Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

7 Vasárnap, 1982. február-ráC Csak háziasszony... Asszonyok, ha egymás kö- asszony lemaradt a fejlődés- pen berendezett otthonában nes/uiijim, 1*0 aött beszélgetnek, igen sok­szor elhangzik a következő mondat: -Jó neked, nem dolgozol*. Ez a vélemény azokról az asszonyokról ala­kult ki, akik csak a háztar­tási teendőket látják el, akik csak feleségek, akik csak édesanyák, akiknek nincs munkakönyvük, vagy ha ép­pen van, otthon a szekrény­ben. a fontos iratok között áll. És ezekre a vélemények­re nap mint nap halk -igen­nel* válaszolnak a háziasszo­nyok, mert mit vitatkozza­nak idegen emberekkel mun­kájukról, gondjaikról, ami­kor még a család, a férj és a gyermekek is úgy könyve­lik el. mint nagyon ráérő embert. De ne vágjunk a dolgok elébe, nézzük sorba az ott­ben. A társaságban csak a • kerestük fel. A nagy karos­háztartás gondjairól tudott • székbe helyezte kézimunká­ját, amikor elénk sietett. A család ebéd utáni fáradal­mait pihente a terített asz­tal mellett, de ő már kézi­munkázott. beszélni, vagy gyermekneve­lésről, más témája nem volt. Egyetlenegy előny A posztdkabáttól az alumíniumruháig Az öltözködés fizikája A ruházkodásnak ősidők telnek a katonák. Bőrüket nem nehéz elhinni, hogy Sajnos, nem egyedülálló je­lenség K-né esete. Szinte ti- zetem — szólt a fiú. pikus. De vannak, akik ügye­sebben osztják be idejüket. T. Istvánné háziasszony pél­dául így vallott életéről: — Annak, hogy háziasz­szony lettem, egyetlen elő­nye van: gyermekeim jól ta­nulnak. Aztán az otthonmaradás hátrányairól beszélt. A házi­asszonynak, ha rendben akar­ja tartani otthonát, egy percnyi szabad ideje sincs. Nem jelzi csengő a munka végét, ha kész a nagytaka­rítás előkerül a stoppolás, óta az volt a fő célja, hogy szinte égeti a tűző napsugár, az ember szervezetét meg- Felmelegíti a bőr alatt ke­. , , . , ... védje az időjárás szeszélyei- ringő vért. A hőközpont rö­®Zfm tői. Ahhoz, hogy egészségűn- videsen megkapja a jelen­ket megőrizzük, elengedhe- tést, baj van, le kell hűteni tetlen, hogy testünk belső a testet. A katonák testén hőmérséklete állandó szin­ten maradjon. Szervezetünk belső élete ma már mind alaposabban ismert, kémiai folyamatokból tevődik össze. — A táskádba tettem — Fiam, kérek egy zseb­kendőt — szólt a férj. Szempillantás alatt már frissen vasalt zsebkendőt gyűrt a férj zsebébe és apa meg fia elégedetten távo­zott otthonról. Csak a feleség nem lehet ideges honmaradás előnyét és hát- vagy éppen a kislány régi rányát. Mielőtt véleményün ket összegeznénk, el kell mondanunk, hogy nagyon sok háziasszonnyal, gyári­munkás-. mérnök-, orvos-, tisztviselő beszéltünk gondjáról, mun­kájáról. A háztartás rabja k. P-né a ruhagyárban — helyesebben akkor még a dohánygyárban dolgozott. Szerette munkáját, a közös­séget. jól érezte magát, ké­sőbb társai bizalmából szak­szervezeti vezető lett. Gyári ' munkája mellett jól ellátta a háztartási feladatokat is, jött azonban a gyerek. A bölcső­de nem segített, a gyermek nem bírta a közösséget, vagy talán a férj volt kényelem­És ez így van mindig. — mondta D.-né. Itt mindenki ideges lehet, mindenki elfe­lejthet valamit, csak én nem, mert én háziasszony vagyok. Pedig D.-né háztartásán kí­vül még a családi kassza tar­talmát is gyarapítja, a Há­ziipari Szövetkezet bedolgo­zója. Színes sárkányokat, vi­rágokat hímez a szövetkezet által készített fiúnadrágok­ra. Gyakran előfordult, hogy a család már régen aludt, D.-né pedig éjfélig, sokszor fél 2-ig is varrt. Lehetne sorolni hosszan a példákat. G. I.-né arról pa­naszkodott, hogy mióta »csak* háziasszony, lényege­sen több dolga van, mint amikor még üzemben dolgo­zott. Az egész család kiszol­gáltatja magát. És nem is H. P.-né tanárfeleség elöl- érzi egyenrangú embernek ruháját kell átalakítani. — Mert kérem, a házi­munkának nincs vége — mondta — de ügyesen félbe lehet szakítani, mert csak '""T-. így jut idő olvasásra, szóra­tanarfeleseggel kozáJsra Gyakran kell a vasalás vagy a séta között választa­ni és ilyenkor mindig a sé­ta győz. A szórakozásra is jut ideje, úgv, hogv színház­bérletet is váltanak. — Próbáltuk már egyik évben — magyal ózta T. Ist­vánné — nem váltottunk bér­letet és akkor alig voltunk színházban. Most. minden darabot látunk, köt bennün­ket a bérlet verejtékcseppek jelennek meg. amelyek párologni kez­denek és e közben a bőrük is lehűl. Csikorgó hideg télidőben a favágók hatalmas rönköket szállítanak az erdőből. Ar­kezük dermedt a hideg­a fagy szinte a csontju­hatol. A hőközpontba újabb jelentés érkezik és rögtön kész az utasítás. A favágó didereg, vacog, ön­kéntelenül is remegnek, mo­zognak az izmai, és ez a te­vékenység hőt termel, ö maga is igyekszik izommoz­gással futással, topogással megmelegedni. Hőszigetelés levegővel többrétegben hordott vékony ruházat jobban megóv a hidegtől, mint egyetlen ré­tegben viselt vastag posztó. g A jövő viselete i Milyen legyen tehát a jő téli ruházat? Legyen szél- és vizálló A külső védőhuzat alatt megfelelő mennyiségű mozdulatlanná tett levegőré­teg biztosítsa a hőszigetelést, ugyanakkor a test párolgá­sát se akadályozza. A textilanyagok a sugár­zása is jelentős hőveszteséget jelent, ezt sem szabad szá­mításon kívül hagyni. Lé­nyegesen kevesebb lenne a veszteség, ha a ruhákat pél­dául alumínium fóliával bo­rithatnák. Megfelelő eljárás­sal ma már ez leheletvékony lemez porozussá tehető és a feltalálókon a sor, hogy a sokféle célra alkalmassá tett fóliát oly módon alakítsák ét, hogy csökkenjen a me­revsége. Ha ez sikerül, úgy az alumínium és egyéb fém­ruhák bevonulnak majd az „Te ráérsz!...* járóban elmondta, hogy igen sok társadalmi munkát vé­szeretó és ő ragaszkodott ah­hoz. hogy K-né kimaradjon gez­az üzemből. Azután megszü­gadnak — mondta. 5_ Így lett a szülői munká­tól este 10 óráig 'dolgozott, közösség, a nőtanács elnök­főzött, takarított. ségl es egy Proftot bízott­"Te nem dolgozol, rá­. . ,, . ... "uTre^ö érsz* — mindenütt, ezzel fo- le, hogy ő a letett a második, a barma- ,,„ [ dik. a negyedik gyerek. A fiatalasszony reggel mosott Fiatal éveit a konyhában töltötte el. Mire este, fárad­tan az utolsó szennyes csé­szét is elmosta, örült, hogy ágyba került. Színházba, mo­ziba ritkán jutott el, a nem­zetközi események híreit is magát. A férj, ha nem is mondja, de viselkedéséből azt a következtetést vonja ház ura, ő a pénzkereső, tehát másnak nincs szava otthon. Az elmondott példákból Közismert jelenség az, hogy egyes kémiai folyamatok ala­csony hőmérsékleten lassab­ban, vagy egyáltalán nem mennek végbe, viszont a ma­gas hőmérséklet meggyorsít­ja, de meg is akadályozhatja megvalósulásukat Ha tehát a szervezet hőmérséklete nem állandó, a pontos hőmérsék­lethez kötött biokémiai fo­lyamatok nem tudnak meg­felelő módon létrejönni és ez az egészségre többé ke­vésbé súlyos állapothoz ve­zet Belső utasítás a szervezetben Az emberi szervezet rend­ság tagja. Ezenkívül a H. ta­nárházaspár baráti körének kul túrfelelőse, ő szerzi be ugyanis a színház-, mozi- és hangverseny jegyeket. És ta­lán legelöl kellett volna em­lítenünk, két gyermek édes­anyja és jól berendezett há­világosan kiderül, hogy az kívül' érzékeny belső beren- tartják jól, melyek hézagjaik Az emberi szervezet hő­szabályozásának egyik leg­fontosabb tényezője a szer­vezet automatizált védekezé­se mellett a ruházkodás. De emberiség'~niindennapST rw milyen legyen ez a celszerű határába, öltözék. Az évezredes tapasztalato­kat hasznosan egészíti ki a modern idők tudományos kutatása, mely első sorban azt határozta meg, hogy mi­lyen szerepet játszik a hő­háztartás biztosításában a ruházat, hogyan éri el célját és milyen újabb lehetőségek kínálkoznak még hasznosabb ruházat kialakítására. A kutatás megállapította azt az első hallásra furcsá­nak tűnő tényt, hogy a hi­deg levegővel szemben a ru­házatunk levegője véd meg a leghatásosabban. A kísér­letek bebizonyították, hogy a meleget azok az anyagok otthon maradó asszonyoknak dezése a véráramlat útján már egy (izéd hőfoknyi inga­dozást is jelent az agyvelő esak a rádióból ismerte. Az r0mszobás lakása van. Egye­egész család kényelemhez dül mos, főz, takarít, nem szokott, K. P-né pedig a ház- kell külön matematikus zse­tartás rabja lett. A férj zú- ninek lenni ahhoz, hogy ki­golódott ha kedvenc inge va- számítsuk, hogy H.-né keve­salatlan volt. És azért is set pihen, méltatlankodott, mert az D. Pálné háziasszonyt szé­nincs is olyan jó dolguk, mint ahogy azt sokan elkép­zelik. A dolgozó nőknek nyújtott segítséget — a nap­közi otthont, az üzemi kony­hát — ők nem vehetik igény­be, mindent maguknak kell megcsinálniok. Nagyobb meg­becsülést érdemelnek! Horváth Lászlóné középső részén helyetfoglaló hőközpontnak. A jelentés után megfelelő belső utasí­tás indul a szervezet külön­böző részeihez és azonnal megind.ul vagy a nielegter­melés, vagy a hőleadás, asze­rint, mire van szükség, hogy a. hőmérséklet egyensúlya helyre álljon. Rekkenő hőségben mene­ban sok levegőt tartalmaznak. Lágy gyapjú takarónak mind­össze a húszadrésze az "anyag*, a többi közbezárt levegő. Még a leggyakrab­ban használt textiliák térfo­gatának háromnegyedrészét is levegő teszi ki. Ezekután Fólia — télen és nyáron Nyáron a ruházkodásnak az a feladata, hogy lehetővé tegye a test körül a levegő kicserélődését, legyen tehát kellő mértékben szellős. Má­sik kívánalom az, hogy a melegítő sugárzásokat verje vissza. Minél világosabb szí­nű a ruha, annál jobban megfelel ebből a szempont­ból. Míg a fekete anyag a sugárzásoknak csak egytize­dét veri vissza, a fehérszínű ennek hat-hétszeresétől óvja meg á viselőjét A téli ruháknál megemlí­tett ideális anyag a fólia nyá­ron sem vallana szégyent, mert a különféle sugárzáso­kat minden textilanyagnál erősebben veri vissza. A jö­vő ruházatának a forró égi övtől az örök hideg birodal­máig a megfelelően formált fémlemez ígérkezik. Veres Pál SüttUtís — tüz nélkül — Akár el is dobhatod. Értéktelen. Iván még most sem értette, hogy mi is történt: Tamás­kodé tekintettel, fátyolos hangon kérdezte; •— Nem mehetek vissza? — Nem. — Hát akkor hogyan fejezzem be az egyetemet? — Nem fejezed be. Különben is ebben a hazában már nem lehetsz orvos. — De... de én nem vétettem. Hát.. 1 — Ugyan hallgass már! Együgyü! Nem te vétettél! A világ vét önmaga ellen — pattogott Félix kipirult arccal, látható türelmetlenséggel. Bauer összeroppant. Belegörnyedt a széles fotelba és nem tudott beszélni. — Menj haza, Iván. Estére majd beszélünk... Sok a dolgom. Alig bírta testsúlyát, lábából kiveszett az erő. Révülten tántorgott a bojtárszobák ajtajához. Idős nagybátyja frissen támogatta és korholta: — Embereid meg magad. Már az első csapas így osz­szetör? — Borzasztó — dadogta a fiú. — Zocskár! Zocskár! Kérjen taxit. — I8en- ~ / — Tessék... Itt a pénz — nyújtott egy marék papír­pénzt a fiúnak. Végül a zsebébe gyűrte, mert Iván képtelen volt a moz­dulatra. ..... , _ Menjél haza, feküdj le, azutan próbálj józanul gon­dolkodni. , ... . . — Itt már megszűnt a józan ész — nyögte a szavakat és ki billegett Félix irodájának ajtaján. * — Hová megyünk? — kérdezte a sofőr. Bauer nem válaszolt. Ült a hátulsó ülésen, mint akit odaragasztottak. A taxis erőteljesebb hangon érdeklődött. A fiú bizonytalanul válaszolt: i ^ Tabánba. Athajtatott a Lánchídon, a hosszú alagútban, és balra kanyaradott az autó. — Hol álljunk meg? — Nem jó. Menjünk föl a Citadellához. — Ahogyan parancsolja. A kocsi tovább robogott a Gellért-hegy oldalán. — Inkább Lágymányosra. — Kérem. A Horthy Miklós úton jártak, amikor Bauer újból ren­delkezett. — Hátra, egészen a nádas szélére. A sofőr nem felelt. Földes útra értek. Néhány száz lépés után a taxi meg­állt. — Megfelel? — Jó lesz. Fizetett és a kocsi elment. Egyedül maradt, a száraz náddal-sással borított környéken. Körülötte vad bozótos és parlagi dudvával tarkított lapos húzódott föl, a csepeli vasúti töltésig. Odébb a töltés oldalában földbe vájt kis sárfészekből ömlött a száraz gaz kesernyés füstje. A viskók előtt rongy darabok hevertek a szürkére tikkadt g-öpön... Asszonyok, gyerekek zsivajogtak a füstölgő kályhacsövek alatt. Főztek. Beljebb a nádas, zsombékos pocsolyás közepén vadruca gágogott, élénkhangú vízimadár jelezte a közelgő estét. Bé­ka csérogott egyet-kettőt, öregesen lustán, éppen azért, hogy jelt adjon estére a többieknek: a nyári holdat köszöntő bé­kakoncertra. Távolabb, a Duna felőli részen teherautók fuvaroztak. Törmeléket, földet, építésbontást hordtak a nádasba: töl­tögették a lágymányosi mocsárvilágot. Bauer zsebredugott kézzel állt. nem tudta, hogy mitévő legyen. Révülten nézte, de alig látta a lápos, mocsaras tá­jat. mely most szürkébb és piszkosabb volt mint régen, amikor még ide, a lágvmányosi hinárosba jártak pícézni. Böröcz Sanyival halásztak. Rendszerint eredménytele­nül. Kis acél horgokkal apró halakat emeltek ki a kákás, nádcsomós vízből, büdös, pocsolyaszagú halakat. Akkor még nem volt itt ennyi sárkunyhó, földbevájt lakosztály, azóta egészen megszaporodtak a városból ki­vetett csalódok. Bauer tehetetlenül nézelődött és olyan iszonvat ült agyán, hogv alig tudta rendezni szétzilált gondolatait. Foj­togató siránkozás karistolta torkát, révülté tette az egyedül­lét. Szépen induló életének nyomorékká tört roncsai kö­zött kotorászott. — Kidobtak a világból. Kereste a miérteket és az ész okokat, de nem tudott felelni. Hónapok' eseményei, futó napok mozzanatai gyanús mellékzöngéi kaptak. Giulietta búcsúja, most már egészen más megvilágí­tásban érlelődött benne. — Talán tudta is. hogv többé nem találkozunk — ka­cérkodott a fölismert valósággal és a'feltörő, érzelmi tilta­kozással. Vajon őszintén szerette Giulietta. vagy csak játszi tré­fát űzött vele? Életében először vizsgálta tfzhónapos isme­rettségüket bizalmatlansággal £5 bizalommal — ésszel és érzelemmel. — Csak higgadtan, hideg ésszel... csak így, Bauer — biztatta magát, bizonytalan, remegő hangon. (Folytatjuk) Üjszerű módon, a vendég asztalánál zsír és tűz nélkül sütik a húst a budapesti Astoria Szálló éttermében. Hosszas kísérletezés után dolgozta ki ezt, a régitől me­rőben eltérő sütési módot a szálló egyik dolgozója. A nyershúst — az újfajta re­ceptúra szerint — leheletvé­kony ónfóliába csavarják és a külön e célra készített kézi infranyárson sütik ropogósra. Zsírra azért nincs szükség a sütéskor, mert az légmentesen elzárja így az infrasugarak hatására saját, úgynevezett sejtközi zsírjában is megpuhul. Az újfajta sütési mód nemcsak olcsó, de igen gyors is. A legkeményebb hús át­sütése sem tart tovább há­rom percnél. A zsír és tüz nélküli sütéssel egyelőre csak az Astoriában kísérleteznek, de ha a Vendéglátóipari Fő­igazgatóság elfogadja az újítást, f rövidesen minden ónfólia büfében rendelhet a közön­a húst, ség zsírmentes sültet Újfajta pulóver A Hódme­zővásárhelyi Kötöttáru­gyár idén, a második fél­évben soro­zatban gyárt­ja majd az új­fajta pulóve­reket. Az új gyártmány csíkozott, a nyakkendőt viselnek hoz­zá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom