Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
Kedd. J985. Isnuár 9. Macmillan elutazóit Bonnba Tanácskozások a nyugati fővárosokban Adenauer beszéde Sekou Toifré díszebédet adott Mikajen tiszteletére Macmillan angol mínusz- Macmillan ás Adenauer (aterelnök h«.-U«» ugte j«|xuí.o- nncgkosaMi kedden, magyar gépen Bonnba utfizott, hogy fdö szerint. 10 orakor kezmegbegzélést folytasson d"dnek és 18 órakor fejez.jó Adenauer kancellárral Nvu- be A egyes szakaszaiban gat-Berlinröl és toibto ma* nemzetközi kérdésről. Néhány órával Macmillan Bonnba érkezése elótt Adenauer kancellár brszédet mondott az angol ü>ag>rok tiszteletére adott délutáni teqn A kancellar. szóikásához híven. ismét bizonyságot, tett tárgyalasel lenes álláspont járói és azt állította, hom Thompson anjerikgi nagykővet moszkvai puhatolózó tárgyalásaitól --semmi eredmény sem várható*. A továbbiakban fennhéjázó hangon "pénzügyi támogatástígért az angoloknak a raj- j nai brit hadsereg fenntartási köliségejyel kapcsolatban és a kedden Mucmillan angQ) miniszterelnökkel sörre kerülci megiiestéieséröl szólva a Nyugat egységének fontosságát hangsúlyozta. Azt sem mulasztotta el azopvesznek Ntjf jtg. Sekop Touré guineai elnök rczjdenciajában vasarnap diszebedet adott a Guinea ban hivatalos látogatáson n^sbeszéíések fertőik odp Mifcpjan szovjet ti i knrt ravet rr f miniszterelnök-helyettes, az ,. SZKP Központi Bizottságáa kutugymmiszfe- nak .i^nksegi ,agja tiaJJteleteftA DÍVSZ irodájának tiiéssiaka •Január 10-e és 13-a között Bukarestben iilesezik a Ve mokratikui Ifjúsági Világ szövetség irodája. Az illés szakon megvitatják a DÍVSZ tagszervezete: 6. kongresszi* sa elökászitésenek ppobie máit. a világszövetség hoz zájárulását a 8. Világifjpsag Találkozó megrendezesehe, Hasznos, hogy a szovjet és az amerikai kormány állandó kapcsolatban van egymással — mondotta Husii amerikai külügynuniszter Nyugati hírügynökségek közlése szerint Rusk gmerilkai kiilUqyminioter vgsqrtwp rádiónyilatkozatban foglalkozott a fp nemzetközi kérdésekkel. Ismertette korSzovjej ps az amerikaikor- ki Rusk —. mert n leszeremánt' allandó kapcsolat- lés rpegva 1 ősi ta.sónak »móban )»•') egymással. dopgtaiháf) alapvető es meszMegkércfezték a külügymi- szemeno- szov jet—-a merik ú pisztertől, vajon de Gaulle tx-lrmenykulönbsegek vpnfrancia elnök egyetért-e a ní,k. mónypnpk főlaspontjpt g ng- moszkvai megbeszelesejikel. A külügyminiszter a laoszi met- keraesrpl, a leszerelés- Rask kitáró válasza Pán kérdés rendezesere hivatott Ittak MWit mondott, Mg) tizennnégvhatalmi genfi a nyugati hatalmak Út yalapvnő- kérdésekben egy néwteo vonnak, t feltételezpse szerint de Gaulle nem emel kifogást az ről, q Iqpszi. a nyugat-iráni. 1/ qi>ai es a kuhqi helyzetről. ftp$k eittjpttdQt'.a, hogy Thompson amerikai nogykövet az ptobbi idóbep pujiatolózó targyaláaoaal folytában m> yegyezni, hogy -bar tolt Moszkvában Gromikn smérikafek moszkvai Puha •lOPV-élően megjavult. ai -v-ovje! kuhigyminis'Tgrrel a tojójeútai- fllprangol-német viszony a ne- i nyugat-bprljni kérdésről. Az A kijlügvrpifiiszter ezután Egyesült Ailangok — mon- P leszerelés problémaiara dottg — olyan magállapodás tért at. Egyrészt tói-ekizik. ámoly igen fnnlospak miifesííríl-r biztositana a Nyugat prffe- a leszerelési tárgyalások kei! g frotttvároisban. Rozzá- móréin* M-i megkezdeset. füztp. meg nem tudnj. hpgy de nyomban hangot adott ,?. fpdken eredmennyel járimk Egyesült Államok kerékkötő a moszkvai tanaeskozasok, törekvéseinek. Az amerikai de kormány nem sokai vár e metek, s nemcsak a németek k<>reber) még-mindig bir: eferesére zonyos aggodalom tapgszfelr ható • azzal kapcsolatban, hogy az angolok es«t|eg hajlamr^uk a mcflbékülésre 3 Moszkvával sorra kerülő alkudozásban*. ei lekáéfet tárgyalásait haszpoönak minősítette de hozzáfűzte, hogv teljes eredményt csak az egysege-, laoszi kormánv megalakulása Után lehet várni A nyugat-Írtam helyzet megoldását Rir-k csak az indonéz—holland tárgyalásokban latja. XüLPOLITIK AI Ql APLÓ Egy régi hajó új keresztelője A hitlerista Németország legnagyobb óceánjárója', ez Európa, a habory utau kártérítés fejeben frqn<%a lulc.jrfanba keriilt. Persze, a hajó értéke töredékét sem lette kráa nácik okozta karoknak, amolyan jelképes törlesztés nőit. 0)46. június 14-én érkezeti az Európa Qherbouryba ahol a ilibertt (Ózabadsag) névre kereszteltek Ót. Sokan ugyan azt javasoltak, hogy inkább a Lorraine (Lntharinyiai nevei adjak neki. a hitleristák által átmenetileg megitqiU'U'francia tartomány nevét A Liberté berendezesét teljesen korszerűsítették, átalakították es 19.50. augusztus 17-én forgalomba állították. EóV nappal a kitűzött időpont után. mert a hajó legénységé nem iofl hajlandó alcumi a hatóságok által megállapított kollektív szerződést. A tengeresze ti hatoságok kénytelenek voltak engedni. Győztek a l.iberté matrózai nkkor if. amikor 19.52. decemberében — New York kikötőjében a hírhedt McCgrran-törvény alapjan megalázó kérdőíveket kellet: kitölteniük. Nem voltak hajlandók válaszolni arra a kérdesre, hogy szakszervezeti tagok-e. hogy tagjai a kommunista parinak, hoov rokonszenveznek-e a kommunista eszmékkel stb. Az amerikai hatóságok végül elálltak a kérdőívektől. Az amerikaiak most mégis megkaparintották a Lihertét. 7ft<! millió regi franknak megfelelő összegért vásároltak meg a jövőre SeaUlebeu rendezendő vásár -úszó szallodajanakcéljaira. De. hír szerint ez csupán Ürügy, a l.iberté; vissza akadják szolgáltatni a náci Nemetorssag jogutódjának, az NSZK-nak. Hiaba, a holló, a hollónak . .. Jelentések Indonéziából Ellenezte (Folytatás az i. oldalrol t j gerészet különleges rohamcsapatat A hollandok renugyanakkor, (tajkez-oén ál több Havi ^ r !iW:i Indrnézia fegyveres ^ angoj lökha-taso, vafelszabadító harcol keni- ^szgép l.eaelhariió ütegekjen Nyngatrlrianert. rő, is gandosk(xitak Foglalkozott Bosk a Sfoai Fmmanuel Pplgez Fülöpkérdéssel is. *Ügy vélem — j szigeti alelnök közölte, hogy hasznosnak ngiezfe. hotF a tárgyalásoktól - lelentgttp mondotta hogv India le- a Fülöp-szigetek -tájékozódó fwmr _ Mse a Világ több országa- erintkezesbe lep* Indoriezu,- . pan megdöbbenést okozott*, val ós Hollandiával, hogy se de hozzáfűzte, hogy 1 gítsen a nyugat-iriáni prob-' a? Egyesült iüumok nem láma békés megoldásában. srándei»o?ik váUttítaini In- , Canberrában. Ausztralia födíávnl szemben követett hagyományos politikáján S«k jel mutat arra hogy a merem le» holland ügynökök müve volt. Ikeda japan miniszterelnök táviratban biztosította esp üttérzéséről Sukarno elnököt szerpnests megmenekulese alkalmából. Franciaországban változatlanul nyugtalanító a helyzet teteme*, fcártre több ízben fs zata t'"|f a merényleteknek. nvilvanoaap állást iuglalt az 41 halott és sebesült eua nioniozas adiöaj OAS e|len es egvik vezetője rópa; volt. ezeknek egy rf* a francia értelmispg fasiszta- sze ugyancsak az OAS büfielienas fiaycának. hstaiaí terheli. Marcel Pauit, a Francia Tuniszi és algériai km Konimubista Párt Küépnntj manykorök szerint « fenti Rizottsagának tagját, aki a adatok egy kúse -szépuethálwü utáni koaiieuis kor- ,n('r' ember halt meg az 045 merényletei következtében (ta elmúlt fiéten 4if/moban. (Folytatás az 1. gidairól.) amely szerint ugyancsak az OAS zsakmánva lett. A vasárnapi nap további nagv feitíinest kellő mensnvlftáí Pápizs szivében követtek el a fasiszták. Plasztfkbombgt rolihantol- mányban miniszteri tgrüát lak .Ican-Paul S art re ne- viselt és az OAS már több Blösztikmerénjdetet kőnem törri-nt. vetett el ellene, ezúttal ha6srti'e nem tartózkodott ott- 'állal fenyegették meg a hon. a/, anyagi kár azunban fasiszták. A Irnnciii Kommunista Dórt az ölen a tasiazla összeesküvők elleni harcban • Domnnl állandó páciensem Kun. A Francia Kommunista járni, akikkel minden fontos 1, egi nagy vállalat igazPart V) a CGT szombat esii döntés előtt érintkeznek ígáfPjá, "öpsit küldött értem azitai a páriiKi tüntet • o. amely a nagy feltűnést keltett. -Az {/kéréssel, hogy menjek a lakasara. tilalom cs a'hatalmas fegv- algériai kormánytól a 4#st-j{ ; városában közölték, hogy ! csüiprtökön minisr-tertanacsj és reméli, hngy az'índiai kül- ' ülésen vitatják meg a nyupolitika sem változik meg. • gat-Iriópi válságot. A korVégezetül a külügyminisz m ülését eredetileg egy ter-annak a rafrr-nyérek adott hangol, hogi- az Ame- ; h«ttel későbbre terveztek. Kennedy besaéde Kennedy amerikai elnök beszedet mondóit a? Ohió állambeli Columbys- varosban. Külpolitikai kérdésekről beszélne Kéiinedy teiicfenle"e -Meg kell kísérelni, hogy megoldást találjunk az cllenrikgi Államok Szervezetének Több jelentés érkezett a i séggs földön elszigeteli Berlin fi eves problémájára-. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült AUampknak -szövetkeznie kell- Afrika. Ázsia és Latin-Amerika újonnan lügr gerlenné vále orszagaivnl. jövő havi Iiruguayi értekezletén intézkedéseket tesznek Kuba ellen, azzal a céllal, hogy a -castroizmust elszigeteljék* gukarno ellen elkövetett bombamerénylet fejlemén> eiról is. Sukaimo. az Antara indonéz hírügynökség szerint, kijelentette: ,.....••„„., •.,-..,.. Egy Hélkoreai sebész naplója Az utóbbi időben a betegek anyagi veres készülttaB ellenere ig- ruktív pesszimizmus éppen ijhelyzefe annyira megromlott, hogv me! több 1 c-res tömeget olyan távol áll, mint a tét-l-mind gyakrabban hiteibe kell öket mozgatóit meg. Franciaor- len ÖHtWÍ?-ri!U8r "-.ja SZ jikezelni. Ezért az olyan paciense!;. agbgn cs Fs-/.ak-Afrikaban Humgttité, a Francia Kom-Tmir.t Kim. aki még a kocsil is érted is nngv halasi váltott ki munittd Part lapja es hun- .j;KUWi, nekünk, orvosoknak, külön A francia polgári lapuk is gozlatta n jövő nem egyet- 'ijszerencsét jelent, keni telének beismerni, hngy /a„ _ állítólag élórelaló —II A gépkocsi eg.v bezár yjllp hejáraB kommunista párt rm re embertől függ, hanem az pl- .IwRfU állt meg, mel,v a "R" meleg vifoptosabb tényezővé válik a ganai es a francia nép ke-,-f-" gjógyíorrásol: vidékén egy heg eben van ,l|lsbúnál. »er,des kis részen épült. A jjház déli oldalán egy pompásan gonEa\ hét alatt idnzott kert 1ervj]t el, ahol dús nrók, , , . . . íjziild-koroná-s fák és tarka viragágyak 113 halott Algfirtahan {Ifogadfpk engem. :j A fogadószoba ablakai a kertre Az OAS ugyankkor val- i'néztek. itt ült Kim iaazgató reggeli tozatlanul szítta a tenor-Fkavéia mellett, olvasva a friss úisahangulatot Algénaban.Szoni-:gfit Amikor beléptem — a lestes bamn as \asarnap több mint |ernber ügvetfen mozgassa) felállt a :«l halottja és számos sebe- Ikarosszékből es hálásan megszóró sült.ie i alt a mei-ényletek-! te,tta a kezeméinek. Algírban az OAS abtós íj _ Az úrhölgv ismét "rosszul érzi banditái lamada-t intéztek iniagát® — kérdeztem, az arab tömegszállás ellen.'|| felegégéi időnként neuraUia Géppuskákkal lőttek és grá- jelien kezeilem é« ügy gondoltain, nátokat dobtak ez algériai- Ahogy betegsége ismot kiuiult. akra. A merényletnek u I Valasz "^'á"1 liagyva szakmai kerjdcsemet, a haz ura behívatta a szol* jgálót niegparanc.ulta tet olt egy rajosam.s közös vo„ Alflir arab fegossága _ Qyarspn vezesse ide Maryt! akció, amelynek cél ja, hngu függetlenségünk es területi cHcnaH«oval válaszolt ko- d „ a szolgáló feher-feévsópiink • 1 ••merese.n alepyJó mport zúdított az ultrák | namarvsan kp)e foltos angol fasiszta összecskijvök elleni harcban. 'Miiidra nfeai tíjntetés, minden nyílt állásfoglalás az 045 c|len — írin a Cqrpbat cimü lap — egyre inkább olyan helyzet foglyává teszi a hozmaiul, nnielwhői nincsen mos kiöl, 'nitt' qz algériai kormc nnyal való lórgyalui és a békés megegyezés-'. Rabatban Mohamed >'Mt(Í, az algériai ideiglenes kormán) tájékoztatási minsztere emelte ki a francia demokratikus pi'ök e hart.vinak . jelentőségéi. "A* afeéri.ii és a franoja nép közölt — szólta el az utcákat. 4 rohamcsendőrök nagy készültbékét teremtsen Algériában Az algériai kormány Casablanca közeiébén folyó tgnúcsUazá: • .nak tartalmát illetően csak találgatásokra vannak utalva a liutnia§VHrazok. Mohammed i«zid közlése, hogy a íanácskoia- az év első hete SO.íoőh jelenlevő miniszterek állandó összekötte' jshen vannak a kormány Fra ncianrs.agi>411 fopratarlotf öt iagautoira, barikádokká! torig-iPoífHerrel f®!'1 vím«»- melynek hoszA tn- Iksú fülei a szá.iaba lógtak. \ kutya | szemei zaiawisak. gennyesek voltak, íköhögő!t es minden lel arra mutatóit, seggel uonubah ki és szet- jhogy solyos beteg. vertek « tvnteiöhct. il| — Egy ideig Szöulban kellett lenHivatalos jelentés szerint ! "em magi arazta az igazgató :jo megbetegedett. Mar negyedik a haboru j,ja se;1lmit ?em csziii, még az ínyenc egyik legvéresebb szakgszát ijdolgakat sem. Félek, hogy meg taa jelenlelte Algériában: 113 {dögleni. Pedig hétszázezer vant adhálv.tt es sebesült áldó- .itam érte! Megkérem masak tegyen - es naomee mindent. Nem fogok fukarkodni a költségekkel. Húsz évi orvosi gvakorlatom során különféle betegeket kezeltem, ne még sohasem fordultak hozzam azzal g kéréssel, hogv kulyát gvógyitsak. — Bocsássa meg. mit ertek én a kutya-betegségekhez! önnek állatorvoshoz kell fordulnia' — kiáltottam fel elképedve, tudva, hogv Kim igazgató nem '.oly tudgtlan, hogy ne tudjon különbséget tenni az orvos és az állatorvos között. — Hát lehet Puszánban jó állatorvost találni? Ha rábi/om Manyi olvanra. aki hozzászokott, hogv közönséges kurvákat giagvítson. hirtnhogv el fogja pus?titaní. A szimpiomak szerint szopornyicás és ügy aeM öt kezelni,' mint egv embert. Fzért határoztam el, hogy önjiöz fordulok, tisztalí Pak doktor. -Hát. bizonyos mórtékben igaza van* gondoltam ón a pointert nez e. akinek hatgrozoyt s eronesoic volt; sokkal jobb emberi körülmények közéit élt. mint az emberek többsége. kerültem. Nem éri tettem az állatok gyógyításához, de nem vállalkoztam arra hogv nemet mondtak állandó páciensemnek. — Csinál ink a következüké; —• javásottam Korhazunk melleit dolgozik egy ismerős állatorvos. Megtanár .ifoznm rtgle és megkérem, hogy komolyan' foglalkozzon az ön pointerével. A kutyával együtt beültem az igazgató kocsijába es elirdultam N.-hez. — egv fiatal atnherhe- aki a korházunkhoz közel fekvő alltorvosi rendelőben dolgozott. Éppen operálás közben találtamMint sebésznek, aki oly gyakran operál embereket, egyszer sem siker rült látnom, hogyan operáljak az ál' latokat Szakmai kíváncsiságtól vezetve. Nehéz helyzetbe halkan odamentem N -hez és a válla felett hepU'arU0t(gm, de visszahőköltem. mintha valami tiltottat láttam volna Ki asztalon koldus ruhabgn egv mar nem fiatal nő feküdt. A mellét operálta. Ebben a pillanatban hogy valaki áll a hála mögött, hatrafoi'd 1I1 es megpillantva' engem, anvnj ira zavarba jött, mintha gyilkosság közben (alattam volna öt. — 0n az. Pak úr! — mormolta bűntudatosan. Létig az utóbbi időben elvan pagv azop beteeck szánig, axiknek nincs pénzük arra, hogy kóri. zb.s men'enek! Hotz-m jönnek. könvoPÖgnek. . Vállalkozom erve a munkára, bar tudom, hogy nincs jogom erre ... s-m tudlgm IX-'t vularzoljak Nekünk orvosoknak nirulnuk kell azért, hogv nemes orv;- i szakmaukUgl nyugt tgtva lelkiismeretünket létezni tudunk egv olyan i Hfntete? társadalomban. ahol gz állatorvosnak kell ope• áloia gz embert, az orvosnak pedig, aki az emberek számára szükséges, kutyákat kell gyógyítani! azivemet valami szorongatni kezdte. Megmagyaráztam N-ngí; jövetelem célját, átadtam neki a kutyát és gyemen kimentem a rendelőből Az utcán lüivos \ott-- mellemre mintha k<> pehezedett volna Nem tudtam elfple 'eri a fó:dr)omtól eltorzult arcú szenvedő asszonyt, hah lottam nyögéséit. ígj' és ki a bűnös saürnyű valóságban. ahol az emberrel szemben jobb sorban részegülnek a drága külföldi kutják, melyek a hazámat é.s nemze, ter,' )-,•••(> hu! cárok hunéit, védeimeajk. földünk ártatlan népe pedig szenved a nyonv."u'ban. Napról napra nehezebb lesz az élet cs mikor látón- a csurnsz valóságot, eszembo iut eg) regi közmondás: *A fakó ruha védi az országot*. Oh, de hol van most ag a »felső ritha, mely a? or« szagot védi!...* (A Szaszangc cínní folyóiratból) M'ért van ez