Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

Vasárnap. 1901. december 10. 2 Kádár János elvtárs beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén (Folytatás az l, oldalról.) S harcolni fogunk azok al­lén is. akikben még min­dig ol.van nézetek vannak, amelyek gátolják a fejlő­dést. akik lusták gondol­kozni és nem akarnak fe­lelősséget vállalni. Ter­mészetesen tovább fo­gunk harcolni a jobboldali nézetek ellen is. Az Ilyen nézetek képviselői között mostanában valami kis élénkülésfélét tapasztal­hatunk. Persze azért ők la tudják nagyjából, mihez tart­sak magukat. (Derültség.) De mégis valahogy tüsszögnek, ttt-ott köhintgetnek. mert azt hiszik, hogy miután a XXII. kongresszus ismét igen szi­gorúan és helyesen megbí­rálta Sztálin hibáit, most előállhatnak, s azt mondják: „hiszen mi is ugyanezt bí­ráltuk, tehát tulajdonképpen nekünk is igazunk volt. Ezért adjatok nekünk most mar nagyobb helyet meg teret a működésre*. Azonban ok a hibák elleni harc örve alatt a munkás­hatalmat támadták, a szo­cializmus ellenségcinek uszályaba kerüllek. Mi két fronton harcolunk a balról és jobbról is tama­dó bögölvök, legyek, meg mindenfélek ellen. De egv harmadikféle ilyen raj is létezik. Kikből áll ez? Olya­nokból, akik sem jobbolda­liak, sem baloldaliak, akik­nek voltaképpen nincs is semmiféle oldaluk, csak va­lahol ott vannak közéletünk különböző polcain, azokon helyet foglalnak, és harácso­lással, gazemberséggel fog­lalkoznak. Időnként magukra öltenek valamiféle politikai köpe­nyeget is. Néha úgy, hogy mindenkinél radikálisab­bak. másszor pedig ők mondjak: esak vigyázzunk, hngy kellő megfontoltság­gal haladjunk. az ellenük van. (Derültség) Ilyen „hibákat* _emlitenek mostanában a nyugati publi­cisták. Mi ezt teljes nyuga­lommal vállalhatjuk. Igenis, úgy vesszük: . aki nincs a Magyar Nép­köztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a népfront ellen, az vele van. Peráze, az egyetértőknek egy része öntudatosabb. s a távoli célokban is egyetért velünk, egy másik része pe­dig az egyszerű mindennapi dolgokban van velünk. Pél­dául van sok százezer olyan ember, aki nem marxista, de becsüli pártunkat, kor­mányunkat azért, mert tör­vényes rendet és • normális légkört teremtett az ország­ban. rtk "Velünk vannak, és ilyen szellemben kell poli­tikánkat továbbfejleszte­nünk. A vezetés nem uralkodás! A bizalom alapvetően fontos dolog Valójában nincs is világ­nézetük. nem ls harcoltak soha. Ez amolyan politikai arculat nélküli társaság, amelynek igazi elnevezésére a magyar szókincs már év­századokkal ezelőtt megta­lálta a megfelelő kifejezést. Ezek a naplopók, tolvajok, szélhámosok. Farizeusok, akik a közéletben néhol mégis szóhoz jutnak, fol­• lépnek és szentbeszédekel tartanak, a valóságban csak a pozíció lukat és a zsebüket nézik. Ezeknek a száma elenyésző, de az ilyenek ellen la har­colnunk kell. Aki részt kér a közéletből, a társadalom életéből, le­gyen valóban olyan em­ber. aki akar és tud dol­gozni, felelősséget vállalni é* cselekedni a köz javára, terveink megvalósításáért. Kádár János* elvtárs beszé­dének következő részében a közélet, a nemzeti egység to­vábbi erősitéseröl beszélt. — Erősítenünk kell a parttagok es a pártonkívüliek összefo­gását — mondotta —, erősí­teni kell a népfront-gondola­tot. befolyását a tömegekre, a különböző bizottságokat és azok munkáját. Ez alapjában azt jelenti, hogy tovább kell mélyíte­nünk a tömegek iránti bi­zalmai, mert ez a mi politikánk alapja. Enélkül, a tömegek iránti bizalom nélkül nem lé­tezhetünk. Es erősítenünk kell az egyes emberek Iránti bizalmat is. Itt volt például a kormány újjáalakítása. Ennek, mint tudják, olyan vonása i« volt, fiatalabb korosztályhoz tar­tozó néhány kommunista ve­zetőt nagyobb feladattal bíz­tunk meg. Ez természetesen ar illető iránti bizalom jele és annak következménye Is, hogy megint csak felnőnek nz emberek közül többen olyanok, akiknél ezt észre sem vesszük. Az egyik mi­marterelnökhelyettesrői pél­dául nem is tudtuk, csak ép­pen a kínevezése és az eskü­tétele napján, hogy már 40 éves lett. Mondtam: üdvöz­löm magát, mert egy kicsit jobban hangzik egy állam­férfinál, hogy negyvenéves. Nemrég haláleset követ­keztében megüresedett az or­szággyűlés .egyik alelnöki tisztsége. AhoRy önök is tudják. Beresztóczy Miklós barátunkat javasoltuk erre; a párt Központi Bizottsága es a Hazafias Népfront közös javaslata volt ez, amelyet az országgyűlés egyetértéssel el­fogadott. Nem a személyről beszélek, hiszen mindnyáján tudjuk Beresztóczyról, hogy nem kommunista, de olyan ember, aki n szocializmusért es a békéért harcol. Ezért ja­vasoltuk e megtisztelő tiszt­ségre. Voltak, akik a javas­lat hallatán azt mondták: „Jó lesz ez?* Miért ne len­ne jó? — kérdeztem. „Hát mégis, most pap lesz az or­szággyűlés alelnöke* — tet­tek hozzá. „Lesznek olyanok. akik ezt majd félremagya­rázzak. s lehet, hogy a temp­lomba járás most egy kissé erősödni fog*. (Derültség). Nem tudom, több ember jár-e most templomba vagy sem, de egészen másról van sző: politikánk lényegéről. Ha mi tudunk tíz esztendőn át együtt dolgozni, jó har­costársként emberekkel az ország szocialista jövőjéért, a nép békéjéért, akkor mi­ért ne lennének jók bármi­féle közéleti tisztségre? Megmondom őszintén; hogy ha az országgyűlés ülé­sén néhány óra hosszáig a csengő egy pap kezében van, én ettől nem féltem a ma­gyar proletárdiktatúrát. (De­rültség) S aki ettől félti, az mond­hat akármit, nem hisz abban az elvben, amelyet — úgy mondja — minden nap szolgál. Azt hiszem, világos, amit akarok ezzel a példával mondani, önök nagyon jól tudják, hogy én kommunis­ta vagyok, azért harcolok, hogy a párt befolyása érvé­nyesüljön az egész társada­lom életében. De tudom, ez nem attól függ. vajon BRV nyolctagú testületben nyolc párttag ül-e, vagy csak négy. Emlékszem rá. amikor az összes bizottságokban vala­mennyi résztvevő formálisan parttag volt ugyan, de a kommunista befolyás annyi sem volt, mintha csak a fele lett volna parttag. Azokat, akik nem meggyőződéses kommunisták, mi az ördög­nek kellene behuzigálni a pártba? Attól pártunk nem lesz erősebb, és ók sem lesz­nek kommunisták. Meg kell végre értenünk, hogy a kommunista párt befo­lyása nem ilyen külsődle­ges tényezőktől függ, ha­nem attól, hogy eszméink tisztaságát megóvjuk, po­litikai vonalunk, gazdasági és kulturális politikánk legyen jő, s akkor a kommunizmus hí­veinek a tábora hazánkban milliószámra növekszik, s szívvel-lélekkel dolgoznak a szocializmusért a nem párt­tagok ís. Ez az egészséges fejlődés. De ehhez szükség van a kommunizmus ügyé­be vetett rendíthetetlen hit­re, a munkásosztály, az egész magyar nép iránti bi­zalomra. Mégiscsak az a normális, ha úgy tartjuk, hogy száz ember közül 95—96 jóra törekszik, ennek az irá­nyába halad szíveaen, nem pedig fordítva, hogy száz közül csak kettő­ben bízhatunk meg. Azt mondjak a nyugati publicisták — mert ők is böködnek minket, s ez nem is baj, mert mi úgy vesszük őket. mint ingyen-munkatár­sakat. akiket az imperializ­mus fizet (derültség) —, hogy folyton keresgéljék a kom­munisták hibáit — nos, most ők azt mondják: ezek a Ká­dárok rendkívül ravaszak, mindenkit be akarnak csap­ni. Mert Rákosiék azt mond­ták régen: aki nincs velük, Kádár elvtárs ezután a vezetés jellegéről, a nép ügyének szolgálatárol be­szélt. — A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz­szusán nagyon fontos elvi* megállapítások hangzottak el erről — folytatta —, s ott ki­mondtuk. hogy a mafxiz­mus—leninizmus tisztaságá­ra vigyáznunk kell. mert a/ a mi iránytűnk. Vigyáznunk kell pártunkra, a munkás­osztály forradalmi pártjára, mely a magyar nép társa­dalmi életénei; vezető ereje és a szocialista jövő egyik fő biztositéka. Kimondtuk azt is. hogy a Hazafias Népfront a mi társadalmi életünknek és A mérték mit Kádár János elvtárs rámu­tatott, hogy a közélet min­den fórumán, minden ta­nácskozásán ezt a célt. a nép ügyének legjobb szolgá­latát kell szem előtt tar­tani, s a tanácskozások ered­ményességét ehhez kell mér­ni. — Mindenféle tanácsko­zásnak, amint az életnek is, nem a szép szó az ér­telmé i — folytatta —, hanem az, amit el tudunk érni általa. Annak az érzésnek kell át­hatnia az effajta tanácskozá­sokat, hogy segítségével egy kicsit több búza, talán több kukorica, több hús, több tej vagy egy pár jobb könyv vagy — uram bocsa' — né­hány közérthető és helyes irányzatú vers lesz. Akkor a tanácskozásnak van értelme. A mi egész politikánk tö­megbázisának növekedése ezekben az években elsősor­ban azon dől el, hogyan tudjuk megoldani a gazda­sági és kulturális építés fel­adatait. A nép annak alapján ítél, hogyan fejlődik a népgaz­daság és a kultúra, mert ez érinti legközvetlenebbül az életét. Kádár János elvtárs ez­után hangsúlyozta, hogy a mérték az: ki mennyire törekszik, mit és mennyit alkot, akármilyen foglal­kozási ághoz tartozik is. — Én például nagyon nagyra becsülöm a szocialis­ta brigádok tagjait — foly­tatta. — — Nem is csak azért, amit ma csinálnak, hanem nzért is. aminek az útját egyen­getik. hogy tömegméretek­ben termeljünk jobban, kulturáltabban és nevel­jünk szocialista embere­ket. A szocialista brigádmozgal­mat a munkások kezdemé­nyezték, de örvertdetes. hogy már nemcsak a munkások mozgalma ez. hanem falun ls, sőt az. értelmiség soraiban is követőkre talál. A parasztok között sokan tulajdonképpen már szo­cialista brigádvezetők vagy tagok. bár még talán nem is tud­ják. s nem is nevezik magu­kat annak, mert nem szer­veztek ilyen brigádot. törekvéseink valóra váltá­sának fontos része. Ezt helyesen csak úgy ér­telmezhetjük, hogy a mar­xista—leninista elmélet, a párt, a Hazafias Népfront külön-külön és együtt csak harci eszköz. A pártnak, to­vábbá bizonyos érielemben a népfrontnak is fő feladata a vezetés, a mozgósítás, a szervezés. Éppen 'az MSZMP VII. kongresszusa nagy gon­dot fordított arra, hogy ezt világossá tegye: ezek nem önmagukért való dolgok, hanem alá vannak rendelve a nagy célnak, népünk jobb élete, szocia­lista jövője biztosításának. Nem' azért építünk szocia­lista társadalmat, mert van marxizmus—leninizmus. amely azt előírja, vagy mert van part, s annak valahTivá vezetnie kell a népet, vagy van Hazafias Népfront, amely segít valamilyen irányba elvezetni a néptö­megeket. hanem fordítva: azért kell a jó elmélet, a jő párt és a jo népfront, azért kell nekiink felépí­tenünk a szocialista tár­sadalmai. mert ez bizto­sítja az emberek jobb éle­tét. a haza és a nemzet virágzását. Ha ez a szemlélet érvényesül százezrekben, akik munkál­kodnak, s a párt vagy a népfront nevében az embe­rek előtt fellépnek. akkor erősödni fog munkánknak ez a vonása és növekszik tömeg­ereje. erősödik a nép tömö­rülése és az a nemzeti egy­ség. amelynek fejlesztését szorgalmazzuk. A vezetés nem uralkodás, és az a munka, amelyet mi végzünk, olyas valaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocia­lista haza. a Magyar Nép­köztársaság és népünk szol­gálata. Mindig tudatában kell len­nünk. hogy ml nem ural­kodásra elhivatott, új ki­választottak, hanem a nén szolgálatára rendelt embe­rek vagyunk. ki mennyire törekszik, és mennyit alkot Itt találkoztam a szünet­ben barátommal, Kelemen elvtárssal, aki termelőszö­vetkezeti elnök. Csak pár szót tudlunk egymással vál­tani. . Két évvel ezelőtt te­remtették meg termelőszö­vetkezetüket, ' és így nevez­ték el: Parasztbecsület. Ne­kem ez a név nagyon rokon­szenves. De hallom, hogy otthon, a tsz-ben ők is mon­dogatják: ugy dolgozzanak, hogy a névnek ne csak az első fele maradjon meg, a paraszt, s közben elvesszen a becsület. (Derültség.) Ez a szövetkezet még nem tarto­zik a legerősebbek közé, de az a nézet, amelyet vallanak, már előrevetíti a szocialista parasztot, segít kialakítani gondolkodását. Kétségtelen, hogv ugyanez a folyamat megy végbe az értelmiség soraiban is. Nem­rég levelet kaptam egy pe­dagógustól. s azt írta: ők is törik a fejüket, hogyan ala­kíthatnának szocialista bri­gádot. Elképzelésük sze­rint új ember kovácsa néven alakítanának szocialista jel­legű brigádot az oktatói kar­ban. hogy megmutassák, mi­lyen az igazi szocialista köz­oktatás. pedagógia. Azért említem mindezt, mert szerintem ez az áramlat, a szocialis­ta hrigádmozgalom. nagy­szerű dolog, s meg inkább azzá lesz, ha majd áthatja a várost és a falut, a munkásokat, a pa­rasztokat és az értelmisegie­ket. Ebben kovácsolodik az új ember, aki megteremti az új társadalmat. A Központi Bizottság a legutóbbi határozatában fel­vetette azt a gondolatot, jó lenne, ha a szocialista bri­gádmozgalom továbbfejlőd­nék, s a brigádok arra tö­rekednének, hogy egy-egy műhely vagy gyár, akar egész falvak, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok ilyen jellegűvé váljanak. Nem tudom. lpsz-e ilyen forma és mikor, de az biz­tos. hogy­ha majd kialakul a szo­cialista munlta műhelye, gyára vagy gazdasága, olyan cím lesz, amely né­pünk szemléletében a leg­nagyobb társadalmi rangot vívja ki. te, szilárd hívei Azonkívül rengeteg olyan ember, aki nem marxista gondolkodású, de aki közeledik a szocializ­mushoz. Politikánk azért lenini po­litika. mert mi is úgy dol­gozunk. s úgy kell dolgoz­nunk, hogy az összes dol­gozó osztályokat tömörí­teni tudjuk a szocialista társadalom építésére. ötesztendős hazai gyakorla­tunk feltétlenül azt mutat la mindenkinek, hogy igenis kezdjük megtanulni ezt a politikát, ezt a munkát; s hogy nemcsak a meggyőző­déses kommunisták támogat­ják a pártot, vagy a nép­frontot, hanem a pártonki­vüliek nagy tömegei is. Akik pedig megértik, hoev politikánk az egész népé, az egész népnek szól, ak­kor azt is megértik, hogy ezt a politikát esak az egész nép valósithatja meg a gyakorlatban. a szocializmust csak az egész nép építheti fel. (Taps.) Nálunk sok éven át vita­tott probléma volt. hogy mi is a Hazafias Népfront. Most már mindenki kezdi ifítni, hogy újjáalakulása óta a népfront mindennap léte­zett, tevékenykedett, alko­tott. Nyugodt lelkiismeret­tel állhat a nép elé minden­ki. aki az elmúlt években a népfrontmozgalomban tevé­kenykedett. Egész fejlődési szakasz van mögöttünk, nagy éa fontos dolgok történtek ha­zánkban ezekben az esz­tendőkben. Tevékenységünkről a nép mindenekelőtt az eredmé­nyek alapján alkot véle­ményt: de nemcsak az ered­mények alapján. hanem megítéli a szándékot, a tö­rekvést is. Mert az emberek megértik, hogy ha egyszer aszály volt, nem tudtak vi­zet. húzni az égből, és emiatt kevesebb lett a kukorica. De hogy az adott körül­mények között éa az adott lehetőségekhez mérten megvolt-e mindenkiben a szándék és a törekvés, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat hozza létre, imi csak lehetséges — ez is mértéke a mi munkánkról alkotott véleménynek. Amikor ol.van idők jártak nálunk, hogy egyebek azt mondták: -mi általában olyanok vagyunk, mint a félistenek*, az emberek ak­kor is tudták, hogy bizony földön járó emberek va­gyunk. és most is tudják ezt. Velünk szemben csak olyan követelményeket tá­masztanak, amilyeneket em­berekkel szemben támaszta­ni lehet és kell. Olyant, hogy elég lelkiis­meretesek vagyunk-e, ami­kor elhatarozáaokat kell megfontolnunk, s eléggé vállaljuk-e azt a felelőssé­get. amely elől nem tér­hetünk ki. Az emberek e szerint ítél­nek meg minden vezetőt. Ugy dolgozzunk, hngy ha lehet, az eredmények is dicsérjenek bennünket, d" a szándékol, a törekvést illetően akkor se legyen semmi hiha. ha eredmé­nyeink némelykor szeré­nyebbek. Ezért kevésbé haragudnak az emberek. De ha a szán­dékban és a törekvésben van a hiba. azt nehezen bocsát­ják meg. Azt hiszem, ilyen módon kell gondolkodni mindnyá­junknak. együtt es egyen­ként is, hogy nyugodt lelki­ismerettel állíthassuk: amit ránk bíztak, azt ígvekeztünk becsületesen elvégezni. És ismétlem, soha ne feledjük, hogy amit ügy nevezünk: vezetés, art úgy is számon kell tartani, mint kötelessé­get és szolgálatot. Azt hi­szem, a Hazafias Népfront­nak nem rossz a számvetése. Dolgozzunk úgy vala­mennyien, hogy meg jobb legyen ez a számvetés — fejezte be hosszan tartó tapssal fogadott beszedét Kádár János elvtárs. átadták az erfurti nemzetközi kerteszet! kiállítás diiait A Földművelésügyi Mi­nisztériumban szombaton délelőtt Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter átad­ta az elsó erfurti nemzetkö­zi kertészeti kiállítás díjait a virágaikkal, dísznövénye­ikkel. zöldségféléikkel, gyü­mölcseikkel kitűnt magyar nagyüzemi kertészetek kép­viselőinek. Kits Károly látogatása Baranya megyében Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az Elnöki Tanács titkára két napig Baranya megyé­ben tartózkodott. Megláto­gatott néhány bányaüzemet, majd a Pécsi Tudomanv­egyetem állam- és jogtudo­mányi karán előadást tartott a nemzetközi helyzetről. Kiss Károly felkereste ' a pecsváradi járásban levő Véménd községet is. A jó munka feltételei: a világos cél és a helyes irányvonal Tisztelt Országos Tanács! lélekkel tudjon dolgozni. Legjobb meggyőződésünk és Ha világos célt és olyan lelkiismeretünk szerint ugv irányvonalat lát, amely ki­hisszük és tudjuk: bel- és állta a gyakorlati próbát külpolitikai vonalunk, gaz- és helyesnek bizonyult, IcJ­dasági, közművelődési cél- J« odaadással dolgozik kitűzéseink helyesek. Ez £r£'a hívei ennck a poli. nagyon fontos feltétele an- tikanak? Először is a szóéi­nak, hogy az ember szívvel- alizmus tudatos, igaz, őszin­Megnyílt a nemzetközi galambkiállítás A mezőgazdasági kiállítás területén szombaton ünnepé­lyesen megnyitották a Bu­dapesten negyedízben meg­rendezett nemzetközi ga­lambkiállítást. Keserű Já­nos miniszterhelyettes a Földművelésügyi Miniszté­rium nevében üdvözölte a megnyitón nagy szijnban megjelent hazai e6 külföldi gaiambtenyésztöket. majd dr. Szűcs Lajos, a magyar galambtenyésztők országos szövetségének elnöke vé­gigvezette s kiállításon a megjelenteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom