Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

3 Péntek, 1961. december 29. Átadták üzemelésre a rudabányai vasércdúsító művet Tovább szélesednek a magyar—bolgár kulturális kapcsolatok Rudabányán 1952. őszén alakuló pátércből mágneses ! A Kulturális Kapcsolatok kezdtek hozzá a vasércdúsitó- szeparálok segítségével kümü építéséhez. A pörkölő- lönválasztják az ércet a nem részlegben két, harminc mé- hasznos ásványoktól. ter hosszú forgatható dobke- A pörkölő és szeparáló mencével 1960-ban kezdték részleget ez év szeptembemeg az üzemi próbákat, rében kapcsolták egybe és Azóta sok nehézséget küz- csütörtökön sor került az új döttek le, a kemencék belse- létesítmény üzemszerű díjét és a gázégőket is átalakí- adására. tották, hogy elérhessék a kí- Borsod megye új létesítmévánt, hőfokot. Az idén kezd- nyében jövőre kétszázhetventék meg a próbaüzemelést a ezer, 1963-tól pedig évente szeparáló részlegben, ahol a négyszázezer tonna pá tércet pörkölés során vasoxiddá dolgoznak fel. (MTI) Intézetében december 21—tői 23-ig tárgyaltak a magyar— bolgár kulturális egyezmény 1962. évi munkatervének kiegészítéséről és módosításáról. A jövő évben tovább szélesednek a kapcsolatok az oktatás, valamint a művészet területén, bővül az együttműködés az alkotó szövetségek és a TIT vono-lán. Nagyobb iparművészeti kiállítás cseréjére is sor kerül. A mi „szűzföldjeink" Negyvenezer fiatal vett részt Csongrád megyében a Ságvári Endre kulturális szemlén A KISZ Csongrád megyei bizottsága megjutalmazza majd azokat a KlSZ-alapszervezeteket, Csupán egyetlen száminál, a másik ok a fiatalok részténnyel is bizonyíthatjuk, vételensége. Alig jelentkezhogy a KISZ, a SZOT, a nek a kórusokba. A jövőben SZÖVOSZ. a Hazafias Nép- megkülönböztetett figyelmet front és a megyei tanácsok kell majd fordítani a falusi melyek a létszámhoz viszoáltal meghirdetett ifjúság kulturális nevelésére, nyitva a legtöbb fiatalt szerötéves kulturális szemle A kulturális tömegmunka vezik be az olvasómozgaelső éve szép eredménnyel 1961—62-ben egy mégha táró- lomba és be is számoltatják zárult Csongrád megye- Zott eszmei célkitűzést tá- őket az elolvasott könyvekben. mogat. 1962 nyarán rendezik ről. Az első helyezett alapAz 1960—61-es évben ötezer- meg ugyanis a VIII. Világ- szervezet ezer, a második rel nőtt a rendszeresen ol- ifjúsági Találkozót. 500, a két harmadik pedig vasók tábora a fiatalok kö- Ezért most a kulturális 250—250 forint értékű zött. A szentesi járási szemle középpontjába a könyvutalványt kap. könyvtár olvasói közül ta- béke és a népek közötti A szemle valamennyi ágávaly ÓOO-an neveztek be a barátság gondolatát állít- ban kulturális szemle egyik leg- ják. pályázatot írt ki a KISZ népszerűbb ágába, a József Valamennyi művelődési ág- Csongrád megyei bizottAttila olvasómozgalomba. A ban sajáto6 eszközökkel kell sága. szegedi Ifjúsági Ház könyv- kifejezésre juttatni a béké- Az jrodalmi pályázatra kólára 500, a kisteleki 160, a ért folytatott harc gondola- zépiskolások és ipari tanutiszaszigeti 74, a sándorfalvi tát. lók, valamint dolgozók küldkönyvtár pedig 45 új, rend- E célkitűzés hatja át a hetnek be verseket, novelszeres olvasót tart számon, kulturális szemle legfőbb lókat, egyfelvonásos jeleneA szemlét meghirdető szer- ágát, a József Attila-olvasó- teket. Mindenki részt vehet vek az egyéves tapasztalat mozgalmat is. A mozgalom a pályázaton, aki hivatásalapján. e mozgalmat széle- jó megszervezése érdekében szerűen nem foglalkozik irosebb körben szervezik az az elmúlt napokban értekez- dalommal. Hasonlóképpen 1961 62-es évben, leten vitatták meg Szegeden képzőművészeti, népi díszítő. Az elmúlt évben a kultu- a szakszervezeti székházban iparművészeti, valamint tarális szemle az ifjúság kul- a KISZ-titkárok és a könyv- tó-pályázatot hirdet a KTSZ turális nevelésének kialakult tárosok a közös feladatokat Csongrád megyei bizottsága. rendszerévé, széleskörű tómegmozgalommá vált Csak Csongrád megyéből 40 ezer KISZ-tag és az ifjúsági szervezeten kívülálló fiatal vett részt a szemle különböző ágaiban. Tömegmozgalommá válása összefügg azzal, hogy szervesen kapcsolódott az -Ifjúság a szocializmusért--mozgalomhoz, mint annak harmadik követelménye. A szemle sokoldalú programja változatosabbá. színesebbé lette a KISZ-szervezetek életét. A KISZ Csongrád megyei bizottsága megállapította, hogy nem minden ifjúsági szervezet élt a mozgalom nyújtotta lehetőséggel. A kulturális munkát nem tartották egyéb feladatokkal egyenértékűnek. Az 1960— 61-es évben — a Liszt—Bartók évfordulók miatt — a zenei nevelés került előtérbe. Sajnos, a falu lényegesen lemaradt a város mögött. A falun számszerűségében és színvonalában isigen gyenge a kórus- és zenekari mozgalom. Ennek oka egv részt hogy kevés szakképzett kórus működik. Elkészült a kenderfonógyár jövő évi műszaki fejlesztési terve Minden évben, sőt min- idő lerövidülése lenne, hadén negyedévben elkészíti nem a szárított fonalak műszaki fejlesztési tervét a mennyisége is növekednék. Szegedi Kenderfonógyár is. A szárazfonóban több újítást Jövőre különösen gazdag fel- vezetnek be, s tovább próadatterv kerül majd megva- bálkoznak a műanyagból kélósításra. amely nagy terhet szült nyomóhengerek alkalró a műszaki dolgozókra és mazásával. Előreláthatóan az újítókra. jövőre sikerül megoldani a A kártolóban olyan gépe- finomfonodai hulladék menyket szerelnek fel, melyek nyiségének évek óta terveegyaránt alkalmasak len- zett csökkentését. anyag és hulladék feldolgo- Készen áll tehát a terv, zására. A nyújtó-, elő- és melynek megvalósítása nagy direktfonóknál új pácolási műszaki feladatot jelent az eljárást vezetnek be. Az elő- ^ vállalatnak> de kmöfonoban is nagvmeretu lesz , , , , az 1962. évi műszaki fejlesz- noskeppen a javítóműhely tés: megjavítják a gépek számára, hogy a tervezett műszaki állapotát, két gép- intézkedések rendre megszünél ékszíj-meghajtásra tér- lethessenek és meghozzák a nek at. valamint felemelik a .... , szukseges gazdasagi eredfo- ményt is. át gillfonók fordulatszámát. A vizesfonó osztályon nalszárítóvá alakítanak egy régi gépet, s kikísérletezik a műszeres szárítási ellenőrzés módszerét, melynek előnye nemcsak a szárítási M ásodik ötéves tervünk don folytatnak korszerű gaz•LTA azt a fő feladatot szab- dálkodást a felgyői állami ta meg mezőgazdaságunk- gazdaságban, nak, hogy 1965-ig mintegy 33 Csak nagyon kevesen tudszázalékkal emelje a terme- ják a legjobb gyakorlati lés színvonalát. E szám már gazdák közül is, hogy a száaz első pillanatban rendkí- las- és szemestakarmányok vül sokat ígérő. A szövet- közül a legkifizetődőbb a székezeti gazdák, szakemberek natermesztés, s éppen rétjegyakran elgondolkoznak a ink, legelőink révén növeldolgon, hiszen nem keve- hetjük leghathatósabban tasebbről van szó, mint, hogy karmánybázisunkat. Tudomezőgazdaságunk fejlődésé- mányos mérések, kísérletek nek ütemét az elmúlt másfél bizonyítják, hogy például évtizedhez képest egészen egy mázsányi keményítőérrövid idő alatt többszöröz- ték önköltsége legelökön, rezük meg. Miként lehetséges leken csupán 53 forint 60 ez? Válaszként keressük fillér. Ugyancsak egy mászövetkezeteinkben, s az zsa emészthető fehérje peegész mezőgazdaságban azo- dig 214 forint 50 fillérbe kekat a munkaterületeket, ter- rtíl. Ezzel szemben a kemémelési ágazatokat, melyek- nyitó előállítása kukorica ben a legnagyobb lehetősé- formájában métermázsángek rejlenek a cél elérésére, ként 111,70 forint, a kukoriIlyen lehetőségünk még ren- cából nyert fehérje önköltgeteg van. sége pedig 1237 forint. ÉrdeEddig például a zöldség- mes megemlíteni azt is, hogy és gyümölcsfélék termeszté- e két nélkülözhetetlen tápsében európai rangot, hírne- anyagot eddig legolcsóbban vet szereztünk. Egy-két éven a lucernában állítottuk elő. belül megoldjuk a kenyér- Az egy mázsa emészthető gabona-kérdést is, ezzel fehérjeértékre jutó önköltszemben alaposan lemarad- ség lucerna esetében 367 fotunk a takarmánytermes/,- rint, a keményítőérték öntésben. Ezt pedig egész ál- költsége pedig 148 forint kölattenyésztésünk sínylette rül van. meg. A nagyüzemi takarmány- Judományos számítások termesztés szerteágazó, bo- szerint az ország jenyolult problémáiból most lenlegi tehénállományának csupán a rét- és legelögaz- évi takarmányszükséglete dálkodásunk helyzetével fog- megközelítően félmilliárd találkozzunk. Gyakran han- r'ntot képvisel. Ugyanezt az goztatjuk, hogy sűrűn lakott összeget 140 millió forintra ország a miénk. Nekünk is lecsökkenthetnénk akkor, nincsenek szűzföldjeink, s a ba rétjeinken, legelőinken a magasabb hozam és jövede- legalapvetőbb javítási, ápolem biztosításának egyetlen lási munkákat elvégeznénk, módja a művelésben levő Másszóval: jelenlegi tehénföldek terméshozamainak állományunkat a három és állandó növelése. Ez így ön- félszeresére gyarapíthatnánk. magaban vitathatatlan, de . ....... . akkor sem tévedünk, ha azt Knetove tenne az a tapmondjuk. hogy hazánk me- értéktöbblet, melyet a korzőgazdaságilag művelhető szerű rét- és legelőgazdáiterületének még több mint kodással biztosithatunk Teia 15 százaléka szűzföld. El . ., .... .... kell ismernünk, hogv nagv bo1' tejtermékekből mindoszmúltű növénytermesztési sze néhány év alatt a legtelkultúráink mellett nem fei- jesebb bőséget teremthetnénk meg. Madarász Sándor kutató írja a Magyar Mezőgazdaság egyik számában: -Megfelelő karbantartással és okszerű is 16 millió lesztettük a rét- és legelőgazdálkodást, nincs teljesen kialakult rét- és legelőkultúránk. A kísérleti intézetek, állami gazdaságok, a tehetős szövetkezetek néhány tapanyagutanpotlassal, ha ezer holdnyi okszerűen mű- legkevesebb 20 százalékos veit rétjeit, legelőit leszá- termésnövékedést. érnénk mítva fű- és szénatermö te- ej a7 rületeink legnagyobb része '. ősgvep. Olyan föld, melyet, mazsa takarmanytermesnem jártak még gépek soha. többletet jelentene. Ebből Trágyát is annyit kaptak ed- a termésmennyiségből pedig dig amennyit az állatok a _ évi ,„n napos legeltetést legeltetes idejen elszórtak. . . A lúgos vadvizek állandóan alapul veve ~ 200 ezer sza' gyérítették a kaszálókat, a mosállat nyári takarmányolegelők hasznos fűállomá- zását biztosíthatnánk. Az nyát Elhanyagolt területe- említett takarmánytöbblet, a ink evi szaraz szenatermése , , - . . ..' , még a legjobb részeken sem bennelpy° tápertekek pedig haladja meg a 8—10 mázsát összesen 300 ezer 800 mázsa kataszteri holdanként. Eh- tej termeléséhez elegendő, hez hozzátehetjük azt is, E nagv lehetőségek ismehogy a szegedi járásban e _ „ , , tekintetben az országos át- reteben Szeged * a ^aras lagnál még rosszabb a hely- termelőszövetkezeteiben is zet. Negyvenkétezer katasz- sürgősen munkához kell latteri hold rétünk és legelőnk niuk a gazdáknak. Mivel van a járás területén, s eb- kezdjék? Most a tél idején bői mindössze pár száz hol- minden község határában Ki A vállalati alkalmazottak besorolásának felülvizsgálata SAPKAVÁSÁR A »Figyelő" írja: A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelkezést adott kl a vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázatának új megállapításáról és a besorolások felülvizsgálatáról. Az 1962. január 1-én életbelépő rendelkezés az ipari, építőipari, helyiipari és helyi építőipari, a közműszolgáltató, belkereskedelmi, készletező, anyagellátó, külkereskedelmi. közlekedési és szállítási vállalatok, továbbá tervező intézetek alkalmazottai besorolására új munkaköri bértáblázatokat állapít meg, és egyidejűleg intézkedik az uj munkaköri bértáblázatok alapján történő besorolás feltételeiről és módjairól is. A rendelkezés a besorolás alapvető céljaként, azt jelöli meg, hogy — különösen a műszaki fejlesztésben közreműködő alkalmazottaknál — biztosítsa a jobb és több munkára irányuló anyagi ösztönzést. A besorolásoknál ennek megfelelően figyelembe kell venni a dolgozó rátermettségét, alkotókészségét, szorgalmát, munkájának tényleges eredményeit, további! a képesítését és a szakbavágó gyakorlati időt. A vállalati dolgozók új besorolását a vállalati igazgató a szakszervezettel egyetértésben, az igazgató és helyetteseinek besorolását pedig a kinevező szerv vezetője a szakszervezettel együtt végzi. A besorolások módosítása a jóváhagyott átlagbért es béralapot nem raliéi heti 1 A kisteleki földművesszövetkezeti áruházban is nagy keletje van mostanában a jó báránybőr sapkáknak. Ez s tanyai gazda talán éppen a harmincadikat próbálja kell választanunk rétjeink, legelőink legjavát, amelyeket a leghamarabb és legolcsóbban feljavíthatunk. El kell készítenünk a javítási munkaterveket, meg kell állapítanunk, hogy hol, milyen módszert alkalmazzunk. Merre kell a gyepeket feltörni, újra telepíteni, s hol lehet a fűhiányt egyszerű felülvetéssel pótolni, s hol kell műtrágyákkal, szervestrágyával javítani a talajt S* zakembereink ma már a rét és legelő javításának számtalan egyszerű módját ismerik. A szegedbaktói Felszabadulás Tszben például a lehulló csapadék, s az elfolyó víz egyenletes elosztása érdekében úgynevezett "skatulyázást* alkalmaznak. Keskeny, a rizs telepekről ismert hullámtörő gátakkal megakadályozzák, hogy a hólé és az esővíz összefusson a leglejtősebb területeken. Ez előtt a víz a kaszálók, legelök egyes területein teljesen kipusztította a hasznos füvet, míg a partosabb részeken éppen a kárbaveszett csapadék miatt a szárazság tette tönkre a mezőt. Ezt meg lehet gátolni a skatulyázással. S e munkához bőségesen vannak gépek, traktorok Is. Más esetekben — különösen a szikeseken — jó eredményt hozhat az altalaj kiadós lazítása is. Lazítás ufán javul a talaj víztároló képessége, levegő jut a szívós, lúgos anyagba, s ezáltal megélénkül a növényzetet tápláló baktériumok élete. Amilyen mértékben emelhetjük rétjeink, legelőink terméshozamát, csaknem hasonló mértékben csökkenthetjük szükség esetén a szálastakarmányokkal lefoglalt elsőosztályú szántóföldek holdjainak számát. Kenyérgabonát. ipari növényeket, zöldségféléket termeszthetünk ezeken a felszabadult területeken is. E kérdések ma már koránt sem néhány, a szakmájáért, mesterségéért rajongó mezőgazdász problémája. Rét- és legelőgazdálkodásunk ügyét mindenütt a szövetkezeti dolgozó parasztok legfontosabb ügyévé kell tenni. , rszágosan 1.7 millió kataszteri hold legelőről, 875 ezer kataszteri hold rétről van szó. Szűkebb területünkön. a szegedi határban és a járásban pedig közel 50 ezer kataszteri hold terület vár javításra. Bízvást mondhatjuk: e téma megér annyit ma. mint a szőlő-, a gyümölcstermesztés vagy más mezőgazdasági kultúra, melyet második ötéves tervünk idején a legnagyobb mértékben akarunk fejleszteni. A rétek és legelők, a leromlott ösgyepek a mi -szűzföldjeink*. S ott, ahol feltörjük és korszerű művelésbe vesszük ezeket a területeket, az ötéves terv célkitűzése, a mezőgazdasági terméshozamok emelése 33 százalékkal, korántsem kíván különösebb megerőltetést. Csépi József Kihirdették az idegen nyelvi országos pályázat eredményét Az Országos Népművelési Tanács — idegen — nyelvi szakbizottsága pályázatot hirdetett a dolgozók iskolán kívüli idegen nyelvi oktatásával kapcsolatban. A pályázatra 75 mű érkezett be. A négyezer forintos első díjat dr. Tolnay Klári budapesti tanár, a nagy sikerre tekintettel megkétszerezett második díjat — kétkétezer forintot — ugyancsak budapesti pedagógusok, dr. Szentgyörgyvári Artúr és felesége, valamint dr. Nkaposi Tamásné, a három harmadik díjat, ezer-ezer forintot dr. Nagy József szegedi, Sátory István és dr. Varsányi István budapesti nyelvtanárok kapták, öt további pályamű szerzőjét értékes jutalomban részesítették (MTI) é