Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

s Csütörtök, 1962. január 2S. A* Uék feladata Ls A napokban az egyik szegedi üzem irodalmi színpadának vezetőivel és tagjaival beszélgettem. Természetesen az irodalmi színpadok ügyéről folyt a szó, arról, mit csináltak eddig, s mit akarnak csinálni ezután. De főképpen a gondokról, a bajokról, a nehézségekről, a megoldandó problémákról beszélgettünk. Nem akarom most mindazt az olvasók elé tárai, ami ott elhangzott — talán lesz még rá alkalom — csupán egyetlen mozzanatot szeretnék kiemelni. azzal kapcsolatban, hogy milyen nagy feladat az üzemi színjátszók számára •gy-egy irodalmi est műsorának az összeállítása. Az üzemiek nem irodalmi szakemberek, s ezért — a dolog természete szerint — kevésbé tájékozottak az irodalomban, sőt segítség nélkül még azt sem igen tudják mindenütt, hogy hol is keressenek egy-egy irodalmi est műsorához anyagot. Márpedig ahhoz jócskán kell keresni — /'erseket, elbeszéléseket. méghozzá nem a legismertebbek közül, mert hiszen újat kiell adniok a közönségnek. Cs nemcsak keresni kell: az összegyűjtött anyagot meg is kell valahogyan szerkeszteni, összekötőszöveget kell írni hozzá, érdekesen, színesen, szellemesen. ötletesen, hogy jól szórakozzon a közönség az előadásokon. agyon nehéz feladat ez — mondták az üzemiek — az Íráshoz nem szokott kezeknek, még akkor is, ha a színjátszásban egyébként járatosabbak. A színjátszók azonban végeredményben kész anyagot kapnak, s nem kell nekik az írással, az összeállítással, a szerkesztéssel vergődniök. Az irodalmi színpadok számára riszont csak kivételesen készül központilag kiadott műsor, s talán nincs is rá szükség. De éppen emiatt a színjátszóknak csak az előadás feladatait kell megoldaniok. Nem mintha ez kis dolog lenne, csakhogy az irodalmi színpad számára cz, vagyis az előadás a munkának a kisebb es egyszerűbb része. A ————MII wwm nagy és nehéz dolog számukra a műsor összeállítása, megszerkesztése. Itt tartottunk a beszélgetésben, amikor az egyik tag, aki eddig hallgatott, a következőket mondta: — És a szegedi írók? ök nem tudnának segíteni nekünk? Legalább a műsor összeállításában, megszerkesztésében, az összekötőszöveg megírásában? A közbeszólást mindenki helyeselte. Valóban: miért ne segíthetnének a szegedi írók eziel, és legalább enynyivel, az üzemi irodalmi színpadok problémáinak megoldásában? Köztudott, hogy a műkedvelésnek ez a formája napról napra fejlődik. és új lendületet jelent az üzemi színjátszásban. Ebben segíteni, ennek a mozgalomnak az útjait egyengetni: nem jelentéktelen feladat egyetlen író számára sem. hogy egyáltalán nem lehetetlen, mutatja a kenderfonógyár irodalmi színpadának példája. Zsong a folyó című műsorukat, amely az Egyesült Államokban élő színesbőrűek sorsának alapkérdéseit veti fel, az együttes tagjai az egyik fiatal szegedi író. Fenákel Judit közreműködésével és segítségével állították össze. Ua ezt meg lehetett, osi* nálni a kenderfonógyárban, meg lehet csinálni más üzemben is, annál inkább, mert hiszen a szegedi Íróknak vannak kapcsolatai az üzemekkel. Több szegedi gyár szocialista brigádját segítik, patronálják a szegedi írók és költők. Nyilvánvalóan nagyon hasznos lenne, ha azokon a helyeken, ahol erre igény van, segítenék az irodalmi színpadok létrehozását, ahol pedig már működnek ilyenek, ott a további munkához irodalmi műsorok összeállításával nyújtanának segítséget. Félreértés ne essék: senki sem állítja, hogy ezzel egycsa pásra megoldódnék az üzemi irodalmi színpadok minden problémája. De hogy nagy nehézségek hárulnának el ezzel, azt senkisem tagadhatja. Ö. L. Több tízezer bárányt exportálhatnak az idén a termelőszövetkezetek Az idén először a termelőszövetkezetek is szállíthatnak szopós kosbárányokat exportra. A közös gazdaságok körülbelül 30 000—40 000, 13 kilón felüli kosbárány értékesítésére köthetnek máris szerződést a gyapjúforgalmi vállalattal. A "húsvéti* bárányok átvételi ára viszonylag magas: az extrém minőségűkért 13. az elsőosztályúakért pedig 10.40 forintot fizetnek kilogrammonként. (MTI) Már megint beteg a gyerek? A zúgó motorok hangját elnyomta az üzemi hangszóró. — Kovács Károlyné sürgősen menjen a bölcsődébe, lánya, Ildiké beteg ... A fiatalasszony összerezzent és úgy ugrott fel, mint az elszabadult rugó. Nem látott mást maga előtt, csak apró gyermekének láztól piros arcát. Első gondolataiból fel sem ébredt, tétován nézett körül a teremben, megszűnt körülötte a világ. Valakit keresett, és megtalálta. Az idős művezető szigorú tekintetével találkozótt, aki nem szólt egy szót sem, arca izma sem mozdult, mégis egész lényével egy kérdést sugárzott. — Már megint?! A munkásnő bólintott és futott beteg gyermekéhez a bölcsődébe... Jutalmazási rendszer az anyagkészlet csökkentésére A kohó- és gépipar vezetői bá az autó- és traktoriparkisérletképpen a gépipar hat ágazatában ösztönző jutalmazási rendszerrel is segíteni akarják a készletek gazdaságos felhasználását. A szerszámgépiparban, a mezőgazdasági gépiparban, az gazdálkodás általanos gépiparban, továb- (MTI) Társadalmi probléma És ez a jelenet hányszor ismétlődik meg az üzemben naponként? Hányszor hangzik el a kérdés otthon, a munkahelyen: már megint beteg a gyermek?! Ez egyszerű kérdés társadalmi problémát takar. Mert az szinte természetes, hogy az apró emberpalánta élete első éveiben gyakran megbetegszik. Mit tud ő arról, hogy betegsége mennyi gon; dot okoz szüleinek, sőt nem túlzás, ha azt állítjuk, a népgazdaságnak. h„„ - *„„,.„.é^s.^á.t - Az oühon elhangzott kérten a nyereségrészedéit feU<ss. 4Z aggodalom tomegcikkipar ket vál«l«t«-j értók.lteté« mellett , kérni 1, a Csavarárugyarban ««] défiek üiabb szózatát nyitja a Kiziszerszámgyarban pe- AJ. ig(M, hogv népi áldig az igazgatói alapot eme- iamunk aikotmánya védi tárlik fel a megfelelő keszlet- halmunk alappilléreit, a jutalmakent. Egyre népszerűbb a háztartási biztosítás Szegeden Itt a mosórúd Szegeden a magánházak 85—90 százalékát biztosították tűz ellen. Az Allami Biztosító igyekszik a lehető legnagyobb mérvű szolgáltatást nyújtani. A régi rendszerű tűzbiztosítások ma már elavultak s nem nyújtanak megfelelő védelmet. Az Allami Biztosító új biztosítási rendszert dolgozott ki: és a tűzbiztosítást épületi és általános háztartási biztosításra szélesítette ki. Ez. a tűzbiztosításon kívül lakás, ingóság. melléképületek, azokban tárolt tárgyak tűzbiztosítását is jelenti. Ezenkívül kiterjed a biztosítás betöréses lopásra, rablásra, vihar, robbanás, földrengés okozta károkra, csőrepedés folytán keletkezett szavatossági és baleseti károkra is. Még a lakóhaz-tulajdonos hízott sertése is biztosított háromezer forintig. A gyakorlat azt biigénylí a biztosításnak ezen fajtáját. Altalános háztartási biztosítást kötött Szegeden mintegy háromezer lakásbérlő. A már népszerűnek mondható biztosítási forma hasznosságát bizonyítja, hogy az elmúlt évben ls több esetben fizettek kártérítést, elsősorban ablaküveg-betörésekre, valamint balesetekre. E biztosítási forma elterjedését gátolja az. hogy a díjbeszedés elég szervezetlenül történik és nemegyszer a lakók elmaradnak a fizetéssel. Február 1-től Budapesten a házfelügyelök a havi lakbérrel együtt szedik be az általános háztartási biztosítás díját, amelyet a lakbérkönyvben tartanak nyilván. E módszer igen helyes, az ügykezelés egyszerű, ezért, jó lenne, ha Szegeden is minél VF*W •vv.v •>.V*V "V.V " * \V %V*. •> V álÉPr * V. VV zonyitja. hogy a lakosság előbb bevezetnék. Új"ítás a Kábelgyárban dé. • ' * .» * * * - *. * > • :> * • 4. • * - > . A Szegedi Kábelgyár úgynevezett bányagyutacs üzemében igen megerőltető munkát végeztek eddig a tekercselő munkások. A munkaasztaloknál úgyszólván féllábon állva dolgoztak egész műszak alatt, mert bal lábukat a vágóberendezés pedálján kellett tartaniok. A gyár vezetősége sokat töprengett azon. hogyan tudná megkönnyíteni az itteni munkások dolgát. Eleinte úgy látszott, nem sikerül eredményt elérni, azonban nem nyugodtak bele a helyzetbe. Kiírtak egy újítási pályazatot, amelynek eredményeként a technológusok meg is oldották a problémát. A mintegy ötven gép közül mar tízet kicseréltek olyan konstrukcióra, amely mellett már nem állva, hHnem ülve, tehát, összehasonlíthatatlanul könnyebben, kényelmesebben végezhető ugyanaz a művelet. Még körülbelül negyven gép kicserélése szükséges. csaladot, és sok-sok jogot biztosít a dolgozó nőnek ahhoz, hogy családja részére meleg otthont teremtsen. Igy többek között, ha a gyermek anyai ápolásra szorul, minden hátrány nélkül otthon maradhat a dolgozó nő. A beteg gyermeket egyéves koráig táppénzes állományban gondozhatja az anya — egyedülélő nők esetében a korhatár két év —, majd később az ápolás idejére az anya fizetéenélküli szabadságot kérhet még akkor is, ha egész évi szabadsága bent van. Munkáját, beosztását sem vesztheti el a dolgozó nö azért, mert gyermeke ápolása miatt néhány napra, hétre vagy esetleg hónapra kiesett a termelésből. A termelés érdeke Mi akkor a probléma? — kérdezheti ezek után bárki. A válasz a kérdésre rövid: sok. Mert vizsgáljuk meg az érem másik oldalát. A termelés életszínvonalunk emelésének egyetlen forrása. Ma már nálunk nem szólam a -termelj többet. Jobban élsz* jelszó, ennek igazáról mindenki személyesen meggyőződhetett. De vajon teljesitheti-e tervét az a szalag, vagy üzemrész, ahol a munkakezdéskor kiderül, hogy öl asszony hiányzik — mert gyermeke beteg. Szerény számot vettünk példának, mert nemegyszer előfordul, hogy ennél jóval többen hiányoznak. Ezt meggyőzően tudják igazolni a Szegedi Kenderfonógyár művezetői, akiknek tavaly nyáron gyakran 10—12 dolgozó asszony otthonmaradása okozott gondot. A gépek mellé, a tervteljesitéfhez munkás, a katedrára pedagógus, a beteghez orvos kell. Érthetö-e tehát a gazdasági vezetők, az igazgatók. a művezetők aggodalma? Igennel kell válaszolLenin körúti történet A mai modern háztartás, sőt az ipar sok ága sem nélkülözheti a korszerű mosószereket, E mosószerek túlnvnmn része eddig por vagy pehely alakjában került forgalomba. dobozba, vagy másfajta módon csomagolva. Merőben újfajta megoldást képvisel ezen a téren az egyik angol mosószergyár »Flickstick- típusú mosószere, amely már nem por, hanem rúd alakjában, szilárd, tömör, összefüggő alakban készül. A meglehetősen nagy szilárdságú, fröccsentett műanyagtokba helyezett mosószert áttört falú tokjával együtt kell a vízbe állítani. A vízhen jól oldódó mosórúd a kellő összetételű és kellő koncentrációjú m sófolyadékot hozza létre. F.z a megoldás állítólag rendkívül gazdaságos és nagyon hatásos. A napokban történt a Lenin körút és a József Attila sugárút sarkán. A szokásos déli forgalomban a járókelők egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy a Radnóti Gimnázium oldalánál egy paraszt szekéren ülö ember elkezdett kiáltozni és a kocsiban felállva megpróbálta a gyeplővel viszszatartani a lovakat. Azok viszont valamiért megbokrosodtak és nem engedelmeskedtek a gazdának. Toporzékoltak, jobbrabalra rángatták a szekeret, majd a Tiszapart felé iramodlak. A parasztember falfeltér arccal rogyott az ülésre, kucsmája az úttest közepére esett, az arra járók megrökönyödve nézték a jelenetet. A kocsi hal oldala elé befogott ló Istrángja és a hámja szabadon lógott, jöhet villamos, autó, kerékpár, összeütközhetnek, a lovak nekimehetnek egy fának, vagy felszaladhatnak a járdára, eltaposhatnak valakit!... Ebben a pillanatban a József Attila sugárút felöl kerékpárral egy postás érkezett a sarokra. Meglátta a veszélyes helyzetet, rögtón az aszfaltra dobta kerékpárját, odarohant a kocsihoz és nagy bátorsággal, két kézzel elkapta az egyik fékevesztett ló zabláját. A lovak keresztbe vágtak az úttesten, a postás szinte a levegőbe úszva tartotta a szíjat. -Most kerül alá- — rémlett fel a nézőkben. Az ember és az állat hatalmas erővel kibontakozó küzdelme zajlott le előttük — és a postás győzött! Az ő sapkája is már a földre hullott, de a kis térség járdája előtt mégis sikerült megfékeznie a lovakat, s azok most már szorításának engedve fújtatva megálltak ... Mindez még egy percig sem tartott, aztán a postás, mint aki jól végezte dolgát, visszament a kerékpárjához, megköszönte az ott levő férfinak, hogy sapkáját felvette, rendbehozta a ruháját és már indulni akart, amikor megkérdezték tőle: hogyan szánta rá magát tettére: csak enynyit válaszalt: -Tüzér voltam ,.. érlek a lovakhoz- — éj mar hajtott is tovább. Sietős volt a dolga, de később visszajött és a sarki újságárustól kérdezte meg. sikerült-e a megrémült parasztnak tovább menni. -Igen« — felelték, és ekkor megnyugodott. Az eset hőse a 2-es postahivatalban csomagraktáros, Pócz Nagy Jánosnak hívják és a Kereszt utca 11 szám alatt lakik. Családos, munkahelyén is nagyon helytálló embernek ismerik. Ennyit tudtunk meg róla, mert ő magáról nem akart beszélni. Kötelességének tartotta, hogy testi épségé nek kockáztatásával segítse elhárítani a ve szedelmet. Markovits Tibor nunk. Emberileg elfogadhatd érv az otthonmaradáshoz: a gyermek betegsége, de ... És a családvédelem És ez a de aok ki nem mondott véleményt takar. Sajnos a gazdasági vezetőig elvben elismerik a nö egyenjogúságával társadalmunkban különleges helyet elfoglaló szerepét, de a gyakorlat néha más. Nem jó szemmel nézik, ha egy asszony egymásután többször gyermeke betegségére hivatkozva távol marad munkahelyétől. Sok rossz tapasztalatról tudnak beszámolni a dolgozó nők. Az üzemekben a törvények alkalmazásánál ugyanis találnak kiskaput, éreztetni tudják rosszallásukat. Nem kerül el azonnal a munkakezdés után gépétől a beteg gyermekét ápoló a»zszony. de egy legközelebbi átszervezéskor megindul 3 •labdázás- — így nevezik szaknyelven az üzemekben az ide-oda helyezgetest. melv gyakran anyagi hátránnyal is jár. Néhány felelőtlen asszony Hogy néhány üzemben nem a legjobb vélemény alakult ki a többszőr hiányzó gyermekes asszonyokról, abban szerepet játszott néhány — és ezt nagyon hangsúlyoznunk kell — felelőtlen asszony. Az üzemek szakszervezeti bizottságai ugyanis az ellenőrzések során megállapították, hogy néhány dolgozó anya nem gyermeke ápolására fordítja a törvény által biztosított fizetésnélküli szabadságot. B felelőtlen asszonyokat délutánonként és esténként a különböző szórakozóhelyeken találták meg. Az is általános jelenség, hogy egyéves korig — míg a szülő táppénzt kap a beteg gyermek ápolásához — gyakrabban íratják ki magukat az asszonyok. Természetesen ez nem általános jelenség, mert a nagy többség nagyon becsületesen gondozza, ápolja gyermekét és nem él vissza a gondoskodással. Éppen ezért furcsálljuk azt a helyzetet, aniely most. van kialakulóban az üzemeknél. A nyereségrészesedésből bizonyos százalékot levonnak azoknál a dolgozóknál, akik két. hétnél több fizetésnélküll szabadságot vesznek ki. Véleményünk szprlnt ezt nt előírást nem szabad mechanikusan használni, minden alkalommal egyénileg mérlegelni kellene dolgozókként flmi könnyítené a helyzetet A legtöbb üzemben a dolgozó nők elmondták, hogy nagy segítség lenne részükre ha a bölcsődékben elkülönítő részlegét állítanának feL, igy a kisebb hurutos megbetegedésnél nem kellene otthon maiadniok. Egyébként ugyancsak kérésként hangzott el az (izeml szakszervezeti bizottságok vezetőt részéről, hogy jó lenne Szegeden a csípőficamos gyermekek részére külön bölcsödét nyitni, hiszen a legtöbb üzemi bölcsődében nem veszik fel a csipóficam: mai született, gyermekeket. Ápolásuk igen bonyolult, ezért az anyákat írják kl melléiük sokszor hét-nyolc hónapra és ez nagy munkakiesést Jelent. Egyelőre nehéz problémának tűnik a beteg gyermekek ápolásának kérdése. Törvényeink, a szakszervezet és a gazdasági vezetők igyekeznek maximális segitaé1 aef nvújtani a dolgozó nökI nek. de még mindig kevés. Legtalálóbban talan Bosó Béla, a Szegedi Ruhagyár művezetője összegezte a véleményeket: nagyobb türelem, több megértés kell ahhoz, hogy a dolgozó nőit nyugodtan végezhessék termelőmunkájukat, s otthonukat is el tudják látni. Nemcsak a műszaki és gazdasági vezetőknek kell segíteniük, hanem közvetlen munkatársaiknak is. Horváth Laszlóné