Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

Péntek, 1961. december 22. II Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottságának határozata az oktatási törvény, a falusi népművelés és a művelődésügy vezetésének egyes kérdéseiről Az oktatási törvény végrehajtása megyénkben Az Országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta az 1961. évi III. törvényt, mely oktatási rendszerünkben alapvető, főként tartalmi jellegű, de szervezeti változásokat is tartalmaz. Megyénk üzemeiben, termelőszövetkezeteiben. intézményeiben a törvényelőkészítő vitákon körülbelül 24 ezer ember vett részt. A törvényelőkészítő munka és a megvében lefolyt vita bizonyítja, hogy a reform szükséges és helyes. A törvény szentesíti azokat a legfontosabb alapelveket, amelyeket dolgozó népünk már a vita során is támogatott. Ezek az elvek a következők: Tegyük szorosabbá iskoláink kapcsolatát az elettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípusban elő kell készíteni a tanulókat a termelőmunkában való részvételre. b) Emeljük az általános és szakmai műveltség színvonalát. Az oktatás minden fokán korszerű művelődési anyagot kell nyújtani. Kapjanak ebben helyet a természet- és társadalomtudomány legújabb eredményei, mai kérdései. Szűnjön meg a tanulók túlterheltsége. A tankötelezettség korhatárát 16 évre kell emelni. Jelentősen fejleszteni kell az esti és levelező oktatást. e) Az oktató- és nevelómunka szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását. Hazáját szerető, a szocializmust építő, a népek testvériségét ápoló ifjúságot kell nevelni. A törvény megjelenése után tapasztalható volt megyénkben, hogy a tanácsok, művelődésügyi intézmények, oktatók bizonyos éi'telemben várakozó álláspontra helyezkedtek. Várták az Országgyűlés által elfogadott kerettörvény végrehajtás: utasításait, szaktárcák intézkedéseit stb. Pedig az oktatási törvény végrehajtásában az önálló kezdeményezés — rendeletek várása nélkül — elengedhetetlen. Megyénkben az oktatási ,törvény megjelenése előtt igen sok okos kezdeményezés született, az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá tétele; az általános és szakmai műveltség fokozása és az ifjúságunk szocialista nevelése érdekében. Ezt bizonyítják a szentesi és a szegedi középiskolák ezirányú egészséges kezdeményezései. közép- és általános iskoláink vezetőinek, oktatószemélyzetének erőfeszítései, hogy megfelelő tanműhelyeket létesítsenek es népgazdaságilag is hasznos tevékenységet végeztessenek a diákokkal ott, ahol ez lehetséges. A felsőoktatás javítása érdekében egyetemeinken és főiskoláinkon is sok ésszerű intézkedés történt. Indokolt a szegedi felsőoktatási intézmények reformjának segítése érdekében megvizsgálni, rendszeresen figyelemmel kisérni, beszámoltatni az illetekes állami és pártvezetőket az iskolatörvény végrehajtásában hozott intézkedéseikről. Az oktatási törvény végrehajtása érdekében rendszeresen, tervszerűen kell tevékenykedniük pártszervezeteinknek, állami és művelődésügyi szerveinknek és pedagógusainknak. A Csongrád megyei pártbizottság az iskolatörvényből adódó feladatokat az alábbiakban látja: 1. Az oktatási törvény végrehajtását — amint az a törvény indoklásából és lényegéből is következik — társadalmi ügygyé kell tenni megyénkben is. Ennek érdekében : a) pártszervezeteink vezetésével meg kell vizsgálni az ipari és mezőgazdasági üzemekkel rendelkező helyeken a lehetőségeket: központi tanműhelyek, központi politechnikai anyagraktárak, megfelelő nagyüzemi gyakorlóterületek kialakítására. felszerelésére és a munkaoktatásnak szakemberekkel történő segítésére. A tanácsok illetékes szervei biztosítsák a gyakorlati foglalkozást vezető pedagógusok üzemi szakképzését, illetve a tanműhelyek szakmai vezetőinek pedagógiai képzését. A7. oktató szakemberek biztosítása érdekében óradíjasként vegyenek igénybe nyugdíjas szakembereket és képzett szakmunkásokat. E feladat csak a társadalom támogatásával oldható meg. b) A társadalom és az iskolák kapcsolatat, más vonatkozásban >s tovább kell szelesíteni megyénkben. Az ifjúság szocialista nevelésében kapjon nagyobb szerepet a KISZ, a nötanács es a szülői munkaközösség. A megyei, járási tanácsaink — az említett tömegszervek támogatásával —• tűzzék ki feladatul, hogy — az általános iskola nyolcadik osztályát az első osztályba beiratkozott tanulók 90 százaléka végezze el a folyó és a következő tanévekben; — az általános iskola nyolcadik osztálvát elvégzett, de tovább tanulni nem szándékozó fiatalok, akik ipari szakma tanulását sem vállalják, továbbképző iskolában, vagv mezőgazdasági szakképzésijén vegyenek részt. E feladatokat tanácsaink és tömegszervezeteink 1962. február 28-ig tárgyalják meg a megyei pártbizottság határozata alapján, alakítsák ki e célok megvalósítása érdekében megfelelő együttműködésükét. c) Az 1962—63-as tanév kezdetére öt szakközépiskolai tanműhely kialakítása válik szükségessé megyénkben. Állami szerveink már most tegyenek megfelelő intézkedéseket a tanműhelyek kialakítása érdekében. 2. A tanácsok művelődésügyi osztályai mérjék fel az iskolákban folyó politechnikai képzést és a felmérés alapjan döntsék el e jelenlegi eredmények megszilárdításához es továbbfejlesztéséhez szükséges teendőket. 3. A felnőttoktatás színvonalának javításáért: a) A vezetés színvonalával összefüggésben rendkívül nagy gondot kell fordítani az 1962—63-as tanévtől arra, hogy a tanulni kívánó felnőtt lakosság érdeklődésének és képzettségének megtelelő iskolába kerüljön. Mindenekelőtt községeinkben kell széleskörű propagandát kifejteni annak érdekében, hogy termelőszövetkezeti parasztjaink végezzék el az általános iskola hét-nyolc osztályát és — ahol lehetséges — megfelelő szakközépiskolát, illetve szaktanfolyamot. b) Ezzel összefüggésben a megyei tanács illetékes szerve — szakfelügyeleti szervekkel közösen — végezzen alapos felmérést 1962 június végéig, hogy a jelenleg működő kihelyezett technikumi osztályokon kívül hol indíthatók még technikumi osztályok. Az elkövetkező öt hónap alatt hangolják össze az igényekkel a lehetőségeket. c) Üzemek és termelőszövetkezetek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a vezetés javítása és a munka jó elvégzése szempontjából a legalkalmasabbak kerüljenek iskolákra. Egyben biztosítsák, hogy a felnőttoktatásban résztvevők rendszeresen eljárhassanak a foglalkozásokra és a törvényben biztosított tanulmányi szabadságukat igénybe vehessék. 4. A Csongrád megyei tanács és a Szeged városi tanács a népgazdaság szükségleteit és a helyi adottságait vizsgálva tegyen javaslatot a Művelődésügyi Minisztériumhoz szakközépiskolák és felsőfokú technikumok letelepítésére, illetve létesitesére. Szükségesnek látszik egy felsőfokú textilipari és egy felsőfokú építőipari technikum szervezése. 5. Á gimnáziumok, szakközépiskolák és általános iskolák felsőtagozatán folyo gyakorlati munkához szükséges ipari anyagot részint társadalmi úton, részint a tanács költségvetéséből biztosítsák. Tanácskozni kell az üzemek gazdasági és pártvezetőivel az üzemekben folyó politechnikai oktatás feltételeinek megteremtése, illetve javítása, valamint az iskolákban folyó politechnikai oktatás felszerelése és anyagellátása ügyében. Felhívjuk megyénk valamennyi üzemének és termelőszövetkezetének vezetőjét, hogy iskoláink gyakorlati oktatásához nyújtsanak maximális segítséget. ne zárkózzanak el az oktatási törvény végrehajtása során felmerülő problémák megoldása elöl. Támogassák az iskolákat, pedagógusokat a törvény gyakorlati végrehajtásában. Ugyanakkor a tanácsok művelődésügyi osztályai az üzemek között arányosan oszszák el a politechnikai képzés feladatait. 6. Szükséges összehívni a pedagógus pártszervezetek titkárait egynapos konferetneiára, ahol a törvény végrehajtásának politikai vonatkozásait megbeszélik. Ugyancsak indokolt a pedagógusszakszervezetek vezetőség-újjáválasztasa során is napirendre tűzni az iskolatörvény végrehajtásának problémáit. 7. Indokolt a szülői munkaközösségek összehívása. Az iskolák igazgatói a szülői munkaközösségek összevont ülésén ismertessék az iskolatörvény főbb vonásait és iskolájuk elképzeléseit a törvény gyakorlati végrehajtásához. Ebben határozzák meg a szülőkre háruló feladatokat, s kérjék a szülök támogatását. 8. Járási pártbizottságaink és tanácsaink végezzenek megfelelő politikai munkát a falusi értelmiség körében, hogy a felnőttoktatás és szakképzés eredményes megoldásában vállaljanak szerepet. Községenként hívják össze az értelmiségi pályán dolgozókat, beszéljék meg velük a felnőttoktatás problémáit és határozzák meg abban az ő szerepüket. A község adottságainak. igényeinek megfelelően konkrét javaslatokkal lépjenek elő az összehívott értelmiségi dolgozók megbeszélésén. 9. Az 1962—63-as oktatási év megkezdése előtt járási pártbizottságaink tárgyalják meg kibővített pártbizottsági ülésen a törvény végrehajtásának tapasztalatait. 10. A megyei- tanács művelődésügyi osztálya vizsgálja meg a tanyai általános iskolák körzetesítésének lehetőségeit, dolgozza ki annak programját és az általános is,kolai kollégiumok szervezésének lehetőségeit n. A falusi népművelési munkáról A falusi kulturális munkát a mezőgazdaság átalakulása és a kulturális munkáról hozott párthatározatok szabják meg. 1. A parasztság átalános és szakműveltségének emelése, új dolgozó tömegek bevonása a képzésbe, művelődésbe. 2. A parasztság és a falun élő értelmiség világnézeti nevelése. 3. A falu értelmiségi dolgozóinak bevonása a kulturális munkába. 4. A művészeti munka javítása. 5. A kulturális munka kerüljön minden szinten a pártmunka előterébe, váljon a pártmunka szerves részévé. E nagy feladatok több évre szóló munkát jelentenek. Néhány fontos területen már eddig is előreléptünk az előbb felsorolt feladatok megoldása érdekében. Jelentős eredmény, hogy a járási pártbizottságok agitációs és propaganda osztályai mellett és a községekben is megalakultak a kulturális bizottságok. Fontos esemény falun a TIT-szervezetek megalakulása. Az ismeretterjesztő munkára és a falusi értelmiségnek a kulturális munkába való bevonására ez máris igen pozitív hatással van., A községi kulturális tervek összesítése alapján megállapíthat juk. hogy megvénk területén 1961—62 évben 132 esti és levelező. általános iskolai tanfolyam, 10 középiskolai tanfolyam. 35 mezőgazdasági szaktanfolyam, 30 politikai akadémia, 13 termelöszövei kezet i akadémia. 100 szövetkezeti téli este és 71 egyéb előadássorozat indult. Ezeken a tanfolyamokon az 1960— 61-es évvel szemben négyezer új hallgató vesz részt. Javult e tanfolyamok és ismeretterjesztő előadások előadóinak foglalkozásbeli összetétele is. Idén már több színvonalas kulturális rendezvény is került falura. Megyénkben azonban ennél több a lehetőség, de több az igény is. A falusi kulturális munka tárgyi feltételei is változtak. Az utóbbi két évben 10 olyan művelődési otthon épült községeinkben (főleg helyi erőforrásokból), amelyek minden tekintetben alkalmasak arra, hogy a falu kulturális életének központjaivá váljanak. Könyvtáraink beiratkozott olvasólétszáma a falusi lakosságnak mindössze 9.9 százaléka. Megyénkben ezer lakosra 713 könyv jut. Falun azonban ezer lakosra csak 479 könyv jut. Fontos tennivaló a könyvállomány bővilése, felújítása, a könyvtáraktól távol lakó tanvai lakosság kölcsönzési igényének kielégítése és a rendszeresen olvasó közönség szamának növelése. A helyi anyagi erőforrásokat eddig főként a művelődési otthonok építkezéseinél használták fel. Idén éppen a kulturális bizottságok közreműködésével szerény előrelépés mondható a felhasználható pénzöszszegek összegyűjtésében is. Az anyagiak ésszerű felhasználása legyen a községi kulturális bizottságok fontos feladata! Kedvezően változott megyénkben a kulturális munkával kapcsolatos szemlélet is. Legjelentősebbek ebben a vonatkozásban a megyei vezető szervek eredményei s a járási, városi vezető szerveknél észlelhető pozitív irányú folyamat. A községekben is mutatkozik haladás, azonban gyakori, hogy a helyes elvi állásfoglalásokat és vitákat nem követi községeink vezető szervei részéről megfelelő konkrét intézkedés. Megmaradnak a megállapításoknál. A kulturális munkával kapcsolatos helyes szemlélet kialakulását több helyen zavarja, hogy ?. kulturális munkát reszortfeladatnak tekintik. A falusi népművelési munka javításának feladatai: 1. A községi kulturális bizottságokat munkájukban támogassák a községi pártszervezetek, községi tanácsok és társadalmi szervezetek! Csak úgy válik eredményessé a bizottságok munkája, ha a művelődésügy társadalmi jelleget kap a községekben. A termelőszövetkezetek elnökei és a szövetkezetek intézőbizottságai segítsék a kulturális bizottságok munkáját azáltal is, hogy a szövetkezeti tagság érdeklődését felkeltik a művelődésügy iránt és a szakmai képzés iránt is. 2. A megyei pártbizottság felhívással fordul a megye értelmiségi dolgozóihoz, a szövetkezetekhez patronáló üzemekhez, a kulturális lehetőségekkel rendelkező intézményekhez, a Szegedi Nemzeti Színházhoz, a Szegedi Tudományegyetemhez, hogy támogassák a parasztság művelődési igény ényének kielégítését. Ugyanakkor felhívjuk a járási, községi párt- és tanácsszervek figyelmét arra, hogy igényeljék az előbbi intézmények segítségét. 3. A megyei tanács segítse elő, hogy a következő év költségvetésében megfelelő összeg szerepeljen ismeretterjesztésre és a községi könyvtárak fejlesztésére, és szerezzen érvényt annak, hogy ezeket az összegeket céljuknak megfelelően használják fel. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a városok és községek évről évre növeljék társadalmi jellegű anyagi hozzájárulásukat a kulturális feladatok megoldásához. Az 1962-es évben 800 ezer—egymillió forintra kell emelni megyénkben a társadalmi hozzájárulást. 4. A művelődési otthonokat a községek kulturális központjává kell alakítani. A művelődési otthonok nagyobb része nem tölti be ezt a szerepét megyénkben. A Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztálya a művelődési otthonokról szóló politikai bizottsági határozat alapján vizsgálja meg művelődési otthonaink helyzetét és tegyen megfelelő intézkedéseket. 5. A megyei tanács tűzze napirendre, előzetes tanulmányozás után, a falusi értelmiség letelepítésének gyakorlati kérdéseit. 6. Minél több színvonalas kulturális rendezvény kerüljön falura. A Szegedi Nemzeti Színház tájkötelezettségét — a vásárhelyi előadások megtartása mellett — teljes egészében a megye községeiben teljesítse. Huszonkét művelődési házban van lehetőség a színház előadásainak rendezésére. Szükséges, hogy ez ügyben — a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával — a színház igazgatója és a megyei tanács illetékes szerve dolgozza ki erre vonatkozó javaslatait. 7. Az ötéves terv végére megyénkben is el kell érni, hogy ezer lakosra minimálisan 1200 könyv jusson. Á könyvbarát- és olvasómozgalmakat tömegmozgalommá kell szélesíteni. E munkában a KISZ. a Hazafias Népfront, a nötanács, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a MÉSZÖV és a könyvtárak aktívabban vegyenek részt. Az említett társadalmi szervek ez irányú tevékenységét a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztálya 1962. január 31-ig koordinálja. 8. A falu kulturális életének sokszínűbbé tételét segíteni kell a városi és üzemi művészegyüttesek gyakoribb községi szerepeltetésével is. Ezek az együttesek törekedjenek arra is, hogy felkeltsék az érdeklődést a falu fiataljai között az öntevékeny kulturális munka iránt. 9. Az írószövetség dél-magyarországi csoportja támogassa megyénkben az irodalmi színpadok működését. Íróink, költőink vegyenek részt az irodalmi színpadok munkájában. Szervezzenek minél több műsoros irodalmi estet. 10. A községi kulturális bizottságok fordítsanak nagyobb gondot a művelődést szolgáló rendezvények látogatottságának megjavítására. Kérjék fel a községben levő termelőszövetkezetek, tömegszervezetek és üzemek vezetőinek közreműködését a tömegszervező munka megjavításának segítésére. El kell érni, hogy a községek lakosságának minél szélesebb tömegei vegyék igénybe a rendelkezésre álló művelődési lehetőségeket. 11. Járási pártbizottságaink és tanácsaink javítsák meg ellenőrző munkájukat, sokkal több elvi és gyakorlati segítséget nyújtsanak a községi kulturális bizottságok munkájához, a művelődési otthonok vezetéséhez. 12. A Hazafias Népfront és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vizsgálja meg a művelődési lehetőségeket megyénk néhány községében és azt, hogy a községek lakossága milyen mértékben veszi ezeket igénybe. III. A művelődésügyi munka vezetése A művelődésügyi munka területén is javult a part vezetése. A megyei part bizottság 1959-ben tárgyalta a megye művelődésügyi kérdéseit, elfogadta a megye kulturális programját, amelynek végrehajtásáért az eltelt időszakban a megyei és járási vezető szervek sokat tettek. A művelődésügyi munka tanácsi vezetésében is lényeges a javulás az elmúlt két évben. Különösen jelentős, hogy a járási tanácsok művelődésügyi osztályainak megalakulásával a megyei tanács művelődésügyi osztálya az eddigi operatív jellegű munka holvett most már az elvi irányító, elemző, ellenőrző tevékenységét tekinti legfontosabbnak. Ugyancsak pozitív, hogv a megyei tanács szakigazgatási osztályai (ipari, mezogazdasagi stb.) szinten fontos feladatuknak tartják a munkások és parasztok szakműveltségének megszerzését, illetve növelését. A szegedi művelődésügy is sokat fejlődött az elmúlt években. A Szeged városi tanács művelődésügyi szervei intenzíven foglalkoznak a kultúrpolitika aktuális kérdéseivel. Szegeden is tovább kell javítani a művelődésügy vezetését, a művelődésügy társadalmi bázisának szélesítésé Közvetlenebb, emberibb kapcsolatokat kell kialakítani a Szeged városi tanács művelődésügyi apparátusa és a művelődésüggyel fog'alkozó tarsadalmi és 'ömegszervezetek között. Elevenebbé, közvetlenebbé (Folytatna a 4. oldalon.)