Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

3 Csütörtök. 1962. január 11. Az egyetemi pártmunka néhány kérdése az SZKP XXII. kongresszusa után Beszélgetés a Szegedi Tudományegyetem pártbizottságának titkárával A Szegedi Tudományegyetem kommunistái előtt újabb nács felülvizsgálja az ide­szép és felelössegteljes feladatok állnak. A pártonkivüíiek- ológiai továbbképzés eddigi kel szoros, alkotó együttműködésben továbbra is segiteniök rendszerét. Az egyetemi ta­kell — a többi között — az egyetem állami vezetésének nács megvitatta már a XXII. célját is a felsőoktatási reform megvalósítására, hogy a kongresszus tapasztalatait, s hallgatók gazdagabban készülhessenek az életre. Az egye- elhatározta — a többi között temnek nagy a szerepe abban, hogy tovább sokasodjanak —, hogy az egyetem vala­a nagytudású és a marxista—leninista világnézet alapján mennyi oktatója, dolgozója álló értelmiségiek. Az egyetemi pártbizottság, az egyetemi és hallgatója számára bizto­párt-alapszervezetek a párt politikájának megfelelően tévé- sítja a következő hónapok­kenykednek, s az egyetem állami vezetésével együttmüköd- ban a XXII. kongresszus ve jó és becsült eredményekről adhatnak számot. Tökélete- anyagának részletes tanul­sedik a pártmunka hatékonysága, stílusa, s az SZKP XXII. mányozását Az egyetemi kongresszusa ezekhez is viszonyainkra alkalmazható, sok tanács — a kongresszus út­hasznos tapasztalatot adott. Teljességre való törekvés nél- mutatásával — megállapítot­kül a pártmunkáról beszélgettünk dr. Rácz János adjunk- ta, hogy az egyetemen is tussal, a Szegedi Tudományegyetem pártbizottságának tit- szükséges a vezetés színvo­kárával. nalának további emelése. Természetesen vonatkozik ez A pártélet lenini szabályainak az egyetem állami- és párt­, , , vezetésére egyaránt. érvényesítése A pártmunkában egyre A pártmunka közvetlen, zett munka szocializmust szerePet kaP az ha úgy tetszik új stílusát a építő hazánk javára. Ez az úgynevezett "aprómunka". A dogmatizmus"ée"Ja l^méljö egyedmT^he'íyes"" marxTsta- kallgat°k ?gye?^ajos . dolg?t kultusz után hazánkban, leninista elv uralkodik az yaI„vfld ^odesre is tobb benne a Szegedi Tudomány- egyetem állami vezetésében gond°t f.ordííanak a koumm"" mun- is és pártvezetésében is. A tnl,stdk- A diákotthonokban is tovább kell fokozni a neve­egyetemen, a magyar kásosztály kommunista párt- bizalomra minden jának VII. kongresszusa bizalom a válasz is. esetben és ez lést. Ebben nagy szerep há­rul a KISZ-szervezetekre. hozta. Az egyetemen elért nagyban hozzájárul az egye- . „ „„ „._,.. sikerek következményei az temi oktató, nevelő és tudo- lenebb kozvet­MSZMP helyes értelmiségi mányos munka előrehaladó politikája végrehajtásának, sához. Az egyetem pártéletében — A pártonkívüli oktatók fokozatosan és harcban a iránti bizalom jele az is, helytelen nézetekkel reálltak, s mind teljeseb- ság ülésein időnként ott kapcsolat fonódjék az egyetem és az üzemek, az egyetem és a falvak kö­zött. Teendő azonban, hogy hely- hogy az egyetemi pártbizott- az ** az , ™ck eseb- ság ülésein időnként ott ^Pcsolata megszabaduljon ben érvényesülnek a párt- vannak a pártonkívüli pro- amelS si nT még v^é ' élet lenini normái: a kollek- íesszorok, oktatók képvise- yet sajnos meg visel> (ív vezetés, a pártonbelüli lői, amikor az egyetemi ok­demokrácia, a bírálat, önbí- tató, nevelő és tudományos rálát munkáról van szó. Azon az Befejezésül az egyetemi A tudományegyetem hat egyetemi pártbizottsági ülé- pártbizottság titkára elmon­párt-alapszervezetében az sen> amelyen a felsőoktatási dotta, hogy van probléma is SZKP XXII. kongresszusa- reformmal kapcsolatos párt- és javítani való is az egyc­nak idején, illetve utána feladatokat vitatta meg az temi pártéletben. Megszűnte­voltak a párt-alapszervezeti egyetemi pártbizottság, szin- tésükhöz felhasználják a vezetőségeket újjáválasztó tén jelen voltak a párton- XXII. kongresszus tanulsá­taggyülések. Ezeken már ér- kívüli oktatók, s hasznosan gait, valamint a megyei vettek részt a munkában. pártbizottság tavaly hozott Ujabb sikerekért vényesült a XXII. kongresz­szus szelleme is. A beszámoló és a vezetőségeket újjáválasz­tó párttaggyűléseken tovább erősödött a v pártdeiftQkrácia, a bírálat, önbírálat, a kol­lektív vezetés. Egy-egy tag­gyűlésen soha nem volt any­Erfékmérő a végzett munka határozatát, amely az egye­temi munkát segíti. Tovább szükséges erősíte­ni a kollektív vezetést, vi­tában, meggyőzéssel le­A párt politikája az is, hogy — a pártfunkció kivé­^ telével — minden tisztséget nyi hozzászólás)" mint "é ppe n betölthetnek a pártonkívü- győzni az olykor még elő­a XXII. kongresszus után ltok, ha őszintén segítik a bukkanó, helytelen nézete­lezajlott vezetőségválasztó szocializmus építését, s ezt ket Általában még hatéko­taggyűléseken. Sok hasznos tetteikkel bizonyítják. E he­észrevétel, javaslat hangzott lyes elv ervényesul például nya°Da wnm a pat el akkor a párt- és a törne- abban, egyben a bizalom munkát. A segitoszandeku jele, hogy a négy rektorhe- birálat meghonosodott. De lyettes közül három és a tovább szükséges erősíteni három dekán közül pedig gek kapcsolatának, a kom­munisták és a pártonkívüli­ek közötti kölcsönös biza­lomnak további gyarapításá­ra. A párttaggyűléseken — a kommunisták útján — hangot kaptak a pártonkívü­liek véleményei, észrevéte­kettő pártonkívüli. — éppen az élet követelmé­Morval Sándor Az egyetemen a nevelő és cyeként — a kritikát és az tudományos munka eddigi önkritikát stb. eredményeit a kommunisták Semmi kétség abban, hogy lei. A párt-aiapszérvezeti közös tSSSSS'éZFí a ^ Tudományegyete­vezetőségekben a régi, ta- A további sikerek záloga is men a kommunisták es a pasztalt elvtársak mellé a kölcsönös bizalom, a kom- pártonkívüliek összefogása friss, új erőket is tisztség- munisták és a pártonkívüli- ezután is új, szép sikerek be állított a párttagság, ör- ek alkotó összefogása. Nem forrása lesz vendetesen határozottan felejthetjük a munkában kezd érvényesülni mind az azL arr>it Kádár János mon­jgyetemi pártbizottság, mind oott az MSZMP VII. kong­az egyetemi párt-alapszer- resszusán, hogy »a párt te­gezetek tevékenységében az vékenysége a tömegekbe ve­sz elv, hogy jól vezetni csak tett bizalomra épül." sz emberek véleményének A pártonkívüli oktatók rendszeres meghallgatásával, helyeslik a párt általános az adott terület tökéletes politikáját, s ennek részét, ismeretével lehetséges. — az értelmiségiek körében „ .. , „ folytatott politikát. A lénye­Tovabb erosoao ges kérdésekben nincs vita. bizalom A pártonkívüliek — éppen a helyes politika következ­Az emberek véleményének tébcn — bíznak a pártban, neghallgatása, javaslatainak Ennek jele az is, hogy a térése a munkához, azt is pártonkívüli professzorok, lelzi, hogy él és izmosodik oktatok köréből egyre töb­i bizalom az emberek iránt, ben kérik felvételüket a \ pártmunkának ez nagyon Part soraiba. Azt mondjak, bntos vonása. Nem elégse- hogy nem mint pártonkívü­;es azonban a pártonkívüli hek, hanem mint a part iolgozók iránti bizalomról tagjai akarjak segíteni a általában beszélni. A bizal- szocialista építést, mat a gyakorlatban, a dol­M A helyiipar dolga indenki tudja, hogy hi- javítóra volna szüksége. Alig akkora, hogy alkalmazkod­hetetlenül sok apró- akad a városban kisiparos, hatna hozzá a helybeli kis­sagra van szükség egy aki ilyen munkát vállalna. vetkezetek és a magánkis­iparosok dolga a lakosság hétköznapi, kicsiny, de nél­külözhetetlen használati tár­gyait, ruházati cikkeit rész­ben előteremteni, részben háztartásban. Nemcsak új Érdemes megemlíteni az ipar' fonalú in8. ed­berendezési tárgyakra, ha- ékszerjavítást is. Mióta az d*S még "em latott fazonú nem a régiek javíttatására is, üzletekben számtalan szebb- táska, amit csak, Szegeden le­hiszen előbb-utóbb minden nél szebb bizsuféle és arany- het kapni. Ugye nem is elkopik, tönkremegy. A nemű kapható, nem győzik han_„ík r(V-„,,p gyáripar képtelen mindazt javításukat. Két-három hét a nanRZ1K rosszui. előállítani, ami kell, karban- várakozási idő. Kicsinység, Mlota a szabadtéri játékok tartásra pedig egyáltalán de az a nő, aki megszokta és újraéledtek, évről évre több nem vállalkozhat. A helyi- megszerette nyakláncát, külföldi pesti s az ország ipari üzemek, a kisipari sző- bosszankodik ha hetekig mindcn 'részéb6l való vendég kenyszerul nélkülözni. S ne- ., , . . . ki van igaza, nem annak. 3°n ide. Ez is egy lehetőség aki szerint "több is veszett a helyiipar számára ahhoz, Mohácsnál-". hogy bebizonyítsa, mit tud. Kevés tehát a szolgáltatást Nemcsak paprika, halbicska megjavítani. Magyarán: ste- végző műhelyek száma, hol- és PaPucs van Szegeden — lázsit csinálni a kamrába, a ott kisiparos és szövetkezet ezek úgyis vészesen hasonlí­nylonharisnya leszaladt sze- eleeendő ha nem ls tanak a tsikos, gulasch, fő­mét felszedni, az óra törött van elegendő, na nem is , . , , . rugóját kicserélni és így to- minden szakmában. Csak- k(*ch aljelkepekhez - ha­vább. hogy a szövetkezeteknél - "em más is. El lehet kepzel­Nem sok idejük van az tisztelet a kivételnek —nem m o)yan beszélgetést a sza­embereknek. Arra legalább- a szolgáltatáson van a hang- badtéri után a budapesti is kevés, hogy órákat fordít- súly Kig gyárak szeretnének váci utcában, hogy azt is sanak valami apróság meg- ]enni szaiagszerűen termel- újságolná az illető: éppen csináltatására. Legtöbb csa- ni mégpedig lehetőleg ex- Szegeden kapott, mondjuk, Iádban az asszony és a férj portra Minél kevesebb bí- °lyan gáztűzhelyre való vas­egyaránt dolgozik, s csak ^^^ ^ minél nagyobb rostélyt, amin jénai edény­munkából jövet, este van al- haszonnal. A n6i szabó, a ci. ben is lehet főzni. Pedig ez dobozkészítő, a bő- az egész országban hiány­kalmuk elintézni a bevásár­lást, elmenni a cipészhez. Űgv a jó, ha minden lakás közelében megtalálhatók a kisiparosok. Ez a lakosság igénye. S mi a helyzet a gyakorlatban? Amíg a kis­kereskedelem Szegeden olyan üzlethálózatot alakí­pesz, a röndös szövetkezet, a finom­mechanikai vállalat mind­mind szériacikkeket gyárt, s többnyire külföld számára. Jelmondatuk pedig: "A la­kosság szolgálatában!" Tré­fásan hangzik, mégis ide il­lik: Csehszlovákia, az NDK, cikk. Ügyesség. szemfülesség, kezdeményezőkészség és ke­reskedelmi érzék dolga az egész. Persze leírni köny­nyebb, mint élni vele. Üze­meinkben, szövetkezeteink­ben viszont kitűnő szakem­tott ki, hogy valóban szinte L^gyeiorszóg lakosságának berek dolgoznak, akik képe­minden utcában jut már élelmiszerbolt, s néhol a kül­területen is olyan fényes, mint a belvárosban, kisipari műhelyek korántsem jutnak mindenhová. Cipész van talán a leg­több. Szövetkezeti és magán­cipész is. Az utóbbiakra sem lehet panasz. - ha csak azt nem furcsáljuk, hogy ma sem különbek a húsz év előtti kis suszterájoknál. De ezek még aránylag gyorsan dolgoznak, s így is méltó versenytársai a szövetkezet­nek, ahol a vállalási idő bi- keres;k zony lehetne rövidebb is. Lehetne, mert a textilmű­vek üzembeli műhelyében sokszor a műszak alatt el­végzik azt a javítást, melyre szolgálatában? Tévedés ne essék, az ex­portra szükség van. s csak tisztelni lehet azokat a szö­vetkezeteket, ahol olyan fel­tételeket tudtak teremteni, hogy gyártmányaik megáll­ják helyüket a világpiacon. Ez jó, helyes, s bár minél többen lennének ilyenek. Csupán az egyensúlyról van sek lennének rá. Még valami hiányzik itt Szegeden ahhoz, hogy a szol­gáltatóipar és a lakosság könnyebben találkozzék: a propaganda. Nem az esztelen propaganda, olyasmi. hogy ruhát a szabónál csináltas­son. vagy töltőtollat a töltő­tollasnál. Hanem másféle. Nem ártana például, ha tá­jékoztatnának arról valami módon — utcai tábla, újság, szó: ne a helyi szükségletek röplap —, hogy hol vannak a kielégítésének rovására men- városban lakatosműhelyek, jen a nagyfokú árutermelés. A belföldi, sőt a helyi piac sem megvetendő, ha meg­azokat a cikke­ket, melyekre itthon van szükség. em férhet kétség ah­hoz, hogy jó néhány lehetőség még kihasz­IV a városban legalább két-há- nálatlan. Például a divat. A rom napot kell várni. divat évszakonként változik, a gyaripar keptelen követni S zabó is akad jó néhány, minden apróságát — bár az és más mesterségek utóbbi években ezt is megpró­műhelye is. Nagyobb bálja —, s nehezen tud kis baj, ha valakinek mondjuk szériákat készíteni. Szegeden gumijavítóra, műstoppolóra, szeretnek szépen öltözködni lakatosra, vagy villámzár- az emberek, s van a város gos hétköznapokban érvé­nyesíteni is kell, és ez a legfontosabb, minden szónál többet ér. Az egyetemi oktatási re­Gyakorlati hasznossággal Az egyetemi nem általános, pártmunka elvont, ha­lorm megvalósítása tervének nem gyakorlati hasznosságú. isszeállításában őszinte oda- Célja 32 oktató, tudományos idással vettek részt a sze­gedi egyetem pártonkívüli :anárai, oktatói, a kommu­nista oktatókkal együtt A iogmatizmus idején — iszinten meg kell ezt is nondani — volt bizalmat­anság az úgynevezett "régi' munka segítése, a pártmun­ka eszközeivel, nem átvéve és nem helyettesítve az ál­lami vezetést, hanem azt segítve. A tudat mindig elmarad — és ez érthető — a gaz­dasági változások, a szoci­irtelmiségiekkel szemben, alista építés eredményei Via már ez a bizalmatlanság mögött. A tudat "felzárkóz­i múlté. Nem lehet és nem tatását" azonban lehet is és s szabad "régi" és "új« ér- kell is gyorsítani. Ezt segíti elmiségi alapon "osztályoz- majd. hogy — az egyetemi ni« az embereket. Egy ér- párt-végrehajtóbizottság ja­lekmérő lehet: a tudás, a vég- vaslatára — az egyetemi ta­.... J (Somogyiné felv.) Fagypont alatti hőmérsékleten nehezen, vagy egyáltalán nem indul a gépkocsik mo­torja. A begyújtáshoz szükséges meleg biztosítása nem kis gondot okoz a gépkocsi­vezetőknek. Ezt a nehéz feladatot 16 tagú fagybrigád látja el a 42-es Autóközle­kedési Vállalatnál, ahol már hajnali 3 órakor forróvizes tartálykocsit vontatnak az autóbuszsor mellé és megkezdik a munkába induló gépkocsimotorok begyújtását. Naponta 150 teherautó és autóbusz indul a Marx térről, hideg időben a hűtőbe töl­tött forró víz segítségével. Felvételünk a »fagybrigád~ munkáját örökítette meg egy teherautó mellett. szemfelszedők, villámzárja­vitók. Hol lehet ablaküveget csináltatni, könyvet köttetni, ollót köszörültetni. Néha a legváratlanabb helyen buk­kan az ember olyan műhely­re, amit mar hónapok óta hiába keresett A lakosság és a helyi­ipar érdekeinek fel­tétlenül találkozniuk kell. Találkoznak is, ebben nincs alapvető hiba. Az üze­mek. szövetkezetek, magán­kisiparosok soha ennyire nem vették ki részük a la­kosság mindennapos igé­nyeinek kielégítéséből, mint napjainkban. És folyamatos fejlődés is megfigyelhető, bár mértéke nem akkora, mint szükséges lenne. Az akadályok nagyjából ismere­tesek: helyiséghiány, korsze­rűtlen felszerelések stb. E tényezők felszámolása nem megy máról holnapra. De bizonyára gyorsabban halad­na, ha jobban megragadnánk a jelenleg is rendelkezésre álló eszközöket. A gyáripar és a helyiipar viszonya ak­kor egészséges, ha nem el­lenlábasai, hanem kiegészítői egymás munkájának. Fehér Kálmán Restaurálják a szegedi szobrokat Az I. kerületi tanács sür­gősségi sorrendben, terv szerint újítja fel a szobro­kat. Tavaly a Dugonics szo­bor talapzatát hozták rend­be. az idén pedig a Széche­nyi téren lévő Vásárhelyi Pál szobrát restaurálják. Az újszegedi ligetben a Vígadó mögött a "Sárika­szökőkutat is felújítják idén. A kisipari termelőszövetke­zetek dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkával hozzák rendbe az újszegedi szökőkutat, az I. kerületi ta­nács csak az anyagot bizto­sítja az újjáépítéshez. A ter­vek szerint a szökőkút körül ízléses rózsakertet alakítanak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom