Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Edesáru utánpótlás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 8. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1962. január 11. A szocialista munkaverseny új hajtása Szegeden Szocialista szakmány címért vetélkednek a kenderfonógyár szárazfonó üzemrészében A szocialista munkaver- szocialista brigád, s maga­seny tizenegynéhány éves kenderfonógyári múltjának immár sok felemelő és meg­ható tényét jegyeztük fel, kö­zöltük a Dél-Magyarország hasábjain. Sok száz kender­gyári munkás nagyfokú ér­deklődése, tenniakarása nyil­vánult és mutatkozott meg ezekben a termelés, a gaz­dálkodás javításáért, a tech­nikai haladásért. A különbö­ző ünnepi műszakok, újítási hónapok, a szocialista cí­mért küzdő munkáskollektí­vák nemes vetélkedése, s második ötéves tervünk vi­tái igen sok munkást ra­gadtak magukkal, serkentet­tek újabb küzdelemre a még jobb életért. sabb fokon a szocialista munka műhelye, a szocia­lista munka gyára, a szocia­lista munka gazdasága cí­mért is vetélkedjenek. Érje- szöbén, amikor nek el új sikereket az ország az éves verseny, szocialista építésében?!. A szárazfonó üzemrészbeli beszélgetések nyomán új el­határozás érlelődött, amelyet már határozatra is emeltek a legutóbbi röpgyűlésen, ahol Nagy Istvánná szakmány­mal a társadalmi munkában. Legutóbb például egy ter­melőszövetkezeti bekötőút építésén munkálkodtak. Most, az új esztendő kü­elkezdődött a száraz­fonó Nagy Istvánná vezette szakirányának dolgozói pél­dát mutattak kenderfonó­gyári társaiknak, sót a többi szegedi üzem munkásainak is. Az MSZMP Központi Bi zottságának határozata szel lemében egy egész szakmány vezető bejelentette, hogy vetélkedik a szocialista cím munkatársaival együtt ver- elnyeréséért. Eredményesen senyt kezdeményeznek »a akarja kivenni részét a szo­szocialista szakmány.. cím cialista munkaverseny to­vábbfejlesztéséből Szegeden. elnyeréséért. Már ki is dolgozták vállalá suk pontjait. Ezek között a Hruscsov Minszkben Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki Belorusszia fővárosában, Minszkben tartózkodik, szer­dán látogatást tett a nem feketeföldi területek mező­gazdaságának gépesítésével és villamosításával foglalko­zó központi tudományos ku­tató intézet kísérleti telepén. Megtekintette a földműve­lés és állattenyésztés gépesí­tését szolgáló új műszaki be­rendezéseket. Az intézet igazgatója be­mutatta Hruscsovnak és a kíséretében levő személyisé­geknek a műtrágyagyártás­ban és felhasználásban al­kalmazott gépi berendezések működését. Néhány hete, amikor az szakmai> p^litikai toVább­1962-es évi üzemi verseny­feladatokról tanácskoztak a Szegedi Kenderfonógyárban és úgy döntöttek, hogy az üzemrészek közötti vér­képzés mellett jelentős ter­melési vállalások is vannak. Például a termelékenység növelése, a száz százalékos minőségű áruk gyártása. Kü­lön pontba foglalták a tár­senyt' azTdén már'naptári sadalmi munka végzését év szerint szervezik, hogy ~ ,Mar regobl , érlelődik jobban, könnyebben tud- "álunk a szocialista munka­ják értékelni a teljesítmé- verseny ezen ujabb hajtasa „vekct — mondja Szűcs Bela negy­' szeres kiváló dolgozó, aszá­még nem tudták, hogy a razfonó osztály vezetője. — szárazfonó egyik szakmányá- A Nagy Istvánné szakmá­ban külön megbeszéléseket nyában dolgozók közül kü­tartanak kisebb-nagyobb cso­portokban a munkások. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának az SZKP XXII. kong­resszusának jelentőségéről szóló határozatáról beszél­gettek. Különösen az a ré­sze váltott ki érdeklődést, amely a többi között ki­mondja: "A Központi Bizott­ság felhívja az ipar, a me­zőgazdaság és egész népgaz­daságunk összes dolgozóit — munkásokat, parasztokat, al­kalmazottakat, műszaki és gazdasági vezetőket —, hogy a munkaverseny továbbfej­lesztésében, különösen a lönösen Fülöp Vera szocia­lista címért küzdő és Ru­zicska Sándorné ifjúsági bri­gádja az újfajta verseny lel­kesítői. Ezek a brigádok pél­dát is mutatnak a munká­ban. Az üzemi pártbizottság tit­kára, Zöldi Imre elmon­dotta, hogy a szárazfonó üzemrész dol­gozói már eddig is több­ször tanújelét adták, mi­lyen összeforrott munkás­kollektívát alkotnak. Szinte egy emberként vesz­nek részt egy-egy alkalom­Három nap alatt 900 sertést hoztak fel a szegedi piacra A téli hónapokban a leg­keresettebb áru a szegedi piacon: a sertés. November közepétől március végéig he­tipiacos napokon a kocsik hosszú sora áll a mázsaház előtt, s a szekereken gömbö­lyű hízók várakoznak mé­résre. Idén idáig mindössze három piaci nap volt, s eze­ken a napokon 900 sertés cserélt gazdát. Szegeden az a vélemény alakult ki, hogy idén ma­gasabb a sertés ára, mint az elmúlt években. Ebben van némi igazság, de a szol­gáltató vállalat statisztikája szerint nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre fes­tik. 1961-ben 5600 sertést hoztak fel a szegedi piacra, s az átlagár kilogrammon­ként 17 forint volt. Tavaly novembertől de­cember feléig általában 16,50 és 17,50 forintért cserélt gaz­dát kilogrammonként a ser­tés. December második felé­ben egy forinttal emelkedett kilónként a sertés ára. Idén a tavalyihoz viszonyítva át­lagban még egy forinttal emelkedett az ár. Az áremel­kedés részben magyarázható a tavalyi rossz terméssel, ezenkívül az ország külön­böző vidékeiről, különösen Észak-Magyarországról, so­kan jöttek Szegedre serté­sért, és az idegen vásárlók felverték az árat. Tavaly az év első hónap­jában 2092 darab sertést hoztak fel a szegedi piacra, s az átlagár 17 forint volt. Tehát 1962-ben 1—2 forint­tal drágább — az elmúlt év­hez viszonyítva — kilogram­monként a sertés. A felhoza­tal pedig körülbelül meg­egyezik a tavalyival. (Somogyíné felv.) Alig egy hónapja, hogy a csemegeüzletek kirakataiban megjelentek a leszállított árakat hirdető színes táblák. Az első napokban szinte sorbanálltak a vevők a déligyümölcs­és cukorkaosztályon, úgy »megrohamozták« a leszállított árú csokoládéfélét. A vásárlás az ünnepek alatt csak fokozódott, ezért ellátogattunk a FŰSZERT Dugonics utcai raktárába, lesz-e a keresletnek megfelelő utánpótlás édesáruból? A raktár udvarába első percekben be se lehetett men­ni a sorbaválló, áruval megrakott teherautóktól és lovas­kocsiktót. Naponta 30 teherautó fűszerárut visznek ki a boltokba. Volt olyan nap, hogy csak ebből a raktárból 1Ő0 mázsa narancsát, egy hónap leforgása alatt pedig 50 mázsa táblás csokoládéárut szállítottak a szegedi üzletekbe, A rak­tár édesáru"készlete több. mint 500 mázta: és — mini a ké­pen is látható •— hatalmas teherautókról újabb szállítmá­nyokkal biztosítják a folyamatos ellátást. Az egészségügy fejlesztésének fn iránya a város és a falu közötti különbség csökkentése Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában Dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat az egészség­ügy időszerű kérdéseiről. Részletesen foglalkozott a mezőgazdaság kollektivizá­lásának egészségügyi hatá­saival. A további feladatok között első helyen a tuber­kulózis elleni küzdelemmel és az anya- és gyermekvé­delem fejlesztésével foglal­kozott. majd arról szólt, hogy egyre inkább előtérbe kerül a szív- és érmegbete­gedések, valamint a mozgás­szervi megbetegedések meg­előzésének és gyógyításának kérdése. A szocialista társa­dalom fejlődése, az emberi életkor határának kitolódása új feladatként állítja elénk a gerontológiai munkát. Az egészségügy fejlesztésének fő iránya — mondotta ezután —, hogy tovább dolgozzunk a város és a falu közötti *•különbség* eltüntetésén. Ezért az 1962-re tervbe vett 1600 új kórházi ágy legna­gyobb részét járási kórházak kapják. A 25 új szakrendelő közül is húszat építenek já­rási székhelyen. Borsod és Fejér megyében kísérletkép­pen bevezetik azt a rend­szert, hogy a falu egészség­ügyének irányítása a járási egészségügyi osztály feladata legyen. Üj típusú intézményként épült gyermekek részére Sopronban egy százágyas szívszanatórium, amely le­hetővé teszi a gyermekszív­kórházból kikerülő betegek utókezelését. Befejezésül elmondotta, hogy a minisztériumban kü­lön bizottság foglalkozik az orvosképzés reformjával. Az egyetemek professzoraival együttműködve tisztázzák a magasabb színvonalú elméleti és gyakorlati képzés feltéte­leit. Az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgí Íja az egyetemi rangra emelt or­vóstovábbképző intézet mun­kája is. Tájékoztatója után dr. Si­monovits István válaszolt az újságírók kérdéseire* (MTI) Mikojan Ghanába utazott A. I. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese befejezte hatnapos guineai hivatalos látogatását és szerdán kísé­retével Conakryból Accrába repült. Mikojan Kwame Nkrumah köztársaság elnök meghívá­sára látogat el Ghanába. Szovjet matematikus professzor tart ma előadást a Bolyai Intézetben Ma délután 5 órakor a Bolyai Intézet Riesz-termé­ben tartja előadóülését a Bolyai János Matematikai Társulat szegedi tagozata. Az ülésen szovjet vendég, Ju. M. Berezanszkij, kievi matematikus professzor tart előadást a "Pozitív defifiit­függvényeknek integrál-elő­áüításáról" címmel. Az ülé­sen mitíden érdeklődőt szí­vesen látnak Január végéig mindenütt megtartják a földművesszövetkezeti taggyűléseket A MÉSZÖV sajtótájékoztatója a mozgalom fejlődéséről, a vezető szervek újraválasztásáról A MÉSZÖV igazgatósága tegnap, szerdán sajtótájé­koztatót tartott Szegeden a földművesszövetkezeti moz­galom fejlődéséről, a most folyó taggyűlésekről, a kü­lönböző vezető szervek újra­választásáról és a SZÖVOSZ március végén tartandó or­szágos kongresszusának elő­készületeiről. Csongrád megyében ma már 36 önálló és körzeti földművesszövetkezet műkö­dik, mintegy 76 ezer taggal. A tagság az országos kong­resszus előtt küldötteken ke­resztül újraválasztja a helyi, a járási és a megyei vezető szerveket. Jelenleg kisebb egységenként — boltkörze­tek. falurészek, központi ta­nyahelyek stb. — taggyűlé­seket tartanak. Az eddigiek igen népesek voltak, különö­sen a szentesi járásban, s megyei szinten több mint ezer helyen vitatják meg ja­nuár végéig a helyi földmű­vesszövetkezet és a mozga­lom eddigi tennivalóit, to­vábbi feladatait, s választ­ják meg a küldöttgyűlésre képviselőiket. Ezeknek a ta­nácskozásoknak, majd az őket követő körzeti, járási és megyei küldöttgyűléseknek egyik fontos feladata, hogy a tagok közreműködésével, bírálatával és javaslataival segítsék a vezetés színvona­lának javítását, fokozzák az űj vézető szervek felelőssé­gét. A legutóbbi, 1957-ben tar­tott országos kongresszus óta eltelt négy esztendő ha­talmas fejlődése, s a föld­művesszövetkezeti mozgalom megnövekedett jelentősége és sokrétű feladata a tagokat és a vezetőségeket szorosabb együttműködésre, jobb poli­tikai és gazdasági munkára kötelezi. íme néhány adat az eredményekből, melyek "köteleznek«: A földmüvesszövetkezetek egyik feladata a lakosság el­látása. Tavaly már a me­gye összes áruforgalmának 30—32 százalékát bonyolí­tották le, a falvakban és ta­nyavidékeken pedig teljesen rájuk hárul az áruellátás. 1958-hoz viszonyítva a bolti bevétel 540-ről 680-ra, a vendéglátói pedig százról száznyolc millió forintra növekedett. Jelenleg 550 élel­miszer-, vegyes- és szaküz­let, 220 vendéglátóhely és 30 tüzelőanyagtelep működik. Az árukészlet értéke közel harmincmillió forinttal emel­kedett három esztendő alatt, s ebben nagy része van a választék bővítésének is. A földművesszövetkezetek ösz­szes vagyona jelenleg 130 millió forint az 1958-beli 67 millióval szemben, s ma csu­pán 37 millió forint hitellel működnek a három évvel ezelőtti száztizenöttel szem­bén. Nagyot nőtt a földműves­szövetkezeti mozgalom sze­repe a felvásárlásban is. A zöldség és gyümölcs átvétele kizárólag — az állami gaz­daságokat kivéve — e háló­zaton, megyei szinten a MÉK-en keresztül történik. 1962-re már 15 ezer katasz­teri hold termésének szer­ződtetése a terv. Ennek 90 százalékát a termelőszövet­kezetek, tíz százalékát a ház­táji és egyéni gazdaságokból gyűjtik. Érdemes megjegyez­ni, hogy például 1959-ben csupán 9326 kataszteri hold zöldség és gyümölcs termé­sét vásárolták és továbbítot­ták. Megnőtt tehát a felvá­sárló szerepe is a földműves­szövetkezeteknek, s nemcsak e termékekben, hanem a háztáji és egyéni gazdaságok baromfiféléinek összegyűj­tésében is. Tavaly például 211 vagon baromfit és 28 millió 600 ezer darab tojást vásároltak fel. Lehetne sorolni még több számszerű adatot az eredmé­nyekből és a teendőkből, de ez a néhány példa is szem­léltetően mutatja: fontos kérdésekről tanácskoznak ezekben a hetekben a föld­művesszövetkezetek tagjai. A falu jobb ellátása, nagyobb jövedelme nem utolsósorban függ a helyi földművesszó­vetkezetek tagságának, a megválasztandó igázgatósá­gok, fölügyelő bizottságok, szakbizottságok, s a küldötte­ken keresztül választott fel­sőbb szervek működésétől is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom