Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

3 Szerda, 1962. Január 11. Jó zárszámadásra készülnek a szegedi Dózsa Tsz gazdái Reggeltől késő estig tartó nem tartozik a megye szó- ricát pedig a közösség adott a munka mostanában a sze- vetkezeteinek így újítani neki, mivel Három kiló ju­gedi Dózsa Tsz irodáiban, készülő csoportjába. Itt min- tott kukoricából is munka­Könyvelök. adminisztrátorok, dig volt, s jelenleg is na- egységenként. Bolla Károly brigádvezetók és igazgatósá- gyon komoly hitele van a jövedelme korántsem a leg­gi tagok összesítik az új lel- munkaegység-rendszernek. nagyobb itt. Csanádi Gézá­tár részeredményeit. Izga- Kisebb módosításokkal a jö- nak például 609 munkaegy­Iómmal várják: mi lesz á vőben is a munkaegysége- sége van, s egyhavi átlagjö­pontos végeredmény, meny- ken alapuló jövedelemelosz- vedelme 32 forintjával szá­nyivel gyarapodott az elmúlt tási forma mellett akarnak molva 1784 forint. Jani Ist­esztendőben a közös vagyon, maradni. Hogy miért? Né- ván szövetkezeti gazda át­végül mennyi pénz. és mennyi hány gazdatársának példájá- lagjövedelme — a háztájival egy-egy val adott erre választ a tsz együtt — a havi kétezer fo­elnöke. rintot is jócskán meghalad­— Eredeti tervünk szerint ja. 39,60 forintot akartunk osz- Kéri Szilveszterné kifeje­tani munkaegységenként. A zetten idénymunkás a kerté­nyári szárazság azonban ná- szetben, mégis 445 munka­iunk is beleszólt egy kicsit egysége után az egy hónapra ceiben feltűnik az a nagy a tervteljesítésbe. Néhány jutó átlagjövedelme 1195 fo­nyugalom, magabiztosság, terményből kevesebb lett a rint, jóllehet munkában csak amely áthatja itt a munkát! holdanként! átlag, mint kilenc hónapot töltött el. Zina Miklós, a közösség amennyire számítottunk, viszont átlagjövedelmét 12 köztiszteletben álló elnöke, Emellett gyarapodott is a hónapra számítottuk. Lenin szellemében küzdött termény jut majd ledolgozott munkaegységre. Időben végeztek minden munkát Már a látogatás első per­es Mészáros Szilveszter ál- tagság. új szakembereket is lattenyesztesi brigádvezető beal.Ill°ttunk a gazdálkodás Havonkénti előleg — bar még nincs meg a pontos végeredmény — mar­is biztosra veszik: Szeged összes szövetkezetei között a különböző posztjaira. Ök még nem szerepeltek a ta- Jogos kérdés ezután: mi­valyi tervben. Igv esett, hogv veI vívta kl magának e te­négvezerötszázzal túlléptük kintélyt a munkaegysegek­Dózsa Tsz jár az élen. Azaz m ogesz evre tervezett kpl történő elszámolási for­ttt ér majd legtöbbet egy-egv munkaegysegek szamat. S ma a Dózsa Tsz-ben. Igy munkaeevsée S ez nem is csökkentik az egv válaszolt erre Mészáros munKaegyseg. s ez nem ^ységre jut0 jövedelmeket. Szilveszter állattenyésztési brigadvezető: Szép jövedelem alaptalan. Az a tény, hogy Szeged szövetkezetei közül a Dózsa Tsz-ben lesz a legértékesebb a munkaegvseg, egyenes kö­— A ledolgozott munkaegy­ségekre rendszeresen havon­ta fizette az előleget a szö­vetkezet. Egységenként 14 — Mégis azt mondhatjuk 1. „ ~ folytatta az elnök —, vei ® aan^y -a minden szorgalmas gazda- forintot, és csupán az előle­mult evben az összes mező- ,_,.,„ . , , , , .• ..,.. .. , tarsunknak volt es lesz gek — különösen a szorgal­annyi jövedelme, mintha masan dolgozók esetében — havonta készpénzzel fizet- felértek egy' kisebb havi fi­tünk volna. Tavalyi tervünk zetéssel. Ugyanakkor igyekez­készpénzben 23 forint 48 tünk rendet tartani a munka­kák kezdetén a gyomai és a *rt *iŐ .SfS fedelemben is. Nem enged­szarvasi járás országos őszi ' - m"nkaegyseg-hi­mezőgazdasagi vemenyfelhí- miatt most "ak d"22 8>tast. Minden bejegyzett s B ' rintra számíthatunk. A ki- egység mögött meg kellett osztásra kerülő és a már lenni a tényleges termelési kiosztott termények értékét értéknek. 16 forintra terveztük mun­gazdasági munkákban is min­dig a Dózsa Tsz gazdái vol­tak a városban az elsők. A szegediek közül ők csatla­koztak elsőként az őszi mun­vásához. S a felhívásban sze­replő munkafeladatokat a határidőnél egy héttel ko­rábban minden vonatkozás-— Bár vannak olyan ta­ban teljesítették. November S'törtfmutötk^k. Te- basztalataink - vetette köz­l-ig nemcsak a vetéssel vé­geztek, hanem ekkoéra már a cukorrépaszedést is befe­jezték. December első he­ségre jutó összjövedelem ezek alapján 33—34 forintot mu­.„ A.-,: tat nálunk. Legyünk azon­szárttásból^ is ktölttak^ az ba" -^yebbek es számol­ekék, mert ez a munka is hát az eev-eev munkaeev- be az elnök ~ hogy egyes munkaterületeken, mint pél­dául a kertészetben is, la­zák a normák. Viszont a nö­vénytermesztésben nagyon szorosak. Most módosítjuk majd' a munkaegység-könyv junk csak 32 forintjával a .TIVCTV uicri c;. « iiiuiisa 13 következókhen Itt van nél "laJu a muriKaegyseg-isonyv teljesen befejeződött. Most EX „ «*yea tételeit, hozzáigazítjuk azokat a mi sajátos adottsá oedie az leazfiatósáe és a dául az a«szonyok köZÜl g^aközössé^^ is jogosan a'adi g 506 — kaegységet gyűjtött össze Kainkb°zt. E"f .eléI?ik' nagyszerű VSényekért'a *gy * a'a» a baromfite- bpgy parsaink meg erde­Földművelésügyi Miniszté­rium, illetve a megyei jogú városi tanács jutalmát. nvesztesben. Ezért készpénz- keltebtoe valnak a jobbmun­ben es terményekben 32 fo- kaban; f°vabb erosodik a lantjával 16 ezer 192 forint következet. demokraCla ko­jár neki. Aradi Jánosné egy- zossegunkben. havi jövedelme tehát ezek szerint szépen meghaladja h; , „ rii n , * munkaegystg-rendszerre 1300 forintot is. Ezt legalább pa?ztalXi sok tanulsággal _ 1500—1600 forintra egesziti ,„„,„,ül.. i„„_ számos k, Aradiné esetében a ház­táji föld haszna. Az elnök tovább számolt, s meggyőző adatokkal szol Nincs panasz Csongrád megye szövetkezetében sok szemé­lyes tapasztalat alapján a munkaegység-rendszer teljes leg­többször nem az elszámolá­si forma körül van a hiba. A sok javasolt és helyes mód az eddig országosan alkal­vagy részbeni elhagyását ^^BonT" K7rol77setében sz«r mellett jó lehet továbbra t.n,«Hr most. Mondván: galt BoUa Karoly eseteben 1S bb a pénzbeni fi­zetés, a garantált előlegek sokkal inhh a nénzheni fi- aki ,avaly a tsz szőlő- mazott munkaegvség-rend­zetéT a sarantátt előlegek tplepén dolgozott rendszere- szer iS) ha a Vez™tők szemé­btztosítasa EhzonyítjTk — és ^^^XllTtT ^ Példamutatásukkal is sok h el ven nem alantalanul irtak k°nyvébe. Bolla Ka- törekszenek a jó munkára, - hogv a százalékod műve- roly átlagos eg-vhavi tiszta a szövetkezeti demokrácia is aeíkemóbb hatossal tovpdelme 1503 forint. Ugyan- elvernek érvényesítésére, s is serkentőim natassai gkkor 45 mázsa kukoricót is ^^ követik őket gazda. lés van a termelésre, mint a munkaegység-rendszer. A hazavitt háztáji földjéről, társaik, szegedi Dózsa Tsz azonban Közel 18 mázsa csöves kuko­»y --SK-: >3*: -ms ** mx. Mf* >ar mtf: <mtm msc: ww mm xm "m*. met. mm -wmt *me mm mct,m*: mm->mc < Ce. .1. Emlékezés Alpári Gyulára, születésének 80. évfordulóján — Ha a halál és az árulás között kell választanom, akkor a halált választom ... Szóról szóra ezt válaszolta a náci veze­tőknek Alpár Gyula, amikor 1944-ben. egy berlini börtönben felajánlották neki, hogy szabadon engedik, ha nyilatkozatban becs­mérli a szovjet kormányt. Később, a sach­senhauseni haláltáborban újból alkalma nyílott rá, hogy »megmenlse« az életét. Alpári Gyula azonban mindvégig, minden esetben hű maradt forradalmi eszméihez. Ezért a nácik 1944 július 17-én kivégezték. Meghalt, hogy példát mutasson és tiszta életét ne mocskolja be folt. ö — nyolcvan éves lenne most — már a század elején, egészen fiatalon, harcos, szocialista újság­író volt. 1907-től kezdve különböző nemzet­közi szocialista fórumokon Lenin szellemé­ben küzdött a megalkuvó szociáldemokrata vezetők ellen. Alpári Gyula messzebb lá­tott a magyar szociáldemokratáknál. 1910­ben konfliktusa támadt a jobboldali ve­zetőkkel. de a Nemzetközi Iroda döntőbí­rósága előtt Lenin és Clara Zetkin állt ki mellette. Törvényszerű, hogy ez a követ­kezetes és bátor marxista 1918-ban a ma­gyar kommunista part egyik alapitója lett. 1919-ben külügyi népbiztosként képviselte a Magyar Tanácsköztársaság érdekeit. Az emigrációban — ha lehet — még ha­tarozottabbá vált. Ezt a széles látókörű kommunistát, mélyenszántó publicistát, 1921-ben — Lenin javaslatára — kinevez­ték az IMPREKOR (Internazionale Presse Korrespondenz) nevű kommunista nemzet­közi sajtótájékoztató élére. E sajtóorgánum megszervezése és vezetése talán legfonto­sabb ténye Alpári gazdag életének. 1921­től letartóztatásáig. 1940-ig szerkesztette és irányította ezt a több nyelven megjelenő lapot. Az IMPREKOR egyik bö forrása a munkásmozgalom történetének a két világ­háború között. Alpári Gyula ugyanekkor — bár erős megszakításokkal — részt vett az illegális magyar kommunista párt veze­tésében is. Marxista—leninista tudása, for­radalmár éleslátása megóvta a jobb- és baloldali hibáktól s a frakcióharcoktól egyaránt. Dimitrov híres, nagy beszéde után színvonalas harcosa lett az antifa­siszta népfrontnak. Jelentős munkája az a három részből álló tanulmány, amely meg­könnyíti a Töke megértését az elméleti munkák olvasásában nem eléggé jártas ol­vasónak. A magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom nagy propagandistájának áldozatos életű, mártírhalált halt harcosának emlé­két utcanév őrzi Budapesten. Válogatott írásait 1960-ban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. A. G. Ötmillió kiló ehető somba terem erdeinkben fl téli napok sem gátolják a felújítási munkákat a Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál Évről évre igen jelenté- kerül új emelet és tető az keny összegeket fordít a vá- idén. Ezek közül hatnak már ros tanácsa az állami tu- tavaly elkezdődött a felúji­lajdonban levő lakóházak tása és építése. Emelet épül gondozására, karbantartása- például egyebek között a ra. Az államosított lakóépü- Tábor utca 6 a. és a 6. szá­letek közvetlen gazdája a mii házakra, új emeletet Szegedi Ingatlankezelő Vál- kap a Kossuth Lajos sugár­lalat az elmúlt évben 25 út 32. és 34. számú ház a millió 340 ezer forint kar- Londoni körút 18. szám. há­bantartási keretéből rom lakóház a Takaréktár összesen mintegy 15 mii- utcában: a 2. a 4. és a 6. lió 506 ezer forintot for- házak. fl i tott felújítási munkila- Dacára a kellemetlen, tokra. rendkívül szeszélyes-ködös amiből körülbelül 11 és fél időjárásnak. a felújítási milliót idegen kivitelező munkák nem szünetelnek a vállalatok vittek el Az év vállalatnál. Jelenleg is fel­íolyamán összesen 26 lakó- újítási munkák folynak a épületet újítottak fel csak- Petőfi Sándor sugárút 75. nem teljesen 300 bérlemény- szám. a Hámán Kató utca nyel. 17- szám, valamint a Feltá­Az új esztendőben a múlt madás utca 30. szani alatt, évihez viszonyítva is jelen- S ha a Szegedi Tervező j h »erd6k ajándékából* tősen nagyobb karbantartott Vállalat nem maradna el a "" . „„_ kerettel gazdálkodik a válla- diktált ütemtől a tervek ké- ívesebb menjen ve­lat . szítésében. I szendöbe. Idén 29 millió forintot fordítanak a város szépí-1 tésére, a régi és elhasználódott há­zak megfiatalítására. Ebből valamivel több mint 12 mil­lió forint az az összeg, amit részleges és teljes felújítá­sokra használnak föl. Különösen fontos helyet foglal el a felújítási mun­kák sorában az emeletráépítéssel egy­bekapcsolt felújítási mun­kák szép sorozata A tervek sze­rint huszonnégy lakóházra Kertészeti szakemberek felmérést végeztek annak megállapítására, hogy hozzá­vetőlegesen mennyi ehető gomba terem erdeinkben. Az erdei gomba ugyanis a külföldi és belföldi piacokon egyaránt keresett. A felmérések és becslések alapján megállapították, hogy kedvező időjárás ese­tén mintegy ötmillió kiló gomba terem erdemkben. Ezt azonban harminc gombafaj adja, amelynek egy részét nem gyűjtik még. Az idén több. mint négy­száz gyiijfőállomás dolgozik, Jól megtréfálta lem. Nagy állat ez. Megöletése ezért jár ünnepségekkel. Csak ha az ember meghal, ülnek tort. vagy ha a mala­cot megölik. Más teremtett lénynek nem jut ki ez a tisztesség. Idáig jó is volna minden. Akkor aztán jön a járvány. Valahol fölfor­dul néhány malac s most már zárlat alá következik a határ. Ha zárlat van, sertést se kivinni, se bevinni nem lehet. (Ilymódon természetesen hizlalni való sertést sem lehet venni, valamint a hízottat sem lehet eladni.) Így rendeli a törvény s idáig még teljes igazsága van a törvénynek. Hanem a zárlat alá kerülő teriVet — az a csodálatos. Amely Párosban kiüt a Járvány, zár alá kerül az egész terület. Hogy a Járvány föllépte kimondassák, ahhoz tiz vagy húsz beteg állat kell. Most vegyük bármelyik nagy terje­delmű alföldi várost. Itt van Szeged. Földje északról határos Félegyházá­val s onnan még egy órahosszat sza­lad a vonat, míg a városba beér, A városon túl aztán a földje Szabad­kával határos, s azon a földön me­gint szaladhatna egy óra hosszat a vonat, ha arra egyáltalán volna vasút. Már moit, ha a Félegyházával szom­szédos szegedi földön járványba esik húsz állat, zárlat alá kerül az egész föld, a Szabadkával határos is. Ellen­ben a magától a várostól tíz percnyi távolságra, csongrádmegyei terüle­ten fekvő Tápé községben semmi ba­juk a gazdáknak a zárlattal. Így volt ez Szegeden tavalyig, midőn ép ilyen járvány járt ott s a tapasztalasokon, károkon okulva, a sajtó felszólalásai után kivitte a hatóság, hogy azóta kilenc járványterületre osztották az óriási földet. Máshol azonban csak a régi módi járja és ez a régi módi megint csak azokat az embereket sújtja, akikből az agrársznciálizmus táplálkozik, a föld­mivelőket. A sertés egy tanya költ­ségvetésében joo forint, 150 forint hasznot jelent, ha nem többet. No aztán ez nincs, mert ha valamely óriás terület egy sarkában járványba esik húsz poca. egyszerre ott a zár az egészen. Tetszett talán olvasni, hogy a gazdag Bácskában már tavaly té­len is szamarakat vágtak le sertés helyett a népek? Pár napja ment föl, gondolom. Rácz-Madarasról a szn­ciálistak kérelme a belügyminiszter­hez, valami hét-nyolc pont az egész, amiben az állapotok javítását kérik. Fontos panasz gyanánt benne van az is. hogy miért van zár alatt az egész környék, mikor csak n Zichy János pusztáján volt beteg, sertés, máshol sehol? Erre a kérdésre azonban nem ad nekik feleletet senki. Legföljebb azt mondják neki, hogy úgy rendeli a törvény. Akkor aztán szidja a tör­vényt, amely 6t szegényíti. Mert tény­leg szegényíti ez a zárlat, amely a föntebb elmondott formájában, mint mindenki láthatja, igazán nevetséges lenne, ha egyúttal szomorúan nem a szegedi színház tók valóban fél 11 ezek a mai dra­a közönségét szer- körül Jártak, maturgok. dán este Az Csakhogy... A negyedik fel­aranyember be- Csakhogy ezzel vonásnak aztán mutató előadásán, nem volt vége az szerencsésen vége A szinházlátoga- előadásnak, mert is lett valamivel tók ugyanis meg- a jó öreg Jókait háromnegyed 12 nézték a plakátot, színpadra alkal- előtt. Utána a ru­akik pedig meg- mazott szerzők 4 határban — ahol vették a színházi felvonásban írták az idei szezonban műsorfüzetet, azok meg a darabot, s bevezetett »űj • azt is megnézték, igy is készült fel módszer követ­aztán megállapí- rá a szegedi szín- keztében kétszer § tották. hogy va- ház. Így készült, annyi ideig kell példázná, hogy ilyen fontos törvé-U laki elspórolta a mégis megtréfálta várni a kabátokra nyek is mily fránya módon készül-M névelőt a darab a közönséget, — v"lt idő meg­nek. cime elöl, írván amelynek nagy hényni-vetnl ezt u Tessék aztán hozzávenni még ag pusztán Arany- része szedegette furcsa tréfát. Ott rendes, megszokott évi jövedelem egy* ember-1. Efölött volna ki a kabát- hangzott el ez a részének ilyetén elüttetéséhez vala-é napirendre térve Ját a ruhatárból, párbeszéd is: mely elemi csapást, amely a másik V elolvasták. hogy s többen, a pá- — Lehetséges. 200 forintot is elviszi a tanyafödél £ -színmű 3 felvo- holybnn ülők kö- hogy talán önkri­alól — * egyszeriben meg van szer-t násban*, s olvas- zül öltöztek is. Ilkából írtak 3 készt ve az éhező Kamuin. g hatták még: kez- Igaz ugyan, hogv felvonást a szín­A szegénység pedig fokozódik. Sze-fl de te 7, vége kh. egvkort iskolai ol- lapra. gedert a közerö legutóbbi összeírása a 10,30, mármint vashiányaikból ~ Miért gondo­alkalmával kitűnt, hogy nyolcszázra!* az előadásnak emlékezlek rá. l°d? kevesebb kétfogatú kocsi van. mlfít* - ta ' . történnie kell — Mert a ne­ttől! a nyolcszázzal több egyfogatúf a lMn l"az még valaminek, gvedik felvonás kocsi van. mini volt. Vagyis nyolc- 2 lett. meg nem is elzarándokol még akár el is marad­száz embernek szűkültek meg úgy a ÍJ Mert amikor a Tímár mester a hatott volna. viszonyai, hogy Istetta két tó-tartásról.^ harmadik felvo- Senki-szigetére! de Ejnye, hogy mi mondván, hogy egy is olég a szogén-M . ,..,„. „ .. ... . t , , , . ' , nek. Ha majd erről az egyről is leü ná* után lehullt a mit lehet tudnl, mindent nem fe­kell tenni, maga húzza a szekerei, f^ "p"ez barsonyfüg- mit. nem farig- csegnek felelőtlen miként Kun László urunk idejében. göny. az órnmuto- esáltak a mesén emberek!.., (Lám. csak nincs új dolog a termé £ . szetben.) Pedig ez a nép az egész nép™ eleje, közé tartozik, úgy munkabírás,É . . „ mint flzleikedv. kereskedői szellemA IriÖÍJY©* !anSCS®'llOKOIt fOrUIttCI tekintetében, Nem. hiába Irt róla. Kál-% a Magyaj* SctlIÓ HctXabCín miny Lajos etnographiai értekesést 4 . mérgében, mikor nem választottákijS^M^Tfí^ííSSk fEÜVí i^VrTC®2 ,. ' , • , , ^segíti a Magyar Újságírók elnöke es Putnoki László, a meg plébánosnak, hogy az egész níPlOrszágos Szövetsége a sajtó Heves megyei pártbizottság e zsidóktól származik. vtájékozódását a vidék életé- első titkára is részt vett, dr. Hát aztán ugyan hogy élnek megfről: "Megyei tanácselnökök Lendval Vilmos, a Heves amazok, akiknek még ezt se lehet aI^X^m ^^Llí^mCgyel ta"áCS végrehajtó bl" fejükhöz vagdosni? felrö SS'cS f/^ (Folytatjuk) zajlott le a Magyar •,enek 8azda^gi es kultura­Sajtó Hazában. 'is helyzetét, fejlődését is* (Következik: A BÍRSÁGOK) * A tajékoztató, amelyen mertette. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom