Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

3 Péntek. 1961. december S. Ha az idBjörós megengedi Két Két múlva nem lesz Mi a garancia ? szántatlan föld megyénkben N Napjainkban már csak egy jelentős fel­adat vár megoldásra a mezógazdasagi munkákat illetően: az őszi mélyszántás. Mivel az időjárás hol kedvező erre, hol nem, egyre indokoltabb a tsz-tagok és ve­zetők érdeklődése: vajon befejezödik-e ez a munka december végéig? Erre a kérdés­re kért választ lapunk munkatársa Be­zár Demetertől, a gépállomások megyei igazgatósága vezetőjétől, aki a következő­ket mondotta: — Közismert, hogy a kedvezőtlen idő­járás nagyon megnehezítette az őszi mun­kákat. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkák az elmúlt évhez viszonyítva előre­haladottnak mondhatók. Az őszi vetések befejezése után mind a tsz-ek. mind a gépállomások erőgépei az őszi mélyszán­tást végzik. — Azok az emberek, akik a határt, jár­ják. láthatják: soha ennyi megművelt talaj nem volt megyénkben, mint jelenleg van. • em voK mér nálunk különös gond a sze­mélyi kultusg és a dogmatizmus, hiszen pártunk Ezt egyébként a számok is bizonyítják, életéből sikerült megfelelő 1960. december 1-ig megyénkben 151 577 hold területet mélyszántottak. Ezzel szem­ben ebben az évben csak a gépállomások 154 896 hold mélyszántást végérték, de emellett a termelőszövetkezetek is fel­szántottak négyezer holdat. Jelenleg tehát megyénkben 158 ezer hold mélyszántás van, ami azt jelenti, hogy legfel­jebb még 25—30 ezer hold mély­szántásra váró terület van. Ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 750 erőgép mély­szánt és ezeknek hozzávetőleg 50 azázalé­ka kettős műszakban hasítja a földet, el­mondhatjuk: 15 nap alatt be tudjuk fe­jezni a mélyszántást, amennyiben az idő­járás nem lesz kedvezőtlen. Ez pedig azt jelenti, hogy — a futöhomoktól eltekintve — egyetlen talpalatnyi terület sem ma­rad szántatlamil megyénkben — fejezte be tájékortatóját Berár elvtárs. Kádár János ás Kállai Gyula látogatása a Magyar Tudományos Akadémián Kádár János, ae MSZMP démia főtitkárának bevezetö­Köeponti Bizottságának eieó >*an a jelenlevők közvet­trtkára, a Minisztertanács hangú eszmecserét foty­efnöke, Kállai Gyula a Mi- ^ttak a tudományos élet msrtertanées elnökhelyettese, időszerű kérdéseiről. A be­az MSZMP Politikai Bízott- saélgetés során Kádár Jó­ságának tagjai és Orbán <**< akadémikusok kéné­Losrtó, az MSZMP Közpon- ^re tájékoztatót adott a ti Bizottsága tudományos és Szovjetunió Kommunista kukuráüs osztályának vese- Pártja XXII. kongresszusa­tője csütörtökön látogatást ">1. a bei- es külpolitika tettek a Magyar Tudományos kérdéseiről. Akadémián. A vendégeket —j betegsége miatt akadályozott Rusznyák István elnök tá­vollétében — Ligeti Lajos 1 alelnök üdvözölte. A baráti taiálkoaón jelen voltak az akadémia vezetői, a* etnök­seg tagjai és számos akadé­mikus. Erdei Fmreibc n&tc, m zfe* Szegedi szőrmebundák budapesti modell bemutatón A különböző üzemek, vál­lalatok időközönként bemu­tatják legújabb termékeiket a kereskedelmi szakemberek­nek. Megtörténik, hogy ki­állításokat is rendeznek. A jövő hét szerdáján Budapes­ten a Bőripari Tudományos Egyesület Szabadság téri helyiségében rendezik meg a kesztyű, szőrmekonfekció és szőrmésből cikkek 1982 évi export-modell bemutató­ját. A Szegedi Szőrme és Börruhakészítő Üzem is el­küldi legújabb készítmé­nyeit a bemutatóra. OÍTcnmillió forint értékű bútor terven feliil Befejezte ez évi tervét a bútoripar E héten már az eigész bú­toripar teljesítette az 1964 -es termelési értéktervét. Az 1961-es terv is 1(1—12 Jól dolgozik a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság Ölést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága A szegedi járási tanács vetkezetek forgalmáról. Be­< egrehaitó bizottsága tegnap számolójából kitűnt, hogy ülést tartott. Megtárgyaltak 1961. első három évnegyedé­a gyermek- és ifjúságvédő- ben ismét jelentősen növe­lem helyzetét, valamint a kedett a kiskereskedelmi községi művelődési állandó forgalom a járásban, bizottságok a Ibi zottoága ina k A kereskedelmi munka tó­munkáját. Foglalkoztak a vabbj javításóra tötab hatá­jarasi földmüvesszövetkezeti kereskedelem vei is. A szegedi járásban a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottság idén szeptember 5-én alakult meg. s negyedéven­ként ülésezik, értéketi az ifjúság nevetősével kapcsola­tos járási ered menyeket és prcublémáka t.. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottság eddig is igen ered­ményes munkát végzett. A járási ifjúságvédelmi bi­zottság községi albizottságai a rossz életkörülmények kö­zött élő fiatalkorúak felku­tatásán túl rendszeresen el­lenőrzik a falusi mozik, ital­boltok s más szórakozóhe­lyek munkáját. Sokat foglal­koznak a községi albizott­ságok tagjai a gyermekeik nevelését elhanyagoló, rossz példákat mutató szülőkkel is. Figyelem mel kísérik az át­tolni gondozott gyermekek sorsát. Különösen jómik ériékelte | a végrehajtó bizottság a pusztaszeri, az algyői, a mó­rahalmi, a sándorfalvi és a szőregi gyermek- és ifjúság­védelmi albizottságok mun­káját. Az ülésen Makra András, a földmüvesszövefkezetek já­rási központjának vezetője raamolt be a íöldmüvesszo­rozatot hozott a járási ta­tevekenysege- nacs végrehajtó bizottsága. százalékkal nagyobb köve­telményeket támasztott a ta­valyinál, de a különböző szervezési, műszaki intézke­desek eredményeként sikerült az éves tervet há­rom héttel korábban telje­síteni. Munkaszervezési íntézkedé­seken kívül új gépek is hoz­zájárultak a sikeres tervtel­jesítéshez. A Bútoripari Igazgatóság vezetői úgy számítják, hogy az iparág az év hatralevő időszakában hét százalékkal teljesíti túl tervét. Az exportterv túlteljesítése még ennél is nagyobb ará­nyú, 10—12 százalékos lesz. A tervezettnél mintegy öt­venmillió forint értékűvel több bútor készül. (MTI) eréllyel és éberséggel elhárí­tani az elmúlt öt esztendő során, s nem is jelentett ez az eljárás komolyabb reális veszélyt — most mégis so­kan megkérdezik: mi a ga­rancia arra, hogy nem tér­nék vissza többé az 1950— 55-ös évek helytelen módsze­rei? Kérdezik tájékozatlan emberek, mert maguk is gyakran hallják; kérdezik jóindulatú és a párt tisztasá­gáért felelősséget érző elv­társak, mert ragaszkodnak a lenini úthoz; és felteszik a kérdést cinikus kispolgárias­sággal olyanok is, akik nem is tájékozatlanok, nem is aggódok, csak úgy gondol­ják. hogy ezzel az érdeklő­déssel zavarba hozzák a kommunistákat. A kérdés maga történelmileg kissé idő­szerűtlen, hiszen mind az SZKP, mind a mi pártunk leszámolt ezekkel a hibák­kal és lezárta a sorompót azok előtt, akik ebbe a ká­tyúba szerették volna vissza­húzni a párt és a népgazda­ság -szekerét*. De hogy újra felmerült, annak kétségtele­nül van némi oka: az, hogy az SZKP történelmi jelentő­ségű kongresszusa alaposan foglalkozott a dogmatizmus­sal és a személyi kultusszal. Tegyük hát félre art a gondot, hogy ki miért szegezi a kommunisták mellének a kérdést, s vegyük sorba a té­nyeket és az érveket, a sze­mélyi kultusz végleges és visszavonhatatlan vereségé­nek bizonyítékait, s a lenini úton történő haladás garan­ciáit. indenekelött szolgál­jon bizonyítékul az, hogy már a XX., de még inkább a XXII. kong­resszusnak a személyi kul­tuszról szóló bírálatát ma­gáévá tette a világ egész kommunista mozgalma, le­számítva ebből a képmutató albán vezetőket, akiknek ka­landorsága nem befolyásolta a nemzetközi egységet — söt, inkább pozitív értelemben jelentett figyelmeztetést: ime, hová vezethet a leninizmus­tól idegen elvek és módsze­rek fenntartása. A különböző pártok nemcsak elvi egyet­értésüket deklarálták, lépé­seket is tettek a pártélet le­nini normáinak visszaállítá­sára, a közélet további de­mokratizálására, a régi hi­bák száműzésére. Mindez egyértelműen érvényes a Kí­nai Kommunista Pártra épp­úgy, mint. a mi kisebb pár­tunkra, legfeljebb a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyik országban gyorsabban, másikban lassabban ment és megy végbe ez a folyamat. Olvashatjuk mostanában a kommunista pártoknak a XXT1. kongresszusról szóló M G A L A M B T E N Y É S Z T Ő FŐISKOLÁSOK állásfoglalását. » tapasztal­hatjuk, hogy a helyeslés, az egyetértés, az azonosulás hangján emlékeznek meg a kongresszusnak az elvi állás­foglalásairól és határozatai­ról Párizsban, Accrában, Berlinben, Varsóban éppúgy, mint Budapesten, Szófiában vagy Bukarestben. Az elvi egyetértés és azonosulás pe­dig nem önmagában való hű­ségnyilatkozat a XXII. kong­resszushoz, hanem ennek hű kísérője a gyakorlati intéz­kedések, határozatok soka­sága, •m 7 isszaterej Leninhez, a yi torzítás nélküli mar­xizmus—leninizmus­hoz: ez a kommunista világ­mozgalom mai gyakorlatá­nak parancsoló jelszava, ve­zérgondolata. Ezt erősíti meg az SZKP hosszutávú prog­ramja is — s ez a program maga is garancia. Emlékez­zünk csak a pártról és az ál­lamról szóló tézisekre! A szovjet párt és állam további útjának, fejlődésének pevs­pektívája az egyre bontako­zó, szélesedő demokratizmus. A szocialista demokratizmus­nál elevenebb ellensége pe­dig nincs a személyi kultusz­nak, a dogmatizmusnak. Hi­szen e két sajátos hiba, tor­zítás csak ott foganhat meg, ahol az előbbiek háttérbe szorulnak. Ha tehát a kong­resszus kidolgozta a kommu­nizmusba való átmenet ide­jére a demokrácia, az emberi szabadság lehető maximális megvalósításának tervét, ez­zel tulajdonképpen a szemé­lyi kultusz újjászületésének lehetőségét teljesen elzárta. I gen, igen. de beszélt-e valaki többet a demok­ratikus centralizmusról a pártban, mink éppen maga Sztálin? Volt-e valami kifo­gásolni való a sztálini alkot­mányban? — kérdezheti bár­ki. Soha és sehol a világon nem szövegeztek előbb ilyen okmányokat. Mégis, mi lett belőlük? Csak részben érvé­nyesülhettek. mert megvaló­sulásukat gátolta az egysze­mélyi diktatúra, a szocialista törvényesség sorozatos meg­sértése. Nem ismétlődik meg ez a folyamat? Az újabb kérdés­re újabb tagadás lehet a vá­lasz. Hiszen a nagyszerű el­veket, azok érvényesülését több oldalról is biztosították. Vegyük csak az SZKP új szervezeti szabályzatát! A kongresszuson elfogadott új szervezeti szabályzat gondos­kodik a vezetés szüntelen felfrissítéséről. Előírja pél­dául, hogy a vezető funk­ciókba általában két egymás utáni valasztason lehet ugyanazokat a személyeket jelölni, s kivételes esetben is csak legfeljebb háromszor. Nem csontosodhat meg a vezetés, sokkal aktívabb lesz a párttagság és a nép ellen­őrzése, nem nyílik mód az esetleges hibák konzerválá­sára. A kongresszus már eb­ben a szellemben tevékeny­kedett, s ezt láthatjuk a meg­választott elnökség és titkár­ság névsoraiból. Ugyanez is­métlődött meg a köztarsasági pártszervezetekben és az al­sóbb pártszervezetekben is. Nemcsak a Szovjetunióban, hanem a többi szocialista or­szágban is olyan vezetők van­nak ma már többségben, akik egyáltalán nem voltak érdekeitek a személyi kul­tusz rendszerében, söt szem­ben álltak azzal, vagy éppen maguk is áldozatai voltak •\alamilyen formában. Más­reszt azok, akik a korábbi veeetőgérdáből ma is élvezik a párttagság és a nép bizal­mit, jórészt, azzal szerezték meg korábbi érdemeik mel­lett. hogy felismerték a hi­bákat és küzdöttek ellenük. A személyi kultusznak, a dogmatizmusnak ma már nincsen szilárd társadalmi bázisa: maga az élet, a történelem rántotta ki alóla a gyékényt. Az újabb eredmények, a páratlan üte­mű előrehaladás, az egész­séges és pozitív néphangulat mind-mind bizonyítja: csak a lenini úton érhetünk célt. S másként ítéli meg a párt és a közvélemény is a szek­tás, dogmatikus magatartást. Ha valaki Sztálin halálakor^ vagy a XX. kongresszus után, vagy 1957-ben még nem la'ott tisztán ezekben a kérdésekben, az nem csoda. Fel kellett ocsúdni, és sok mindent elölről kellett kez­deni! De ma egészen más a helyzet. A dogmatizmussal szemben is lejárt a türelmi idő. Pártunk központi bizott­ságának határozata nyíltan kimondja: téved, aki azt gon­dolja. hogy a baloldali túlzás valamilyen -bocsánatos* bún. A párt ma már elvárja min­den tagjától, hogy lássa: a szektás, dogmatikus, szemé­lyi kultuszos politika végső fokon éppúgy csődbe viszi a szocializmus ügyét, mint a revizionizmus. A történelem mindkettőre szolgáltatott szá­munkra elszomorító példát, hogy ismét emlékeztessünk Albánia és Jugoszlávia ese­tére. Egynémely javíthatatlan revizionista és elkeseredett dogmatikus nem átallja ügy feltüntetni a dolgot, mintha az SZKP és a szovjet állam jelenlegi vezető testülete azért üzent volna hadat a személyi kultusznak és e gyakorlat káros kinövései­nek, mintha maga akarna hasonló helyzetet biztosítani magának. De hogy ez milyen suta érvelés, az mindjárt ab­ból is kitűnik, hogy ha ez lenne a cél, akkor ez tagad­ná az eszközöket. Ez esetben az űj vezetésnek egyéb dolga nem lett volna, mint megvé­deni a személyi kultusz rendszerét és elfoglalni az öröklött, kész formákat. Nem szólva arról, hogy a harc nem most kezdődött. A XXII. kongresszus pontot tett a személyi kultusz fel­számolásának végére és egy­szer s mindenkorra biztosí­totta a lenini elvek szabad, termékeny érvényesülését a pártban és a közéletben, a társadalomban. I 'gy állunk hát a garan­ciával ... De hadd te­gyük még hozzá: aki a biztosítékok számbavételét kéri, maga is tehet egyet s mást. Nem helyes csak má­sokra hagyatkozni. Egyenes gerinc, kommunista szóki­mondás, aktív részvétel a párt- és államügyek intézé­sében, a visszásságok üldö­zése a munkahelyen és a közéletben — ez is mind ga­rancia. Fel kell hagyni a bólintgatással, a mindent fe­lülről várással, a tehetetlen vállvonogatással, s akkor az új. lenini vezetés sokkal szi­lárdabb, aktívabb, egészsé­gesebb közvéleményre tá­maszkodhat és építhet. így aztán minden oldalról biz­tosítva leszünk, hogy a sze­mélyi kultusz sem nagyban, sem kicsiben nem térhet vissza, de még csak be sem árnyékolhatja az egyedül helyes lenini munkastílust. Simon István A Szegedi Pedagógiai Főiskola mezőgazdasági tanszakos hallgatói gyakorlati ismere­teket ls szereznek. A főiskola jól berendezett telepén ismerkednek a növénytermesz­tés ém állattenyésztés fontos abh ágaival. Haszon- és disz galambokat is tenyésztenek ftt» Amint felvételünkön lat ható. a keringőkkel, angolbe gyesekkel- * másfajta ga­lambokkal savasén M örömmel foglalkozz:ak a hallgatók — Ülésezik a Szakszervezeti Világkongresszus A szakszervezeti világ­kongresszus csütörtökön foly­tatta munkáját A dél­előtti ülésen felszólalt Frantisek Zwpka. a Cseh­szlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. Germán Tgtóoa öntaaa» a kongresszus vendége, Reza Ruszta, az Iráni Egyesült Szakszervezeti Tanács Köz­ponti Bizottságának főtitká' ra, valamint a dél-vietnámi, a mastritániai.. az új-zélandi, az argenUz es a finn dol­gozok. kepoxselöja. (M3©

Next

/
Oldalképek
Tartalom