Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 10. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1962. január 13. VAN VISSZATÉRÉS A KLINIKAI HALÁLBÓL A PERUI KATASZTRÓFA ALDOZATAI MENTHETETLENEK HATALMAS SZÉLVIHAR ANGLIABAN — ÜJABB NAGY FÖLDRENGÉS JUGOSZLÁVIÁBAN <UIIIIIIIIHIIÍIII1IIÍIIIIK D Szovjetunió és Nyugat-Németország jobb viszonyából csak előnye származhat az egész világnak A Szovjetunió emlékirata a Német Szövetségi Köztársaság kormányához A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja és az ADN, az NDK hírügynöksége közölte annak az emlékiratnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió külügyminisztériumában december 27-én adtak át Kroll nyugatnémet nagykövetnek Mindkét esetben a szovjet népre rákényszeritették a háborút, a támadó fél mindig Németország volt. Hitler annyi szenvedést és veszteséget okozott a szovjet népnek, aminőben még nem volt része állapítja meg az emlékben tarthassanak más orszá- kat, amennyire önmagára gokat. A hidegháború folytatásával a nyugati hatalmak egyetlen kérdést sem segítenek megoldani. »A német érdekeket csakis a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti s amely a Német Szövetségi jrat majd ezután részletesen egészséges kapcsolatok alapKöztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról szól. Az emlékirat bevezetőjében hangsúlyozza: "A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság Európa két legnagyobb állama, s épp ezért kapcsolataink alakulása nem lehet közömbös mindazoknak, akik őszintén törekednek arra, hogy békés jö vendőt biztosítsanak a peknek«. militarista 3 án lehet megóvni Ebből mind a nemet, mind a szovkimutatja, hogy és agresszív politikája miatt ... , . , sokat vesztett Németország Jet n®?"ek>. r™nd ped'g is. A Szovjetunió véleménye az, hogy a múlt nem lehet akadálya a két állam közötti viszony megjavításának. A tíz pontból álló emlékirat a továbbiakban a jelenné- íegi helyzetet elemzi, megállapítva, hogy a nyugati haAz emlékirat a továbbiak- talmaknak érdekük továbbra ban kifejti, hogy a szovjet is fenntartani a rendezetlen népnek ebben az évszázad- háború utáni állapotot, mint ban kétszer kellett háborút a világfeszültség forrását, a szocialista és a nyugati államoknak csak haszna lenne« — hangsúlyozza az emlékirat, és felteszi a kérdést, hogy mit adott a NATO a Német Szövetségi Köztársaságnak, majd kifejti: Nyugat-Németország azzal, hogy belépett a NATO-ba és most újra fegyverkezik, eltávolodott eredeti céljaitól. kimélyítette a két német állam közötti szakadékot és megnehezítette az újraegyewreelnie Németország ellen, hogy félelemben és függőség- sítést. Az NSZK felfegyverzése el mérgesítette az európai helyzetet Az emlékirat félreérthetetlenül értésre adja: nincs semmilyen reális alapja annak a reménynek, hogy el lehet nyelni a Német Demokratikus Köztársaságot. Az emlékirat hivatkozik Eisenhower és Hruscsov talékirat — csak őrült lehet az, aki azt gondolja, hogy erőszakkal megsemmisíthetik a szocialista rendszert. Bebizonyosodott már, hogy az erőpolitika csupán látszólagos erőt tükröz. Az emlékirat ezután a régért jelentenek az ipari termékek értékesítésére, elsősorban a gépipar számára, amelyben Nyugat-Németország különösen erős. A Szovjetunió bővelkedik olyan nyersanyagokban és ásványi kincsekben, amelyekre a Nénézve előnyösnek tartja A memorandurti a továbbiakban rámutat, hogy a nyugati hatalmak nem a garanciák esetleges elégtelensége miatt utasítják el a szovjet javaslatokat, hanem azért, mert egyáltalán nem akarják a nyugat-berlini kérdés megoldását, nem akarják ennek az országok közötti viszonyokat megmérgező gócnak a megszüntetését. Az emlékirat felteszi a kérdést: mit kellene tenniök a nyugatnémet politikusoknak azért, hogy valóban a nyugat-berlini lakosság érdekeit szolgálják? "A nyugat-berlinieknek mendenekelőtt nyugalomra van szükségük-" — állapítja meg a memorandum. Nyugat-Berlin nem maradhat tovább »frontváros«, ahogyan a NATO-országokban nevezik, sem pedig "tüzet okádó, állandóan lávakitöréssel fenyegető vulkán-. E város lakosságának meg kell adni a lehetőséget, hogy normálisan éljen, fejlessze gazdasági életét és mindenekelőtt szükséges, hogy világos távlata legyen. (Folytatás a 2. oldalon.) A napi forgalom 700 mázsa vm r^s Air * # jSomogyiné fChn Mint felvételünk is mutálja, van elegendő tüzelőanyag a TüZZÉP-telepeken, jut bőven azoknak, akiknek nem tart , a készlet tavaszig. A rókusi telepen mintegy ezer vagon szén, 250 vagon brikett és ugyanannyi tűzifa vár elszállításyra, bár a napi forgalom még most is eléri a 70o mázsát. lálkozójára. A találkozó során ális helyzetből levonandó kö- met Szövetségi KöztársaságEisenhower azt mondta Hruscsovnak: Nyugat-Németországnak fegyverkeznie kell, vetkeztetéseket taglalja, kiemelve: egyetlen lehetőség a békés egymás mellett élés pohogy ezáltal gazdaságilag litikája. Nyomatékkal mutat gyengüljön és ne lehessen az rá a Szovjetunió: Amerikai Egyesült Államok versenytársa a világpiacon. A fegyverkezés tehát nem erősíti a szövetségi köztársaságot. hanem gyengíti életerejét. Kitér az emlékirat az Északatlanti Szövetség céljaira is. Az Északatlanti Szövetséget abban a reményben hozták létre. hogy a nyugati államoknak majd sikerül katonai téren túlszárnyalnia a szocialista országokat, kizárólag nekik lesz atomfegyverük, s így majd kényszeríthetik a Szovjetuniót és más, nem kapitalista országokat, hogy adják fel elérkezett az ideje, hogy megsemmisítsék a háború eszközeit, mielőtt ezek az eszközök semmisítenék meg az emberiséget. A gazdasági lehetőségekre rátérve az emlékirat megállapítja, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti nehézségek ellenére is meglevő kereskedelmi kapcsolatok még távolról sem merítik ki a lehetőségeket. "Hajlandók vagyunk arra, hogy a kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelem alapján a tehetséges német nép nak szüksége van. A nyugatnémet ipar és mezőgazdaság saját termékeiért cserébe a Szovjetunióból gyakorlatilag minden szükséges árut és nyersanyagot megkaphat-. Az emlékirat a következőkben rámutat, hogy » Nyugat-Németországgal gazdasági versenyben álló nyugati országokban nyilván tudják ezt és ezért akarják a feszültség fokozásával magukhoz láncolni a Német Szövetségi Köztársaságot. Számukra előnyös, ha a mesterségesen szított háborús hisztéria következményeit a Német Szövetségi Köztársaságra hárítják, ezzel is megakadályozva azt. alapelveiket és folytassanak által előállított árukat vásá- , Nyugat-Németország a NATO-partnereknek tetsző politikát. Ámde — mutat rá az emroljunk. A szocialista országok — túlzás nélkül — nyílt tenÜlést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a magyar —csehszlovák polgári jogi, Ferencet — a pekingi nagyköveti megbízatásának változatlanul hagyásával — felmentette a Magyar Népközcsaládjog és büntetőügyekre társaság képviselete alól a Vietnami Demokratikus Köztársaságban; Gogolyák Gusztávot rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a hanoi nagykövetség vezetésével. vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szóló nemzetközi szerződést, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és a Ghanai Köztársaság kormánya között kötött légi-közlekedési egyez- Az Elnöki Tanács Gyémánt ményt. Andrást rendkívüli követ Az Elnöki Tanács elfogadta és meghatalmazott miniszaz előterjesztést, amely sze- térré nevezte ki. rint a Magyar Népköztársaság csatlakozik a külföldi választott bírósági Ítéletek elismerése és végrehajtása tárgyában Neu) Yorkban, 1958. június 10-én elfogadott egyezményhez. Az Elnöki Tanace Máriás Az Elnöki Tanács az 1957. évi 5. törvény alapján honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyekben hozott határozatokat, majd egyéb ügyeket tárgyalt (MTA kedvező földrajzi és műsza ki-gazdasági helyzetével élve kölcsönösen előnyös kapcsolatokat létesítsen a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Nyugnt-Berlin lakosságát senki sem fenyegeti Nyugat-Berlinnel kapcsolatban az emlékirat megállapítja: Nyugat-Berlin lakosságát senkisem fenyegeti, senkisem intéz támadást jogai és érdekei ellen. A német békeszerződés megkötésével és Nyugat-Berlinnek ezen az alapon történő szabad várossá való átalakításával — más, jobb megoldás pedig a legjobb akarattal sem volt található — a város lakosságának meglesz a szavatolt joga és lehetősége, hogy úgy éljen, ahogyan azt óhajtja, s hogy minden országgal olyan mértékben tartson fenn összeA moszkvai szakszervezeti világkongresszus nemzetközi munkásmozgalom növekvő erőinek seregszemléje volt Ülést tartóit a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel Budapesten, az EDOSZ székházában ült össze a Szakszervezetek Országos Tanácsának 12. teljes ülése. Az ülést Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára számolt be a Szakszervezeti Világszövet- ^^köri seg 5. kongresszusáról es a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. Elmondotta, hogy az egy hónappal ezelőtt Moszkvában tartott szakszervezeti vimindig akkor sikerült nagy elért eredményeket, majd győzelmeket aratnia, amikor megállapítja, hogy az ' 1962. összeforrottan, zárt sorokban évi terv sikeres teljesítése harcolt céljaiért. Ezen a té- az egész dolgozó nép közös ren nagy előrehaladás tör- ügye. Ezért felhívja a szertént az előző kongresszus vezett dolgozókat, munkásoóta. Amint a kongresszus egységesen állapította meg, a legfőbb cél továbbra is a szakszervezeti kat, műszaki értelmiségieket, tudományos kutatókat, tervezőket, gazdasági szakembereket és alkalmazottakat, hogy lelkes, odaadó munkaegység megvalósítása, de nem val tevékenykedjenek az ez minden áron. Az egységet évi terv sikeres teljesítésén csak osztályalapon szabad és és vegyenek részt a népgazkell létrehozni. daság fejlesztése szempontEzután Brutyó János a ma- jóból legfontosabb célok gyár szakszervezetek nem- megvalósítására irányuló lágkongresszus az osztály- zetközi tevékenységéről szólt, szocialista munkaverseny L O.VNNA »?IJ/TN»»IR>'R/I/L7O'M NVOI• A 1. I! Iharcos világmozgalom erőinek újabb széleskörű kibonA magyar szakszervezeti mozgalom — mondotta —, takozását, további növekedé- mint a haladó nemzetközi sét bizonyította. A vita középpontjában békeharc és rendszer felszámolásáért vívott küzdelem állt. A kongresszus megállapította, hogy a lipcsei tanácskozás óta újabb jelentős eltolódás köbén. Küíönös figyelmet kellfordítani a megtisztelő szociavetkezett be a nemzetközi sára. szakszervezeti mozgalom ré- lista címért folyó brigádvera sze, mindig arra töreke- senyre, s a szakszervezeti gyarmati dett, hogy erősítse és ápolja szerveknek és gazdasági vea nemzetközi szakszervezeti zetőkrtek egyaránt fel kell egység megteremtését. _ karolniok a szocialista múA hozzászólások után a hely, üzem, gyár, gazdaság teljes ülés áttért a napirend cím elnyerésére irányuló második pontjának tárgyalá- kezdeményezéseket. erőviszonyokban a szocialista tábor javára. A kongresszus leszögezte azt az álláspontját, hogy a szakszervezetek kötelessége megszervezni a dolgozók egyA SZOT meggyőződése Varga György, a SZOT tit- fejeződik be a felhívás —, kára számolt, be az 1962, évi hogy minden öntudatos, szerséges fellépését létérdekeik adatokról. népgazdasági terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny szervezésében a szakszervezetekre háruló felkivívásáért, a demokratikus és szakszervezeti szabadságjogok megvédéséért. A történelem bizonysága szerint a munkásosztálynak nemzeti és Ezután a teljes ülés egyhangúlag elfogadta a beszámolót és az előterjesztett felhívást. A felhívás elemzi a másovezett dolgozó, legjobb képességei szerint és örömmel munkálkodik a maga és áz egész dolgozó nép felemelkedését célzó 1962. évi népgazdasági terv sikeréért. A Szakszervezetek Országos Tanácsának 12. teljes ülése szervezeti kérdések köítetesekeí és kapcsolato- -nemzetközi szinten egaarámt c&c öíéve6 terv első évébe® táísyaiasávai ert