Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

0 Vasárnap. IGto. jannár A kommunizmus építésének elvi kérdései (Folytatás a 3. oldalról.) tekint vissza. S bár az utóbbi évtized első tele súlyos megrázkódtatásokkal volt terhes, a munkásság, a parasztság és az ér­telmiség politikai szövetsége ma erő­sebb. mint valaha, a szocialista építés előrehaladásával meg­szilárdult és tovább fejlődik. Ismeretes, hogy ebben döntő szerepe van annak, hogy pártunk új vezetése, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja huszadik kongresszusának ta­nulságaira támaszkodva saját tapasztala­taink kritikai értékelésével helyes lenini Irányvonalat dolgozott ki, amelyet pár­tunk, kormányzatunk és társadalmi szer­vezeteink közös munkája a gyakorlatban érvényre juttatott. E politika követésével gyorsul álla­munk össznépi állammá válása, amely a szocializmus felépítésével együtt valósul meg. Államunk e fejlődése során a volt kizsák­mányoló osztályokból származókkal szem­ben a politikai éberség és egyben a szo­cialista humanizmus elvét követjük. Tény­ként és számottevő politikai sikerként kell megállapítani, hogy az osztályidegen szár­mazásúak jelentős része rendesen beillesz­kedett az új rendbe, átnevelődött és tisz­tességesen dolgozik. Az osztályidegen szár­mazású állampolgárainknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy ne kelljen lapul­niuk, ha törvénybe ütköző cselekmény nem terheli őket, ha becsületes munkával és magatartással akarnak jogot szerezni ah­hoz, hogy egyenjogú állampolgárai legye­nek a szocialista hazának. Viszont keményen kell fellépnünk a még lé­tező. helyenként és időnként aktivizá­lódó reakciós elemek minden zavar­keltő kísérlete ellen és rendszeresen le kell csapni a külföldi imperialista ügynökségeknek országunkba benyúló csápjaira. A párt jellegének változása A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja a párt jellegéről ls elvi jelen­tőségű, új megállapítást tesz: a Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály pártjából az egész nép pártja lett. A Szovjetunió Kommunista Pártja Jellegé­nek ez a változása, a pártnak az egcsz tár­sadalom pártjává válása a szovjet társada­lom fejlődésének velejárója. Amikor a munkásosztály kommunista eszméi az egész nép általános eszméivé válnak, akkor válik a maga teljességében a munkásosztály pártja az egész nép párt­jává s elveszti értelmét annak külön ki­emelése. hogy a párt a munkásosztály pártja. A Szovjetunió Kommunista Pártja össz­népi jellegének e fejlődése a szovjet állam össznépi állammá válásával együtt ment végbe. Pártunkról, a Magyar Szocialista Mun­káspártról is, úgy gondolom, szintén meg­állapíthatjuk: a mukásosztály pártja, mely az egész nép alapvető érdekeit kép­viseli és társadalmi viszonyaink fejlődése so­rán mindinkább az egész nép párt­jává válik. Végül még egy kérdést kívánok érinteni a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjával kapcsolatban. Ez pedig a vezető szervek állandó felfrissítésének új elve mind a pártéletben, mind az állami életben. Azt hiszem, hogy ez az elv is méltán váltott ki nagy érdeklődést. A mi múltbeli tapasztalataink is aláhúz­zák eme új elv nagy fontosságát mind a pártéletben, mind az állami életben. Gondolkodnunk kell nekünk is rajta, hogy a vezető szervek állandó meg­újítását, a vezetés folyamatosságának megőrzése mellett. Intézményesen biz­tosítsuk. Természetesen csak pártunk kongresszusa illetékes megfelelő döntést hozni. De a ta­nulság addig is mindenkinek figyelmébe ajánlható, különösen pedig azoknak, akik különböző vezető területek tagjai, vezető tisztségek viselői. A vezető szervek e rendszeres felfrissí­tésének elve kétségtelenül nagy gyakor­lati jelentőségű lesz mind a pártélet, mind az állami élet demokratizmusának további fejlődésében. Biztosítja a vezető szervek munkájá­ban részt vettek körének állandó bő­vítését. Az sem fog ártani, hogy nem az alkal­matlanság, vagy alkalmatlanná válás lesz a vezető szervekből való kimaradás egyet­len, vagy éppen fő oka, hanem a választ­hatósági idő lejárása fog mind nagyobb 6zerepet játszani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja új elvi tételek egész sorá­val gazdagítja a marxizmus—leninizmus tudományát és nagyszerű ösztönzést ad a marxi—lenini gondolat fejlődésének a na­pirendre kerülő űj kérdések vizsgálatá­ban és megoldásában. E harci okmány előbbre viszi a kom­munizmus győzelmét mindenütt, ahol e felbecsülhetetlen értékű fegyverrel hatékonyan élnek. S bizonyos, hogy ennek az eszmei fegyvernek hatóereje a kom­munizmus építésének' új sikereivel, a szo­cialista világrendszer további előretörésé­vel növekedni fog, az egész szocialista vi­lág és ak egész emberiség javára. üzleteket létesít a Fémfeldolgozó Vállalat Szeged helyiipari üzemei közül a Fémfeldolgozó és Fi­nommechanikai Vállalatnál történt legtöbb változás 1961-ben. Beruházásból épí­tettek megfelelő ónozó üzem­részt, anyagelőkészítő rak­tárt, öltözőt, stb. Vásároltak esztergapadot, ponthegesztő és egyéb gépeket. Megkap­ták a Fővárosi Fémipari Művektől több közszükség­leti cikk gyártását. Tavaly októberben kezdték meg a stopplámpa, helyzetlámpa, teher- és személygépkocsi visszapillantótükör készíté­sét. Az ötéves terv második évében átalakítással tökéle­tesítik a javító- és szolgál­tató üzemet a volt Farkas­féle malomban. Létesítenek két új javító-szolgáltató üz­letet. S áprilisban megkez­dik újabb cikkek, burgonya­szeletelők, diódarálók ,vajkö­pülők stb. készítését Kiosztották a filmkritikusok díjait Pap Éva ma este a szegedi újságiróklubban veszi át a legjobb női alakításért kapott kitüntetést A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége filmkriti­kus szakosztálya által alapí­tott díjat első ízben tegnap, szombaton délután nyújtot­ták át ünnepélyesen Budapes­ten a Magyar Sajtó Házában. A díjazott művészek kizáró­lag az 1961-ben bemutatott magyar filmek készítői és szereplői közül kerültek ki. örvendetes, hogy a kitünte­tettek között szegedit is üd­vözölhetünk, Pap Évát, a Sze­gedi Nemzeti Színház tagját, akinek a Megöltek egy lányt című filmben nyújtott színé­szi alakításáért ítélték oda a magyar filmkritikusok díját. Ugyancsak kitüntetésben részesült Sinkovics Imre a Két félidő a pokolban című filmbeli alakításáért és Fábry Zoltán, e film rendezője. Hil­debrand István operatőr a Katonazenében nyújtott ope­ratőri munkáért, Korompai Márton a Vigyázat, mázolva! című kisfilm rendezéséért kapta a magyar filmkritiku­sok 1961. évi díját. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége filmkritikai szakosztálya a legjobb for­gatókönyvért 1961-ben járó díjat nem adta ki. Pap Éva tegnap nem jelen­hetett meg Budapesten a megtisztelő díj átvételére, mert ugyanabban az időben Az aranyemberben Noémi szerepét alakította a Szegedi Nemzeti Színház diákbérleti előadásán. Ezért Gellért Gá­bor, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének szerve­ző titkára ma, vasárnap este 8 órakor a szegedi újságíró­klubban ünnepélyesen nyújt­ja át a kitüntetést Pap Évá­nak. Erre az alkalomra min­den érdeklődőt szívesen lát a klub vezetősége. Átadták a megyei ifjúsági mezőgazdasági verseny győzteseinek járó jutalmakat Huszonhatezer forint ju(almatt zászlókat és okleveleket osztottak ki Milyen hibákat látnak közös gazdaságukban — hogyan akarnak továbbhaladni a domaszéki Rákóczi Termelőszövetkezet gazdái — A község földjének szí­ne-java a Rákóczi Termelő­szövetkezet tulajdonában van — mondta Balogh Zoltán, a domaszéki tanács elnöke, amikor az említett szövetke­zet rendkívüli közgyűlésére iparkodtunk. Az idegen szá­mára ezek után meglepő, hogy e közös gazdaságban rosszak voltak a terméshoza­mok, s kevés jövedelem jut majd egy-egy munkaegység­re. Hiszen a Rákóczi Ter­melőszövetkezet egyaránt gazdálkodik kiváló fekete­földön és Jó minőségű homo­kon. mely utóbbit például nagy jövedelmet hozó zöld­ség- és gyümölcstermesztést lehet folytatni. Munkáskéz is volna elegendő, körülbelül hétszáz kataszteri hold jut száznyolcvan szövetkezeti tagra. Igaz ugyan, hogy sok gazda már megöregedett, s nem megy úgy nála a do­log. mint hajdanában —, de a hibát nem itt kell keresni. R tapasztalatok Anélkül, hogy különöseb­ben utána kellett volna jár­ni a bajok forrásának, kide­rült ez a népes és elgondol­kodtató összejövetelen, a Rá­kóczi Termelőszövetkezet gazdáinak szavaiból. De már ezt megelőzően, a közös gaz­daság tábláin járva is több hibát tapasztalt az ember. A dülőút mentén egy helyen embermagasságnyi gaz bur­jánzik. Ki gondolná, hogy ez a szövetkezet fiatal, t Íz­holdas őszibarack-telepítése, melynek hamarosan termőre kellene fordulnia? Még az avatatlan szem is első pil­lantásra megállapíthatja: nem dolgoztak a gondos gaz­da módjára. A fiatal gyü­mölcsfák nem látszanak ki a gazból, talán egész nyáron meg sem kapálták a közei­ket. Pedig köztes művelésre adták ki a tagoknak, s ter­mett is a jó földben szépen paradicsom, burgonya, vagy kl mit éppen vetett. A fa­sorok között, ameddig a köz­tes vetés húzódott, tisztábba föld — no pereze. innen szedték ki a termést. „Hol szőrit a cipő?" Ám adjuk át a szót a gaz­dáknak. akik becsületesen elmondtak jónéhány hibát, melyből más szövetkezetben is okulni lehet. Már a rend­kívüli összejövetelre is azért került sor, mert a korábbi vezetőség és maga az elnök, nem törődött kellően a közös gazdasággal. Most pedig, amikor arról vitatkoztak, ho­gyan tovább, vagy ki legyen az ú.i elnök, egyremásra tűnt ki Kalmár Szilveszterné, Hu­nyadvári János, Börcsök Ká­roly, Kéringer Péter, Oltvá­nyi Antalné. Hunyadvári Já­nosné. Varga Imre, Ökrös Gézáné, Brátya György Bor­bély Imre, Farkas Józsefné és mások szavaiból, hogy —hol szorít a cipő*. Summáz­va a következő okokra mu­tattak rá. melyeknek betud­ható, hogy visszaesett ez a szép reményekre hivatott szövetkezet. Elnézték a korábbi elnök és a vezetőség sok hibáját. A tagság nem bírált, min­denki a maga dolgával törő­dött. nem pedig a közösség boldogulásával — pedig a kettő elválaszthatatlan. A szakadék egyre nőtt a veze­tők és a tagok között. Nem volt egység Nem beszélték meg a gaz­daság problémáit, közgyűlést ls valamikor tavaly nyár végén tartottak. Ahogyan nem volt meg az egység a vezetők és beosztottak kö­zött. vagy például nem dol­gozott össze a gazdasági ve­zetés a pártszervezettel — úgy támadtak az ellentétek az egyszerű tagok között. Lám, most is, egyszerű kér­désben, mint elnökválasztás, több pártra szakadtak. Volt olyan hozzászóló, aki azt fej­tegette, hogy elkülönültek a szövetkezetben a régi nincs­telen, kis-, vagy középpa­rasztok. Kivételeket tett a vezetőség a háztáji földek kiadásában, a másodvetés­juttatásban és egyebekben. A vezetőség elmarasztalá­sán túl — melyhez még a gyakorlatban nem létező el­lenőrző bizottság bírálata is hozzájárult — saját maguk hibáiról is bátran szóltak a kiutat kereső szövetkezeti parasztok. Amint a vezető­ség nem igényelte javaslatai­kat. véleményüket, s nem törődött ügyeikkel, úgy ők is magukra hagyták a vezető­ket. Előfordult, hogy a leg­nagyobb dologidőben alig le­hetett embert találni a közös munkára — meg is sínylik ezt majd zárszámadáskor. I kivezető út íme e néhány, csokorba­szedett gond, baj magában is megfelel arra. hogyan nem szabad élni egy szövetkezet­ben. A helyzet azonban nem kétségbeejtő. Amikor egy kö­zösség felismeri a hibáit, s kivezető utat keres, akkor már meg is tette az első lé­péseket a fellendülés útján. Paplógó Imréné és még töb­ben mondták, nagyobb helyt­állásra van szükség minden tag részéről. Tegnap délelőtt a Csongrád megyei KISZ bizottság­nál ünnepélyes keretek között adták át az 1961. évi megyei ifjúsági mezőgazdasági verseny győztescinek a jutalmakat. A versenyben legjobb eredményt elérő fiú­kat és lányokat Szabó Lajos elvtárs köszöntötte a KISZ Csongrád megyei bizottsága, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya, a Csongrád—Békés Megyei Állami Gaz­daságok Igazgatósága, a MEDOSZ megyei elnöksége és a Gépállomások Megyei Igazgatósága nevében, majd Ágos­ton József elvtárs, a megyei KISZ bizottság első titkára szólt a fiatalokhoz. Az ünnepi összejövetelen megje­lent Török László elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, valamint a fentebb említett szervek képviselői. Ágoston József elvtárs köz- szönte meg a meghívottak vetlen, meleg szavakkal kö- ragyogó munkateljesítménye­it. Hangsúlyozta, hogy a megyei KISZ-bizottság rendkívül büszke a ver­senyben kiváló eredménye­ket elért fiatalokra, mert az ő példájuk nagyon fontos az idei ifjúsági mező­gazdasági versenymozgalom további kiszélesítéséhez. Be­szélt egyes gazdasági veze­tőkről, akik még mindig hú­zódoznak a fiatalok támoga­tásától, holott tapasztalhat­ják, hogy a gazdaságokban dolgozó fiúk és lányok mél­tók a bizalomra és a leg­messzebbmenő segítségre. Külön kiemelte az eperjesi Ifjú Gárda Tsz ifjúsági munkacsapatát, amely 20 ka­taszteri holdon 47 mázsa kukoricát termelt holdanként, májusi morzsoltban számít­va. Megállapította ugyan­akkor, hogy a szegedi járás­ban a baromfitenyésztés ki­vételével még nem szület­tek kimagasló eredmények az ifjúsági versenymozgalom­ban. Ágoston elvtárs végül ezeket mondotta: — Azon legyetek kedves fiatal elvtársak, hogy idén hússzor annyi fiatal vegyen részt a munkaversenyben, mint tavaly. Küzdjenek hangos szóval a párt igaz­ságáért, szervezzétek be ma­gatok mellé társaitokat, is­merőseiteket, toborozzatok hozzátok hasonló lelkes hí­— Innen akarunk, a közös gazdaságból megélni és bol­dogulni — hangoztatták na­gyon helyesen mások. — Ez­ért támogatnunk kell a veze­tőséget a szövetkezet irányí­tásában, helyes gazdálkodás ban, s a legyelem meoszilár­dításában. Készüljenek a közgyűlésre S még több más, okos in­tézkedést is javasoltak a vi­tatkozók: Jobban kell ügyel­ni a szövetkezeti vagyonvé­delmére. Ne álljon például őrizetlenül a több vagon ku­korica, mint most a roskatag góréban. A munkacsapatok­kal ismertessék feladataikat, az Idei terveket, tudja meg mindenki, mi a kötelessége, s annak teljesítésével milyen jövedelemre számíthat. Olyan ellenőrző bizottságot kell lét­rehozni, mely őrködik a fe­gyelmen, az igazságosságon, minden közös filléren. Ta­nulni kell, s e felhívásban az asszonyok jártak az élen, akik sokkal szorgosabban gyarapítják politikai, szakmai ismereteiket, mint a férfiak. A domaszéki Rákóczi Ter­melőszövetkezetben még nem jutottak a végére az önvizs­gálatnak, a tervezésnek. Most még csak egy sor ke­serűség került napvilágra, s néhány, talán egyenlőre öt­letszerű, de hasznos elgondo­lás. A zárszámadó közgyű­lésig még van idő, s a szö­vetkezet gazdái — itt és más helyeken is — okosan teszik. ha felkészülnek erre. Járul­jon hozzá ki-kl a maga ja­vaslatával, bírálatával a kö­zös gazdaság fellendítéséhez, s akkor ez a gazdasági év sikeresebben zárul, mint a tavalyi. veket e nemes mozgalomnak. Ezután a jutalmak kiosz­tására került sor összesen 26 ezer forintot, vcrsenyzászlókat, rádiót és dicsérő okleveleket adtak ót a legjobb ifjú nö­vénytermesztőknek, állatte­nyésztőknek és traktorosok­nak. Az eperjesi Ifjú Gárda Tsz ifjúsági munkacsapata a kukoricán kívül még a siló­kukorica termesztésében is megnyerte az első helyezést. A KISZ-szervezetek kukori­catermelő versenyében a nagymágocsi nevelőotthon kommunista fiataljai lettek az elsők. Az állami gazdasá­gok 35 mázsás kukoricater­melési versenyéből a gorzsai állami gazdaság­ban dolgozó Pető Lajos brigádja került ki győzte­sen, a hibrid-vetőmagelőállításban pedig a pankotai gazdaság Farkas Károly brigádja lett az első. Az állami gazdasá­gok ifjú traktoristáinak egyéni versenyében a hód­mezővásárhelyi Barna János bizonyult a legjobbnak. Az állattenyésztés győzte­sei a termelőszövetkezetek­ből: a legjobb ifjú sertéste­nyésztő Szűcs Im^e, a vásár­helyi Vörös Csillag T»j, a legjobb ifjú baromfitenyész­tő Papp László, a szentesi Üj Barázda Tsz, a legjobb ifjú tehenész pedig Sarnyai Pál, a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz tagja. A termelőszövet­kezeti traktoristák közül ugyancsak a vásárhelyi Vö­rös Csillag Tsz tagja, Virág Imre szerezte meg az elsősé­get, míg a gépállomási ifjú traktoristák közül Csonka István, a szentesi gépállomás dolgozója érdemelt legtöbb jutalmat. A jutalmak átadása után a Csongrád megvei KISZ­bizottság vendégül látta a munkában példamutató fia­talokat Továbbra is dr. Buza László a Jogász szövetség elnöke A Magyar Jogász Szövet­ség szombaton tartotta 5. küldöttközgyűlését, amelyen 19 megyei és a fővárosi szer­vezet képviseletében csaknem 250 küldött vett részt. A közgyűlést dr. Nezvál Ferenc Igazságügyminiszter nyitotta meg, majd dr. Bene­dek Jenő főtitkár beszámolt a legutóbbi küldöttközgyűlés óta eltelt három évben vég­zett munkájáról. A beszámoló utáni vitát követően három évre megvá­lasztották a Magyar Jogász Szövetség választmányát. A választmány a Magyar Jogász Szövetség elnökévé egyhangúlag ismét dr. Buza László akadémikust főtitkár­rá pedig dr. Benedek Jenőt választotta meg. Román akadémiai delegáció Budapesten Budapestre érkezett a Román Népköztársaság aka­démiájának küldöttsége a magyar és a román akadé­miák közötti tudományos együttműködési egyezmény és annak 1962—63. évi mun­katerve megtárgyalására é6 aláírására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom