Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

3 Vasárnap. 1962. január 14. önműködS időjárásjelző állomás A Jupiter — az IZS utóda Az első magyar robbanómotor készítője Emlékezés Csonka Jánosra, születésének 110. évfordulóján Száz esztendővel ezelőtt gyar feltalálók érdemeit. A Szenes Imrének, a Népszava minden kényesebb Bánki—Csonka-féle poriasz- 1961. január 5-i számában szerszám, gépféle Csonka tó annak idején az 1900. évi megjelent riportjából is lát­Vince alsóvárosi kovácsmes- párizsi, majd pedig legutóbb hattuk. Nem mentség tehát, ter Földműves utca 8. szám az 1959-ben lezajlott brüsz- csak magyarázat, Marx szel­alatti műhelyében készült szeli világkiállításon is be- lemében: -Az én álláspon­Szegeden: szél- és vízimai- mutatásra került. tom — írja Marx A Lőke mokat, olajsutúkat, tűzoltó- . előszavában —, amely a fecskendőket szerkesztett, Rengeteg , ge" társadalmi-gazdasági formák hajóláncokat kovácsolt, or- s 6 Pet is kor\st~ fejlődését természettudomá­vosi és fogorvosi műszereket rualt Csonka János egyedül nyos folyamatnak fogja fel, készített a kórháznak a ki- %s. masokkal közösen is. kevésbé, mint bármely más, váló technikai talentummal Gepmodelleket, anyagvizs- teheti felelőssé az egyes megáldott mester. Tehetsé- Salo. papír- es szovetszakito személyt oly viszonyokért, gét örökölte hetediknek szii- Sepet. A szazad fordulojan, amelyeknek ő társadalmilag letett, legkisebbik gyermeke, 1900-ban születik meg.Cson- terméke, akármennyire fölé­Csonka János (1852—1939). ka Pályázati dijat nyert jük emelkedhetik is egyéni­aki apja műhelyéből indult motoros triciklije, amelynek leg<< Kapitalista viszonyok el, s mint technikai föltalá- elkészült peldanyait ket ev- között egy magyar technikai ló jutott el a világhírig. tizeden at hasznalták a fő- zseni sem tehetett mást, Tizenkilenc éves, amikor varosban a postai levélgyuj- mxnt vagy hagyja magát ma­mi-ben a patriarkális, kézi- tés céljaira. Érdekességük sok _ nagyobb tőkés válla­Nálunk is jól ismertek az már 0,055 LE. A motor tel- ipari munkát a nagyüzemi- meS' hoRy ezeken alkalmaz- iatok _ által kizsákmányol­IZS típusú szovjet motor- jesítménye 5000 perc fordu- vei cseréli fel, s az Alföldi tek először hazánkban szer- ni> hagyja agyának yírusait Atomenergiával táplált kerékpárok. Továbbfejlesz- latnál valamivel több, mint —Fiumei Vasút szégedi főmű- kezeti anyagként alumíniu- _ mint Daudet meséjé­termoelektromos elemekkel tett változatuk — a -Jupi- 18 lóerő. A Jupitert oldal- helyében ismerkedik a gőz- mot- ben — aranyra váltani, vagy felszerelt önműködő idöjá- ter- — gyártását 1961 má- kocsis kivitelben is gyárt- gépekkel. Innen a fővárosba, Ugyancsak Csonka készíti pedig maga js tökcssé lesz, rásjelző-állomásokat állíta- sodik felében kezdték meg. ják. A kétkerekű normál majd Bécsbe. Korneuburg- el> s szinten a magyar posta hogy tehetségének, tudásá­nak fel zord és általában A régebbi IZS 56-tól élté- változatnál a sebességváltó- ba, Sankt Föltenbe, Zürich- SZ?r?ara:. az elsö mnWnr nak, technikai teremtő gé­mcgközelíth etetlen pontokon, rően a Jupiter kéthengeres hátsókerék áttételi viszonya be, Párizsba, végül London- Gépkocsikat. 1901-ben levél- niuszának anyagi előnyeit Rádióaktív stroncium-tita- kivitelű. A hengerek fröcs- 2,33, míg az oldalkocsis vál- ba megy, s mohón gvarapit- 1904-ben csomagszál- megtarthassa magának, nát hevíti a termoelemek csentött alumíniumötvözet- tozatnál 2,62. Az oldalkocsi ja műszaki ismereteit Ta- "t°,kocsit, majd a köveike- Csonka János ezt az utóbbi egyik végét, mire a Peltier- bői készülnek, különleges teherbírása 100 kg. Az új nulmányútján szerzett ta- eyekb.e" eR>'rte tobb- folJ" utat választotta, s túlságo­öntöttvasDerselvekkel A hen- Tuniter nem annvim a nacv Pasztalatai hatalmasan meg- wn tökéletesített postaautót. san nem ítélhetjük meg erte. ontottvasperselyekkel. A hen- Jupiter nem annyira a nagy- bövitették látókörét, s f;_ Közben Loczy Lajos prof esz- Ahogvan csak v*lgaris ger furata 61,73 mm, a löket sebessegu, mint inkább a gyeimét különösképpen a szo™ak' a Balaton b'res. szemlélet keresheti a feudá­58 mm. A hengerűrtartalom nehézterepet kitűnően biró gázmotorokra irányították. tatojanak reszere elkesziti az bs nagybirtokost Berzsenyi­346 cm3, a sűrítési arány motorok közé tartozik. Erre Külföldről hazatérve 1877- 1 ° K^h^Ll^tn^iTk0t' ben' az arisztokrata grófot 6,8. A konstrukció sikerét vall rendkívül erős vázszer- ben harminckét pályázó - gyár soméra az llsö tűz- SzéchenyJ}f a kVP°rRató U 1 . .. köztük idősebb gépészmér- riagvgazdat Arany Janosban, bizonyítja az, hogy míg az kezete, amit az eddigi típu- nökök Js voltak I Pközül 6 dtaíecskendft . műkődtető éppúgy méltánytalanság IZS 56-nál az 1 cm3-re jutó sokénál tetszetősebb burko- nyeri el a budapesti mű- _ eíso maQV™ üu~ lenne Csonka Jánosban nem teljesítményérték 0,04 LE lat véd. A motor csúcsse- egyetem gépiparműtani tan- kn a mŰRZaki lángelmét, a mo­székének tanműhelyvezetői EJTZ^*!^0/^ torgyártás hazai _ úttörőiét, effektus szerint áram kelet­kezik. amely a berendezést működteti. Minthogy a kisze­melt rádióaktívanyagnak kb. 10 év a felezési ideje, az egyszer beállított állomáshoz volt, addig az új típusnál bessége 110 kilométer/óra. Fémmel bevont betonfelület állását. Ebben a munkakör- m6g rendszeres az ipari-technikai fejlődés ben majd fél évszázadig 7 +,»«,», • magvar apostolát látni. F/ért A magyar autógyartás méltó, hogv szobra ott áll a ténf nyugalomba vonulásáig ZvácsTe^ "fi^Conka bUdapeStÍ MÜSZaki Kö*'vtár itt alkotta meg találmányai ^ előcsarnokában és nevét nak egész sorozatát. Ketóő- ÍÍTv ZJJ7S Dió?Ryör egyik utcatáblája 10 évig nem kell hozzányúl- usensziovaKiaoan nomioKzaxoK Kmepzesere regujauuan ~Dan voltak. A veteránautók ni fémbevonatot is használnak, amit olvasztott állapotban szó- JannXillv ' ííátá t 1935-ben megrendezett ver- c , A képen látható kísérleti rópisztollyal visznek fel a betonfelületre. Az alumínium pl. biztosította, folytatódott'*az cT^k öt különbfi™ Mn,""', 3 ezert berendezést a Északi-sark már 660 c fokon szórható> és könnyű lévén, 1 m> felületre 1884-ben 'szabadalmaztatott tótanak ^kivál' ^ZvZtHnvát az akku- tizedmilliméteres rétegben csak 250 gramm anyagra van 3 lóerős Csonka-féle gáz- és tői tehetségét. stroncxum-manat az aKKu .... petroleummotor konstruk­lenne illő. ha szülővárosa is nagyságát. E ólának kiváló gepszerkesz- hasábokon 1960. november _.. ^„„„„„„„^ „1SUU„ tŐ1 tehetsegét 16-án megemlékeztem Csőn­mulátorral együtt külön zárt szükség. Egy óra alatt 3—4 m2 felület fújható be. Mas fem- ciójávalj ma1d sok kisebb. vonulása Ferencről (1848—1940), dobozban van s a készülék mel is lehet bevonatot készíteni, de ezek súlya és ezzel az nagyobb újítással, melyeket N/UgalO mba utáp Csonka János bátyjáról, a feltörése esetén sem jelent anyagszükségiet is nagyobb lesz. Az alumíniumot más a különféle európai gyártású 1924 végén, immár 73 éves kivá10 természettudósról a veszélyt az elolenyekre. fel lehet hordani, s6t> vastagabban felhordva, ^^orokon hajtott végre. E korában kis alagsori gépmű- 5 munkaja közben került helyt rendezett be Csonka kozegeszsegugy erdemes vízzáró rétegnek is alkalmazzák. Cementgyártás tűzfolyós salakból Moszkvai kísérletek sze­rint tűzfolyós kohósalakból minden tővábbi hőkezelés nélkül 300-as cement nyer­hető. A közölt eljárás sze­rint a folyékony salakot for­gó salakfoldolgozó gépben adalékokkal keverik. Az adalékok: 94% CaO, 2% timföld, 2 % nagyolvasztó­torokpor, 2% nátriumszili­kofluorid. A feldolgozógép­ből kilépő salak hőfoka 1100—1150 C°, a kötés 30 perc után kezdődik és 55 percre véget ér. A kívána­tos őrlési finomság 0,09 lyukbőségű szitán fennma­Víscsapról működő késélesítő A házi késélesítés problémája állandóan foglalkoztatja az em­bereket. Az elektromos késéle­sltö után most megjelent a kül­földi piacon a vízcsapra sze­relhető, turbinahajtással műkö­dő késélesítö is. radó 4( A próbakocka nyomószil árdsága 7 napos korában 190 kg cm2, 28 nap­ra 307 kg cm2. fcjaecjaBcaHKé>«k;>«bcjmatimmmítm.-xk&jmximomxímtcyamxmtym&ymapmtym:lagoagt:»o»cimmmnymí.ym ^hibáit is fölemlegetik egy- lékenek­áj kori munkásai, amint azt munkatársi és baráti kap- János. Első munkásai, a sze- munkásáról, majd pár nap­csolatba Bánki Donáttal, a gedi patriárkális hagyomá- pal utóbb, december 1-én, Ganz-gyár mérnökével, nyok szellemében, a fiai közölte a lap Csonka-testvé­Együttműködésük egyik ne- voltak. Műhelyéből — mely rek szülőházának képét, föl­vezetes eredménye az ún. szakszerű munkájával ha- híva a METESZ és a Gép­gáz- és petróleumkalapács, mar közismert lett és gvors ipari Technikum figyelmét, De ami nevüket világhíressé fejlődésnek indult — nemso- hogy rájuk várna természet­tette: a robbanómotor és lé- kára gvár lett, Csonka János tudományi és műszaki neve­nyeges alkotó eleme, a por- Gépgyára — utóbb részvény- zetességü emlékhelyeink áno­laszto fölfedezése. Poriasz- társaság, az államosítás óta lása. megjelölése. Nem tehe­tőjük — amint ezt a leg- Pec!'S a Kismotor és Gép- tek mást, megismétlem ja­újabb ipartörténeti, kutatás OVár. vaslatomat, azzal megbövít­bizonvította — már 1891-ben T"kés lett tehát? Kétség ve. hogy utcaneveink oly­megszületett, noha szabadal- klvül az> s most lehetne a annyira esedékes felülvizs­SbtáS,á«Q,bak ?ét:JVVel í a emlegPtnÍ' gálata során a szülőházhoz fél éwe azután ío^a n ** , 82 utópista közel eső, s eredetileg külön­porlasztáson alapü 1 ó Bánki- gyár°8 Volt; ben is a csaladjuk vezeték­Csonka-féle robbanómotor fpja az volt- s lgy t0" nevéről elnevezett alsóvárosi szabadalmát bejelentették. .4 vabb- Nem, nem akarjuk Csonka utcá, változtassuk világ elsö benzinporlasztóiát ilyen történelmi példákkal "tCát valtoztassuk tartalmazó motor első, kísér- mentegetni Csonka Jánost, Cs°nka Ján°s UtCam' vagy leti példánya hosszas kalló- aki öreg korára gj'áros lett, f^1®-8 "J,'. dás után nemrég ismét meg- s akinek nemcsak pracizi- " * került, s ma a Közlekedési tását> gondosságát, hanem a Múzeumban hirdeti a ma- tökés termész€tébői takadó magyar műszaki tehetség em­cájára. Ejinyivel tartozunk az Alsóvárosból kinőtt, nagy Halmi János heti, akit neki följelentenek. Hát ezzel aztán itt is vagyunk a tötthelyen. Hányszor láttam én a bírság alatt álló parasztot hümmögni a bíró előtt, amíg a kebeléből előszedte ama forintokat, amiket fizetnie kellett, mert szabadon volt eresztve a kutyája. — Hát — mondja ilyenkor — hát hiszen jól van. De szabadon van a szomszédoké is mind. Azokat mér nem bünteti? Mit mondjon ilyenkor a biró? Azt mondja: — Jelentse kend be őket, azokat is ép így büntetem. Hát. Természetesen a parasztnak tú­rós-vajas, szakgatott az egész élete, hogy az egyebet se tegyen, csak tanú­nak járjon. Meg aztán vívjon harcot azokkal a szomszédokkal, akiket föl­jelentett. Ennélfogva nem jelent föl senkit, a pénzt lefizette és elmegy. Azonban el van keseredve tökéletesen, mert az egész aktusból csak azt a meggyőződést szerezte, hogy nem jól van ez így, ahogy van. Persze. A szomszédok kutyái is ép­ügy szabadon vannak, de ki jelentse azokat föl? Ahelyett, hogy e dolgot hosszan tárgyalnám, inkább Kószó Mi­hály esetét mondom el, akinek a Zá­kány-kapitányságban van a tanyája s szőlővel elegy. Az öreg Kószát be­citálják egy nap a tanyából a városba, a kihágást bíró elé. Nem kellemes do­log az ilyen, mert egy teljes napot el­veszít vele. Azonban mégis csak be­jön s ácsorogván félnap a küszöb előtt, különféle tapasztalatokra tesz szert. Látja ugyanis, hogy az úrfélének a dolga hamarabb intéződik el. Annak ugyanis cilinder van a fején és állat­szőr a kabátján kívül. Neki is van ál­latszőr a kabátján, de belül, ahol nem látszik. Mindegy ez különben, a dolog­ból csak annyi a fontos, hogy Kószát följelentették, hogy nem hernyóztatja a fáit a szőlőben, pedig azt hernyóz­tatni kell. így el is mondják neki a vádat. — De kérőm — feleli az ember — hernyáztattam én. — Hát akkor hogy volt a fán mégis? — Mert ép a szomszédok nem her­myóztatnak. A bogár ugyanis olyan állat, hogy arra a fára rakja a petét, amelyen több zöldet lát. S ha valaki hernyóz­tat, de a szomszéd nem hernyóztat, körülbelül még rosszabbul jár, mint azelőtt volt. A hernyózás pedig jó drága mulatság, ha pontosan akar­ják végezni s természetesen mindig akad ember, aki vagy szegénységből, vagy fukarságból, vagy nembánomság­ból nem hernyóztat. Vagyis a rendelet itt is csak úgy érne valamit, ha meg­volna hozzá a rendes ellenőrzés, ami nincs meg, mert nevetségesen kicsiny hozzá a rendőrség. Különben ha csend­őrséget hoznának, az sem segítene a bajon, mert annak meg a kisebb gond­ja is nagyobb annál, sem hogy kuka­cokat keressen a lóban. No a dolog őfdtke ííéq.tk — ÚJDONSÁGOK így van, Kószó Mihály megkapja aQ szabályszerű bírságot, amit lefizet sÚ hazamegy. De eljön egy hónap múlva megint mert ismét följelentette valaki. A do-H log most is csak úgy áll, mint azelőtt, Kószó belemegy a kezével a gelebébcty s kihúzza onnan ama forintokat, mi-ij& ket ilyenkor kihúzgálni szokás s el-Y ÜJABB SZOVJET nyozó és WC) építési költ­megy haza. Ugy lehet, go'ndolkozik is ^TRANZISZTOROS RÁDIÓK sége körülbelül 60 ezer zloty. a dolog fölött. 4 Leningrádi szakemberek a fr. ANYAGOK múlva megint beadja, hogy Koszo Ial$?zerkesztették meg: a Start- Csehszlovákiában is egyre már megint egész fehérek a sok her-V0, a Mecsta_t és a Topázt. nagyobb mértékben készíte­nyóhálótól. Hát Mihály megint bejön.£M'inűségbcn egyenértékűek a nek lapos vagy kishajlású megint fizet s amint a forintokért ka-^japan készülékekkel, ame- tetőket, 1965-től pedig az pott nyugtát összehajtogatva a zsebé-^iyek eddig a legjobbak vol- épületek 60 százalékát lapos be tenné, így szól: _ >,<tak a világon. Az új zseb- tetőszerkezettel fogják kivi­— No, többet ez irányban nem /áj-Vygygj^^g^jékek kis cigaret- telezni. A lapostetőtől a lalom a kapitány úr fejét! ^tatárcához hasonlítanak. Hét szakszerűtlen kivitel követ­Hát bizony — adja rá amaz c ^germániumtranzisztoruk van. keztében beálló gyakori hi­— meg is unhassa kend már o^pjosszú és középhullámú vé- bák miatt sokan idegenked­nek, noha a jó megoldások egész sora azt bizonyítja, hogy gazdaságos és megbíz­hatóan építhető. Az újszerű megoldások szót bírságot, meg a sok járás-kelést iíyenj^telre kiválóan alkalmasak. dologidőben. A — Az ám — feleli Kószó — mög-Q HÁZÉPÍTÉS untam nagyon. Ki is hányattam LENGYELORSZÁGBAN fát, aki csak a szöllőbe vót, valameny-'J — 64 ÓRA ALATT nyit... Jlí A lengyel építőipari inté- közül említésre méltó a ha'o­S mosolyogva távozik Kószó Mi-^r,ct tervei alapján megkezd- üveggel, a parafával hószi­hály, mert ime, mily tökéletesen túl-yték az egyszobás házak épí- getelt, a PVC-vel, az asz­járt az urak eszén. Ó már véglegesen*tését előrcgyártott épületele- faltmasztix lefedéssel ké­kidobta a kukacot a szőlőből, a ják-"-nekböl. A házat négy em- szült lapostető. Könnyű és kai együtt. éjber 64 óra alatt felépítheti, olcsó megoldás a habosított (Itt szakadt meg — 1898. február*helyesebben összeszerelheti, anyaggal készült hőszigete­12-1 utolsó közléssel — Tömörkény,-;A 25 négyzetméteres ház lőlemez, valamint a légszi­István cikksorozata.) Síegyszoba, teakonyha, zutaa- getelésu laposteta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom