Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

Szerda, IMI. december í. 2 Nyolcadik napja tart az általános sztrájk Dominikában Nincs igazi függetlenség gazdasági függetlenség nélkül A szakszervezeti világkongresszus keddi ülése Kedden reggel, magyBr idő amelyet a szocialista orszá- lenség kivívása után sem szerint 8 órakor a Kreml gok játszanak a gyarmat- csökken. A dolgozók egyre kongresszusi palotájában VI- rendszer ellen folyó küzde- inkább ráeszmélnek az eg.vmány a lakosság napok óta főn megjelent az" utcákon'a Balaguer elnök befelezte tor Grtó"' a Szovjet temben. Hangsúlyozta hogy ség fontosságára országos és tartó tüntetései és az egész rendőrség hangszóró, autója! betegSek tulaSS ^ryczetek Közponü Tana- az utóbb! időben különösen nemzetközi .zlnten^ országra kiterjedt altalanos és arra buzdította a lakossá- hétvégi pihenőjét és - mint csa"ak ell?oke nyltotta ,™eg Afr'kaban indult fel a fel- s ennek ele volt a legutóbb .„„It ,.H. .1 , . ... . _ . J. . . az. V S7xko»rvo7/>I v ái>- szahaHítn mnzea om amp v az afrikai szakszervezeti szoA Dominikát Köztársaság- több pontján úttorlaszokat félelmetes ban hétfőn statáriumot ren- emelt a sztrájktörési kísér- n*gjelonése déltek el. Rz az intézkedés letek megakadályozására, annak a kíméletlen terror- Nyugati hírügynökségek nak egyik megnyilvánulása, beszámolnak a kormányzat amelyet a Balaguer-kor- alávaló provokációiról. Hétkülönítmény tovább fokozta a dominikai nép elkeseredését áruló vezetői ellen. sztrájk ellen alkalmaz. got, hogy törjön be az álta- az AFP jelenti — folytatta A statárium elrendelését lános sztrájk következtében tárgyalásait a polgári ellenmegelőzően hétfőn ls voltak bezárt áruházakba. A riadó- zéki pártok vezetőivel, tüntetések nz ország íőváro- osztagok ezzel egyidejűleg A Reuter szerint a chilei saban, amelyeknek szétosz- kereket oldották és lesben kormány felajánlotta, hogy tatására a katonaság lövése- álltak, hogy mikor csaphat- hajlandó közvetíteni az elkei nrlott ,e- nak le a -zavargások- részt- lenzéki pártok és Balaguer Egyébként mór nyolcadik \ evőire. A jelentésekből ki- között az új kormány megnapia tart Dominikában tűnik, hogy a provokatív alakításának érdekében, az általános sztrájk. felhívásnak senki sem tett Balaguer hétfőn törvényMint már Jelentettük, hétfőn eleget. erejű rendeletet adott ki és délután és este újnbb nagy Ennek ellenére hirtelen ezzel államosította a Trujiltüntetések zajlottak le a do- sorompóba léptek a meg- lo-család tulajdonában levő minikai főváros utcáin. A gyilkolt diktátor hírhedt gu- kereskedelmi és ipari léterendőrség és katonaság ^ibotos szabadcsapatai, a sftmények — építőipari váltobbször beavatkozott és 16- . ,„,..,,„•«,,„„ lalatok, utazási irodák, élelfegyverét Is használta. -Pirosok- és leírhatatlan miszeripari ég dohanygyá. bokán megsebestlltek. kegyetlenkedésekbe kezdtek. rak> stb. _ nagy részét. A tüntető tömeg a város Az AFP tudósítója szerint n (MTI) Újabb amerikai kihívó lépések Nyugat-Németországban Hétfő estére befejezték az Mjnt a TA&ZSZ jelenti, a NDK berlini határán húzódó Nyugat-Németországban álfal javítási és megerősítési lomásozó amerikai csapatok munkálatait. Mint ismeretes, parancsnoksága újabb kihía munkálatok megkezdése- vó lépést tett az NDK tekor, vasárnap, n nyugatiak rtlletén. Az amerikai hadsekatonai egységeket vonultat- reg heidelbergi föhadiazaUátak fel a fallal szemben. Az. sának szóvivője közölte, egységeket most visszaren- hogy Augsburg területéről a delték a határ közvetlen 24. amerikai -hadosztály 1500 szomszédságából. főnyi harccsoportja úton van A bonni kormány minisz- Berlin felé. hogy felváltsa tereinek provokációs jellegű « Berlinben állomásozó amenvugat-berlini látogatásai rikai haderő egyik egyseget., egyébként folytatódnak. Hét- A Berlin felé tartó harccsofön megérkezett Nyugata port éle valószínűleg szerda Berlinbe Mischnlek. n nvu- reggel éri el a Nyugat-Negatnémet kormány áttelepül- metörszágból az. NDK terűtek ügyeivel foglalkozó mi- létén át Berlinbe vezető ornisztere. <5 már az ötödik szágutát bonni miniszter, aki az utób- A Frankfurter Allgemeine bl Időben tüntető látogatás- rámutat, hogy az amerikaira érkezik a -frontvárosba*, aknak ez az eddig legnaSajtójelentések szerint mége gyobb méretű csapatmozgahéten megérkezik Nyugat- tága ezM1 az országúton. A Berlinbe Rrentnno volt kül- . ... ügymlntszter, a CDU-Cflü ab eg>-AItalában nem títparlamentl csoportjának el- p 'ppes provokacios nöke. jellegét. (MTI) döttség tartózkodott a szavazástól — elfogadta azt a svéd kezdeményezéssel előA nyusnfí hatalmak megkísérlik elsimítani nézetei térései ket. Kennedy és Macmillan december 21—22-én a Bermuda-szigeteken London— Washington. (MTI) Ar AP kommentárja megNyugati hírügynökségük állapítja, hogy Kennedy és jelentése szerint hétfőn este Macmillan bermudai találLondonban és Washington- kozója csupán annak a megbán egyaránt hivatalosan beszélés-sorozatnak egy közölték, hogv Kennedy és újabb lánszeme. amely még Macmillan december 21-én, tavasszal kezdődött meg. és 22-én találkozik a Ber- Erre egyébként utalt a hiva-J muda-szlgeteken, hogy meg- talos belelentés is. A hét Vé-t beszélést folytasson a főbb pén kerül sor AdenauerJ nemzetközi problémákról. A kancellár és de Gaulle ia-s washingtoni közlemény utal lálkozójára, Adenauer ésj arra, hogy a kérdések kö- Kennedy két héttel ezelőtti zött szerepel a nyugat-berli- tárgyalt, de Gaulle és Mac-J ni probléma is, majd meg- millan pedig 10 nappal ez.-g allapftja, hogy a két állam- előtt vitatta meg a helyze-' férfi hasznosnak véli a fo- tét. Ezek a megbeszélésekJ írLS'i; megfosztják a kínai népet manyozza olyan feltételek tflrvpnves jogaitól. A csehszlovák küldött bemegteremtését. amelyekben a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok nem gyárthatnak nukleáris fegyvert. A másik Írország kezdeményezésére benyújtott határozattervezetet a közgyűlés szavazás nélkül egyhangúlag magáévá tette. EZ miniszter a -két Kína- képnemzetközi egyezmény megkötését szorgalmazza. arlelen gondolatát szorgalmazta és Javasolta, nevezzenek ról, hogy a nukleáris fegy- ki bizottságot, amely a kérverekkol rendelkező orszá- megvizsgálásában abból gok nem adnak tájékoztatást «««.» más országoknak e fegyVé- indulna kl, hogy -ket Kina rek gyártásáról, a nukleáris létezik és ezt a tényt az az V. szakszervezeti világ- szabadító mozgalom, amely az afrikai szakszervezeti szökongresszus kedd délelőtti lépéseket tett előre a gyár- vétség megalakulása is. ülését. Grisin átadta a szót rnatosítás régi és új formái A kedd délutáni ülésen elIbrahim Zakariának, a Szak- elleni harcban. Nincs igazi sőnek Herbert Wranke, a szervezeti Világszövetség tit- függetlenség gazdasági füg- Szabad Német Szakszervekárának, aki beszámolót ter- getlenség nélkül — ezt vall- zeti Szövetség elnöke monjesztett elő a következő cím- iák ma a szabadságért har- dott beszédet, mel: -.4 szakszervezetek te- coló erők világszerte. Részletesen ismertette a vékenységének és szolidari- \z SZVSZ titkára kijelen- kbt Németország szakszervefásának fokozása a gyarmati tette, hogy a dolgozók es a zeti mozgalmának helyzetét, rendszer felszámolásáért ví- szakszervezetek 'szerepe dön- 8 nyugatnémet szakszerveport harcban*. tő tényező volt a gvarmnti *etl aktivisták, a hékeharcoIbrahim Zakaria. az rendszer ellen folyó küzde- sok üldözésének tényeit, SZVSZ szudáni nemzetiségű lemben. Siker koronázta a maJd kijelentette: a nyugattitkára arab nyelven mon- nemzeti függetlenségi moz- T"tm'" militarizmus nemcsak dotta el beszámolóját. Beve- galom politikai céljaiért in- n fémet nép. hanem minden zetőül áttekintést adott a dftott sztrájkok legtöbbjét ország, a vilagbeke halalos gyarmati birodalmak össze- A szakszervezetek szerepe rllensega is. \éget kell vetomlásáról, arról a szerepről, azonban a politikai függet- ni « nyugatnémet milltanz• musnak. Meg kell akadalyozni, hogy a Bundeswehr atomfegyverekhez jusson. A szónok állást foglalt a német békeszerződés mielőbbi megkötése. Nyugat-Berlin kérdésének rendezése mellett. majd a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak helyzetéről, a szocializmus építéséről beszélt. Lombardé Tnledano, a latin-amerikai dolgozók szakszervezeti szövetségének elnöke. a latin-amerikai szakszervezetek munkájáról szólott. Hangoztatta, hogv a kubai forradalom követendő példát mutat az egész amerikai földrész népeinek. Bjambadorzs, a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke hangoztatta, hogy a mongol dolgozók szívvel-lélekkel támogatják az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatát. Köszönetet mondott a világ népeinek, amelyek elősegítették, hogy a Mongol Népköztársaság végre elfog-' lalhassa törvényes helyét az ENSZ-ben. Ibrahim Nock, a nigériai szakszervezetek küldötte beszámolt a nigériai munkásosztály nehéz élet- és munkafeltételeiről, az afrikai szakszervezetek egységégéről és összefogásáról. A délutáni ülés ezzel véget ért. Ezt kővetően a kóngresziíusi palota üléstermében a szovjet szakszervezetek öntevekeny művészegyüttesei nagyszabású hangversenyt adtak a világkongresszus tiszteletére. (MTI) Hétfőn este minden szónok a Kínai Népköztársaság mellett foglalt állást az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyüJés hét- fegyverrel nem rendelkező háromnegyedőrás megbeszélő délutáni, magyar idő sze- országok pedig nem gyérta- lést tartott egymással az alarint esti ülésén folytatta a nak, vagy nem igyekeznek kítandó leszerelési testület Kínai Népköztársaság ENSZ- beszerezni ilyen fegyvereket, összetételének kérdéséről. Az jogainak megvitatást. Az Mint Reuter-jelentés köz- amerikai szóvivő szerint a ülésen Svédország. Lengyel- li, Valerian Zorin, a Szov- két fél eszmecseréje hasznos ország és Ceylon képviselő- jetunió és Adlai Stevenson, volt és Stevenson. valamint je szólalt fel. Mindhárman az. Egyesült Államok ENSZ- Zorin még a héten ismét tasíkraszállták a Kínai Nép- fődelegátusa hétfőn egy és lálkozik. (MTI) köztársaság ENSZ-jogainak htrSSfésmeezután eiha- As ENSZ-közgy ű!ós keddi ülése tározta, hogy kedden, ma- . „„„__ , , . ,, • gyar idő szerint 16,30 óra- A+ ENSZ-közgyules keddi ENSZ-nek al ke 1 fogadnia*, kor folytatja a vitát plenáris ülésen folytatta a Cooper libériai delegátus Az ENSZ-közgyülés hétfő vitát a Kínai Népköztársa- helytelenítette a nigériai jaesti ülésén két határozatot érvényes ENSZ-jogát vaslatot, azt, hogy -ket kihozott a nukleáris fegyverek helyreállításának kérdéséről, nai kormány létezik ugyan, terjesztésének megakadályo- Leflerova csehszlm-ák kül- de résára. ötvennvolr szavazat- d"tt hangsúlyozta: Itt a« A közgyűlés szerdán MJ Stónéten'l^-toíl hogy V"éget vessenek magyar idő szerint 21 óratat tíz eneneoen — 23 kül ,)nnak a gzégyente9es éi kor _ Urtja ^vetkező ülérendellenes helyzetnek, gét. amely azáltal állott «lü, terjesztett határozati javas- bogy nz Egye! tatot hoav « fltkrsv: tnenta ptdltlkajn következteben sz.éde további részében leleplezte az Egyesült Államok ázsiai politikáját és hangsúlyozta, hogy Amerika rendszeresen megszegi a Laoszra és Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket. Warhuku nigériai külügyOz «s6s évszak bséilléval az annolaiak ujra Kezdik a harcot Holdén Robcnto, az angolai felkelők New Yorkban tartózkodó vezetője, hétfőn egy gyűlésen kijelentette, hogy az esős évszak beálltával" csapatai azonnal megindítják a partizánharcot a portugál egységek ellen. E küzdelem egészen addig tart majd — mondotta Roberto —, amíg Portugália el nem Ismeri Angola jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre. (MTI) A kommunizmus és az állam A Pravda dzerkessslőttégi cikke A

Pravda keddi száma szerkesztőségi cikket közöl -A kommunizmus és az állam* címlyamatns megbeszéléseket, rnind Berlinnel foglalkoztak t A szerkesztőségi cikk rámutat, amelyeknek első két állomé- Párizsban rendkívül nagyj hogy az állam szerepe a szocializsa a tavaszi washingtoni es fipvPiemmei fogják kísérni a' musért és a kommunizmusért vívott a nyári londoni találkozás mFtlbegzéiéseifet, hiszen aj harcban •— a társadalom forradalmi volt- francia államfő korábbi ál * átalakításáról szóló marxista—leniAz angol főváros diplomá- láspont)a mpg minriig vem* ntgt® tanítás egyik alapvető kérdése, ciai megfigyelői r-zerint a „tílfpzntt Általában jólérte-í Óriási jelentőségű az új élet épílélegsürgosebb feladat nz, hogy &ült kftrftk gzerint dp Gnulle'sének gyakorlata szempontjából végre cpyseges nyugati ál- a Macmillan-nel folytatott' egyik legfontosabb kérdése nz egész láspontat álHkítsanak kt a megbeszélésein minden két-' nemzetközi kommunlstá és munkasSzovjetunió és a^ nyugati ha- séget kizaróan kijelentettej mozgalomnak. < A proletárdiktatúráról szóló marJ xlsta—leninista tanítás — folytatja a 'i lap — a munkásmozgalomban jelent' kező opportunista Irányzatok ellen talmak megbeszéléseivel 'egt kapcsolatban. Nem titok, hogy ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Ősszel a nyugatiak még azt remélték, hogv a tárgyalásokra vonatkozó egységes nyugati álláspontot mar december 13-á, a NATO-tagállamok miniszteri tanácsának párizsi ülése előtt sikerül kidolgozni és azt a tagállamok képviselői ezen nz ülésen már jóváhagyhatják Ez az elgondolás azonban zátonyrafutott de Gaulle merev magatartásán. De Gaulle továbbra is makacsul kitart korábbi véleménye mellett, amely szerint nem lehet tárgyalni addig, amíg a Nyugatra -nyomás nehezedik*. * KPZÜ oppui iunisi« II ANY/.aiuR. T'IFEII ülést tartott a genfi J folytatott kérlelhetetlen harcban ntá, , , , * kult kl és fejlődött. Ezek nz lrúnyatomerteKezlet * 7ntok közvetlen elődei voltak a mai Hrói.Hi* nto^f ,-„-• reformistáknak és a tudományos tott^lenfben a" atátfe^-í Kommunizmus vulgarlzálótnak. ver kertetek serol tárgyaló haromhatálmij d)ktatúrft mAlyséb esen demokratikus, dik^ües azóta. hogy az /rte-J rP'1" Jellegét5 Partunk - mondja » ii? oa -m ü.htá! továbbiakban a cikk - Lenin javaskezlet november 28-áfi ujbolj ra t6bb mim fél évgza2addal megkezdte munkáját. , kommunista vllágmozga,A lom történetében első Ízben, prognnt a keddi [teen ffi S , ramjába foglalta a proletárdiktatúra és az amerikai küldöttség kiví?,ág(inak feladatát. Országunk vezetője megjegyzéseket fű-, torradalmt munkásosztálya a lenini zött az újabb szovjet javas-J part vezetésévet szilárdan rálépett latokhoz. (MTI) ' erre az útra és győzött, 1917 októberében létrehozta a proletariátus diktatúráját. A pártnak és a szovjet államnak B szocializmus győzelméért folytatott harcokban szerzett történelmi tapasztalata a népi demokratikus országok szocialista építésének gyakorlata. a vilégfejlödés egész, menete igazolta a proletárdiktatúráról szóló marxista—leninista tanítás helyességét. ar* és Lenin kiemelte, a tör* |yj| ténelmi tapasztalat megerősítette, hogy a munkásosztálynak azért van szüksége a proletárdiktatúrára, hogy elfojtsa a kizsákmányoló osztályok ellenállását, megvédje és megszilárdítsa a forradalom vívmányait, megakadályozza a kapitalizmus visszaállítását. Célja a szocializmus felépítése, a kizsákmányoló osztályok és az osztályantagonizmusok felszámolása. Országunkban a szocialista társadalmi viszonyok olyan érettséget, olyan mnRn.sfOkú fejlettséget, értek el, hogy a proletárdiktatúra állama álnőtl népi szocialista állammá. A népi állam fogalma fejezi ki legjobban mai államunk lényegét. Csak betűrágók vethetik fel így a kérdést: vajon a népi állam kifejezés nincs ellentmondásban azokkal a bíráló megjegyzésekkel, amelyeket Marx annak idején Lasseile tételéről, a népállam jelszaváról tett? A kérdés ilyen felvetése teljesén értelmetlen. Merőben különböző, egymással összefüggésben nem álló fogalmakról van szó. A nép akaratát kifejező népi állam hivatott megszervezni a kommunizmus anyagi és technikai alapjának létrehozását, a szocialista viszonyok kommunista viszonyokká való átalakítását, htvatott ellenőrizni a munka és a fogyasztás mértekét, biztosítani a nép fokozódó Jólétét, védeni a szovjet emberek jogait és szabadságjogait. a szocialista jogrendet és a szocialista tulajdont, hivatott a tömegeket a tudatos fegyelem és a kommunista munkaszernlélet, szellemében nevelni, szilárdan biztosítás az ország védelmét és biztonságú megvédelmezni nz egyetemes béké. és normális kapcsolatokat fennta: Ütni minden országgal. A

pártélet és az állami élet tantál szabályainak teljes he' reállitása, a szocialista derm • rácia valamennyi intézményének 1 lyes működése, a köztársasági és helyi hatalmi i és igazgatási szert jogkörének kibővítése, a törvény módosítása, a kormányszerveknek a közvéleménynek nz Igazgatási •• parélus tevékenysége fölött gys' rolt fokozott ellenőrzése, a szaks vezetek és a többi társadalmi s' vezet szerepének növekedése, a 1 fontosabb állami kérdések imr szokásossá vált országos megvita — ezek és más tények szemlélte' mutatják, milyen úton fejlődik n államunk. Az SZKP XX. kongresszusának irányvonala, amely a pártélet és az