Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

• S/onthat, 19W. január >7. A Francia Kommunista Párt sürgeti a népi akció fokozását az összeesküvők ellen A francia kormány továbbra is tétlenül szemléli a terrortevékenyséqet Debré francia miniwtere). viselőt rajtelt helyükre, egv OAS-zzabadcsapatot szerve­nők csütörtökön este ujabb Párizs környéki villába vit- zett. egy internálótáborban beszédben erősítgette, hogy lék. Ennek ellenére a me- megesküdött menyasszonvá­a kormány -rendkívül szi- ranylök közül kettő magazö- val. Az esküvön teljes dísz­Roru intézkedéseket" léptet kött Az egyik közülük ejtő- ben magjelent Clement tá­életbe az ultra összeeskü- ernyős tiszt volt. A rend- bornok. a kilencedik hadosz­vőkkel szemben. Hangoztat- őrök azért nem tudtak elle- tály helyettes parancsnoka, ta. hogy a belügyminiszter nük fellépni — hangoztatják Algériában csütörtökön is -mozgósította rendőrséget és —, mert nem volt fegyve- egé*' nap folytatódtak az a karhatalmi erőket és tük, csak fényképezőgéppel OAS és az ultra európai la­ugyanolyan eréllyel készül voltak felszerelve. kosság nyílt tüntetései, fellépni a merénylőkkel A r ^ Komm.inlsU *V™k ""'^n" szemben, mint a főkormany- pgrt P„ntlkal R|zo(taágii roi^* mintegy 10 (MHl • mind gyakoribb faalszts merényletekkel kapcsolat­ban újabb felhívásban fl­gyelmeate.tl a francia né­Hz Egyesült államok Kuba ellen újabb katonai agressziót tervez Dorticos kubai elnök beszéde a Punta del tsle-i értekezleten zó Algériában. A valóság­ban — mint erre a francia lapok egy része rámutat — vajmi kevés történt a fa­siszta erők megfékezésére. A kormány mindössze arról p«t főnyi tömeg éltette a* OAS-t és Kslan uralomra­juttatását követelte, A ki­vonult rohamrendőrök tét­len szemlélői voltak a fa­siszta tüntetésnek. hozott rendeletet, hogy a Jő- • helyzet rendkívüli súlvos- A tüntetők Oranban. Algír­vőben a hombamerénylíket •««*«•» • demokratikus ban és más városokban is egy hónapon belül katonai to»*efog*. rt»r««»ié|íre. megtámadták az urab Járó­birősag elé állitiák Jellemző esetre mutat rá a kelőket. Oranban felgyújtat­Az Humanité rámutat, a Libératjon pénteki számo. tak egv autót, két arab uta­karmány eddigi intézkedései- Suetre nevü ejtőernyős, gát pedtg halalre lincselték, nek teljes hatástalensagára k»Plt«ny, akit nemregihen Ar elmúlt 24 óra alatt 18 éa arra a tényre hogy az három évre ítéltek, mert halálos és 43 sebesült áldó­összeesküvők büntetlenül fo- "legsiokőtt egységétől és zatot jelentettek Algériából, kőzzék terrortevékenységü­^ Jt . . . , Harcban az algériai nemzeti F.zt látszik Igazolni a leg- i* utóbbi párizsi merenyietek felszabadító hadsereg ügyében indított nyomozás eredmenytelonsege is. Main- A MAP hírügynökség je- tói északra a franciák vesz­guy degaulletstn képviselő lenlése szerint az algéripi tesége nyolc halott ós tizén­él rablásával kapcsolatban nemzeti felszabadító hadse- kilenc sebesült volt. például reg egységei heves harcokat A hírügynökség hozzáfűzi, meglepő részletek keröltek folytatnak Constantine tér- hogy az algériai harcosok napfényre. ségében. Colbert, Ain-Beula, más vidékeken is jelentós Kiderült, hogv a rendőrség Mtla és Lafayétte környékén veszteséget okoztak a. frav­elóre tudott a készülő me- a francia csapatok a har- dáknak ostromok és elke­rényletről és lefényképezte cokban negyvenkét halottat seredett összecsapások során, a banditákat, amint a kép- veszítettek. Querata község- (MTI) Hiliandok a Sukarno ellen elkövetett merénylet tettesei között Mtat atr Uj-Kinn közli, Ju- ánt. A hollandok azonban (folytatás az i. oldalról.) togatott szopnratietá kísérlet »Of Hasonuridiv ezredes, dél- rosszul számítottak; mart ml- evs?. közgyűlése sulawesi (Celebes) katonai nél több kézigránátot haji­körzeti parancsnoka csütör- gálnak, annál szilárdabb tosy. tökön Makassarban bejelen- népünk elhatározása — fejez­tette, hogy a Sukarno elnök te be szavalt Jusuf ezredes ellen elkövetett merénylet háttere már csaknem telje­sen tisztázódott, és az eddig letartóztatott hat személyről, akik közül kettő holland, bé­bi aonyosndott, ók a gyilkos­sági kísérlet bűnrészesei. — A tetteseket a hollandok Nyugat-Iriánból küldték Makassarba másfél hónappal a merénylet elkövetése elölt azzal a céllal, hogy a nép kö­rében folytatott felforgató te­véknnységiikkaj elterítsék In­donéziát attól n szándékától, hogy visszaszerzi Nyugat-Iri­Tyitov visszaérkezett Moszkvába Germán Tyitov, a második szovjet űrhajós a délkelet­ázsiai országokban tett kör­útjáról pénteken visszaérke­zett Mnstk oéhe. Tyltov Indonézia, Rurma és a Vietnami Demokratikus Köztársaság sokmilltó lako­sának forró üdvözletét hog­ta magával. (MTI) Nyugati hírügynökségek kubai forradalom szigorúan lesz az utolsó-. Ha a reek­jeientése szerint az Amerikai eljár a Batista-rendszert visz- cíós erök harcot indítanak Államok Szervezetének kül- szaállitani akaró háborús bű- Kuba ellen, a .Latin-asnep­ügyminiszteri értekezletén nősökkel szemben, az Egye- kai népek felszabadító há­folytatódott a kubai kérdés sült Államok kémszolgalatá- borúban szállnak szembe a megvitatása. A csütörtök dél- nak ügynökeivel, a bérgyíl- vérengző imperializmussal, előtti ülésen Rusk amerikai kosokkal és terroristákkal Ez nem jelenti azt, hogy külügyminiszter után a pe- szemben. Másrészt azonban Kuba terjeszti a kommumz-. rui. a venezuelai és a punu- Kuba nagylelkűséget tanúsí- must Latin-Amerikában, hi­mai külügyminiszter szólalt tolt azokkal az ellrnforradal- szén egyetlen egy ország sem fel. Mindhárman csatlakoz- mórokkal szemben, akiket az fogadná el az -importált tor­ták a Kubát rágalmazók tá- amerikaiak-szervezte tárna- radslmat és sohasem töre­borahoz, támadták a fórra- dós idején ejtetlek foglyul. kedünk majd forradalmunk dalmi Kubát és követelték ki- exportálására- — hangoz­zárását a/ Amerikai Államok Kiáltó BlIenlUIOUfláSOk falta. Ami a latin-amerikai Szervezetéből. országokkal és az Egvesült • iásilmab .si.l.i. A k._ubai e'n'Sk ram.'Ut?£tt Államokkal tamadt nezetel­B raijalmak CífOHta arra. hogy az FgvcsUlt Álla- téréseket illeti. Knbc kesz Magvar Idő szerint pénte- mok képviselőinek, valamint bármikor tárgyalni, ha 11an­ken hatnaiban 2-kor a kül- a csatlós országok küldöttei- áthidalni ezeket a nézete ügy-miniszterek újabb ülést kijelenteseiben kiáltó el- eltéréseket, de sohasem haj­tartottak. Az ülésen Dorticos lentmondások vannak Kubát ]jk mes[ idegen hatalom aka­kuhai elnök két és héromne- az*ól vádolják, hogy agretsti- ráta előtt Kuba tiszteletben gved órás beszédet mondott. óra készül, holott Kubát er tartja más országoknak azt ' Beszedében ramutatott, az " agresszió. A tavalyi Kuba- * jogát. hogv kapitalista Egyesült Államok nyomásit ellenes támadási az Egvesült úton fejlődjenek, de elvárja, a Punta del Este-i kühigymi- Államok -szervezte, pénzel- hogv Mok ts tiszteletben nistten értekezletet azzal a te. készítette elő és irányi- tartsák Kubának azt a jogát, céllal hívtak egy be, hogy totta- A kubai nép új tá- bogy s szocializmust válasz­újabb katonai agressziót ke- máriás cselen kész vérét on­szitsenek eló Kuba ellen. t«ni h«zája védelmében, Pontról pontra megcáfolta szembeszáll minden támadas- RZ SF?IER>*0L 13FN8*ZP0M a Kubára szórt rágalmakHt, RaI dorticos arra is figyel- _,|g_ s hangoztatla, hogy az érte- mehetett, hogy bármilyen kezlet összehívása törvényte- Kuba-ellenes támadás vészé- A kul,ai vewté rámutatott len. jogtalan volt. Az érte- ly«'ett a világ bekejel. arr8 is hogy haz6j8 „(g. kezlet szemben áll a kubai Egyébként igen furcsa — cIó8 körök azzal ragalmaz­néppel és szemben áll Latin- mutatott rá az elnök —. hogy zak_ támaszpontokat ad ide­Amerika valamennyi népé- az emberi jogok bajnokai g<?n. -kontinensen kívüli­vel. nem neznek körül saját por- hatalmaknak Ez a rágalom A latin-amerikai reakciós tájukon. Columbic képviselő- teljesen alaptalan — mon­körök azzal vádolják Kubát, hevesen támadta Kubát. dotU. Kubában nincsenek hogy elnyomja ni emberi jo- Ped'B Columbiában az ország külföldi támaszpontok, csak gokat — mondotta Dorticos. lakosságának fele írástudat- egyetlen egy támaszpont van. At embert jogok azonban az lan- a hatalom birtokában az rzt is az amerikai imperuj­egész amerikai félteken csak oligarchiát képvrielő partok uJták tartják fenn Guatitá­Kuhába/n érvényesülnek hi- vannak, s az országban szün- namóban. a kubai nép eka­anytalanul. Teny az. hogy a leleniil ostromállapot uralko- rata ellenére. -Most hivata­dtk. losan is tiltakozom e ta­Az Egyesült Államokban, maszpont fenntartása miatt -az emberi Jogok hazájában- és kijelentem, ha eljön áz a négerekkel embertelenül ideje, követelni fogjuk meg­bánnak és a kormányban szüntetését" — mondotta egyetlen képviselőjük sincs Dorticos. a doljpzóknak. Hírügynökségi jelentések kiihai forr fin om szerint s kubai elnök beszé­li gUulll lorrioa um dének elhangzásakor zsúfo* lésig megtett-e -tanácskozási gyarmatok felszámolásáról vónytelenül, fegyveres erő- P7U,á„ ki. terem, mindenki feszülten 1000-ban hozott határozatot vei tartja megszállva Indo-: lel|a' ' ^muTalom hallgatu Dorticos szavait. x . i——i i A beszéd elhangsága után Az indonéz kormány állásfoglalása a nyugat-iriáni kérdésben által a folyik, s ez a hatalom tör­viszont a holland kormány nézia ezen részét-. mellett Hanaoziatta hot'v n neszen einangsaga uian megpróbálta ürügyként fel- Az emlékeztető a tovób-: KUbo i'éoérVé"y'esen rálépett Oantas brazíliai külügymi­használni arra, hogy nem- biakban hangsúlyozza. hogy-n Htocializmui útjára és odament Raul Roa .. I - -t — : I tMinxf.i ó e t i>™#-, i)x,or//\n T „ yl »-. i mi isrion .•oi-i/lcil I . lrtil-\ss{ bíit/iazztvöin tmfitzrWóf zelközt támogatási szerezzen Indonézia minden rendoike­a -Nyugat-lrián nemzetközi- zésére álló eszközt fel fog vé tételéről-, a »nyugat- használni nemzeti méltosa­iriáni nép önrendelkezésé- gának és területi integritásá­ról" -szóló képmutató javas- nak megvédésére. Indonézia latéihoz. -Indonézia- — azonban alapvetően békesze­hangsúlyozza az emlékeztető rető ország és még ma is — -nem ellenzi, hogy a gyár- úgy véli. az ajtó nincs tel­matt népek gyakorolhassák ^^áZXpc^­az önrendelkezes jogát. Nyu- tfl| rit(í£ ne f0gyVerekktl, ha­gaMrUn kérdése azonban nem más módon rendezzék. merőben más. Most ott egy "Mindenesetre Indonézia. — • i h.vi húzza alá ar. emlékeztető — gyarmat, hatalom által buj- ^^ ^ az (|(|pon hajlan. 'I dó tárgyalásokat, kezdeni Hol -nincs erő, amely meghátrá- kubai külügyminiszterbe^ lésrá késztethetne bennüh- f*1'"™ rnegsatoritotta kezet ket-. A kubai forradalom el- f< kérté, tom ácsol ja gratu­pusztíthatatlan lactoját az elnöknek. »Hatám — hangoztatta Közvetlenül az ülés hefe­Dorticos — at első amerikai iezáciése előtt Guatemala ország, amely a szocializmus képviselője kért szót. Rövid útján jár, de a történelem felszólalásában dühödten megmutatja majd hogy nem szidalmazta Kubát. . A perui elemi csapás után Perui parasstasszonyek nésik a völgyet, amelyben a lég. vfs és aziklazii halas 5 falui IHlsriított el K km-es hosz­ssúságban és másfél kilomé­ter szélességben Lemondott ax ENSZ-főtitkár kongói különmegbízottja Az ENSZ Leopoldvilltel Linner lemondását egész­hatóságai pénteken bejeien- ségi allapotaval indokolta, tették — kózü a TASZbZ A UPI hírügynökség jelen­—, hogy dr. Sture Linnar, lése szerint utódja a ahanai az ENftlí-frttitkái kongói kü- Iiobert L. Gardiner lesz. lön mag bízottja lenvondott (MTI) landiával hogv Nyugat­lriant át kell adni Indoné­ziának:«. Befejezésül az emlékeztető kifejti, hogy ezeknek a kö­rülményeknek a fényében kell értelmezni Sukarno el­nöknek. az indonéz fegyve­res erők főparancsnokának J9B1. dacernbei 19-j pgrun C«át. Péter János külügyminisz- Kubát ter a magyar kormány ne­vében kifejezte at indonéz nagykövet előtt, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és népe — mint a múlt­ban is Ujabb szolidaritás-nyilvánítások világszerte a Kubai Köztársaság mellett A világ minden részéből— pártok, szakszervezetek és elsősorban a latin-amerikai más tömegszervezetek kép­országokból — ÚJább jelen- Viselői vesznek részt Argen­tések érkeznek a Kutjai Kpg- ttneból, Brazíliából. Chtlé­társaság melletti szolidan- hói, Partiból, Guatemalából, Uu-nyilvánításokról. I'araguaybol és Uruguayitól. A Panamai Szocialista A chilei Sentiagóhól jalen­Párt Kpzponti Bizottsága tették, hogy ismert iatin­nyjlatka/atban jelentette ki, amerikai írók, művészek és hogy tárriogatja a forradalmi méf közéleti személyiségek közös levélben fordultak a Uruguay fővárosában. Punta del Este-t éneke/.let­Mnntevideoban ti? egyetem he/.. Levelükben felszólftot­zsúfoiásig teli nagytermében ták az amerikai államok különböző társadalmi szer- külügyminisátereii. hogy vek i-endezéseben többnapos tartsák tiszteletben az ön­kongresszus nyílt meg A rendelkezés és a be nem őszitité rokonszerii'-, ,(DngrfJH6ZlJg K/embehelyez- avatkozás elvét. A leve­tte! kiséri és támogatja nst kedik a Kuba elleni újabb let neves kubai mexikói, ar­m igazsagns harcot, amelyet I ImpenslUta beavatkozásssl gentinai, paraguayi u«i­1 é* sfkreszál) az önrendelkg- Buávj es perui személyiségek Z.ési jog, a be nem avátkn- írták alá, többek között zás eivenek védelmeért. Pabtó Neruda. a világhírű A kongresszuson politikai chilei költő es Gorardo Mo­t _ lina, a bogotai egyetem rek­i tora. i Honofhöí érkező jelentós közölte, hogy a Vietnámi Békehizoltság szerda esti i ülésén támngRtásárél Wztiv Mtot-ta a kubai népet Az I ülés szónokai el Ítélték m hírügynökségek s/ertaftályt bocsássanak le a amerikai imnertaüimuat és Indonézia kormánya és né­pe Nyugat-lrián felszabadí­tásáért folytat. (MTI) Holdrakétát lőttek fel az Egyesült Államokban Nyugati jelentették gyorshírben, hogy Holdra a hnldrengések es a a floridai Cape Conaverai meteoritbetsapódasok észle­kisórleti terepről lése végett. A »Ranger„ ro­péntrken magyar ido szc- kétanak áh óra alatt kell el­rint 91,30 órakor egy több- jutnia a Holdra, lépcsős -Atla*-Agt»n&"-va| Az első jelentések még »Ranger« mintájú holdra- nem tesznek említést ar­kétát bocsátották fel, ról, hogy miként műkötl­Az Országos Űrhajózási tek a hordozórakéta kli­Hivatal közleménye szeri ni Iftnhftzö lépcsői, a kísérletnek az « célja, hogv milyen mértékben hogv felvételeket készítsenek mondható sikeresnek a kí­! a Hold felszínéről és mű- sérlet. (MTI) nag.i elismerésaal adóztak a hós kubai nép harci szelle­mének A bolíctai kőolajipari dol­gozók szakszervezete nyilat­kozatban követelte, e kor­mány utasítaa a Punta del Este-i érteke/Jeten résztvevő küldöttséget, hogy témogas­SÖ' A népek öpronde!kezé|i jogának és a be pem avatko­zás elvét. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom