Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

3 Csütörtök. 1962. február 82. 3 II haza határainak védelmében Érdekes kiállítást mutatnak be a járásban, majd Szegeden is Bátor "civilek* címet ad­hatnánk az Ásotthalmon teg­nap megnyílt vándorkiállí­tásnak, amely írásos és ké­pes dokumentumokban — a Határőrség Országos Pa­rancsnokságának rendezésé­ben — mutatja be a határ­sértők, kémek és diverzán­sok különféle cselekedetét. E kártevőket sok esetben a határmenti városok és községek dolgozói leplez­ték le. A példák egész sorával ta­núsítja ez a kiállítás, hogy a határmenti területek dolgo­zói becsülettel teljesítik a minden magyar állampolgár­ra érvényes szent kötelessé­get: a haza és határainak vé­delmét a kártevő elemekkel szemben. A lakosság segítségével leplezték le például Szom­bathelyen Losonczy Géza volt református papot, aki iz­gatásért 1959-ben szabadult a börtönből, majd munkába állt, ahol sikkasztott, s bűn­cselekménye miatt disszidál­ni akart. Kit rejtett Yngve S'ven August svéd állampolgár gépkocsija? Ezt is bemutat­ják a tárlaton, valamint Ba­ranyay Miklós volt földbir­tokos képét is, alti négy kis­korú gyermeke eltartása elől akart átszökni a magyar­osztrák határon. Szerepelnek azok is, akiknek nem a ha­tár felé vezető utat mutatták meg. hanem a zsákutcát, amely Pinkamindszenten át nem Gráz irányába vitte őket. hanem a határőrségre. Kimondatlanul és fénykép nélkül, egyes szülők ls szerepelnek a kiállítás tablóin, és azok a tanulók, akik rossz tanulmányi eredményük miatt inkább a hontalansá­got akarták vállalni, sem­mint a felelősségre vonást szüleiktől. A kiállítás szem­lélteti, hogy felelősségre vo­nás ilyen esetben nem ár­tana azokkal a szülőkkel szemben sem, akik év köz­ben szépkeveset törődnek gyermekük iskolai előmene­telével. S hogy e megtévesztett fia­talokat milyen eszközökre hasz­nálják fel, arra is bizonyítékokat tár fel e kiállítás. Egy Krizsai András nevű fiatalembert például mint kiképzett ké­met dobtak vissza hazájába. Számításuk azonban kudar­cot vallott: a fiú önként je­lentkezett a határőrségen, semhogy hazája ellen vét­sen. Sárvár több dolgozója tett ártalmatlanná egy vesze­delmes kémet, akit ugyancsak átdobtak a batáron nyugati gazdái, hogy értékes dokumentumokat szerezzen meg és szolgáltas­son ki a Magyar Népköztár­saságról. Láthatjuk e kiál­lításon annak a sajtótájékoz­tatónak dokumentumait is, amely Vass István diósgyőri vasesztergályosról szól. A fiatalember leleplezte azo­kat, akik kémkedésre képez­ték ki. A kiállítás dokumentumait keskenyfilmes beszámolók kísérik. Izgalmas és igaz kémlelep­lezés szerepel például a Ha­táron történt című filmben, s hasonló témájú a 391-es című NDK-film is. amely nyugat-berlini kémek elfo­gatását, ártalmatlanná téte­lét ábrázolja. Az Ásotthalmon megren­dezett kiállítás teljes anya­gát ma Mórahalmon, pénteken, szombaton és vasárnap pe­dig Szegeden mutatják be. A jövő hét szombatig a sze­gedi járás számos községé­ben látható e fontos doku­mentumokat tartalmazó kiál­lítás, többek között Büszkén. Gválaréten, Tiszaszigeten. Üjszentivánon, Kübekházán és Szőregen. Meggyorsultak a külföldi szállítások a kenderfonógyárból Már az év első hónapjá­ban nagy exportfeladatot valósított meg a Szegedi Kenderfonógyár. A korábbi években általános gyakorlat volt, hogy mindig a hónap végén indították útnak az exportárut a külföldi meg­rendelők címére. Januárban viszont már tizedikére kér­tek nagyobb mennyiségű árut Svédország és Anglia részére. Ezt a szállítmányt egy héttel később újabb va­gonok követték Finnország­ba és Franciaországba. Ja­nuárban az esedékes 78 ezer kiló fonal helyett közel 94 ezer kilót szállítottak el. A zsinegraktár dolgozói szom­baton és vasárnap is egés nap dolgoztak, hogy a szállí­tásokat meggyorsítsák. Lel­kes munkájuk is elősegítette, hogy a Szegedi Kenderfonó­gyár a tervezettnél előbb és gyorsabb ütemben teljesítet­te esedékes exporttervét. Hasznosan tevékenykednek a vidéki vállalatok kirendeltségei As őszinteség is kétoldalú Irta: Sándor János, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára Jő néhány szegedi vállalat­nak vannak telepei vidéken, de talán még több vidéki, vagy éppenséggel budapesti üzem kirendeltsége működik Szegeden. Ezek tevékenysége csakúgy szerves része a vá­ros életének, mint a többié, hiszen helybeli dolgozókat foglalkoztatnak, és sok gyártmányuknak helyi válla­lat a megrendelője, vásár­lója. Uj gépek az élelmiszeripari gépgyár telepén Az élelmiszeripari gépgyár Cserzy Mihály utcai öntödé­jében elsősorban persze a központban gyártott gép­konstrukciók számára készí­tenek öntvényeket, s ezek közül néhány közvetett mó­don exportra is kerül, de Ál­landó összeköttetésben áll­nak például a Szegedi Köz­lekedési Vállalattal, a Fém­feldolgozó és Finommecha­nikai Üzemmel, valamint a Vasipari KTSZ-szel is. Egyik­nek féktuskókat, másiknak alkatrészeket, a harmadik­nak tűzhelyöntvényeket szál­lítanak. Hetven tonna szürke nyers­vasöntvény előállítását írja elő e kis üzem negyedéves terve. Ezt minden bizonnyal sikerül is telíesíteni, mert az időarányos résszel nem ma­radtak el, s új gépek is se­gítik a munkát. A közel­múltban kaptak lengyel gyártmányú öntvénytisztítót, valamint homoklazítót, és rövidesen megérkezik egy homokkeverő-berendezés is. Emeletráépítéseket végez a megyei tatarozó Mindössze három helyen dolgozik jelenleg a Csong­rád Megyei Tatarozó és Építő Vállalat szegedi épí­tésvezetősége. A nemzeti bank székházában belső át­alakítást, a Kossuth Lajos sugárút 10. és a Bartók Béla tér 8. szám alatt emeletrá­építést végeznek. Az előbb említett helyen több mint húszméteres szakaszon, még a hideg beállta előtt, tető alá került az új emelet, úgy­hogy a belső munkákon fo­lyamatosan dolgozhatnak. A Bartók Béla téren az első emelet födémé kész. és a jövő héten kezdenek hozzá a második emelet falazásá­hoz. Amint megérkezik a jó idő, több építkezéshez fog­nak: a Magyar Honvédelmi Sportszövetség részére a SZEAC-pálya mögött lőte­ret építenek, a Tábor utca 2. számú házat 780 ezer forint beruházással teljesen felújít­ják, s a Bartók Béla tér 15. alatt újabb emeletráépítést kezdenek. Valamennyi mun­kához már megkötötték a szerződést. Becsületfizetés az öntödében Szegeden dolgozik a Hód­mezővásárhelyi Mérleggyár vasöntödéje is. A mérleg­gyári öntvényeken kívül már három éve gyártanak fogor­vosi székekhez való alkat­részt a Műszertechnikai Vál­lalat részére. Ez negyedévi termelésük húsz százalékát teszi ki. A termeléssel kapcsolatban nincs különösebb újdonság az üzemben, de mindenkép­pen említést érdemel, hogy február 17-én, a műszaki és adminisztratív beosztású al­kalmazottak fizetési napján senkisem borítékban kapta meg illetményét, hanem ki­nek-kinek becsületére bízták, hogy a fizetési jegyzék sze­rint maga vegye ki a kasz­szából, ami jár. Szervezik már a fizikai állományú dol­gozók hasonló módon történő bérfizetését is. Szépíti a várost az aszfaltútépítS Fagyszabadság járja jelen­leg az Aszfaltútépítő Válla­lat építésvezetőségének dol­gozói között. Januárban még dolgoztak: utat építettek a konzervgyárban, befejezték a Bérkert sor járdájának asz­faltozását. és csatornáztak a Római körúton. Március elsején ismét meg­kezdődik a munka. A csa­tornahálózat elkészítése után még ebben a fél évben ki­aszfaltozzák a nagykörút út­testét, egészen a Felsőtisza­partig. Ezzel a munkával párhuzamosan — mihelyt a gáz- és a vízmű befejezi cső­hálózatának átépítését — a Petőfi Sándor sugárút kör­utak által határolt részén készítik el a korszerű, új út burkolatot. Persze az aszfal­tozásra csak májusban ke­rülhet sor. de addig is lesz bőven dolguk mindkét he­lyen az aszfaltútépítő mun­kásainak. F. K. Nőnapi előkészületek Március 8-a, a Nemzetközi Nőnap előtt Szegeden a ke­rületi nőtanácsok műsoros békeesteket rendeznek. Az elmúlt napokban sok asz­szony részvételével tartotta meg az alsóvárosi és rókusi nőtanács békeestjét. Február 24-én, szombaton délután 3 órakor a Táncsics Termelő­szövetkezet vőbizottsága munkás-paraszt nőtalálkozót rendez. E termelőszövetke­zet asszonyai a szalámigyár dolgozóit hívják meg. Vasárnap, február 25-én délután 4 órakor Mihálytcle­ken rendeznek asszonj/talál kozót. A kádermunka mindig nagy jelentősé­gű volt a marxista pártok gyakorla­tában. A párt káderpolitikájának megvalósítása a párt politikai irányvonalá­tól függ. A helyes politikai vonalat jó ká­dermunka jellemzi. Igaz az is, hogy a párt helyes politikája csak jó káderpolitika kö­vetkeztében valósítható meg. A párt politi­kájának eredményei és hiányosságai egy­részt mutatkoznak minden esetben a ká­dermunka területén is. A felszabadulás óta ezeknek a megálla­pításoknak megfelelően változott a párt ká­derpolitikája, jó és — esetenként — rossz irányban is. Az MSZMP az ellenforradalom után, a kádermunka terén éppen úgy, mint a párt­élet minden területén, kijavította a hibá­kat és érvényre juttatta a lenini elveket. Pártunk helyes politikai irányvonalának alapján a kádermunka terén is jelentős változás állt be. A kádermunka jó irány­ban fejlődik. Pártunk Politikai Bizottsága 1961. október 17-i határozatában foglalko­zott a személyzeti munka egves kérdései­vel. Ebben a határozatban rögzítette az el­ért eredményeket és a munka fogyatékos­ságait. Megjelölte azokat a feladatokat, melyek e kérdésben előttünk állnak. Biz­tosak vagyunk benne, hogy ez a határozat elő fogja segíteni a munkában előforduló lazaságok, egyes területen pedig a meg nem értés felszámolását. Személyes tapasztalatok alapján is jogos az a vélemény, hogy az ellenforradalom utáni időben jelentős eredményeket sike­rült elérni. Az embereket ebben az időben saját tetteik minősítették. Ez segítette, könnyebbé tette, hogy a kádermunkában korábban elkövetett hibákat kijavítsuk. Ebben az időben a kádermunka jobban központi kérdéssé vált, korábbi indokolat­lan titkosság megszűnt. Kialakulóban van és egyre inkább megvalósul az az elv, hogy az embereket végzett munkájuk és maga­tartásuk alapján ítéljék meg. K áderpolitikánkat az 1957-es évi pártértekezlet és a VII. kongresszus határozatai szabják meg. Káderpoli­tikánk fontos elveit szegezi le. Kádermun­kánk területén az ellenforradalom óta sok pozitív vonás fejlődött ki és honosodott meg. A felesleges adminisztratív intézkedé­sek helyett előtérbe került az ember és az emberrel való foglalkozás, az ember neve­lése. Fontos elv az emberek iránt tanúsí­tott bizalom, őszinteség és nyíltság. Azok­nak a megbecsülése, akik jól dolgoznak, míg a hibát elkövetőknek bírálása, neve­lése. Annak az elvnek az érvénvesítése, hogy nem az embert, hanem a hibáit kell ostorozni. A hibáitól megszabadult ember hasznos tagja lehet társadalmunknak. Amikor megállapítjuk, hogy a kádermun­kában jelentős javulás tapasztalható, azt is meg kell mondani, hogy vannak nega­tív jelenségek is, amelyekre fel kell fi­gyelni. Több helyen még a régi rossz ma­radványok megtalálhatók. Egyes helyeken ezeken kívül, vagy ezzel együtt, újonnan keletkező hibák is fellelhetők. Ezeknek a hibáknak elkövetői általában azok közül kerülnek ki. akik nem tartanak lépést a társadalmi élet fejlődésével, akik nem is­merik fel az új követelményeket, politikai­lag, eszmeileg nem fejlődnek megfelelően. Milyen hibák azok, melyek káderpoliti­kánkban a leggyakoribbak? Megállapítható, hogy a némely helven fellelhető hibák főként abból adódnak, hogy a pártértekezlet, illetve a VII. kong­resszusnak a kádermunkára vonatkozó ha­tározatait nem minden esetben hajtják végre kellő következetességgel. Még ma is tapasztalható az emberekkel szembeni bi­zalmatlanság, az őszinteség hiánya, az em­berek szubjektív megítélése. Előfordul, hogy némelyeket nem munkájuk, felké­szültségük és magatartásuk, hanem csak származásuk, főként korábbi hibáik alap­ján ítélnek meg. B izonyos fokú bizalmatlanság mutat­kozik a polgári, vagy kispolgári származásúakkal szemben. Nem mindenütt differenciálnak kellően megíté­lésükben. Nem veszik észre, hogy nem min­dig a származás a döntő. Nagyon sok pol­gári származású ember segíti munkájával a szocializmus építését. Nekünk is több bizalmat kell tanúsítanunk azok iránt, akik tudományos, kulturális, vagy egyéb téren végzett munkájukkal azt bizonyítják, hogy megértik és támogatják pártunk politiká­ját. segítik a szocializmus ügyét. Előfordul azonban némely helven az is, hogy az emberek megítélésénél a másik végletbe esnek. A politikai megbízhatósá­got nem nézik. Nem fordítanak gondot ar­ra, hogy vezető beosztásokba csak olyan ember kerüljön, aki népköztársaságunk törvényeit betartja, edaadó munkát fejt ki a szocializmus építésében, ismeri a párt po­litikáját és a párt vezetését elfogadja. Ez olyan követelmény, amelytől nem lehet el­térni, amelyet feltétlenül be kell tartani. Ennek szem elől tévesztése súlyos követ­kezményekkel járhat. Nemegyszer a káderek kiválasztásánál bátortalanul nyúlunk új. fiatal, tehetséges káderekhez. Szűk körben mozgunk, holott nagyon sok tehetséges, a szocializmus ügyé­hez hű fiatal bontogatja képességeit. Kellő segítség, sokszor egy kis előlegezett biza­lom sokat segítene a fiatalok elindításánál. Még mindig keveset tettünk azért, hogy rátermett, képzett nőket állítsunk felelős beosztásokba. E lőfordul, hogy még ma sem talál kellő megértésre és támogatásra az az elv, hogy: pártfunkció kivételé­vel pártonkívüli is betölthet minden funk­ciót. Ez az elv sokaknál ellenállásba ütkö­zik. A szektás bizalmatlanságon kívül ez azt is mutatja, hogy elvi-politikai jelentő­ségét sem értik ennek a kérdésnek. Nem látják az ilyen emberek, hogy mind többen és többen válnak hazánkban a szocializ­mus hívévé és harcolnak a párt politikájá­nak gyakorlati megvalósításáért. Nem lát­ják e nézetek képviselői, hogy a szocializ­mus építése nemcsak a kommunisták ügye, a szocializmus felépítése a széles pártonkí­vüli tömegek aktív közreműködése nélkül nem valósítható meg. Sajnos még ma is tapasztalható bizonyos lélektelenség, közöny az emberek, illetve azok problémái iránt. Az emberek problé­máit "kis* és "nagy* problémákra osztá­lyozzák. Sokszor nem veszik észre, hogy ami úgynevezett kis ügynek látszik, az nagy problémája az érintettnek. Még min­dig akadnak olyanok, akik nem látják, hogy az emberek mindennapi "kis* ügyei­nek intézésével segítik elő a nagy ügyet, a párt iránti bizalom gyarapodását. Kádermunkánkban — ha egyre kevésbé is — még érvényesül bizonyos szub.ieti­vitás az emberek megítélésében. Van­nak még olyanok, akik személyes érzel­mek, mások véleménye, és ebből kifolyó­lag a tények ismerete nélkül bírálnak el embereket, mondanak róluk jó vagy rossz véleményt. Ez a felelőtlenség esetenként komoly bajt okozhat. Találkozhatunk olyanokkal is, akik nem mondanak -kellemetlen* dolgokat az em­bereknek. Ez sokszor elvtelen kapcsolat­hoz. rosszul értelmezett elvtársi, baráti vi­szonyhoz vezethet. Olyan viszony alakul ki, melyben sokszor elnézést gyakorolnak egymás hibáival szemben. Azt. hogy az ilyen rosszul értelmezett elvtársi viszony hova vezet — amikor a hibát elkövetőknek nem szólnak idejében —, jó néhány szegedi példából tudjuk. F oglalkozni kell az emberekkel, fi­gyelemmel kell kísérni magatartá­sukat. Fel kell lépni a jellembeli fogyatékosságok ellen. Nem lehet -ma­gánügynek* tekinteni, ha valaki durva, goromba az emberekkel szemben, ha nagvképű, öntelt, vagy részeges, züllött életmódot folytat. Igenis foglalkozni kell azokkal, akiknek nem tiszta a családi éle­tük, mert ez a párt számára nem ma­gánügy. A vezetőknek, minden kommu­nistának feladata, hogy a kommunista er­kölcs alapján éljen és ennélfogva biztos talajon munkálkodjék a kommunista jel­lem kialakításán. A nevelőmunka még nem kielégítő és még nem is vált vérévé minden vezető­nek. Sokan ezt a feladatot csak a pártszer­vezet és a személyzeti vezető feladatának tekintik. Szemléletbeli kérdés ez, melyben lehet és kell — mégpedig gyorsabban — változtatni. Foglalkozzunk az emberekkel munkájuk közben is! Kísérjük figyelem­mel tevékenységüket, s ha hibát követ­nek el, akkor azonnal hívjuk fel erre fi­gyelmüket anélkül, hogy ez sértő szán­dékkal történne. Szeretni az embereket! — ez a jó vezető egyik jellemvonása. Ez azonban azt is je­lenti, hogy tudjunk dicsérni, ha valaki jó munkát végzett, és bírálni, ha hibát kö­vet el. Idejében elhangzó, vagv elmaradó bírálat sokszor emberek további sorsát döntheti el. A kádermunka elveit pártunk VII. kong­resszusa fektette le. A kongresszus a szo­cialista építésben nagy feladatokat tűzött ki. Olyan feladatokat, hoev a második öt­éves terv során be kell fejezni a szocia­lizmus alapjainak lerakását, majd hozzá kell kezdeni a fejlett szocialista társada­lom felépítéséhez. E feladatok megvalósí­tása az, ami új követelményeket támaszt a káderekkel szemben is. A kádermunkának ezeket az új fel­adatokat kell segítenie. Fontos fel­adat a vezetés színvonalának eme­lése. mely a politikai és szakmai felké­szültségen túl. megfelelő szervezőkészsé­get, kezdeményezést, általános műveltsé­get kíván. Vezető funkcionáriusaink jelen­tős része látja ezeket a feladatokat. Ezt bizonyítja, hogv ugrásszerűen megnőtt a tanulási kedv és Szegeden több mint há­romezerre tehető azoknak a száma, akik középiskolák, vagy egyetemek esti és le­velező tagozatain képezik tovább magu­kat. A jó, színvonalas vezetés azonban csak akkor valósulhat meg, ha eleven, mély kapcsolat alakul ki vezetők és vezetettek között. Ha a vezető szereti az embereket, bízik bennük, figyelembe veszi javaslatai­kat és az elhangzott bírálatokat igyekszik hasznosítani. Dolgozó népünk az elmúlt öt esztendő alatt tettekkel bizonyította, hogy helyesli és támogatja pártunk politikáját. Kommunisták és pártonkívüliek egyaránt tapasztalták a párt által feléjük áradó őszinteséget és bizalmát. Ma már megál­lapíthatjuk. hogy ez a helyes a párt ré­széről. Népünk a szocializmus híve és nagv lelkesedéssel vesz részt az építőmunkában. Az odaadó, lelkes munkáért az anvagi és erkölcsi megbecsülés mellett azonban — úgy gondoljuk — még több bizalmat ér­demel. B'ztosak vagyunk benne, hogy a több bizalom, ami a párt részéről doigoz > népünk felé árad, a párt és a tömegei-: közti kapcsolat további szilárdulácában, a közélet demokratikus vonásainak további erősödésében jut majd kifejezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom