legérdekesebb egyénisége, együtt komponálta 1924-ben. Minden jól "jön* benne, gördülékeny, mozgalmas, látványos. fordulatos, sőt még mondanivalója is van. Úgyhogy nem véletlenül vált "Világszámmá*, mindenfelé kedvelt és népszerű baletté. A világsiker alapja a kitűnő szöveg és kitűnő zene szerencsés találkozása. Mindenekelőtt természetesen a zene figyelemreméltó. Casella muzsikájában egységgé ötvöződnek a modern törekvések. az európai zene nagy hagyományai és az olasz folklór. Orff zenéjével öszszehasonlitva jóval hagyománytisztelőbbnek tűnik, s nyilván ez sem utolsó dolog a sikerben: mindenki megtalálja benne, amit szeret. A hagyományokhoz ragaszkodók és a modern megoldásokat kedvelők egyaránt. A színház balettkara Ligeti Mária koreográfiájával mutatta be a táncjátékot. Munkájának legnagyobb erénye — mozgalmasságán, színességén felül — a világosság és az áttekinthetőség. Még a leglendületesebb, legkavargóbb táncjelenetekben sem kétséges a néző előtt, hogy mi miért történik a színpadon. Ugyanez jellemzi a tanckar és a szolótáncosok szereplését ls. Don Lollo alakját Mezey Károly meggyőzően, plasztikus erővel mutatta be, lánya szerepében Kemény Líviát láttuk. Lakatos János pantomimjátéka az öreg korsófoltozó alakját színesen, elevenen mutatta be. Az alakítás az előadás jóleső meglepetése volt. A zenekart Szalatsy István pontosan, nagy biztonsággal vezényelte. A kissé túlstilizált, édeskésnek tűnő díszletet Sándor Lajos tervezte. Takarékosságra biztatnak a szegedi üzemek műszaki intézkedési tervei Lassacskán valamennyi zünk most néhány szemel- megállapított anyagnormászegedi üzemben elkészült a vényt. kat. műszaki intézkedések terve. A vasöntödében maris vél- és szükség esetén megfelelő Sok ötletet, hasznos eljárást tozást hozott á terv egy ré- rendszabályokat hoznak. A foglalnak egybe ezek. S ha szének megvalósulása, az korábbi gyakorlattal ellenminden bennük van, ami az aiap. és segédanyagokkal tétben, normát szabtak a felesztendei munka alapjat ké- vaió gazdálkodás tekinteté- használásra kerülő legappezi, akkor nem maradhatott ben. Február elseje óta róbb anyagokra is. Az előki a takarékosság sem, mert naponként értékelik, hogy irások pontos megtartásával év végéi 2 minden üzemrészben megtartották-e a kötelezően enélkül nem tehet jó eredményeket elérni. Két üzem takarékossági terveiből idéR ár mindezek a filmet kissé a sematizálás szélére sodorták, az eredeti mondanivaló igazságának nagy ereje, s nem utolsó sorban a főszereplőnek. Értein Geschonnecknek szuggesztív, hitelességet, árasztó, meggyőző játéka ellensúlyozza a hibákat. s a film erényei nézőt — talán a vallatást, a tárgyalást és a börtftnéveket bemutató, mozaikokra eső utolsó rész kivételével — nemcsak magukkal ragadják, de érzelmileg is a hős mellé állítják. A fordulatos. izgalmas film alapiául szolgált könyvből. Rudolf Petershagen hasonló című emlékezéseiből a következő napokon részleteket közlünk. Halmi János 450 ezer forint megtakarítást érnek cl a vasöntöde dolgozói. A tavaly végzett kisértetek eredményeképpen a második félévtől kezdve áttérnek a héjformák takarólap- I pal való készítésére. Ezt a Tixévei OZ Országot technológiát eddig egyetlen hazai öntöde sem alkalmazta még. Számítások szerint négyezer öntvény gyártása esetén 52 ezer forint értékű Borminősítő Intézet homok takarítható meg az ! új eljárás segítségével. Az ! idén kísérletezik ki a héjI formák közvetlen fűtését. I A bútorgyár intézkedési a Boleró színpompás színpadképe I tervének nyolcadik pontja i kimondja, hogy a fiókok préI seléséhez melegíthető sablonokat. kell készíteni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bútorfiók testét, illetve három oldallapját egyetlen művelettel tehet majd beborítani, s hozzá hulladékból való enyvezett lemez is | kitűnően felhasználható. E j kis berendezés egy feltételezett évre 102 ezer forint megtakarítást hozhat. A műszaki intézkedési terv tehát ebben az esetben is takarékosságra bíztat. Nyolcvanegy évvel ezelőtt. 1881-ben dr. Liebermann Leó kémikus megbízást kapott, hogy borvizsgáló állomást szervezzen a márkás magyar borok védelme, a hamisítások meggátlása érdekében. A borvizsgáló állomás önállóan csak egy évig működött, azután beleolvadt az Országos Kémiai Intézetbe. Tíz évvel ezelőtt, 1952-ben önállósult az országos blrmlnősítő intézet, amely jelenlegi formájában a szakirodalom tanúsága szerint egyedülálló a világon. Az intézetben évente több mint ötezer bormintát vizsgálnak meg. i i i