Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

3 Szembaf, 1961. december 30. „Megismertük a szovjet embert!" Beszélgetés a Hazafias Népfront Országos Tanácsa békevonatának szegedi utasaival Szegedről négyen ültek azon a több mint három héttel ezelőtt Budapestről Moszkvába induló különvo­naton, amelyen a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a magyar békemozgalom leg­jobb munkásait, dolgozókata munka valamennyi frontjá­ról küldte el a Szovjetunió­ba, hogy megismerkedjenek a szocialista tábor vezető hatalmának polgáraival, a világ békéjéért küzdő szov­jet emberekkel. A négy szegedi utas: La­C6án Mihályné országgyűlési képviselő. Balázs Imre peda­gógus, Oltvai Ferenc, a Sze­gedi Levéltár vezetője és Sziládi Sándor, a MÁV Igaz­gatóság munkatársa azóta mar több élménybeszámolót is tartott arról a felejthetet­len két hétről, amit Moszk­vában és Leningrádban töl­töttek. De még egyikükben sem csitult el az élmények izgalma, még ott vibrál ben­nük egy-egy különösen em­lékezetes élmény pillanata, a kavargó hatások, tapasztala­tok és benyomások kavar­gása még most sem halkul. Lacsán Mihályné az egyik szovjet cipőgyárban tett lá­togatásáról beszél. Találko­zásáról a szakmabeliekkel, szovjet asszonyokkal, akik úgy fogadták, mint maguk közül valót, aki távoli útról hazaérkezett. Beszél az üzem óvodájáról, a munkakörül­ményekről és arról is. mi­lyen szép Leningrád. Balázs Imre iskolákat látogatott. Sziládi Sándor Moszkvában, az ottani vagongyár és a szerszámárugyár dolgozóinak volt vendége. Oltvai Ferenc pedig — lévén levéltáros — a Forradalmi Múzeumban töltött néhány kedves órát többek között, s megismer­kedett a múzeum levéltárá­ban levő magyar anyag szak­értőjével, Mojszej Marko­vics Csernvakowal, aki sze­retettel, szívélyesen mutatta meg az anyagnak főleg a Tanácsköztársaság idejéből származó értékes dokumen­tumait. S mind a négyen ugyan­azzal fejezik be mondaniva­lójukat: bármerre jártunk, mindenütt derűs mosollyal, szíves, előzékeny emberek­kel, segítőkész barátokkal ta­lálkoztunk. így, ilyennek is­mertük meg a szovjet em­bereket Eredményes-e az üzemek és a képzőművészek kapcsolata? Beszélgetés Szelesi Zoltán műtörténésszel Darupályát állítottak üzembe tegnap az újszegedi szövőgyárban • mozgalom keretében köze­lebbi kapcsolatot teremtet­tek az üzemekkel. Hogy mű­vészetükben, alkotó munká­jukban milyen eredményeket szült ez a kapcsolat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a szegedi felszabadulási pá­lyázaton szereplő művek esz­mei és formai gazdagodása a korábbi alkotásokkal szem­ben. Helyes kezdeményezés Szelesi Zoltán műtörténész a következőket mondotta a képzőművészek és az üze­mek közt kialakult új kap­csolatról. — Feltétlen eredményes ez a mozgalom, amely új szí­nekkel gazdagítja a szegedi képzőművészeti életet. Mű­vészeink munkáiban a tema­tikus jelleget mindig azok az alkotások adták és adják meg, amelyeket az üzemek­ben készült vázlatok alap­ján munkáltak ki. Hogy csak utaljak néhány példára, ezek közé tartozik: Pintér József Kábelgyári hegesztők; Tápai Lajos Szerelőcsarnok; Major Jenő Ponyvakészítés és Kormos István Aszfalto­zok című alkotása. Pintér és Tápai képét például annak idején nemcsak díjazta, ha­nem meg is vásárolta a vá­rosi tanács. £ ez a példa nemcsak erkölcsileg, szak­mailag. hanem anvagilag is sarkallhatja művészeinket arra, hogy minél több kvali­tásos üzemi témájú kepet fessenek a jövőben. Ragaszkodás a mű hős — S az üzemek — mon­dotta Szelesi 7.oltán — nem­csak témát nyújtanak művé­szeinknek. Kell-e nagyobb elismerés egy-egy alkotómű­vész számára annál, amikor az üzem ragaszkodik az ott készült műhöz, és megvásá­rolja. Major Jenőtől az Üj­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat, Kormos Istvántól és Vincze Andrástól a Sze­gedi Köztisztasági Vállalal, Rimanóczv Gézától és Bánszkv Tamástól a Szegedi Kenderfonógyár, Vlasics Ká­, rolytól pedig a Szegedi Tex­Január elsejével nevet vál- bozon például ragyogó szőke tüművek vásárolt képet, toztat a Doboz- és Műanyag- nói fej volt látható. De nem- j Az eg üzemek fcépvise­kesz'tö KTSZ. mivel a gu- csak az egyiptomiaknak tet-(15jnek tartott tárlatvezeté­miipari szövetkezet veszi at szenek a szóké nők. mert a i is sayva Szelesi Zol­tőle a müanyagrészleget. A szegediek is szívesen ragaszt-1 tkn hangsúlyozta, hogy azok Annak idején lapunkban mai voltak üzemek, amelyek hírül adtuk, hogy a szegedi 1961-ben meghívták alkotó­képzőművészek a Hazafias munkára a hozzájuk jelent­Népfront és a Szakszerveze- kező festőket. Voltak vi­tek Csongrád Megyei Taná- szont olvan üzemek ls> ame_ csa által kezdeményezett jyektől festőink nem kaptak név szerint azt a festőt hív­ják meg magukhoz, akit ők akarnak, akit már ismernek. — E szervező munka fon­tosságát mi sem indokolja 112 pscr tanuló a dolgosok középiskoláiban Az elmúlt tanévben orszá­gosan 85 000-ren, az 1961 — 62-es oktatási évre pedig 112 000-ren iratkoztak be a dolgozók középiskoláiba. Te­kintettel a nagyarányú lét­számemelkedésre, az eddigi­nél is fokozottabban gondos­kodtak arról, hogy semmi ne meghívást, noha ezt kérték tőlük. Ilyenformán ezek az alkotóművészek elmaradtak olyan témák megfestésétől, amelyek pedig foglalkoztat­jobban — mondotta végeze- ! akadályozza n hallgatók za­tül Szelesi Zoltán műtörté­nész —, mint az, hogy 1962 nyarán, a szabadtéri játé­kok időszakában, kerül meg­rendezésre az I. Szegedi Or­ták őket. Talán könnyebb szagos Képzőművészeti Kiál lenne a jövőben a festők és lítás. amelynek feltétlenül az üzemek közti kapcsolat tükröznie kell a szegedi kép­további megerősítése, ha a zőmüvészek és üzemek ösz­Szakszervezetek Csongrád szefogasának nagyszerű té­Megyei Tanácsa azt tolmá- nyét. csolná, hogy egyes üzemek L. F. vartalan tanulását. A gimnáziumokban és a közgazdasági technikumok­ban mind az esti, mind a levelező tagozaton bevezet­ték a rendszeres osztályfő­nöki órát. Erre azért került sor. mert az utóbbi években egyre inkább »fiatalodnak­a hallgatók, s emiatt több figyelmet fordítanak a neve­lési feladatokra. Az Oiszegedi Kender-Len­szövő Vállalat felvetőüzeme az első emeleten van, a szö­vődé pedig egy másik épü­let földszintjén. A felvető­ben készülő lánchengereket nyeg gyártásához valő fonal és a henger súlya 430 kilo­gramm. Fél évvel ezelőtt kezdték el építeni a lánchengerek mindeddig úgy vitték át fel- szállítására szolgáló daru­használási helyére, a szövő­débe, hogy előbb kocsira rakták, majd liftbe, lent is­mét kocsira, azután áttolták a szövődébe, s ott egy má­sik targoncán szállították raktározásra. Ez a müvelet túloniúl.. íassp yolt. és nagy fizikai megterhelést jelen­tett a dolgozók számára, hi­szen például egy szobasző­pályát, s tegnap adták át rendeltetésére. Most a felve­tőben úgynevezett macskára teszik a lánchengert, majd egy gombnyomás után fel­nyílik az ajtó, és a henger az út fölött -átsétál* a szö­vődébe. Ugyanilyen módon küldik vissza az üres lánc­hengereket is. A szerkezet kitűnően bevált. Miért változtat nevet a dobozkészítő szövetkezet? A Gumiipari KTSZ veszi át a műanyagkészitést Az ismeretlen megtalálók Bálint Mihályné elindult állóig, onnan futottak a pos- tán összes igazolványait. Egy konyhabútort venni. Nem táig. a levélfeladó ablakig, másik leány megtalálta és egyedül: Máriával, jó isme- -Tessék mondani, nem ta- amikor az igazolt tuladonos rősével. Útközben aggódva láltek egy kézitáskát? ...« T* edesany.iával eljött. érdek­beszélt Bálintné arról, hogy és elmondotta. mekkora lödött, aztán megtudta, hogy férje, aki vasutas, már két volt. milyen színű. 2050 fo- megvan, ő is majdnem el­r.apja nem jött haza a szol- rint volt benne. -De igen...* ájult. Nagy ' Örs László gálatből. Aggódik, hogy ba hangzott a válasz. egyetemista a Pobjeda kar­ja történt, ezért betértek a Mária fogta meg Bálint- óráját hagyta a levélfeladó Széchenyi téri nagypostára, nét, hogy össze ne essen, osztály egyik asztalán s egy hogy felhívja telefonon fér- Most oldódott fel az a ha- honvéd találta meg. Félóra je vezetőit. A fülkében si- lálos izgalom, amely a tás- múlva lélekszakadva, verej­került is megtudnia, hogy ka elvesztésének felismeré- fékezve jött vissza a diák nincs semmi baj. még este sótól idáig egyre fokozódott és nagy kő esett le a szívé­megjön a várva-várt férfi, benne. Csak később kérdez- ről, amikor átvette koráb­aztan mentek tovább — ha- te meg: -Ki adta be?- ban ajándékba kapott, sza­zafelé. Ugyanis közben -Ha jól emlékszem, egy kö­meggondolta Bálintné, hogy zépkorű férfi..— felelte mégsem veszi meg most a az ablak mögül a postás, bútort, majd az urával Csak ennvi: ismeretlen, együtt. Már a Debreceni ut- becsületes ember. Aki nyil­ca felé jartak — a Sziliért vánvalóan Bálintné után későbbiek folyafhán viszont gatták ezeket a címkéket valószínűleg a Fésűs- és Bő- Máskor azonban bajba ke­röndös KTSZ könyvkötői rültek, mert nem tudták, jönnek át hozzájuk. Ügy hogy az arab felírást hogyan mondják: -tisztázódnak a kell elhelyezni a dobozon. profilok*. És mi újság a do- Végül Budapestről bozkészátöknél? hozzá segítséget. A jelenlegi garnitúra — A terv szerint 1962-ben 31 ember 1955 ota gyárt do- it 20 százalélckal nö­bozokat. 1961-ben egy-egy m " negyedévre már 300 ezer vélik az exportdobozok gyógyszeres doboz. 25—30 mennyiségét, de olymódon, ezer olyan doboz, melyet a hogy nem gyártanak keve­külkere.skedelem használ fel és 200 ezer olyan doboz ju­tott. amelybe a hazai keres­kedelem csomagol különféle árucikkeket. Különösképpen az export dobozok érdeklik sebbet belföldre sem. A Hu­szár utcai üzemet még az első negyedévben kibővítik, s a jelenlegi három helyről oda (vonják össze a dobozké' természetes velejárói a kép­zőművészek rendszeres üzemlátogatásainak. és a kölcsönös érdeklődés a jö­vőben is meghozza a maga kaptak | gyümölcseit. Újabban is jelentkeztek képzőművészek, akik pél­dául a Kábel- és Sodrony­kötélgyárba, a Szegedi Fale­mezgyárba, a Szegedi Tég­lagyárba. a Vízügyi Igazga­tóság telepeire, a Tápéi Ha­jójavító Vállalathoz, a Sze­gedi Ruhagyárba, a Csong­rád Megyei Építőipari Vál­lalathoz kívánnak menni és az üzemek, vállalatok életét sugárút 45. alatt laknak amikor az asszonv rémülten kiáltott fel: -A táskám!* — Hol hagytad?-. — -Biztosan a postán, bent a fülkében, másutt nem voltunk. Több mint kétezer forint volt benne, a KST-t most vetíem fel. jaj, iste­nem, ha az uram megtud­ja! .. .« Egy középkorú férfi Éppen jött a villamos, az­zal mentek a központi meg- csületességét.. A két hónapi „termés" és még számos ment a telefonfülkébe, ott módja lett volna zsebrevág­ni a pénzt és utána beadni a táskát az illetékeseknek: tessék, találtam. Nem igy történt, rögtön megfogta a talált holmit, a másét, és minden vizsgálat nélkül nyújtotta át az ablakon ... Bálintné néhány soros leve­let írt szerkesztőségünknek, voltaképpen az ismeretlen középkorú férfihez: -...Há­lával gondolok reá és szív­ből köszönöm végtelen be­zott füstcső dolog. mára nagyon becses órát. Később a honvéd ismételten érdeklődött: jelentkezett-e már a tulajdonos és meg­nyugodva távozott — jót tett embertársának. Csak a becsületesség köti őket össze Soha nem fordult elő. hogv az elvesztő és a meg­találó találkozzon. Csak gondolatban ismerik eev­mást és a becsületesség köti össze őket.. Előfordul, hogy az aki észrevette, hogy va­lamit otthagytak, nem mind­járt vitte az ablakhoz a ta­lált tárgyat, hanem először tűnődött: milyen szép oár kesztyű ... Aztán mégis fe­lülkerekedett benne a jóér­zés ... És amikor hiába kérdezik: -Nem találtak egy töltőtol­lat?- , pedig az illető tud­ja, hogy otthagyta. Valaki elvitte . . . Ezek a -valakik­Meg szerettük volna tudni az illető kilétét, de nem si­került. A megtalálónak nem kell igazolnia magát, csak Embertársaiknak segítenek megjelenik az ablaknál, s az átvétel után már távozik is - ismeretlenül. Ilyen Ablakon TsmeretTe'in,"bewü7£ levélszekrénybe *vben " ke" tes emberek. A postának ™intecv 20-at nem kötelessége, hogy kitr­szóra- fejtse a vélt tulajdonost — ha talál is címet az elha­gyott tárgyakban —, amíg az esetre rendszeresen sor ke­rül, mert bizony, családi gondokkal telt, vagy kozott ember mindig akad a postát felkereső sok táv­tő fiókja például tele csupán kéthónapi van •ter­Az elmúlt esztendőben 125 dr>bják bc, a ^mélyazonos­tárgyat nyújtottak át a kis ságl 'Sazolvanyokat a postai er«íile­mintegy 20-at találtak) — a tárca, vagy a táska többi értékes tartalmát pedig el­tulajdonítják. Viszont egyre kevesebb az ilyen ember és több Szegeden is az olyan, mint a középkorú férfi, a fiatal lány, a hon­véd és a többi ismeretlen, iratfeladó telefonáló sze- r"em jelentkezik. Két hónap °?vre mely kozott. A csoportveze- miiltán elküldik a dolgokat a budapesti 70-es postahiva­talba (rugalmasabban is me; másról* van sző - kesz- lehetne oldani). Nemrégiben b*M"letes ember. őket. hiszen azzal dicseked- ' ' . . Kh „ ; szeretnék megörökíteni vász „,wv sem á.vevöiük. szitokét. A munka jobb meg-, g remé,jük klván a belső szalh- ságuk teljesülni is fog. hetnek. hogy sem átvevőjük, a MODEX. sem a külföldi cégek nem emeltek még tások gyártmányaik miatt minősé- várjkk gi kifogást. Az exportra kerülő dobo­zokba a rendelők általában kötött árukat, női és férfi selyemholmikat, tréningru­hát. harisnyát csomagolnak. A dobozok igen tetszetösek, elegánsak. Nyomtatott cím­kéik kivitelére jellemző, hogy némelyiknek darabja forintba, forint ötvenbe is belekerül. Sok európai, kö­zép- es távolkeleti ország lakói ismerkednek meg álta­luk a' kulturált magyar cso­magolástechnikával. Néha örömet, néha meg fejtörést okoz a dobozkészitőknek a sok szén dobozcímke. Az egyik Egyiptomba kerülő Uo­szervezéeétől, lecsökkenésétői azt hogy a szövetkezet pénztárcája észre sem veszi a műanyagrészleR leválásá­ból eredő termelési értékki­esést. Előkészület a szegedi országos tárlatra — A tapasztalat — mon­dotta erre Szelesi Zoltán — azt mutatja, hogy szépszám­Ssabáiyoztók az éleim szerek ós a hcíSLcr• és;-vegy cikkek házhoz szállítási diját A Belkereskedelmi Minisz­térium szabálvozta az élel­miszerek. háztartási és ve­gyicikkek házhoz szállítási diját. A vevőknek felszámí­tandó dijakat az alábbiak szerint állapították meg: a heti és havi előrendelésre felszámítani. Alkalmi téte­lek szallitasa esetén egy fo­rinttól 100 forint értékig 7 forint, 101 forinttól 200 fo­rintig 10 forint. 201 forint­tól 300 forint értékig 15 fo­rint a házhoz szállítási díj. A 390 forint értéket megha­naponta házhoz szállított cik- ladó tételek házhozszállítása kek után az áru értékének ingyenes. Az új házhoz szál­10 százalékát kell házhoz literi díjszabása 1962. január szállítási díjként a vevőnek 1-től lép életbe. tyükkel, párással és egyes darabokkal. Már jóideje ott hever egy nyitott levél — benne több lap, rózsaszínű feladóvevény — Zámbó Ilonának, Sziliért sor 30. sz. alá címezve. Balatonal­mádiból küldték a bélyegző szerint. Találtak egy babfő­zelékkel teli alumínium lá­bost fedővel — kimosták és eltették. Hajdú Imre egyetemi hallgató jegyzetfüzete is oU | lapul a fiók alján. Egy pi­ros pénztárca hat frankkal és egy papírba gyűrt kihú­zott foggal, várja gazdáját. Ugyancsak pénztárca, feke­te. piros szegéllyel, benne egy köteg lottószelvény ró­zsafüzérrel átkötve. Valószí­nűleg Juhász Tivadarné tu­lajdona, mert az Országos Reuma- es Gyógyintézet ki­menőt engedélyező cédulá­ján ez a név szerepel. Azon­kívül 398 forint is volt a tárcában. Ezt befizették a pénztárba és ott vár az iga­zolt tulajdonosra. Beadtak egy postás tányérsapkát is, de gazdája -házon belül* nem akadt. A talált listán szerepel többek között egy pár férficipő, sok golyós- és töltőtoll, szemüveg, nyári takaró, bot, köteg zománcc­egy leány otthagyta a pos-Markovits Tibor Váltsuk meg elővételben vasúti jegyeinket — kéri a MAY vezérigazgatóság A kéri hogy MAV az menetjegyét vezérigazgatóság debb idő alatt, kényelme­utazóközönséget, sebben történhet a jegyvál­lehetülec ,as Az követeiért külön X1 1U 18 díjat nem kell fizetni, elővételben váltsa meg azon )pgyét elővételben az állomáson, amelyikről váltja meg. közölje a pénz­utazni kíván, mert. ezzel a tárossal, hogy melyik na­torlódás elkerülhető és rövi- pon kiván utazni. Szombaton húzzák a 2., vasárnap a 3. és a 4. békekölcsönt Az Országos Takarékpénz­tár december 30-án és 31-én rendezi a 2.. a 3. és a 4. bé­kekölcsön 1981 második fél­évi húzását, s így igen so­kan már kisebb-nagyobb nyereményük tudatában kö­szönthetik az új esztendőt. A sorsolásokat Budapesten, EZ Egyetemi Színpadon (V. kerület. Festi Barnabás utca 1. sz.) tartják. December 30-án, szomba­ton délután fél három órai kezdettel a 2. békekölcsön 133 000 kötvényére 26 rm'iió forintot sorsolnak. December :)l-én, vasárnap delelőt! 10 órakor kezdődik a húzás, s két óra alatt bo­nyolítják le a 3. és a 4. bé­kekölcsön sorsolását. A 3. békekölcsönből 159 000 köt­vényre 43 millió forint, a 4. békekölcsönből pedig 115 000 kötvényre 27,6 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában, A kétnapos hú­záson tehát a három béke­kölcsönből több mint négy­százezer kötvényre csaknem P9 millió forintot fizet visz­sza államunk január 8-tól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom