Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-11 / 8. szám
3 Csütörtök. 1962. január 11. Az egyetemi pártmunka néhány kérdése az SZKP XXII. kongresszusa után Beszélgetés a Szegedi Tudományegyetem pártbizottságának titkárával A Szegedi Tudományegyetem kommunistái előtt újabb nács felülvizsgálja az ideszép és felelössegteljes feladatok állnak. A pártonkivüíiek- ológiai továbbképzés eddigi kel szoros, alkotó együttműködésben továbbra is segiteniök rendszerét. Az egyetemi takell — a többi között — az egyetem állami vezetésének nács megvitatta már a XXII. célját is a felsőoktatási reform megvalósítására, hogy a kongresszus tapasztalatait, s hallgatók gazdagabban készülhessenek az életre. Az egye- elhatározta — a többi között temnek nagy a szerepe abban, hogy tovább sokasodjanak —, hogy az egyetem valaa nagytudású és a marxista—leninista világnézet alapján mennyi oktatója, dolgozója álló értelmiségiek. Az egyetemi pártbizottság, az egyetemi és hallgatója számára biztopárt-alapszervezetek a párt politikájának megfelelően tévé- sítja a következő hónapokkenykednek, s az egyetem állami vezetésével együttmüköd- ban a XXII. kongresszus ve jó és becsült eredményekről adhatnak számot. Tökélete- anyagának részletes tanulsedik a pártmunka hatékonysága, stílusa, s az SZKP XXII. mányozását Az egyetemi kongresszusa ezekhez is viszonyainkra alkalmazható, sok tanács — a kongresszus úthasznos tapasztalatot adott. Teljességre való törekvés nél- mutatásával — megállapítotkül a pártmunkáról beszélgettünk dr. Rácz János adjunk- ta, hogy az egyetemen is tussal, a Szegedi Tudományegyetem pártbizottságának tit- szükséges a vezetés színvokárával. nalának további emelése. Természetesen vonatkozik ez A pártélet lenini szabályainak az egyetem állami- és párt, , , vezetésére egyaránt. érvényesítése A pártmunkában egyre A pártmunka közvetlen, zett munka szocializmust szerePet kaP az ha úgy tetszik új stílusát a építő hazánk javára. Ez az úgynevezett "aprómunka". A dogmatizmus"ée"Ja l^méljö egyedmT^he'íyes"" marxTsta- kallgat°k ?gye?^ajos . dolg?t kultusz után hazánkban, leninista elv uralkodik az yaI„vfld ^odesre is tobb benne a Szegedi Tudomány- egyetem állami vezetésében gond°t f.ordííanak a koumm"" mun- is és pártvezetésében is. A tnl,stdk- A diákotthonokban is tovább kell fokozni a neveegyetemen, a magyar kásosztály kommunista párt- bizalomra minden jának VII. kongresszusa bizalom a válasz is. esetben és ez lést. Ebben nagy szerep hárul a KISZ-szervezetekre. hozta. Az egyetemen elért nagyban hozzájárul az egye- . „ „„ „._,.. sikerek következményei az temi oktató, nevelő és tudo- lenebb kozvetMSZMP helyes értelmiségi mányos munka előrehaladó politikája végrehajtásának, sához. Az egyetem pártéletében — A pártonkívüli oktatók fokozatosan és harcban a iránti bizalom jele az is, helytelen nézetekkel reálltak, s mind teljeseb- ság ülésein időnként ott kapcsolat fonódjék az egyetem és az üzemek, az egyetem és a falvak között. Teendő azonban, hogy hely- hogy az egyetemi pártbizott- az ** az , ™ck eseb- ság ülésein időnként ott ^Pcsolata megszabaduljon ben érvényesülnek a párt- vannak a pártonkívüli pro- amelS si nT még v^é ' élet lenini normái: a kollek- íesszorok, oktatók képvise- yet sajnos meg visel> (ív vezetés, a pártonbelüli lői, amikor az egyetemi okdemokrácia, a bírálat, önbí- tató, nevelő és tudományos rálát munkáról van szó. Azon az Befejezésül az egyetemi A tudományegyetem hat egyetemi pártbizottsági ülé- pártbizottság titkára elmonpárt-alapszervezetében az sen> amelyen a felsőoktatási dotta, hogy van probléma is SZKP XXII. kongresszusa- reformmal kapcsolatos párt- és javítani való is az egycnak idején, illetve utána feladatokat vitatta meg az temi pártéletben. Megszűntevoltak a párt-alapszervezeti egyetemi pártbizottság, szin- tésükhöz felhasználják a vezetőségeket újjáválasztó tén jelen voltak a párton- XXII. kongresszus tanulsátaggyülések. Ezeken már ér- kívüli oktatók, s hasznosan gait, valamint a megyei vettek részt a munkában. pártbizottság tavaly hozott Ujabb sikerekért vényesült a XXII. kongreszszus szelleme is. A beszámoló és a vezetőségeket újjáválasztó párttaggyűléseken tovább erősödött a v pártdeiftQkrácia, a bírálat, önbírálat, a kollektív vezetés. Egy-egy taggyűlésen soha nem volt anyErfékmérő a végzett munka határozatát, amely az egyetemi munkát segíti. Tovább szükséges erősíteni a kollektív vezetést, vitában, meggyőzéssel leA párt politikája az is, hogy — a pártfunkció kivé^ telével — minden tisztséget nyi hozzászólás)" mint "é ppe n betölthetnek a pártonkívü- győzni az olykor még előa XXII. kongresszus után ltok, ha őszintén segítik a bukkanó, helytelen nézetelezajlott vezetőségválasztó szocializmus építését, s ezt ket Általában még hatékotaggyűléseken. Sok hasznos tetteikkel bizonyítják. E heészrevétel, javaslat hangzott lyes elv ervényesul például nya°Da wnm a pat el akkor a párt- és a törne- abban, egyben a bizalom munkát. A segitoszandeku jele, hogy a négy rektorhe- birálat meghonosodott. De lyettes közül három és a tovább szükséges erősíteni három dekán közül pedig gek kapcsolatának, a kommunisták és a pártonkívüliek közötti kölcsönös bizalomnak további gyarapítására. A párttaggyűléseken — a kommunisták útján — hangot kaptak a pártonkívüliek véleményei, észrevétekettő pártonkívüli. — éppen az élet követelméMorval Sándor Az egyetemen a nevelő és cyeként — a kritikát és az tudományos munka eddigi önkritikát stb. eredményeit a kommunisták Semmi kétség abban, hogy lei. A párt-aiapszérvezeti közös tSSSSS'éZFí a ^ Tudományegyetevezetőségekben a régi, ta- A további sikerek záloga is men a kommunisták es a pasztalt elvtársak mellé a kölcsönös bizalom, a kom- pártonkívüliek összefogása friss, új erőket is tisztség- munisták és a pártonkívüli- ezután is új, szép sikerek be állított a párttagság, ör- ek alkotó összefogása. Nem forrása lesz vendetesen határozottan felejthetjük a munkában kezd érvényesülni mind az azL arr>it Kádár János monjgyetemi pártbizottság, mind oott az MSZMP VII. kongaz egyetemi párt-alapszer- resszusán, hogy »a párt tegezetek tevékenységében az vékenysége a tömegekbe vesz elv, hogy jól vezetni csak tett bizalomra épül." sz emberek véleményének A pártonkívüli oktatók rendszeres meghallgatásával, helyeslik a párt általános az adott terület tökéletes politikáját, s ennek részét, ismeretével lehetséges. — az értelmiségiek körében „ .. , „ folytatott politikát. A lényeTovabb erosoao ges kérdésekben nincs vita. bizalom A pártonkívüliek — éppen a helyes politika következAz emberek véleményének tébcn — bíznak a pártban, neghallgatása, javaslatainak Ennek jele az is, hogy a térése a munkához, azt is pártonkívüli professzorok, lelzi, hogy él és izmosodik oktatok köréből egyre töbi bizalom az emberek iránt, ben kérik felvételüket a \ pártmunkának ez nagyon Part soraiba. Azt mondjak, bntos vonása. Nem elégse- hogy nem mint pártonkívü;es azonban a pártonkívüli hek, hanem mint a part iolgozók iránti bizalomról tagjai akarjak segíteni a általában beszélni. A bizal- szocialista építést, mat a gyakorlatban, a dolM A helyiipar dolga indenki tudja, hogy hi- javítóra volna szüksége. Alig akkora, hogy alkalmazkodhetetlenül sok apró- akad a városban kisiparos, hatna hozzá a helybeli kissagra van szükség egy aki ilyen munkát vállalna. vetkezetek és a magánkisiparosok dolga a lakosság hétköznapi, kicsiny, de nélkülözhetetlen használati tárgyait, ruházati cikkeit részben előteremteni, részben háztartásban. Nemcsak új Érdemes megemlíteni az ipar' fonalú in8. edberendezési tárgyakra, ha- ékszerjavítást is. Mióta az d*S még "em latott fazonú nem a régiek javíttatására is, üzletekben számtalan szebb- táska, amit csak, Szegeden lehiszen előbb-utóbb minden nél szebb bizsuféle és arany- het kapni. Ugye nem is elkopik, tönkremegy. A nemű kapható, nem győzik han_„ík r(V-„,,p gyáripar képtelen mindazt javításukat. Két-három hét a nanRZ1K rosszui. előállítani, ami kell, karban- várakozási idő. Kicsinység, Mlota a szabadtéri játékok tartásra pedig egyáltalán de az a nő, aki megszokta és újraéledtek, évről évre több nem vállalkozhat. A helyi- megszerette nyakláncát, külföldi pesti s az ország ipari üzemek, a kisipari sző- bosszankodik ha hetekig mindcn 'részéb6l való vendég kenyszerul nélkülözni. S ne- ., , . . . ki van igaza, nem annak. 3°n ide. Ez is egy lehetőség aki szerint "több is veszett a helyiipar számára ahhoz, Mohácsnál-". hogy bebizonyítsa, mit tud. Kevés tehát a szolgáltatást Nemcsak paprika, halbicska megjavítani. Magyarán: ste- végző műhelyek száma, hol- és PaPucs van Szegeden — lázsit csinálni a kamrába, a ott kisiparos és szövetkezet ezek úgyis vészesen hasonlínylonharisnya leszaladt sze- eleeendő ha nem ls tanak a tsikos, gulasch, főmét felszedni, az óra törött van elegendő, na nem is , . , , . rugóját kicserélni és így to- minden szakmában. Csak- k(*ch aljelkepekhez - havább. hogy a szövetkezeteknél - "em más is. El lehet kepzelNem sok idejük van az tisztelet a kivételnek —nem m o)yan beszélgetést a szaembereknek. Arra legalább- a szolgáltatáson van a hang- badtéri után a budapesti is kevés, hogy órákat fordít- súly Kig gyárak szeretnének váci utcában, hogy azt is sanak valami apróság meg- ]enni szaiagszerűen termel- újságolná az illető: éppen csináltatására. Legtöbb csa- ni mégpedig lehetőleg ex- Szegeden kapott, mondjuk, Iádban az asszony és a férj portra Minél kevesebb bí- °lyan gáztűzhelyre való vasegyaránt dolgozik, s csak ^^^ ^ minél nagyobb rostélyt, amin jénai edénymunkából jövet, este van al- haszonnal. A n6i szabó, a ci. ben is lehet főzni. Pedig ez dobozkészítő, a bő- az egész országban hiánykalmuk elintézni a bevásárlást, elmenni a cipészhez. Űgv a jó, ha minden lakás közelében megtalálhatók a kisiparosok. Ez a lakosság igénye. S mi a helyzet a gyakorlatban? Amíg a kiskereskedelem Szegeden olyan üzlethálózatot alakípesz, a röndös szövetkezet, a finommechanikai vállalat mindmind szériacikkeket gyárt, s többnyire külföld számára. Jelmondatuk pedig: "A lakosság szolgálatában!" Tréfásan hangzik, mégis ide illik: Csehszlovákia, az NDK, cikk. Ügyesség. szemfülesség, kezdeményezőkészség és kereskedelmi érzék dolga az egész. Persze leírni könynyebb, mint élni vele. Üzemeinkben, szövetkezeteinkben viszont kitűnő szakemtott ki, hogy valóban szinte L^gyeiorszóg lakosságának berek dolgoznak, akik képeminden utcában jut már élelmiszerbolt, s néhol a külterületen is olyan fényes, mint a belvárosban, kisipari műhelyek korántsem jutnak mindenhová. Cipész van talán a legtöbb. Szövetkezeti és magáncipész is. Az utóbbiakra sem lehet panasz. - ha csak azt nem furcsáljuk, hogy ma sem különbek a húsz év előtti kis suszterájoknál. De ezek még aránylag gyorsan dolgoznak, s így is méltó versenytársai a szövetkezetnek, ahol a vállalási idő bi- keres;k zony lehetne rövidebb is. Lehetne, mert a textilművek üzembeli műhelyében sokszor a műszak alatt elvégzik azt a javítást, melyre szolgálatában? Tévedés ne essék, az exportra szükség van. s csak tisztelni lehet azokat a szövetkezeteket, ahol olyan feltételeket tudtak teremteni, hogy gyártmányaik megállják helyüket a világpiacon. Ez jó, helyes, s bár minél többen lennének ilyenek. Csupán az egyensúlyról van sek lennének rá. Még valami hiányzik itt Szegeden ahhoz, hogy a szolgáltatóipar és a lakosság könnyebben találkozzék: a propaganda. Nem az esztelen propaganda, olyasmi. hogy ruhát a szabónál csináltasson. vagy töltőtollat a töltőtollasnál. Hanem másféle. Nem ártana például, ha tájékoztatnának arról valami módon — utcai tábla, újság, szó: ne a helyi szükségletek röplap —, hogy hol vannak a kielégítésének rovására men- városban lakatosműhelyek, jen a nagyfokú árutermelés. A belföldi, sőt a helyi piac sem megvetendő, ha megazokat a cikkeket, melyekre itthon van szükség. em férhet kétség ahhoz, hogy jó néhány lehetőség még kihaszIV a városban legalább két-há- nálatlan. Például a divat. A rom napot kell várni. divat évszakonként változik, a gyaripar keptelen követni S zabó is akad jó néhány, minden apróságát — bár az és más mesterségek utóbbi években ezt is megpróműhelye is. Nagyobb bálja —, s nehezen tud kis baj, ha valakinek mondjuk szériákat készíteni. Szegeden gumijavítóra, műstoppolóra, szeretnek szépen öltözködni lakatosra, vagy villámzár- az emberek, s van a város gos hétköznapokban érvényesíteni is kell, és ez a legfontosabb, minden szónál többet ér. Az egyetemi oktatási reGyakorlati hasznossággal Az egyetemi nem általános, pártmunka elvont, halorm megvalósítása tervének nem gyakorlati hasznosságú. isszeállításában őszinte oda- Célja 32 oktató, tudományos idással vettek részt a szegedi egyetem pártonkívüli :anárai, oktatói, a kommunista oktatókkal együtt A iogmatizmus idején — iszinten meg kell ezt is nondani — volt bizalmatanság az úgynevezett "régi' munka segítése, a pártmunka eszközeivel, nem átvéve és nem helyettesítve az állami vezetést, hanem azt segítve. A tudat mindig elmarad — és ez érthető — a gazdasági változások, a szociirtelmiségiekkel szemben, alista építés eredményei Via már ez a bizalmatlanság mögött. A tudat "felzárkózi múlté. Nem lehet és nem tatását" azonban lehet is és s szabad "régi" és "új« ér- kell is gyorsítani. Ezt segíti elmiségi alapon "osztályoz- majd. hogy — az egyetemi ni« az embereket. Egy ér- párt-végrehajtóbizottság jalekmérő lehet: a tudás, a vég- vaslatára — az egyetemi ta.... J (Somogyiné felv.) Fagypont alatti hőmérsékleten nehezen, vagy egyáltalán nem indul a gépkocsik motorja. A begyújtáshoz szükséges meleg biztosítása nem kis gondot okoz a gépkocsivezetőknek. Ezt a nehéz feladatot 16 tagú fagybrigád látja el a 42-es Autóközlekedési Vállalatnál, ahol már hajnali 3 órakor forróvizes tartálykocsit vontatnak az autóbuszsor mellé és megkezdik a munkába induló gépkocsimotorok begyújtását. Naponta 150 teherautó és autóbusz indul a Marx térről, hideg időben a hűtőbe töltött forró víz segítségével. Felvételünk a »fagybrigád~ munkáját örökítette meg egy teherautó mellett. szemfelszedők, villámzárjavitók. Hol lehet ablaküveget csináltatni, könyvet köttetni, ollót köszörültetni. Néha a legváratlanabb helyen bukkan az ember olyan műhelyre, amit mar hónapok óta hiába keresett A lakosság és a helyiipar érdekeinek feltétlenül találkozniuk kell. Találkoznak is, ebben nincs alapvető hiba. Az üzemek. szövetkezetek, magánkisiparosok soha ennyire nem vették ki részük a lakosság mindennapos igényeinek kielégítéséből, mint napjainkban. És folyamatos fejlődés is megfigyelhető, bár mértéke nem akkora, mint szükséges lenne. Az akadályok nagyjából ismeretesek: helyiséghiány, korszerűtlen felszerelések stb. E tényezők felszámolása nem megy máról holnapra. De bizonyára gyorsabban haladna, ha jobban megragadnánk a jelenleg is rendelkezésre álló eszközöket. A gyáripar és a helyiipar viszonya akkor egészséges, ha nem ellenlábasai, hanem kiegészítői egymás munkájának. Fehér Kálmán Restaurálják a szegedi szobrokat Az I. kerületi tanács sürgősségi sorrendben, terv szerint újítja fel a szobrokat. Tavaly a Dugonics szobor talapzatát hozták rendbe. az idén pedig a Széchenyi téren lévő Vásárhelyi Pál szobrát restaurálják. Az újszegedi ligetben a Vígadó mögött a "Sárikaszökőkutat is felújítják idén. A kisipari termelőszövetkezetek dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkával hozzák rendbe az újszegedi szökőkutat, az I. kerületi tanács csak az anyagot biztosítja az újjáépítéshez. A tervek szerint a szökőkút körül ízléses rózsakertet alakítanak ki.