Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

9 Vasárnap, t?«2. február 25. A hosszú élet és a fiatalodás titkairól Ar élmúlt évek során saj­tóban, rádióban egyaránt sok sió esett á gerontológiáról, arfól a tudományról, amely­nek feladata az emberi szer­vezet általános regenerálása, az emberi élet meghosszab­bita.sa. E tudománnyal kap­csolatban olyan hiedelem, is keletkezett, . hogy fiatalít nemcsak biológiai, hanem kozmetikai értelemben is. sőt akadnak olyanok is. akik art remélik, hogy bizonyos mennyiségű szérum, vagy pirula elfogyasztása után életkorukból minimálisan 20 —25 esztendőt vonhatnak le. Ennek a tévhiedelemnek ••köszönhető* hogy divatba főtt a gerontológia. E tévhit terjedéséről azonban nem­csak a lelke* bivők tehetnek, hanem elsősorban azok a cik­kek, ámetvék szinte már­rhár á reklám hangján hir­dették eZt a tudományt, mint egyedüli tudományt., amely öregét, vénét vissza­varázsol dushájú. lóbogólél­kű ifjúvá. Növekszik a magaskorú emberek száma Az elöéegedés elleni küz­delem elsősorban társadalmi probléma. Statisztikai ada­tok igazolják a Szovjetunió­ban és a szocializmust építő országokban is. hogv a ma­gaskoru emberek száma egy­re növekszik és a halálozási arányszám egv re Csökken. Magyarországon a múlt év­ben közel 2 millió ember ér­te el a 60 éven felüli élet­kort. E derűs valóság oka, Kogjk lakosságunk — szem­ben a felszabadulás előtti 33 százalékkal — ma töMj mint 60 százaléka biztosított, te­hát igényjogosult az ingye­nes gyógykezelésre, gyógy­szerellátásra. Igen nagy sze­repe vart az elöregedés ellen él Hredek foglalkoztatottsá­gának. A Szovjetunióban és ma már hazánkban ls a nyugdíjasok. Öregek és rok­kantak az élet különböző té­rülétén végeznek társadalmi ttttirtkát. Be az aktivizálás az i éfeógycter amely konzer­vál. áirtelv nép. mint napsti­ttttflálíá az öregeket. Vannak** fiatalító szerek? A rrtáévrtr gerontológusok határozottan állítják, hogv fiatalító szerek nincsenek.; de igen is gyógtittoni lehet és tudják, is a korai elörege­dés tüneteit. Az Egészség­űért MiWeatérhftfi é célra egv geátttai kórházat hozott! létre a fővárosban, amely egv ben alapját képezi egy igen. korszerű gerontológiai intézetnek. Ebben á méretei­ben rtem nagy. de igen kor­szerű kórházban, elsősorban az elöregedés biológiai, bio­kémiai szervi elváltozásaival én végül az öregkorban fel­lépő beteRségekkel: a cson­tok mészhianyával, az öreg­kori tüdőtágulatokkal foglal­koznak. A magyar gyógyszeripar is segítségére sietett a geron­tológusoknak az elöregedés élleni küzdelemben és rövid időn belül forgalomba hozza a GEftOVIT nevű gyógy­szert. amelynek klinikai ki­próbálása kitűnő eredmény­nyel járt. A Gerovit fiem csodaszer és nem is ifjftó hatású, megfiatalodni tőle ném lehet, de kitűnő, rege­neráló. erősítő, vitaminok­ban és hormonkészítmények­ben gázdag. A biológiai kor a döntő Hogy az ember milyen öreg. illetve milyen fiatál, azt biológiai kora határozza meg. Ezt hangsúlyozza a Nemzetközi C.eontoiógiai Társaság is. amelynek jel­szava: "Ne éveket adjunk az életnek, hanem életet az élő­nek*. Vagyis az ember bioló­giai elöregedését késleltetni. Érdekes tapasztalatra tet­tek szert világviszonylatban a gerontológusok és statisz­tikusok: a nők hosszabb éle­tűek. mint a férfiak és bioló­giai koruk 5—10 évvel fiata­labb azokénál. Okát, magya­rázatát kutatják. Az a felfo­gás miszerint a nők azért élnének tovább és maradnak ifjabbak, a férfiaknál, mert nem dolgoznak, vagy nem dohányoznak, ma már meg­dőlt. (Dehogyis nem!) Egyes idevonatkozó tudományos cikkek hormonális megfigye­lésekre utalnak. Minden esetre ez év októberében a Budapesten lezajló nemzet­közi gerontológiai kóngresz­szus sok nyitott kérdésre ad majd választ. Mikor kezdődik az öregség? El kell tehát fogadnunk, hogv nem a kronológiai évék határozzák meg az em­ber korát, helyesebben, ko­rosságát. Mikor kezdődik hát az öregség? A gerontológu­sok szerint — miután ez al­kati dolog, egyénenként vál­tozik. Mégis az első objektív tünetek, a szervezet Csökke­nő alkalmazkodó képessé­ge. minden téren, a beteg­ségekre. szervi elváltozások­ra egyre csökkenő reagálása. Éppen ezeknél az objektív okoknál fogva elengedhetet­len a gerontológusok az öregek pszihéjével is foglal­kozni. És még egy jellemző, de tudományos közmondás: -A fiatalokra a tempera­mentum, a dinamika.saz öre­gekre a széleskörű tápasz­taltság a jellemző. Végül is, bár nincsenek fiatalító szerek, de megelőz­ni á korai elöregedés tüne­teit lehet. Ezt a törekvést különösen segíti az emelke­dő életszínvonalon belül a higiénia, a szociális juttatá­sok. a fizetett szabadság, a javuló lakásviszonyok. Ez mind kitűnő gyógyszei" a ko­rai elöregedés ellen és egy­ben á hosszú élet "titka*. R. Farkas Klári A jövő hűtőszekrénye Lengyel kntafók érdekes kísérlete Több erszágbán megrende­zett közvéleménykutatáson a szavazók a villamos hűtő­szekrényt tartották á legfon­tosabb háztartási gépnek. Sajnos, a hűtőszekrény ma még drága, sok áramot fo­gyaszt és sok benné a "hi­balehetőség*. A Lengyel Tudományos Akadémia fizikai intézetében nemrég egy olyan eredmény­re jutottak, amellyel, ha si­kerül a gyakorlatba átvinni, egyszerre elháríthatok a vil­lamos hűtőszekrény elterje-" déséhek akadályai. A lengyel kutatók új mód­szert dolgoztak ki a hőele­mekhez szükséges félvezető anyag előállítására. Az ál­taluk kidolgozott félvezető­anyag a bizmut, a szelén, a telíur és a stibium elegye. Az ilyen elegyből készített gyvszűnyi höelemdarabka két vége között mintegy 60 fok Celsius hömérsékletkülönbsé­get lehet fenntartani. A kis hőelemek felhaszná­lásával olyan 25 literes hű­tőszekrényt készítettek, amelyben akár mínusz 16 fo­kon ts tárolhatók \ behelye­zett anyagok, élelmiszerek. Ennek a hűtőszekrénynek energiafogyasztása lényege­sen kevesebb, mint a keres­kedésekben jelenleg kapha­tó típusoké, élettartama pedig szinte korlatlan. Szériagyár­tása is egyszerűnek ígérke­zik. mert á kompresszor, gu-. mitömlő és motor helyett mindössze egv miniatűr, Kő­elemekből álló telepet kell benne elhelyezni. Persze a kísérlettől még hosszú út vezet a nagybáni gyártásig, de a lengyel szak­emberek azt remélik, hogy ezt 6 problémát is megold­ják a következő években és akkor teljesen új alapokra lesz helyezhető a háztartást hűtőszekrény gyártása és nem lesz annak akadálya, hogy a legkisebb faluba is eljusson ez a fontóí háztar­tási gép. Még a Góliátnál is nagyobb... Néhány szó a bálnafajták életkörülményeiről Szegeden 15 nagy érdek­g lödért váltott ki a Góliát, a kitömött hál­ná. A róla szóló híradások nyomán számos téves nézet is kapott lábra. Az Isme­retterjesztő Társulathoz iá több levél érkezett, melyek indokolttá teszik, hogy pár szóval Jellemezzük a tlatal­A molett no öltözködéséről A molettffi wiöz­ködéséhez el­sősorban Önismeret és ön­kritika kell. Tudnia kéli, hogy hol "szorít a szoknya*. Természetesen a molett nő is öltözködhet divatosan, elé­gánsan. csak éppen ifimérje, mit nem szabad viselnie. Az alapfeltétel: ne hordjon tűi rövid szoknyát, bármennyire divatos is. A szoknya leg­alább 6t centiméterrel a térd alatt végződjön. A rö­vid szoknya ugyanis össze­nyomja áz alakot, a kissé hosszabb szóknyá viszont megnyújtja. A hosszabb szoknyában a deréktól lefelé az alak is hosszabbnak lát­szik. Ne hord jon a molett hő se rakott, se pHsszirozott szoknyát, dé még gloknisat sem. A divatos trapéz vona­lú, vagy részekben szabott szoknyát nyugodtan Vtsél­heti. Akinek ar. alakja deréktői fölfelé molett, ügyeljen a ruha kivágására éé álruha tt íjának hosszúságára is. A túlságosan rövid ujj ugyan­is erősíti a felső kart. a kerek kivágás pedig előny­telen az erőeebb alakra. A divatos, váll felé szélesedő, úgynevezett hajökivágás, vagy a V-alnkú kivágás elő­nyös. Jól karcsúsít, felső része elöl gombolt, vagy pedig ügyes szabásvona­lakkal megosztott. Köztudo­mású. hogy a princesz­ázabású ruha rendkívül elö­nvös az eróeebb alakú aknák US fe: de a prtrtceézvofia! ne le­gyen teljesen testhez szabott, hanem csak enyhén sveifolt, úgy, mint a rajzon látható kis kompiénál, amelyet csí­kos anvagból terveztünk. Készülhet szövetből, se­lyemből, shantungból, vagy vászonból. A kivágása a váll relé Szélesedik és a kivá­gást az anyagból ferdén sza­bott pánt díszíti. A ruhához léz*er szabású, egyenes vo­nalú kiskabátot is tervez­tünk, háromnegyedes ujjal ós ar. elején ugyancsak ferde esfkozásű pántdísrítéffiel. A Héték óta gyötrő­döm. vajon flérrt ttíl­iótt-é áz a követeié®, hogy adjanak egy po­hár vizét á kávé mellé a Virág Cuk­rászdában fe. lehet, hogy túl igényesnek tartanak maid aZ il­letékesek. bebizonyít­ják kérésem tartha­tatlanságét. Megiá rtiéfflrrtm. mert úgy vélem, ha vitáznak velefrt. legalább meg­gfyóünék hélytélén ké­rtsemrói. es így meg­Bzabadulók á gyötrő­déstől. Válafiá — mesélik a Virág Cukrászda "őééfl bútordarabjai-, á vendég mindig ka­pott vizet a kávéhoz. Tudom, nem ildomos é cukrászda múltját i in — •un iiii T ír • 'V­•wsewnraspm /t* emlegetni. Már azért sem. mert a mai, ha örökölte is a nevét, nem 'folytatója a ré­ginek. De nem hin­ném. hogy azért, mó­dosult a kiszolgálás. PiéCt ami jó volt ré­gén. az nem biztos, hogy jó most. Furká^ a gondolat, amit egv alkalommal hallot­tam: bizonyára a ta­karékossági szempon­tok érvényésülnek. Lám. az egyszerű ká­vézó. aki jóllehet földszinten lakik, nem is gondol arra, hogy tókaréköskrxlni kéli a vizzél, hogy a magasabb, a másó­dík. a harmadik eme­leti lakásokba is fel­jusson a víz. Nem is hittem volna, hogy ilyen felvilágosító szerepet tölt bé a Virág Cukrászda a város élétérteh. Ez csak dicséreted, hi­szen kibóntakóztátiá a takarékossági gon­dolatot A cukrászda e ma­gasztefe szerepét lát­va. e sorokkal is vi­tázom egyes fogyasz­tók nézetével. Vasár­Pap délélőtt ugyanié az egyik safokásztai­rríl a dupláik elfo­gyasztása után olyan követkéztétésekre ju­tottak a vendégek: biZónyára a Vízzel azért takarékoskod­nak. mert arra á ká­véhoz is szükség van. s nem lehet a vízzel is. s a kávéval is ta­karékoskodni. Már ott, mindjárt, míg á kávét szürcsölgettem, gondolatban __ védel­méébe vettem á cuk­rászdát. Mért én. ha­tározottan éreztem a kesernyés ízt a szám­ba. Később azopban újább kétségem tá­madt: lehet, hogy ezt sém a kávé, hanem a VíZhiáttv okozta? N. R modell igen szép lenne a most rendkívül divatos, né­gerbarna alapon keskeny beza esíkozású szövetből, ami olcsóbb és drágább mi- i nőSégben fe kapható. De szép lesz tavasszal sötétkék-fehér, vagy fekéto-fehér színössze­állításban fe. A kiskabát és általában á kétrészes ruha is előnyös, a] móléttéknek, Csak arra káli ügyelni, hógy a kábát, lezser­szabású legyen és legalább á Csípővonal! g érjen. A szók­Pva léhét sZűk, égyertés vo­nalú. kétoldalt, vagy hátul középen varrással. A divat ***** ^f8 áz erőíebb alá­Jfűáknák. mert a kétrészes ruha. a kískcrmplé ÍPMnt á Zájzón) a kiskosztüm, de a kómoh- kószttim is <*ak eny­hén svéiíolt és lezservonalú. Persze a divat csábít, túlzá­sokra iá. különösen á nváti ruháknál, á jól kivágott és bolerós strandruha, a kivá­gott délutAPi rohá a. mólét­teknek fe tétátfk. És itt irtát fontos szerepet játszik á jó ízlés és az önismeret : a mo­lett nő Sóha né viseljen túl­ságosán kivágott, túlságosan szűk ruhát, sem rövidke bo­lerót. mért attól csak kövé­rebb lesz. óokan az erfisebb alakúak közül idegenkednek a kötött én jetsev ruháktól, pedig azt fe viselhetik, ha jól választ­iák meg. Az egvpnesen sza­bott jersey vagy kötött ihg­ruha minden fiákra illik. (A hőséget saját anyagából ké­szült megkötő*, vagv pedig angolos bőrövvel fogiák öafu eze.i A pulóver .sem tíkte. csák ne passzés légyen, ha­nem egzértes Vónálö. A színekről f* a takrol tud­ni kell. hogy a moletteknek általában a sötétebb színek illenek, a divatos négerbar­na. á fekete, a sötétkék, á vasszürke, a penészzöld, á Illa, a szilvakék, tehát vá­laszték van bőven. Fehér, világoskék, rózsaszín, sárga, bértft színekét az erősebb alakúak ne viseljenek. Á mintás anyagok közül á legelőnyösebb a hnsfizábap keskenycsíkofi és a sötét ala­PÓP aprópéttvee. vagy apro­köckás anyag. A virágosat, ákár kicsi, akár nágy a vi­rág, hérP ajánljuk. A molett Pő öltözködése nem kis probléma, de aki bátran szembenéz tükörké­pével biztosan megtalálja majd a megfelelő anyagot, mintát, Pnódélit E. L mas állat életkörülményeit, érdekességeit. A szokatlanul nagyméretű állatpreparátum 22 méteres test hosszúságával a közönsé­ges bárázdás bálPafáj kö­zepes méretű képviselőié. Vannak enné! még hosszabb és súlyosabb fájok is Leg­ismertebb élettere az Északi Jeges-lenger. dé megtalálha­tó á Déli .Jeges-tengerbén ls. A bálnának vagy más né­ven cetnek ősei négy lábon járó szárazföldi emlős állatok voltak, s az évezredek óta változó környezeti feltételek hatására alakultak át. a ké­sőbbi utódok vízi állattá. Eml5s lét4t igszoljá.hogy a nőstény J50Ó— 20f>6 kilogrammos elévenéfi /hégsZült borját téjmiri gyé­nek .34—53 zsírsZázálékoS termékével táplálja. Az új­szülött valósággal félfüggeSZ­kedik á tejmirigyekre. Ezek tejhozamát ném ismerjük, de elgondolkoztató, hogy a hét­hónapos szopásidó alatt 7 méterről 12 meteres hosszú­ságúra fejlődik a bálnaborjú. Fejlődésük nagy tempójához, mérten nem érnek el matu­zsálemi kort: átlagosan csak 5—6 évet. ritka a 20—22 éves. de ez főleg a nagyfokú vadászat következménye. Hatalmas félsó állkapcsá­ból lefelé lógó több száz szi­lávál Kiszűri á szájüregbe vétt, táplálékban gazdag ten­gervízből áz ápró rákokat, fő táplálékát hiszen szűk torkán már egy hering iá ne­hezen csúszik le. Gyomrában 1r2. í??" ' rtártvi táp­tálék fér el. Ilven bőséges táplálkozássál nőhetett meg Góllátunk 68 200 kilogramm­ra — dé más faiők rtagy egyedei a liWOÖfl kilogram­mot iá elérik. 450 kilogram­mos SzíVé córrtb- és karvas­tagságú erékben áramoltatta a vért á testben, amelyet a bőr alatt 20—25 em vasta­gon szalonna védett a 1«&3­íéstől. A bálnák tüdővel lélegez­nek. s átlagosan másfél per­cig bírják a víz alatt az 5 mázsás tüdejükben tárolt levegővel. Á cetvadáS2át több száz éves múltra tékirtt vissza. Kezdetben küzdel­mes módon kézi szigonnyal ejtették e! a nehezen meg­közelíthető állatot, mely far­kának egvetlen legyintésévél gyakran küldte hullámsírba a vadászokat. Ma már koc­kázat. nélkül, szigonvágyűből kilőtt robbartószigonnyál éj­tik el. A szigony eiyüttö s ' telét húz magával, mely a vadászhajó­hoz horgonyozz® az állatot. A v'ádászhajóhoz vdütátv* a rétét levegővel felfújják, « akkor már a víz színén úszik. Olykor 6—3 tetemét, mint uszályokát vontatnák bé a tengerparti féídolfOZó üzem kikötőjébe. Üjábban a vadászhajó!* szerelt Üzem alig égj' Ól* dlátt Végez égy nagyobb jó­szággal. Csörlővel felhúzzák 6 zsákmányt a csúszdái*, le­fejtik a szalonnát. s mázsáá darábokbán daruval berak­ják az OlvaSZtóka2ánokbá. Az egyedenként 10—30 tonnát kitevő olvasztott báW nazsír, a -haizáir- a legna­gyobb érték ma ií. Felhasz­nálási területe terjedelmes; margarin, szappan, gyertya, kefiőóláj készítésére hasz­nálják. A bőrgyárak bőrök puhitásánál nem nélkülöz­hetik. A mai nŐ divatos kellékéi, áz ajakriizs. arcfesték, arc­krém is bálnazsirból készüL Ezért érthető, hogy a kü­lönböző nemzetiségű vadász­társaságok több száz hajója évente ézer bálnát ejt el. s ma már feltétlenül véde­lemre szorul ez a hatalmai vízi emlős. Dr. 6. V. A javíthatatlan -¥ k

Next

/
Oldalképek
Tartalom